Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-25 / 48. szám

FELSZEGHY ÖDÖN; A haj egy életre szól, ha kihullt nem pótolhatjuk. Ezért rendszeresen ápoljuk, hajmosásnál használjunk olyan sampont, amely eltávolítja a hajkorpát, visszaadja a haj puhaságát és fényét. Ilyen hajápolószer a folyékony vagy por­alakban is kapható de Midén sampon, amely világos és sötét haj számára kap­ható. Kozmetika n. v. Bratislava 1958. november 26. — november 30. A Csehszlovák Rádió magyar adásainak műsora; Hétfő - szombat: 5.15 - 5.30, 13.00 - 13.30, 17.30 - 18.00. Vasárnap: 13.30 - 14.30. A Bratislavai Rádió állandó műsorszámai: 5.00 Hírek 5.10 Reggeli zene 6.00 Hírek 6.10 Falurádió, hétfőn sport- hlradő 6.15 Reggeli torna 6.30 Reggeli zene 7.00 Hírek 7.55 Iskolás műsor 10.00 Hírek 14.05 Kellemes délután, szórakoztató zene 16.00 Hírek 19.00 Rádió-újság 22.00 Hírek 23.30 Hírek. A Budapesti Kossuth Rádió állandó műsorszámai: 4.35 Hírek 5.00 Falurádió 7.00 Hírek 8.00 Műsorismertetés lapszemle, hírek 12.00 Hírek 16.00 Hírek 18.00 Hírek 20.00 Esti krónika 22.00 Hírek 0.42 Hírek. BRATISLAVA I. KEDD: 10.05 Iskolás műsor 10.25 Zenei adás 11.20 Jó hangulatban 12.15 Külföldi együttesek műsora 12.40 Filmzene 13.00 Operarészletek 13.30 Kokavai népdalok 16.10 Fúvószene 16.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 17.05 Sumavai népénekesek 17.30 Tánczene 18.20 Kívánságkoncert 19.30 Szórakoztató zene 20.30 Jó hangulat­ban 21.00 Szülők-nevelők 21.25 Szim­fonikus zene 22.10 Népdalok. SZERDA: 10.05 Szülők — nevelők 10.30 A Kassai Rádió zenekara játszik 11.00 Nők félórája 11.30 Jó hangulat­ban 12.05 Híres énekesek 12.40 Kato­nazene 13.00 Népdalok 13.30 Szólis­táink műsora 15.30 Ifjúsági műsor 17.00 Operarészletek 17.30 Balettzene 18.00 Az élet titka — tudományos adás 18.15 Kívánsághangverseny 20.00 Jó hangulatban 21.10 Leonov: Orosz erdő — regényrészlet 22.10 Tánczene 23.20 Hanglemezek. CSÜTÖRTÖK: 10.05 Janácek: Kátya Kabanová — operarészletek 11.35 Jó hangulatban 12.05 Népdalok 12.40 Jugoszláv népdalok 13.00 Szórakozta­tó zene 15.05 Operaáriák 15.30 Pionír­adás 16.10 Fűvószene 16.30 Nők fél­órája 17.05 Debussy zenéjéből 17.30 Népdalok 18.20 Kívánságkoncert 19.30 Zenei apróságok 19.50 Filmzene 20.00 Zweig: Bonaparte Jaffában 22.10 Nép­szerű melódiák 22.50 Klasszikus ope­rarészletek. PÉNTEK: 10.05 Csajkovszkij zené­jéből 10.35 Orgonahangverseny 11.30 Jó hangulatban 12.05 Szórakoztató zene 15.05 Szovjet és csehszlovák együttesek műsora 15.30 Zenei album 16.30 A Moszkvai Rádió összeállítása 17.00 Zeneirodalmi adás 17.30 Népi zene 18.00 Kívánságkoncert 20.00 Em­lékműsor F. Drdla születésének 90. évfordulója alkalmából 20.40 Ifjúsági adás 21.10 Leonov: Orosz erdő — re­gényrészlet 21.30 Albán népdalok 22.10 Népdalok 22.40 Szimfonikus ze­ne. SZOMBAT: 10.05 A legkisebbek mű­sora 10.25 A Kassai Rádió zenekara játszik 12.05 Népdalok 12.40 Vígan fe­jezzük be a hetet 14.00 Fiatal zene­kedvelők klubja 14.30 Oszejevová: A generális fia - ifjúsági rádiójáték 16.10 Szombati szórakozás 17.05 Erkel Ferenc operáiból 18.00 Kultúrújdon- ságók 20.00 Vidám, zenés szórakozta­tó műsor 22.10 Tánczene 23.10 Hang­lemezek. VASÁRNAP: 8.40 Vasárnapi opera­hangverseny 9.10 Polkák és keringők 9.30 Katona-híradó 10.00 Ismerd meg hazádat — zenés összeállítás 1Ó.30 Szórakoztató zene 11.00 Kedvelt me­lódiák 13.30 Szlovák népdalok 14.00 Híres énekesek 15.30 Operettrészlétek 16.00 Irodalmi adás 17.00 Sportközve­títés 19.30 A Rádiózenekar játszik 19.45 Zene-naptár 20.00 Tolsztoj: A műveltség gyümölcsei — komédia 22.40 Szimfonikus zene. BUDAPEST KOSSUTH RÁDIÓ KEDD: 8.40 A munkásmozgalom da­laiból 9.15 Részletek a rádió gyer­mekoperáiból 9.40 Harmonikakettős 10.25 Szimfonikus táncok 11.00 A pla­nétás ember - regényrészlet 11.17 Verbunkosok, magyar nóták, csárdá­sok 12.10 Könnyű zene ebédszünetben 13.10 Operarészletek 14.00 Szórakoz­tató zene 15.05 Operettdalok 15.30 Egy falu — egy nóta 16.10 Vesztegzár alatt — ifjúsági rádiójáték 17.15 Operahangverseny 18.15 Szív küldi szívnek 19.00 A Lengyel Rádió tánc­zenekara játszik 19.35 Magyar nép­dalok 20.25 Erzsébetek — Katalinok — az Ifjúsági Rádió társasjátéka 21.45 Tudományos híradó 22.25 Köny- nyű dalest 23.08 Zenekari hangver­seny. SZERDA: 8.10 Népszerű operarész­letek 9.30 Lett, finn és spanyol nép­dalok 10.10 A Gyermekrádió műsora 10.30 Operettmelódiák 11.20 Verbun­kos muzsika 12.10 Tánczene 13.15 Mai szerzők operettjeiből 14.00 Zenei mű­szavak nyomában 16.15 Szív küldi szívnek 16.45 A rádió gyermekkórusa énekel 17.00 Élőszóval — muzsikával 18.50 Ifjúsági műsor 19.10 Bárány Ta­más: A második kakasszó — közvetí­tés a Jókai Színházból 21.50 Chopin- keringők 22.25 Szimfonikus hangver­seny. CSÜTÖRTÖK: 8.10 Albán zeneszer­zők műveiből 9.00 Ifjúsági műsor 9.20 Magyar szerzők hegedűdarabjai 9.40 Zenei műsor 10.10 Rádióegyetem 11.00 A planétás ember — regényrészlet 12.10 Könnyű melódiák 13.00 Albán népdallamok 13.12 Operarészletek 14.20 Egy falu — egy nóta 14.50 A munkásmozgalom dalaiból 15.10 Sakk­iskola 15.20 A Gyermekrádió műsora 15.35 Ifjúsági riportműsor 16.10 Szó­rakoztató zene 16.50 Lányok, asszo­nyok. .. 17.05 Népdalok 18.15 Könnyű­zenei híradó 19.00 Puccini: Pillangó- kisasszony — operaközvetítés 22.15 Tánczene - 23.10 Kamarazene. PÉNTEK: 8.10 Operettrészletek 9.10 Zenekari hangverseny 9.50 Az Ifjúsági Rádió műsora 10.30 Fűvószene 11.00 Rádióegyetem 12.10 Tánczene 13.15 Operarészletek 14.40 Színes népi mu­zsika 15.15 A Gyermekrádiő műsora 16.10 Klasszikus operettek 16.45 Al­bán ünnepi műsor 17.10 Operarészle­tek 18.15 Szív küldi szívnek 19.00 Fortuna háza - zenés beszélgetés a Lottóház lakóival 20.30 Népdalok 20.55 A rádió irodalmi hetilapja 21.25 Tánczene 22.20 Salzburgi Ünnepi Já­tékok 1958. 23.20 Könnyű zene éjfél előtt. SZOMBAT: 8.10 Lányok, asszonyok... 8.25 Népi muzsika 9.25 A Gyermek­rádió műsora 10.30 Opéréttdalök 10.50 A planétás ember — regényrészlet 11.20 Zenei műsor 12.10 Népi zene 12.45 Mi újság a könyvesboltokban? 13.00 Operarészlétek 13.50 Szív küldi szívnek 15.45 Zongorahangverseny 16.10 Élőszóval — muzsikával 18.15 Liszt-művek 19.00 Csehov két novel­lája 19.18 Régi kedvelt melódiák 20.30 Vidám est 22.20 Tánczene. VASÁRNAP: 8.10 Falusi életképek 8.20 Egy falu — egy nóta 9.00 Figyel­jük a zenét 10.10 A Gyermekrádiő műsora 11.00 Muzsikáló ’ képeslapok 11.30 Magyar tájak 12.15 Jó ebédhez szól a nóta 13.00 Szív küldi szívnek 13.30 Rádiólexikon 14.00 Hanglemez­parádé 14.30 Közvetítés labdarúgó mérkőzésekről 15.20 Szimfonikus zene 16.10 Hét nap a külpolitikában 16.25 Könnyű melódiák 18.03 Közvetítés a Zeneakadémiáról 19.00 Emberek kö­zött — Boldizsár Iván tollrajzai 20.10 Népi zene 22.35 Közvetítés a Várkert - Kioszkból — szórakoztató zene 23.20 Hanglemezek. Az ember mindig vágyott arra, hogy a Föld vonzóerejét leküzdje, s távoli égitestek felé száguldhasson. Ezt ta­núsítják az ókorból reánk maradt mondák is, amelyeknek hősei (pl. Nagy Sándor) sasok vontatta szeké­ren próbáltak az égbe szállni, az özönvíz elől menekülni. Ezeket a gyermekesen naiv képzelődéseket csak az újkorban váltották fel az olyan elbeszélések, regények, ame­lyek már fizikai törvényeken alapuló repülőgépekről írnak. Ezek a könyvek nem egyszer figyelemre méltó elvi vagy konstruktív elvi elgondolásokat tartalmaznak. Például egy francia író a XVII. század második felében köz­zétett regényeiben már megjósolja a melegített levegő segítségével fel­szálló léggömböt, más helyen meg éppen arról számol be, hogy szekeré­re rakétákat kötött, úgy repült a Holdba. Ennek ellenére további há­rom évszázadnak kellett eltelnie az űrhajórakéták technikailag megalapo­zott terveinek kidolgozásáig. A bolygóközi térségek kutatására alkalmas rakéták mozgásának elméle­tét teljes tudományos alapossággal Konsztantyin Eduardovics Ciolkovsz- kij orosz tudós, a modern rakéta- technika és űrhajózástudomány meg­alapítója dolgozta ki (1903). Az ő nyomdokain haladva fejlesztették to­vább a rakétatechnikát a szovjet szakemberek. Csaknem mindenki biz­tosra veszi, hogy nincs messze az a pillanat, amikor az ember, leküzdve a Föld vonzóerejét, megvetheti lábát a Holdon vagy a sok tíz- és százmillió km távolságban levő bolygókon. Az űrhajózó térvek szerzőit ma már sen­ki sem minősíti vállveregető jóindu­lattal fantasztáknak, hánem az em­beriség élenjáró tudósainak, akik egy-két évtizeden belül a tudomány és a technika e nagy diadalát kivív­ják. A hatalmas teljesítményükért vi­lágszerte méltán megcsodált műhold­A Szovjetunió Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága november 12-én teljes ülést tartott, melyen el­hangzott e heti keresztrejtvényünk jelszava a vízszintes 1. és a függőle­ges 12. szám alatt (a nyíl irányában folytatva). VÍZSZINTES: 12. Szobadísz. 13. Csak az írással foglalkozott. 14. Akta. 16. Kis doboz. 18. Háziállat. 20. ... sapiens. 22. Női név. 24. Folyadék. 25. Megárt. 2L Ka­kas feje! 28. Ezüst vegyjele. 29. Nor­vég író. 30. Kötőszó. 32. Anna fele! 34. 99 római számmal. 35. Vég nélkün „bál“. FÜGGŐLEGES: 1. Egymást követő betűk a szűkebb ABC-ből. 2. Mondatrész. 3. Zala ré­sze. 4. 101 római számmal. 5. Pusztí­tó. 6. Igen - csehül. 7. Helyben - la­tinból. 8. Az orosz becenevek után írjuk. 9. Személyes névmás. 10. Fér­je. 11. Sándor Anna. 15. Nem kevés. 17. Igen idős. 19. Arany — franciául. 21. Nyugat-németországi folyó. 23. Férfi becenév. 24. Kínai név. 26. Na­gyobb városokban van. 29. Hőemélke- dés. 31. Sas Tibor. 33. Tagadás. 34. 999 romái számmal. 35. Ilyen a lötyö­gő ruhadarab is. B. P. Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 12. számú sorok megfej­indítők hajtóerejét a rakétamotor szolgáltatja, mely egyedül alkalmas a világűrhajók hajtására. A gépből egy nyíláson keresztül a menetiránnyal ellentétesen, 2-3 km-es sebességgel égési gázok áramlanak ki és egyben visszaható erőt fejtenek ki a rakétá­ra, mely azt ellenkező irányba, tehát előretaszítja. Ez a visszaható erő ál­talában a rakéta súlyának két-három- szorosa, a műholdindítók esetében tehát néhányszáz tonna és a készülék sebességét másodpercenként mintegy 30 méterrel növeli. A kilökésre kerülő égési gázok a tűztérben keletkeznek, ahová a rakétában felhalmozott csepp­folyós tüzelőanyagot és az elégetésé­hez szükséges cseppfolyós oxigént beszivattyúzzák. A modern óriásraké­ták tűzteréből egy másodperc alatt kilökött gázsugár súlya a gép össz­súlyának kb. 1 %-a, vagyis tonna nagyságrendű, ezért a tárolt üzem­anyag az égést csak mintegy 10Ö má­sodpercig képes fenntartani, és így a rakéta végsebessége 2-5-3 km le­het. Nagyobb sebességet az emeletes vagy lépcsős rendszerű rakétákkal lehet elérni. Ezek tudvalevőleg két vagy három egymás fölé szerelt ra­kétából állanak, amelyeket alulról kezdve, sorban gyújtanak be, és egy önműködő szerkezettel kapcsolnak le, mihelyt kiégtek, s a következő foko­zatokat a kívánt mértékben felgyor­sították. A rakéták közül így az utol­só fokozat éri el a legnagyobb sebes­séget és természetesen csakis ez a rakéta juthat célba. Ma már köztudomású, hogy a szov­jet mesterséges bolygókat ilyen ha­talmas háromlépcsős rakéták segít­ségével lőtték fel. Az indítás függé­lyes irányban történt, amelytől azon­ban a rakétavonat egy önműködő ve­zérlőmű parancsára fokozatosan el­tért ugyan ugyanannyira, hogy az utolsó lépcső már teljesen vízszintes helyzetben és mintegy 900 km magas­ságban vette fel a műhold járatásá­hoz szükséges másodpercenkénti 8 km-es sebességet, amellyel az a Föld körül kering, mintegy másfél óra alatt kerülve meg bolygónkat. Az 1958. május 15-én felbocsátott 1327 kg súlyú harmadik szovjet mű­hold fellövéséhez olyan hatalmas tel­jesítményű rakétára volt szükség, amelynek segítségével egy 350 kg tisztasúlyü űrhajót a Holdba lehetett volna röpíteni. Túlzás nélkül elmond­hatjuk tehát, hogy elérkeztünk a vi­lágűrhajózás küszöbéhez. Mindén el­múló nap közelebb hozza az első boly­góközi utazás pillanatát, amikor utas­szállító óriásrakéta keresi fel a Mar- sot vagy Venust, hogy azután a. Nap­rendszer messzi térségeiből vissza­térve minden képzeletet felülmúló értékes tudományos megfigyeléseket szállítson haza a Földre. A nagy cél megvalósításáig azonban még sok részletfeladatot kell a rakétatechni­kusoknak (elsősorban a szovjet ra­kétaszakértőknek és tudósoknak) megoldani. Tény azonban, hogy az embpr a jelenlegi mesterséges mel­lékbolygókat továbbfejlesztve már kezdi fokozatosan kiterjeszteni hatal­mát a bolygóközi térségekre. A mesterséges mellékbolygók telje­sítő- és befogadóképességének növe­lése révén születnek meg azok az űr­hajók, amelyeknek első erőpróbája a Hold-utazás lesz. Mind nagyobb és nagyobb indítósebességgel egyre na­gyobb mellékbolygókat lőnek fel. így például egyszerűsített, hozzávetőle­ges számítás azt igazolja, hogy a 10 kilométeres sebességgel vízszintesen kilőtt mellékbolygó olyan nyúlt, el­lipszis alakú pályán mozogna, amely a kilövéssel átellenes pontban 19 000 kilométer magasságot érne el a Föld felett. A másodpercenkénti 11-11 181 km közötti sebesség elérésével már beköszönt az utasnélküli, robotlabo­ratóriumokkal (ember nélküli, kizá­rólagosan csak műszerekkel felsze­relt) történő hold-utazások korszaka. Ettől talán csak néhány esztendő vá­laszt el! A legtökéletesebb önműködő megfigyelő eszközökkel felszerelt ra­kéták keresik fel szomszédunkat, a Föld körül 384 400 kilométeres k8- zéptávolságban keringő Holdat. Lesz olyan, amelyik előtte halad el (indí- tősebesség 11,070 kilométer), mások teljesen megkerülik, és az eddig nem látott túlsó oldaláról készítenek majd pontos képsorozatot (indítósebesség 11,100 km) ismét mások függőlegesen fellőve a Holdra jutnak, ahol az ál­taluk odaszállított kis hernyótalpas mozgólaboratóriumok a Hold tájait lefényképezik, a talajról kőzetpróbá­kat vesznek, önműködő eszközök se­gítségével vegyelemzik stb. (Folytatás következik) •s//ssfssss/ssssssrsssssss/sssssfsssssssssi///ssssssssssssssssss/sfsssssssssssssMj.YssssMsssssssssssssssssssssssssf*sfssssssssmssmsfssssss/*ssssfss/r> tése. Határidő: 1958. december 2. A címzésnél tüntessük fel: „Rejtvény­megfejtés“. A megfejtéseket külön kérjük beküldeni. Minden hónap ele­jén közöljük a múlt hónap legered­ményesebb rejtvényfejtőit és a ki­sorsolt nyerteseket. A beküldött le­velekre és rejtvényekre a Fejtörő postájában válaszolunk. 47. számunk keresztrejtvényének helyes megfejtése: Galilei, Galvani, Torricelli, Volta. Az űrhajózás távlatai

Next

/
Thumbnails
Contents