Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)
1958-12-02 / 49. szám
A műkincsek bratistavai kiállítása szem'éltetöen megmutatja, hogy a béketábor országai között fennálló barátság milyen értékes és a kultúr ért ékek kicserélése útján mennyire hozzájárul az igazi emberi megértéshez. A kiállítás egy hónapig marad nyitva. Minden látogatója azzal távozik, hogy kevés csak egyszer látni, és ha csak teheti, többször megnézi. MICHAL MARTA Rubens Meleger átadja Atalanténak a vaddisznó-fejet című remekműve i S-W-K-M-K-Hírja meg legalább három olyan szlovák színész vagy színésznő nevét, akik cseh filmekben szerepeltek és közöljék a filmek címét. Huszonnegyedik filmversenykérdés írja meg annak az első közös csehszlovák-szovjet filmnek a címét, melyet csak nemrég mutattak be. Huszonötödik filmversenykérdés A dalok fejedelme A legnagyobb kitüntetés számára az, A ho’land tájképfestőket jóként Paulus Brill képviseli. 'Néhány XVII. és XVIII. századbeli német festő képei is kiállításra kerültek. Johann Heinrich Roos holland, míg Christoph Ludwig Agricola francia hatás alatt áll. Ezenkívül Anton Craff nagy svájci festő képeit is láthatjuk. hogy dallamai népdalokká és közkinccsé váltak. Rövid életében kevés elismerésben volt része. 130 évvel ezelőtt halt meg. Schubert nevéhez több mint hatszáz dal fűződik Ismeretlen és híres nagy költők verseit zenésítette meg. A dalokon kívül természetesen ismerjük szimfóniáit és kamarazenéit. Közismert a Befejezetlen szimfóniája és a Pisztráng quintettje. Ezek a zeneirodalom valóságos gyöngyszemei. Az operái nem értek el nagy sikert és mindmáig ismeretlenek maradtak. Schubert is az utolérhetetlen Beethoven kortársa. Élettörténetében nem jegyezhetünk fel diadalmas hangversenyturnékat, kitüntetéseket és mégis olyan utakon járt, amelyekre csak ritka kiválasztottak léptek. Olyan utakon, amelyeken egész közel állt az egyszerű kis emberek életéhez és a nép ajkáról leste el szívhez szóló melódiáit. Az utókor azonban annál nagyobb elismeréssel adózik a dalok fejedelmének és dalai mindenütt felhangzanak, ahol szeretik a zenét. Franz Schubert 1707. január 31. - 1828. november 19. Huszonharmadik filmversenykérdés A napi sajtó * útján villámgyorsan elterjedt a hír, hogy Bra- tislavában a régi városháza dísztermében november 23-án délelőtt ünnepélyes keretek között megnyitják a híres Drezdai Képtár 75 képéből álló gyűjtemény kiállítását. A képtár egyik része a második világháború folyamán tönkrement, a szovjet hadsereg mentette meg a teljes pusztulástól és a Szovjetunió a háború után a német nép birtokába juttatta a mérhetetlen értékű műkincseket. Az, aki a múlt vasárnap szorongva állt sor- Tizian Fiatalasszony portréja ban a kiállítás című festménye megnyitása előtt, elmondhatja, milyen izgalommal várták az emberek a pillanatot, amikor olyan műélvezetben részesülhetnek, hogy szemtől - szembe állhatnak a világ egyik legértékesebb képgyűjteményével. A ritka felemelő érzés fegyelmezetté tette az embertömeget, egymás mellett állt a diákképű fiatalember, az éltesebb nagymama kis unokájával, gyári munkások, írók és festők, mert nemcsak a hivatásos szakértők jelentek meg a ritka kultúreseHuszonkettedik filmversenykérdés tében rengeteg kép elpusztult, a megmentett képeket a szovjet hadsereg magával vitte és a Szovjetunió önzetlen gesztusának köszönhető, hogy a képek most az újonnan felépített Zwin- gerben, régi helyükön teljes szépségükben ragyoghatnak. Az emberiség hálás lehet a Szovjetuniónak, hogy ezeket a pót o’hatatlan műkincseket megmentette. Az, hogy ma alkalmunk van ezeket a képeket Szlovákia fővárosában látni, a legvilágosabban megmutatja, hogy milyen őszinte barátság áll fenn a szo- . cialista tábor országai között és kölcsönösen mennyire megbecsülik a művészi hagyományokat. Ilyesmi csakis a kölcsönös kizsákmányolás és kihasználás alól felszabadult népek között lehetséges. menynél, nemcsak azok, akiknek „illik". A fárasztó sorbanállást a művészettörténet egy tanára tette kellemessé azzal, hogy rögtönzött előadást tartott a körűiül - lóknak. Elmondta, hogy a Drezdai Képtár a világ egyik legjelentékenyebb képgyűjteményéhez tartozik és nagy múltra tekint vissza. A XIX. században a képtárt Drezdában a Zwinger kastély északi szárnyában helyezték el. A második világháborúban bombatányadás következAmikor a Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kultúregyezmény keretén belül sor kerü’t arra, hogy a képtár egyik részét kiállításra hozzánk küldik, a kiválogatásnál nagy szerepet játszott, hogy az egyes festmények mennyire világítják meg a társadalmi fejlődés egyes fokait. Ezért látunk a kiállításon több olyan képet is, amelyek a XVII. század realista holland festészetét képviselik. Elhozták a Drezdai Képtár .„hírességeit" is. Raffael és Coreggio mellett Giorgione Tizian, Veronese és Tintoretto nagymesterek műveivel is megismerkedünk, a bolognai mesterek közül pedig Carrocci híres „Madonna a fecskével“ című képét látjuk. Francesco Albani, Giudo Reni és Gu- ercino is Carrocci hatása alatt állt. Rembrandtól, a holland festészet kimagasló egyéniségétől az „Aranyat mérő asszony" képét látjuk. A holland festők közül megismerkedünk Frans HqIs, Cornells Dnsart és Thomas Wijck műveivel. Rembrandt szülővárosában, Leidenben különösen a zsánerfestészet virágzott, ezt az irányzatot képviseli Frans Mieris és Pieter van Slingelandt. Mitológiai alakokkal benépesített tájképeket Jan Asselijn, Adriaen van der Velde és a rendkívül termékeny Wouwermann festett. Ferdinand Pa’ és lsa-k Malens képei betekintést nyúitanak az egykori holland polgár é’etébe. A csendé1 etet is szeretik a holland festők: Jan Dav’dsz színpompás csendé1etei csodálatosán szépek. Peter Paul Rubens és Anton van Dyck mesterek főleg oltárköveket és hatalmas vászna mitológiai jeleneteket festettek. Rubens „Meleger átadja Atalanténak a vaddisznó fejet" című képe a világfeMészet egyik leghíresebb alkotása. Melyik filmben látták? Nyikolaj Cserkaszov azokhoz a szovjet színészekhez tartozik, akiknek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tette lehetővé, hogy tehetségük kibontakozott. Cserkaszov sovány, magas alakjával yevettette meg először a nézőközönséget. Karrierje egy „beugrással" kezdődött. Az Ellenséges erő című operában mint statiszta szerepelt, a főszerepben pedig Fjodor Ivanovics Saljapin, a vPághírű operaénekes lépett fel. Maga Cserkaszov a következőképpen ír erről az előadásról: ,.Alighogy megjelentem, a színpadi tömeget komikus mutatványokkal kellett szórakoztatnom, de a tömeg nevetése csakhamar a színház közönségére is átragadt." A magas sovány statiszta árnyékba szorította Saljapint a híres énekest, aki meg is kérdezte a statisztát, hogy mivel bírta nevetésre a közönséget. A statisztából színész lett, nemsokára Don Quijote-t, majd a Revizor-t játszotta és Ibsen darabjaiban ért el sikereket. A harmincas években, amikor a szovjet kinematográfia már komoly eredményeket ért el, Cserkaszov szerepet kapott V. M. Petrov fiimiében. Azóta különféle szerepekben láttuk. Több nagy történelmi alakot örökített meg, uralkodókat, tanárokat, írókat. Ö volt az első, aki Maxim Gorkijt is alakította. Fejlődése szorosan összefügg Szergej Eizen- stejn rendező működésével, akivel több jelentékeny filmet forgatott. Az egyik közülük közvetlenül a második világháború előtt készült el. Ez egy történelmi film volt, amelyben idegen hadsereg támadta meg Oroszországot. A film mondanivalója az volt, hogy mindazok, akik Oroszországot fegyverrel támadják meg, fegyver által vesznek el. A háború után is több filmben láttuk Cserkaszovot, nemrég egy színes szélesvásznú filmben. Kiváló szovjet színész lett belőle. Ma a szovjet közéletben is fontos szerepet tölt be és a Legfelső Szovjet tagja. Cserkaszov „Egy szovjet színész feljegyzései" címen kiadta emlékiratait. A könyv a prágai Orbis kiadóvállalatnál is megjelent. Röviden vázoltuk Nyikolaj Cserkaszov életét. Olvasóinkra vár a feladat, hogy megírják legalább két olyan film címét, amelyben szerepelt. vas »jij. fka alkalom rótfiai müi/észel Az ókori rabszolgatartó társadalmak a római birodalomban érik el fejlettségük legmagasabb fokát. Az ókori Róma leghatalmasabb ránkmaradt emléke a Colosseum. A középkorban rengeteg követ hordtak el az épületből, de azért még ma is tekintélyes része áll fenn. Ki- a 9sasz‘*r’ hatalomkultusz vülről • nézve négyemeletnyi szülöttei. magasságú. Három emeletnyi A pompeji ásatások sok falmagasságig fala úgyszólván festményt hoztak felszínre, nincs is, mintha csak boltíves ezeken általában építészeti körkapuk háromszorosan egymásra nyezetben ábrázolt alakokat, a épített sora volna. Ezeket az római élet jeleneteit látjuk. A íves lezárású nyílásokat négy- római építészek az etruszkok- szögletes pillérek választják elJ'Aól tanulták az oszloprendeket, egymástól. A pilléreket egy-egy a SJörög építészet szerkezeti féloszlop díszíti. A Colosseum- elemeit díszítő elemekké válnak két főkapuja volt, ezeken toztatták. Üj virágzásnak akkor belépve az ülőhelyek alatt ju- indult a művészet, amikor új tottak az arénába, a fűrészpor- társadalmi forma szolgálatában ral behintett küzdőtérre, ahol megerősödött. Ez az új társa- a gladiátorok vagy vadállatok dalmi forma a feudalizmus, viaskodtak. A nézőtér ülősorai Hosszú századok múltak el, fokozatosan emelkedtek a ma- amíg a művészetek visszasze- gasba. rezhették és meghaladhatták azt a tudást, amit az antik tár- A római építészet emlékei sadalmak bomlása során el- között nevezetesek a diadal- vesztettek. írja meg legalább két szovjet színész nevét, akik csehszlovák filmekben játszottak (lehetnek olyan filmek is, melyeket a Szovjetunióban közösen forgattunk). Mai kérdéseinkkel lezártuk a filmversenyt. A megfejtéseket december 5-ig küldjék be szerkesztőségünk címére, Bratislava, Prazská 9. A boríték balsarkában tüntessék fel: Filmver- seny. Ne feledkezzenek meg arról, hogy a kérdések megfejtésén kívül a versenyfeltételek szerint a következő kérdésekre is választ kell adniuk. 1. Ki a csehszlovák filmszínészek közül a kedvence? 2. Ki a csehszlovák filmszínésznók közül a kedvence? 3. Melyik csehszlovák film tetszett a legjobban? 4. Melyik szovjet filmszínész a kedvence? 5. Melyik szovjet filmszínésznő a kedvence? 6. Melyik szovjet film tetszett a legjobban? Helyreigazítás Lapunk 48. számába, a 7. oldalon sajtóhiba került. Kérjük olvasóinkat, hogy „A negyvenedik“-et „A negyvenegyédik‘‘-re helyesbítsék. © Amerikában olyan sokan tanulnak oroszul, hogy már senki sem meri „vörös“-nek nevezni az oroszul tanulókat. A felsőiskolákban az idén kötelező lesz az orosz. 175 intézetben és több egyetemen is bevezették az orosz nyelv előadását. • Vittorio de Sica az Utolsó vacsora című filmjéhez nem talált tőkést, aki támogatná és ezért önköltségen forgatja a filmet. ® A londoni Albert Hall hangversenyteremben Antony Hopkins zeneszerző művét mutatták be. A zenekaron kívül két régi autóra is szükség volt, hoA tülköljön, recsegjen és ropc\jjon, fokozza a zenebonát. • „Akkor karácsonykor“ címmel új csehszlovák film készül, amely a második világháborúban játszódik le. © Varsóban nagy sikerrel mutatták be a „Pirulák Auré- liának" című új lengyel filmet, amely a partizánok egyik kalandos fegyverszállításának történetét mondja el. • Egyiptomban filmre vitték Dzsámijának, a kivégzett algériai szabadságharcosnak életét. © Sok zenei könyv lát napvilágot karácsonykor. A legnagyobb érdeklődés Bence Zene- történetének új kiadását előzi meg. • Eric Janes angol zeneszerző Chaplinnel együtt egy új film zenéjén dolgozik. Az új film Chaplin eddigi műveinek legnépszerűbb zenei motívumait foglalja magába. ® Moszkvában nagy sikere van a Varázstükör című új pa- norámikus filmnek. Leonyid Kriszti, a film rendezője a következőket mondotta: „A nézők tulajdonképpen egy varázstükörbe néznek, amelyben megelevenednek a Brüsszeli Világkiállításon nagy népszerűségnek örvendett ajándéktárgyak — az orosz népviseletbe öltözött babák. A négy meséből állő film a szovjet élet egy-egy területéről fest csodálatos képet. A szereplők között Galina Ulanova is táncol.“ Egy sánta kislány elindul Zelma Lagerlöf svéd Írónő egy súlyos gyermekkori betegségnek köszönheti, hogy irodalmi pályára lépett. Gösta Ber- lingröl, a skandináv nép legendába illő alakjáról írja első könyvét, majd az egyszerű emberek felé fordul, megírja a Jeruzsálem című regényét. Ezt követően részt vesz egy irodalmi pályázaton és Niels Holger- son című írásával első dijat kap. Az írónő egy engedetlen, de fokozatosan javuló fiú történetét mondja el, aki egy csodálatos utazáson vesz részt és míg a könyvben csoda és valóság keveredik, hősünk megismeri Svédország gyönyörű tájait és népét. Ez a jellegzetesen svéd mű gyorsan meghódította a nemzetközi olvasóközönséget és az ifjúsági irodalom klasszikus műveihez tartozik. Zelma Lagerlöf az első nő, aki Nobel- dí.iat kapott. (1909-ben). Könyvelt s különösen a Gösta Ber- linget és a Lowensholdok gyűrűjét harmincöt nyelvre lefordították. Bár a világtól elvonulva csakis álmainak él az Írónő, nem egyszer a jelenkor problémái felé fordul. Természetesen nagyon távol áll tőle, hogy forradalmár legyen. Ügy érzi, hogy egyszer majd igazságosabb világ fog felvirradni. Lagerlöf Zelmáról is elmondhatjuk, hogy az „embert gyöngédség is elősegíti, hogy elpusztuljon az, ami ósdi és gonosz.“
