Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-11-25 / 48. szám

a hó

Mire lehull

Férjünk, vagy fiútestvérünk részére szép meglepetés karácsonyra egy finom pulóver. Ez a pulóver 1 sima 1 ford, bor- dáskötésse) készül, eredeti színezése: bés és barna.

Divat távirat

A DERÉKVONAL TERMÉSZETES HELYÉRE KERÜL - STOP - A MELL ALATTI DERÉKVONAL OSTOBA TÚLZÁS — STOP — A LEGTÖBB RUHÁN SZÉLES ÖV SAJÁT ANYAGBÓL, BŐRBŐL, BÁRSONYBÓL, SELYEMBŐL — STOP — A CIPŐ HEGYES ÉS ERŐSEN KIVÁGOTT — STOP — DIVATOSAK AZ ANGŐRA- VAGY GYAPJÚROJTTAL DÍSZÍTETT RUHÁK — STOP — A RETIKÜLÖK INKÁBB MAGASAK, MINT SZÉLESEK — STOP — ALKALMI FEKETE RUHÁK MÉLY KIVÁGÁSÁT GYAKRAN ARANY VAGY EZÜST GYÖNGYHÍMZÉSSEL DÍSZÍTIK ÉKSZER HELYETT — STOP.

főzünk és paprikás rántással berántunk.

GYORS SÖS RUDACSKÁK:

Deszkán dolgozzunk össze 18 dkg lisztet, egy dkg elmorzsolt élesztőt, pici sót, 6 dkg margarint, vagy bármiféle zsiradékot és annyi tejfelt, amennyit egy gyúrt tésztánál lágyabb tészta vesz fel. A tepsit nem kenjük. Rudacskákat vágunk, azokat tojással vagy tejjel megkenve, kevés köménymaggal megszórjuk és gyorsan sütjük.

MANDULÁS RUDACSKÁK BIRSSAJTTAL: 3 tojás habját

könnyedén összefőzzük 14 dkg cukorral és 7 dkg hámozott, darált mandulával. Nedves késsel hosszúkásra vágott ostyára kenjük a masszát, közepére ceruzavastag birsalmasajtot teszünk. Meghintjük kristálycukorral és a sütőben szárítjuk.

TÖLTÖTT KIFLI (tojás nélkül): 3 dkg élesztőből xk liter cukros, langyos tejjel kovászt készítünk. Ha megkelt, deszkán összegyúrjuk xh kg liszttel, Vd kg margarinnal, pici sóval. Vékonyra kinyújtva négyszögeket vágunk. 20 dkg dióból jó édes tölteléket készítünk. Nem ke- lesztjük, azonnal süthetjük.

K. J. „Olvassunk vagy ne olvassunk“ című cikkel fordult szerkesztőségünkhöz. A témát kizárólag egészségi szempontból tárgyalja és rámutat arra, hogy Segal német professzor kifejezetten ajánlja az evés közbeni olvasást, míg Pavlov ellenzi és egészségtelennek találja. Mi nem vagyunk hivatottak dönteni ebben a kérdésben, de egyet leszögezhetünk: evés közben olvasni illetlenség, jól nevelt ember sose teszi.

Kiindulhatunk mindjárt abból, hogyha valaki rendesen, szabályszerűen, késsel-villával eszik, akkor a tányérjára néz és nem melléje, a könyvbe vagy újságba, vagy ha a levest kanalazza, akkor is ajánlatosabb a fejet egyenesen tartani. Vagy talán szép látvány, ha valaki jobbra-balra kapdossa a fejét, hol olvas, hol pedig a tányérjába néz. Különben is, ennek csak egy eredménye lehet: sem azt nem tudja, mit olvas, sem azt, hogy mit és mennyit eszik.

Nem tartozunk az „Azért élünk, hogy együnk“ jelszó követői közé, akik az evést mintegy szertartásnak tekintik, akik részére az evés az élvezet tetőfokát jelenti. Nem. De meggyőződésünk, hogy tekintet nélkül arra, mennyire találja valaki fontosnak az evést, mindenki, még a legel- foglaltabb ember is szakíthat magának annyi időt, hogy naponta háromszor vagy ötször kizárólag egyék és akkor mást ne csináljon. Biztosak vagyunk benne, hogy emellett még mindig jut ideje az olvasásra, éspedig nemcsak a napi sajtó „átfutására" 1. Bés, vagy világosdrapp színű kabát, nagy barna szörmegallérral.

2. Lefelé kissé bővülő kabát, szintén világos színből, sötét szőrmegallérral. A sálformájú gallért kis „cvikkelés“ teszi érdekessé.

3. Egyszerű, sportos kabát, fér- ligallérral, kevés szörmedíszítés- ■>el, pántzsebekkel.

4. Szintén sportos kétsoros kabát, ocelot-utánzat gallérral, bevágott zsebekkel,

5. Érdekes szabású sportkabát Az előrész szabása képezi a dragon szélét.

6. Fiatalos meleg téli kabát nagy fehér báránygallérrai és sapkával. Belül is szőrmével bélelt.

Horgolt sapka

Anyaga kb. 10 dkg élénk színű fonál. Két és feles tűvel horg. A horgolást a fejtető közepén 5 lc-es körrel kezd., amelybe 16 p-t horg. A köv. pálcasorokban egyenletes szaporítással dóig. amíg kb. 10 cm átmérőjű körlapot kapunk. Innen kezdve minden második p-ra egy csomót horg., úgy, hogy nem a p tetejére öltünk, hanem a „derekát" fonjuk át. A szálat áthúzzuk és újra ráhajtjuk a tűre, leöltünk az előző öltés mellé, a szálat áthúzzuk és ismét ráhajtva leöltünk.

Az így nyert három ráhajtást — amely csomót képez a munka színén - egyszerre horg. le. Ezzel a mintával horg. most

már csak minden második sorban — egymástól kb egyenlő távolságban 6 helyen szaporítva — amíg elérjük a fejbőséget. A középponttól mért 15 — 16 cm után ismét sima p-so- rokkal folyt, a horgolást, és 5-6 sor után a kalapot befejezzük. A szélén levő p-sorokat visszahajtva megkapjuk a sapka kis elálló szélét.

LUCSKOS KÁPOSZTA: Savanyú káposztát, egy fej kockára vágott vöröshagymát, 1-2 gerezd fokhagymát, kis babérlevelet, kevés gerslit és bőrös sertéshúst (lehet fejet) sós vízben — vigyázat nem-e nagyon sós a káposzta! — megBarátnöm városi lány, most harmadik éve falun tanítónő. Nemrégiben nála töltöttem a vasárnapot és akarva nem akarva nagy vita tanúja lettem. Délután még két fiatal barátnője érkezett látogatóba, A., a szomszéd falu tanítónője és M., a közeli városban lévő gyár — nem lehet megjegyzés nélkül hagyni — feltűnően csinos munkásnöje. Beszélgetés közben a divatra terelődött a szó, mire barátnőm megmutatta a legújabb divatlapot. És ekkor kezdődött a vita. Barátnőm azt ajánlotta, hogy M. csináltassa meg az egyik ruhát. „Nekem ez nem való — vágta el azonnal M., ez csak városiaknak illik.“

Mint kisült, már többször vitatkoztak hasonló kérdésekben. A. is M. nézetén volt, mondván; „Minek falura ilyen szép ruha“. Előre bocsájtom, hogy nincs igazuk. Mert igenis kell a falura a szép és ízléses ruha, és különben is, a divatlapot is kell tudni nézni. Nem szabad megijedni a fényképtől, attól, hogy a manökin milyen „démoni“ pózban áll, vagy milyen hipermodern kalapot biggyeztettek a fejére. Itt megjegyezzük azt is, hogy az a ruha, ami M.-nek „nem való“, sokkal egyszerűbb, mint az, ami rajta volt. Meg kell szoknunk, hogyha divatlapot nézünk, csak a ruhát nézzük és ne a beállítást, ami a fényképet teszi vonzóbbbá. így aztán rájövünk, hogy minden szép, egyszerű ruha tUlik a falura és igenis viselhetjük.

Persze ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek jól áll, minden ruha. Természetesen egyéniségünknek és alakunknak megfelelően kell öltözködnünk. Fölösleges, sőt nem is szabad követni a divat minden hóbortját/ Lehetünk divatosak akkor is, ha nem tesszük az övünket hol a csípőnkre, hol pedig csákneyi a nyakunkba. Az ilyesmi tényleg csak a „divatdámák“-nak való, akiknek minden gondjuk a legújabb divat vak követésére irányul. (Nem beszélve arról, hogy ez komoly összeget is igényel'.)

Kell, hogy tudjunk különbséget tenni „divatozás“ és jólöltözöttség között. Ha valakinek van három egyforma célt szolgáló kosztümje, az divatozik. De ha valaki, akár falusi, akár városi lány, csináltat magának egy finom, szép szövetruhát, kabátot, vagy ha sokat jár mulatságba, színházba, egyszerű kisestélyi ruhát, az csak jólöltözöttség. Erre pedig . minden dolgozónak joga van, hiszen ez is életszínvonalunk emelkedésének egyik megnyilvánulása.

Télikabátot nem csináltatunk minden évben, ezért jól gondoljuk meg, milyenre is van szükségünk. Ne csináltassunk kimondottan elegáns kabátot akkor, ha mindennapi strapához viseljük, hiszen nem járhatunk úgy munkába, mintha

színházba készülnénk, viszont, ha a strapa-kabátunk még jó — és a pénztárcánk elbírja — egészítsük ki ruhatárunkat egy elegáns télikabáttal. Itt közölt képeinken M választék van mind elegáns, mir sportkabátokból.

A divat nincs tekintett©! az egészségre — ez régi igazság. Akik a divatot irányítják, csak esztétikailag ítélik meg a dolgokat, nem törődnek azzal, hogy a divat vak követői gyakran egészségileg megsínylik az ő tervezéseiket.

Nem szabad azért minden felelősséget a divattervezőkre hárítani, mert ha észszerűen viseljük a divatholmit, nem történik semmi baj.

Talán már ki is találták, hogy a tűsarkú cipőre gondolunk. Igaz, hogy szép és csaknem mindenki részére

előnyös — hiszen szépíti a lábat — a tűsarkú cipő. De ... 1 Kétségtelenül egészségtelen viselet, rontja a lábat. Fárasztó benne a járás, a test derékban észrevétlenül meghajol, görbe lesz.

Tudjuk, hogy nehéz ellenállni a szebbnél szebb tűsarkú cipők „csábításának“, de egyet tartson mindenki szem előtt: tűsarkú cipőt ne

viseljen hosszú ideig, ne menjen benne sétálni, ne járjon benne munkába vagy bevásárolni. Inkább ajánlatosabb felvenni, ha látogatóba megyünk, színházba, vagyis amikor nem járunk sokat, hanem ülünk is közben.

Mulatságba, táncolni persze mindenki tűsarkúban szeretne menni. Ez érthető

is, hiszen a táncnál érvényesül legjobban a szép cipőbe „bújtatott“ láb. Mégis inkább ajánlunk magassarkú, de kényelmesebb cipőt, mert még mulatságunkat is megkeserítheti fájó lábunk és könnyen elmehet kedvünk a tánctól, ha közben a „csillagokat látjuk“.

Végül pedig arra szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét, hogy esőben ne járjanak tüsarkúban. Nem-’ csak azért, mert kár érte, hanem mert esőbe lapossarkú, sportos cipő való, és nem a tűsarkún kell bukdácsolni.

ÜJ IFJÚSÁG ~ a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának (apja. Megjelenik minden kedden. Kiadja a Smena, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának kiadóhivatala Szerkesztőség és adminisztráció, Bratislava, Prazská 8. — Telefon 445-41. - Postafiók 30. - Főszerkesztő Szőke József - Nyomta a Západoslovenské Hadiamé 01, n. V. Bratislava, ul. Nár povstanla í 41.

Előfizetés egy évire 51.20. ** Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata. A-595978