Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-28 / 44. szám

— Vagy a magnitogorszki Martin­kemencék építésénél. — És mindenütt. — Igen, mindenütt. Mindenütt a vi­lág legnagyobb építkezési helyén. Rend­kívüli nehézségek, leküzdhetetlen aka­dályok, tapasztalatlanság, kevés gép, kevés szakember, de ezzel szemben az új ember legyőzhetetlen hősies lelke­sedése. (F. C. Weisskopf: Szén, koksz és Komszomol című könyvéből.) A hitleri Németország által kikény- szerített háború félbeszakította a szovjet emberek békés alkotó mun­káját. Kemény napok virradtak a Komszomolra. A Komszomol előtt, mint minden szovjet szervezet és va­lamennyi szovjet polgár előtt felme­rült a kérdés: hol és hogyan haszno­síthatja erejét legjobban a haza vé­delmére. A Nagy Honvédő Háború frontjain hősiesen küzdő ifjúság a Komszomol történetének újabb ra­gyogó lapjain örökítette meg a nevét. Igen sok komszomolista vett részt a partizán mozgalomban és nehéz volna felmérni a partizánharc jelen­tőségét az elmúlt háborúban. A kom- szomolisták ezrei rendkívül nehéz körülmények között önfeláldozó föld­alatti munkát végeztek a németek megszállta területen. Mindenki isme­ri a Krasznodon városában megala­kult Ifjú Gárda Komszomol-szervezet nagyszerű történetét. Az elesettek helyére újabb és újabb harcosok áll­tak, hogy folytassák dicső küldetésü­ket. Sok-sok példát lehetne felhozni arra, hogy milyen győzelmeket és eredményeket értek el a komszcmo- listák a harctereken és a termelés fokozása terén. Külföldön sokan ku­tatták, a komszomolisták oly forró hazafias lelkesedésének és kemény helytállásának magyarázatát, szá­munkra azonban világos, hogy a szov­jet hazafiság forrása a szovjet ember szeretete hazája, népe, kultúrája és erkölcse iránt. Negyven éves hősi küzdelem és munka után a Komszomol olyan szer­vezetté nőtt, amely ma már millió és millió biztos megélhetéssel rendelke­ző, müveit, életvidám és a társadal­mi életben tevékeny embert számlál. A komszomolok előtt minden terüle­ten széles táviatok és lehetőségek nyíltak. Ha végigtekintünk a Kom­szomol eddig megtett útján, megál­lapíthatjuk, hogy nehéz utat tettek meg, s a kisebb és nagyobb sikerek mögött millió és millió fiatal ember szívós, áldozatos munkája rejlik. A Komszomol azért ért el nagy sikere­ket, mert tevékenységét a párt irá­nyítása mellett a marxista-leninista j tanítás szellemében fejtette ki. A Komszomol tapasztalatait való- j ban megcsodáljuk, nap mint nap ta­nulunk belőlük, hogy a mi hazánkban) a saját munkaterünkön is sikeresen { alkamazzuk őket. Igaz történet Egy fiatal lány a gázkályha felett szárítgatta a hajszalagját. A lángnyel­vek megnyalogatták a selyem szalagot és elkapták a lány haját. Lángra lob­bant az egész feje. Viera Omelcsenkovát súlyos égési sebekkel bevitték a kórházba. Az or­vosi kar készenlétben állt. Sztanyiszlav Alekszejevics Gusztiim, egy magas, fia­tal orvos nem vesztette el a lélekjelen­létét és azonnal határozott: bőrátülte­tést kell eszközölni. Az eddigi kórházi gyakorlatban mindig csak milliméteres, vagy legfeljebb centiméteres nagyságú emberi bőrök átóltetéséről volt szó. Most több mint egy méter nagyságú börfelületre volna szükség. MENTHETETLEN? A zmijevi kórház műtőjében valaki izgatottan fel-alá jár. Sok minden vé­gigcikkázik az agyán. Milyen sorrend­ben intézkedjen. Majd a telefonhoz lép. A kagyló recseg egy nagyot, majd vékonyka hangon valaki megszólalt: — Az I. számú iskola. Amikor dr. Gusztiim telefonált, a XI. osztályban történelem óra volt. A tanárnő éppen vizsgáztatni akart, ami­kor bejött Okszana Szidorovna Zsur- ková. az osztályfönöknö. Rendszerint lábujjhegyen lépett a terembe, leült va­lahová az utolsó padban, végighallgatta a feleleteket és azután szép csendesen eltávozott. Most a katedra mellé állt és csak néhány szót mondott: — Te­lefonáltak a kórházból, egy fiatal leány súlyos égési sebeket szenvedett. Em­beri bőrre van szükség. Bőrátültetés­re ... Végignézett a félig-meddig felnőtt tanulókon — a gyermekein, ahogy rendszerint nevezni szokta őket. Evek óta tanítja és alaposan ismeri az osz­tályt kíváncsi volt, hogy most mit fe­lelnek. Elsőnek Nikolaj Logvicsenko kom- szomol-tag állt fel és hangosan ezt mondta: — Tessék csak megnézni, mennyi bőröm van. Jut ebből a beteg leány számára is. A második sorban Vadin Fegyinszki — talán a legcsendesebb fiú az osztály­ban, kijelentette: — Én is segíteni szeretnék azon a leányon. — írják fel az én nevemet is — je­lentkezett Valéria Balbiková. Azután két leány állt fel, Ljuba Kör- boncyá és Katya Pincsuková. Az izga­tottságtól szinte égett az arcuk. A XI. osztályban egymás után mindenki fel­állt. ... Nemsokára 30 tanuló a kórház felé tartott, hogy odaajándékozzák a boriikét az égési sebekben fetrengő Vierának. — Vajon ahonnan leveszik a bőrt, ott marad-e seb? És nem marad vala­mi nyom ? Vagy „örökre" heg marad az operáció helyén? Fájni fog, amikor leveszik a bőrt? Biztos, de majd ösz- szeszorítjuk a fogunkat. — Ilyen és ehhez hasonló gondolatok motoszkál­tak fejükben, de azért mind kitartott, egyik se lépett ki a sorból, vállvetve egymás mellett haladtak. MEGKEZDŐDIK A HARC A kórházban összejöttek Harkov leg­jobb orvosai. Sokáig tanakodtak, s an­nak ellenére, hogy az eset majdnem reménytelennek látszott, mégis csak egy célt láttak maguk előtt: meg kell menteni egy emberéletet. Mindenki együtt érzett a lánnyal, az ápolónők igyekeztek enyhíteni Vierka szenvedéseit, s apró ajándékokkal hal­mozták el. A szomszédos kolhozok is kedves- kedv akartak és ajándékokat küldtek: szép piros almát, aranyszínű mézet, sárgára kisütött csirkét, friss túrót. Idegen emberek, akik még sose hal­lottak erről a szerencsétlenül járt lány- ró', mélységesen vele éreztek. A beteg édesanyja állandóan leány­kája mellett tartózkodott. Kisebb gyer­mekei gondozását a komszomol-leá­nyok levették a válláról. Mosdatták, fésülték, megetették a gyerekeket és elvitték az óvodába. A Komszomol gyűlésen elhatározták, hogy a kis Val- juskát és Pavlicskót valami szép aján­dékkal lepik meg. — Képzeljétek el, ha majd hazajön a mamájuk a kórházból, és a gyerekek majd eldicsekszenek — nézdd csak anyu, mit kaptunk a komszomol-lá- nyoktól, amíg te távol voltál. És az anyjuk majd meg lesz elégedve, mert the glátja, hogy gondoskodtak a gyer­mekeiről. — Ezt mondta a Komszomol szervezet elnöknóje és szemében cso­dálatos fény csillogott. ORVOSI TANÁCSKOZÁS — TELEFONON A betegen súlyos műtétet végeztek — megtörtént a bőrátültetés. Az álla­pota azonban válságosra fordult. Az orvosok az új antibiotikumot, a coli- mycint is ki akarták próbálni. A Moszk­az Internacionálé névtelen ezredéinek katonája Lenin és a forradalmi korszak parancsára fergetegként rohamozott. Az Ifjú Gárdáért, amely bátran halt meg, az Oleg Kosevojok letépett életéért, az ég kékjébe fúródjék nyilunk, mit kilövünk majd a harcok végén. Föld, hol a Komszomol óriás kohókat épít és barázdát villamos traktor szánt a földbe, ahol a Komszomol táncol és sürög, hömpölyög, mint a láva — és ura lett a nyárnak és esőnek. Elvtársam, értsd meg hát — mi most, e percben egy boldog bolygón indulunk, útnak. Élni akarunk minden erőnkből és történelmünk legnagyobb pártja mögött a kommunizmus vörös , zászlaját odaadóan, híven kibontva. XV. Még nem tehetjük harci sisakjainkat múzeumba s a szuronyokra sem borulhat még sötétség. És mégis. Ki kívánna egyebet gyermekének mint örök, igazságos békét? Látom alkotói és hősei tiszta mosolyú tömegét menetelni a kommunizmus világló berkei, a népek békéje felé. A szemem nem győzi már mindezt befogadni. Mámoros e világrész nagy gazdagságától. Ha pilláim lehúnyom, Róma főterén vagyok. Ha meg felpillantok előttem Mccheta ragyog, művészek s mesterek ősi szerelmei, miket soha teljesen át nem éltek. A mesterek csak ebben az országban hagyták abba, hogy emberibb hazát keressenek. vai Tudományos Akadémia laborató­riumában azonban csak most kísérle­teztek ezzel a gyógyszerrel. Az orvosok közvetlen telefonössze­köttetésben álltak Moszkvával. A tele­fonkagylót Zmievben kérgeskezű mun­kás tartotta — Moszkvában pedig egy kutatóorvos erős, de finombőrü keze emelte fel. Vitali AlekszandrovicS Szarin egyete­mi tanár kísérletezett az új antibioti­kummal. A Komszomol titkára röviden elmondta az esetet és a nagy tudós minden magyarázat helyett ezt felelte: A colimycint a legközelebbi repülő­géppel küldjük. ‘ A tanár azonnal előkészítette az an­tibiotikumot és gyorsan papírra vetet­te utasításait. . Kedves kollégák... — irta. A tanar minden sora komoly utasítást jelentett, minden szava újabb reményt nyújtott a beteg Vierka felgyógyulásához. Ugyanabban az időben Zmiev városá­ból másodszor is telefonkapcsolást ker­tek Moszkvával. A Tudományos Aka­démia mellett működő traumatológiai intézet jelentkezett. A telefonnal Nyi- kolai Nyecsonyev főorvos ült. - Ftp- rinhertyára és vérplazmára van szűk- séQilnk. — Azonnal küldünk. Nyecsonyev érdeklődött, az eset rész­letei iránt de a Komszomol-titkár mar nem tudott bővebb felvilágosítást adni. NINCS MÁS KIÜT Harkovban jelenleg éppen, orvos­kongresszust tartanak. Az üzemekben előforduló sérülésekkel kapcsolatos ese­tekkel foglalkoznak. A kongresszuson M. V. Homutov, a Szovjetunió egész­ségügyi miniszterének helyettese is jelem van. Egyik beszámoló a másikát követi, majd sorra kerülnek a zmievi kórház orvosai is. Priorov akadémikus, Lovrik, a Tudományos Akadémia leve­lező tagja alaposan megvitatják az esé­lyeket. Mindnyájan megegyeztek abban, iiogu a beteget feltétlenül át kell szál­lítani Harkovba. Prionov akadémikus felaiánlotta, hogy elküldi asszisztenset, aki 'majd szükség szerint a beteg mel­leit marad. HOGYAN SZÁLLÍTSÁK A BETEGET? Zmievben a késő éjjeli órában a Komszomol kerületi vezetőségének két titkára szállt ki egy autóból. Arról be­széllek, hogy miképpen kellene a be­teget elszállítani. Végignézték a kor­ház udvarát és máris a városba robog­tak. Csendes, holdvilágos éj volt, lan­gyos tavaszi szellő játszadozott a rü­gyező fák virágaival, de ezek az erzo szívű, kemény elhatározása komszomo­listák ma érzéketlenek a tavaszi éjsza­ka szépségeivel szemben, csak egy ce. hevíti őket: megmenteni a fiatal leányt. Elhatározták, hogy helikopterrel szállítják át a beteget. EGYIK BETEG SEGÍT A MÁSIKON A kórházban a súlyosan beteg Vierka átszállítását készítik elő. Sztanyiszlav, Alekszejevics egész éjjel az íróasztala mellett ül. Speciális ágyat akart szer­keszteni, amelyen a beteg leányt szál­lítani lehetne. Az ágyat erős zsinórok­kal erősítik a repülőgéphez. A helyi asztalosszövetkezet reggel azonnal el­fogadta a különös ágy szerkezet meg­rendelését. Az orvosok elhatároztak, hogy az átszállítás előtt még vérátömlesztést eszközölnek. Véleményük szerint leg­jobb volna, hogyha olyasvalaki adna a vért, aki már súlyos égési sebekben szenvedett, mert az ilyen ember im­múnis. A harkovi sebészeti osztályon egy fiatal komszomolista, Ivan Rubikov feküdt. Néhány héttel ezelőtt súlyos égési sebekkel hozták be a kórházba. Rubikov önként jelentkezett, hogy majcl vért ad a fiatal lány szamara. Az orvosok megmondták, hogy a legjobb volna, ha a vérátömlesztést közvetle­nül a beteg ágya mellett végeznek. Amint Iván ezt meghallotta, feltapasz- kodott az ágyáról, az ajtóig vanszor- gott és így szólt: indulhatunk. A HELIKOPTER ELINDUL A szürke gép a kórház udvaráról ne­hezen emelkedett a levegőbe, egy cso­port fiatal fiú és leány némán intege­tett utána . . A repülés csak 15 percig tartott, de milyen gondot okozott az indulás és a megérkezés is. .... Vajon megmentik-e a leányt. Az orvosi szakirodalom szerint az ilyen esetek mindig halállal végződtek. A valóság megcáfolta a gyakorlatot: az idegen emberi bőrök tovább élnék Vier- ka testén, míg a forradások helye is alig látszik. Vierka azelőtt magábazarkózott le­ányka volt. most naponta új is uj bó­ráim akadnak. A posta rengeteg leve­let hoz számára cs gratulálnak gyó­gyulásához. A LEÁNYOK IS MINDENBEN srr.íTFKíry ÚJ MUNKAMÓDSZEREKET VEZET­NEK BE OrV "r;: AZ ÜZEMÉK ÉPÍTÉSÉBEN MUNKA UÍÁN - SZÓRAKOZNAK

Next

/
Thumbnails
Contents