Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-10-14 / 42. szám

ÜegkezdőcSáelí a CSISZ járási konferenciái SOMORJA A somorjai járásban levő CSISZ-alapszervezetek az utób­bi időben lényeges fejlődésen mentek át. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az idén ebben a járásban tartották meg az első CSISZ járási konferenciát. A konferencián az alapszerveze­tek küldöttei beszámoltak az eredményekről, beszéltek a hi­bákról és kiértékelték az alap­szervezetek tevékenységét. Említésre méltó eredményt értek el a somorjai járás fia­taljai a nagy nyári mezőgazda- sági munkáknál. Kicsépelték és kitisztítottak 2610 mázsa gabo­nát, s ezenkívül megműveltek 180 hektár mezőgazdasági föld­területet. Már a nyár folyamán készítettek 382 köbméter kom- poszttrágyát, szeptemberben pedig 2950 köbméterre emel­kedett a CSISZ-tagok által le­rakott komposzt mennyisége. A CSISZ járási vezetősége az alapszervezetek űj tagokkal való megerősítéséről gondos­kodott és új alapszervezeteket alakított. Az évzáró taggyűlé­sek folyamán a CSISZ járási szervezete 350 űj taggal sza­porodott, s ezek közül 45 fia­tal mezőgazdasági munkás. A kulturális tevékenység, a po­litikai iskolázás terén és álta­lában a politikai neveléssel kapcsolatban azonban még sok tennivaló vér az új járási ve­zetőségre. Az alapszervezetek­ben az elkövetkező feladatokat már könnyebb lesz teljesíteni. A járási konferencia küldöt­tei határozati javaslatot fo­gadták el, s a CSISZ-alapszer- vezetekbe az elkövetkező év folyamán 700 új tagot szervez­nek. Az EFSZ-ek számára 150 fiatalt nyernek meg. Talajja­vító munkálatokat is folytat­nak, melyeknek komoly gazda­sági jelentősége van. Az „ifjú­ság millióiért" mozgalom kere­tén belül 200 000 koronát ta­karítanak meg népgazdaságunk számára. Minden állami gazda­ságban és EFSZ-ben ifjúsági munkacsapatot szerveznek. Ar­ra vonatkozólag is történtek javaslatok és intézkedések, hogy a politikai iskolázásokon és a kétéves mezőgazdasági oktatáson, ha éppen a mező- gazdaságban dolgozik, minden fiatal részt vegyen. A járási konferencia alkal­mával a CSISZ becsület jelvé­nyével 36 ifjút tüntettek ki. SZENC A kékinges fiatalok már a kora reggeli órákban Szencre érkeztek. Kilenc órakor az ülésteremben már 97 delegá­tus tartózkodott és nagy lelke­sedéssel fogadta a CSKP járási vezetőségének küldöttségét. Elsőnek Kriäko Dusán, a CSISZ járási vezetőségének titkára lép az emelvényre, hogy beszá­moljon a CSISZ munkájáról. Van miről beszélnie, hiszen si­keres munkáról számolhat be. 16 000 köbméter komposzt ké­szítettek, 51 ifjúsági politikai kör alakult, idős kommunisták­kal 74 beszélgetést rendeztek, melyeken 5400 fiatal vett részt stb. Fáradságos munka volt, de megérte. Munkájuk eredménye ismeretes az egész országban. A küldöttek egymást váltják felszólalásukban, s például Tóth Mária, » hrubaborsai CSISZ-szervezet elnöke, a fia­tal szövetkezet munkájáról, mások a politikai körökről és az ifjúsági alkotóversenyről számolnak be. A felszólalók túl­nyomó többsége a CSKP XI. kongresszusának határozatain és a CSISZ KB levelén fellel­kesedve értékes felajánlásokat tett. Ezeknek eredményeként született meg a járás 1960-ig szóló munkaterve, melynek tel­jesítése az ifjúság hősiességé­ről tesz további tanúságot. A konferencia új járási vezető­séget választott élén Matu- sovszki elvtárssal. Bátran állíthatjuk, hogy a CSISZ járási konferenciája a CSKP kongresszusi határoza­tainak teljesítésében további lépést jelent. SZ. F. Az évzáró taggyűlések után A CSISZ Központi Bizottsá­gának július 18-án hozott ha­tározata értelmében a CSISZ III. kongresszusát 1958 decem­ber 13-ra hívják össze. Nagy esemény ez az ifjúsági szövet­ség életében. A kongresszus előkészítéséből minden alap- szervezetnek, a CSISZ minden egyes tagjának ki kell vennie részét. Kiindulva a CSKP XI. kongresszusának határozatából, a KB minden egyes taghoz, minden CSISZ-szervezethez le­véllel fordult. Az alapszervezetek a Köz­ponti Bizottság levelével fia­taljainkat évzáró taggyűlései­ken ismertetik meg. Ezért az idei évzáró taggyűlések előké­szítése nem csekély dolog, mert a szervezet munkájának érté­kelése és a fiatalok számára vonzó feladatok kitűzése nem könnyű feladat. Helyesen jár­tak el azok a CSISZ-vezetők, akik az évzáró taggyűlés elő­készítésében a párttagok, a pártszervezetek segítségére és tapasztalataira támaszkodtak. És ahol ezt így tették, mint pl. a rimaszombati járásban, ott az évzáró taggyűlések a CSISZ- munka számára nagy előreha­ladást jelentettek. Jó volt az értékelés, de még szebb a kitűzött munkaterv. Sok CSISZ-szervezetben a III. kongresszus tiszteletére köte­lezettségeket vállaltak. A válla­lások különböznek az eddigi­ektől és sokkal merészebbek, sokkal értékesebbek. Különö­sen az üzemi CSISZ-szerveze- tek tűnnek ki. A kubrai fiata­lok példamutató kezdeménye­zésére a felajánlási mozgalom egyre nagyobb mértéket ölt. A kézsmárki Tatral'an CSISZ-tag- jai kötelezték magukat, hogy a tervezett munkatermelékeny­séget már december 10-én el­érik és 25 665 koronát megta­karítanak. Hasonló vállalást tettek a fiatalok a kassai Ke­letszlovákiai Gépgyárban, a lo­sonci Pol'ana üzemben és má­sutt is. Az ipari üzemben dolgozó fiatalok mozgalma egyre jobb munkára lelkesíti a -falusi CSISZ-tagokat is. A bratislavai kerületben több ezer fiatal a komposztkészitésben és az őszi munkák mielőbbi befejezésén munkálkodik. Az ógyallai já­rásban fiatal brigádosok a baj- csi vizszabályozási munkálato­kon dolgoznak Nem egy CSISZ- szervezet jövő tervét a Köz­ponti Bizottsággal levélben közli. A lasztoméri (nagymihá- lyi járás) CSISZ-tagok leve­lükben ezt írják: Védnökséget vállalunk egy további marha­istálló építése fölött, 700 gyü­mölcsfát ültetünk ki az EFSZ- ben és az új gyümölcsöst „pio­nírkertnek“ nevezzük el. 350 brigádórát dolgozunk az őszi munkáknál és további 320 órát a labdarúgópálya építésénél. Nem feledkezünk meg a fiata­lok neveléséről sem, s ezért negyvenkettőt a pártiskolázás évébe ajánlunk és tizenheten megszerzik a Fucík-jelvényt. A CSISZ-bé 14 új tagot szer­vezünk, mert még sokan van­nak, akik a szervezeten kívül állnak. A legjobb hét fiatalt párttagságra ajánlunk. Ugyan­így írnak a csallóközi és a gö- möri fiatalok is. Az idei évzáró taggyűlések minőségileg is különböztek az eddigiektől. A CSISZ-tagok túlnyomó többsége erős bírálat alá vette az eddigi munkát. Bírálták a vezetőséget, de azo­kat is, akik a CSISZ-munkából nem vették ki eléggé részüket. Szó esett olyanokról is, akik a CSISZ-t egyéni céljaik elérésé­re akarták felhasználni. A leg­több CSISZ-szervezetben he­lyesen értelmezték, hogy hibát követnének el, ha az ilyen ta­goknál a meggyőzés módszere helyett a kizáráshoz folyamod­nának. Feladataikat így értel­mezték a Vel'ky Grob-i CSISZ- szervezetben is. Jóllehet a szervezet komoly eredményt ért el, mégis voltak olyan ta­gok, akik „hanyat-holmlok a gombócnak, immel-ámmal a munkának“ módszer szerint néztek a CSISZ-munkára. Ezek a fiatalck viszont a munka ki­értékelésénél szintén vígan tapsoltak. Nem gondolták meg, hogy nekik kevés részük van az eredmény elérésében. Erős bírálatban részesültek, de he­lyesen járt el a tagság, amikor a kizárás helyett szintén a meggyőzés módszerét válasz­totta. A „lógósok“ megígér­ték, hogy ezentúl komolyan bekapcsolódnak a CSISZ-mun- kába. Javulás mutatkozik az alap­szervezetek vezetőségének ösz- szetételében is. A vezetőségbe nagyobbára idősebb, a fiatalok között nagy népszerűségnek örvendő elvtársakat választot­tak. A szenei, rimaszombati és nagymegyeri járásban alig van CSISZ-szervezet, ahol a veze­tőségben ne lenne párttag. Ezeken keresztül a pártszerve­zet sokkal konkrétabban irá­nyíthatja a CSISZ munkáját. Helyesen jártak el azok a CSISZ-szervezetek, mint pl. Ha- csaván (hnústai járás), ahol a pártkongresszus határozatához igazodva ünnepélyes keretek között párttagságra a legjobb fiatalokat ajánlották. Annak ellenére, hogy az év­záró taggyűlések színvonala megfelelő volt, itt-ott hiányos­ságok is előfordultak. Egyes CSISZ-funkcionáriusok, meg­sértve a Központi Bizottság határozatát, kevés figyelmet fordítottak azokra a fiatalokra, akik még nem tagjai a CSISZ- nek. Nemcsak, hogy nem hív­ták meg őket a CSISZ-gyűlé- sekre, de elhatározták, hogy a tagság számát tovább nem bő­vítik. Helytelen nézet! A CSISZ akkor lesz erős, soraink akkor acélozódnak meg, ha az ifjúság túlnyomó többsége szerveze­tünk tagjává válik. Magától ér­tetődik, hogy a vezetőségnek a szövetség aktív munkájával tö­rődnie kell, a tagság politikai nevelése színvonalának foko­zatos emelését biztosítania kell. Nem egy szervezetben a Központi Bizottság levelét fe­lületesen vitatták meg, pedig a levél sok újdonságot, érde­kességet tartalmaz. Az októ­beri és novemberi taggyűlése­ken a levél tartalmával fiatal­jainkat okvetlenül ismertessük meg. Minden CSISZ-szervezet új munkaeredményekkel, űj mun­kasikerekkel köszönti szerve­zetünk decemberben tartandó III. kongresszusát. SZIEGL FERENC, A CSISZ SZKB szervező osztályának vezetője Eperjesen korszerű városi fürdőt építettek, nemrég adták át a fürdőzők legnagyobb örömére. Az első fürdőzők, amint a képen látható, nem félnek a víztől. Tizennégy éve, hogy hazánk földjére lépett a felszabadító Vörös Hadsereg és vele együtt az első csehszlovák hadsereg egységei. Hatalmas harcot vívtak Duklánál és Dargónál a né­met fasisztákkal. Dargónál gyönyörű emlékművet állítottak a felszabadító harcokban elesett hősöknek. Erről is beszélni kell A szervezeti élet mindennapi problémái állandóan foglalkoz­tatnak bennünket, írunk és be­szélünk róluk. Állandó tevé­kenységre buzdítják mind a CSISZ-tagokat, mind az alag- szervezetek vezetőségi tagjait. Minden fiatal szívügye, hogy az alapszervezet jő eredmé­nyekkel dicsekedhessen, kivá­lóan végezze el a reá háruló feladatokat. Keveset beszélünk azonban a sajtóról. Pedig róla is szólni kell, mert szorosan hozzátartozik életünkhöz, fon­tos segédeszköze a fiatalok ne­velésének, a szórakozásnak és tanulásnak. A sok más szer­vezési munka mellett némely helyen a sajtóterjesztés bizony háttérbe szorul. Ez annak is tulajdonítható, hogy egyesek még nem ismerik a sajtóter­mékek fontosságát és lebecsü­lik szervezési jelentőségüket. Egy kérdést kell feltennünk az alapszervezetek vezetősé­geinek. Vajon melyik alapszer­vezetben érnek el jelentősebb eredményeket, ott, ahol az if­júsági sajtót olvassák, vagy ahol nem foglalkoznak vele! A válasz természetesen egy­szerű: ott érnek el nagyobb eredményeket, ahol a fiatalok az ifjúsági sajtó útján más alapszervezetek működéséről, a világban zajló eseményekről és általában a fiatalok életéről rendszeresen tájékozódnak. A sajtóból leszűrt tapasztalatok birtokában rájönnek, hogy mi a hiba alapszervezetükben, mit kellene még tenni, hogy még jobb eredményeket érjenek el és szervezeti téren milyen pon­ton maradtak le, illetve mit tanulhatna tőlük a többi alap­szervezet. Ez az összehasonlí­tás igen fontos. Elősegíti, hogy a szervezet nem fenekük meg és az új munkamódszerektől nem ijednek meg. Nem szabad megpihenni az eddig szerzett babérokon, s ezért az alapszer­vezetek vezetőségeinek és a CSISZ járási vezetőségeknek az eddiginél többet kell törődni az ifjúsági sajtó terjesztésével. Sok fiatal azt tartja, hogy éppen eleget olvas, hiszen na­ponta belenéz valamilyen jó könyvbe, áttanulmányozza az őt érdeklő szakkönyveket. Egye­sek pedig úgy gondolják, hogy felesleges erőltetni az újság- olvasást, ha jó könyveket ol­vashatnak. Ezek megfeledkez­nek arról a tényről, milyen nagy különbség van a könyv és az újság között. Az újság elsősorban is frissen új ese­ményekről, új dolgokról tudó­sít. Egy-egy jelentősebb felfe­dezésről, találmányról legelő­ször is a sajtóból értesülünk. Később a könyvek részleteseb­ben foglalkozhatnak például egyes találmányok jelentősé­gével, de ha nem akarunk le­maradni az állandóan rohanó életben, ablakunknak kell len­nie, melyen át az élet változó világába betekintünk. A leg­gyorsabb betekintést szolgáló ablak a sajtótermék. Azt is hallottam már, hogy a rádió ellensúlyozza az újságot. Semmiképpen sem szabad le­becsülni a rádió jelentőségét, korszerű életünk egyik jelentős hajtómotorját. Hatalmas je­lentősége van a falu kulturális felemelkedésénél, mert a leg­gyorsabban összeköt a világ minden tájával. Csakhogy a szavak elrepülnek, a betű pe­dig megmarad. Az újság tar­talma persze nem azonos — nem is lehet az — a rádió mű­sorával, de gondoljunk csak egy mindenféleképpen jelentős po­litikai beszámolóra. A rádióban például már este halljuk a be­számolót. de nekünk nem elég a hallás, rágódni akarunk raj­ta, vitatkozni akarunk felőle, vagy meg akarjuk tárgyalni a CSISZ tagsági gyűlésen. A rá­dió ezt a célt nem szolgálhatja. Másnap reggel örömmel vesz- szük meg az újságot, esetleg azért, mert biztosan tudjuk, hogy a beszámolót is elolvas­hatjuk belőle. Az is megtörté­nik, hogy kivágjuk az újság­cikket, eltesszük, mert értéket tulajdonítunk neki. Tehát, amint látjuk, az újság szerepét sem­mi sem szoríthatja háttérbe. Ha képet akarnánk nyerni arról, hogy egy járásban ho­gyan dolgoznak a CSISZ-szer- vezetek, leggyorsabban abból tájékozódhatnánk, mennyi saj­tóterméket olvasnak a fiatalok, mert olyan járásban, ahol az ifjúsági sajtónak sok előfizető­je van, természetesen nem mellőzve a többi újságot, fo­lyóiratot sem, bizonyára jól működnek az alapszervezetek is. Ahol csak kevés sajtóter­mék fogy. ott az alapszerveze­tek munkája ennek épp az el­lenkezője. Gondolnak-e erre a CSISZ járási vezetőségeinek tagjai? A legtöbb járásban igen, de arra is ügyelni kell, hogy necsak az iskolák által érjék el a sajtó előfizetőinek zömét, hanem a falusi alap­szervezetek tagjait is győzzék meg az újságolvasás fontossá­gáról. Ezáltal nagy és hasznos munkát végeznek, gyors javu­lást érnek el az alapszerveze­tek életében is. A sajtóterjesz­tés állandó feladat, ezt a mun­kát nem lehet időszakhoz köt­ni, s egy-egy idiőszakban csak kicsúcsosodhat. Ezért állandó­an terjesszük a sajtót, mert a fiatalok nevelésének egyik leg­főbb segítője. B. I. ★ A RÁSI fiatalokról A rási fiatalok az EFSZ to­vábbi megsegítése érdekében eddig 150 köbméter silótakar­mányt készítettek, de ezt a teljesítményt még túlszárnyal­ják, mert rövidesen 300 köb­méter takarmányt silóznak le. Az ősz folyamán ezenkívül megtrágyázzák a réteket, hogy több takarmány jusson az EFSZ . állatainak. A falu szépí­téséről sem feledkeztek meg. Öt vagon követ hordtak az ut­cákra, s ezáltal sártalanították a legsárosabb utcaszakaszokat. A CSISZ alapszervezetének egyik legtevékenyebb tagja Máté Sári, aki mindig példát mutat a rási fiataloknak. Nem­rég a járási nemzeti bizottság tagjává választották és tagja a CSISZ kerületi vezetőségé­nek is. Még nem is olyan régen gyárban dolgozott, de a föld­szeretet visszahúzta falujába, s ma a szövetkezet egyik leg­jobb dolgozója. NÉMETH JÁNOS Hegedűs Terézia, Tardoskedd. Ajánljuk, hogy legközelebb ér­deklődje meg Bratislavában a Stúrova utcai könyvesboltban, kapható-e még az említett könyv. Ellenkező esetben ér­deklődjön a többi könyvesbolt­ban. Kezes József, Vamberk. írá­sod túl hosszúra sikerült, ami még nem lenne baj. de ilyen témát pontosabban, hangulato­sabban kell megírni. Varga Ferenc, Bratislava. Jó lenne az írásod, ha név szerint közölnéd, kik végezték a bri­gádmunkát és mit dolgoztak. M. I Hanva. Verse sajnos még nem eléggé kiforrott, s emiatt nem is közölhető. A kötelességről szóló cikket pe­dig sokkal jobban kellett volna megírni. Nagy Antal és Kulcsár Lász­ló. Kérjük, hogy pontos címü­ket sürgősen közöljék a szer­kesztőséggel, mert a könyv­nyereményüket nem tudjuk kézbesíteni. Pál József, Kostelec. Verset nagyon nehéz írni és minden versíróból nem lesz költő. Ajánljuk, vigyázz a helyesírás­ra, ügyelj a pontos kifejezé­sekre. Dulai Lajos, Kassa. Észrevé­teleidet tekintetbe vesszük, al­kalomadtán a kívánt írásokat leközöljük. Az iskolát nemso­kára meglátogatjuk. Varga Margit, Vágfarkasd. írásod leközöltük, azonban leg­közelebb pontosabban fogal­mazd meg leveledet. Lábszky István, Martos. Sze­retnénk, ha más alkalommal is írnál, főleg a CSISZ működésé­ről és a kulturális tevékeny­ségről. Horváth Erzsébet, Tany. Jól megy a fogalmazás, s ha tovább is így folytatod, jó levelezőnk­ké válsz. Czajlik András, Pozsonyeper­jes. A párkányi járási ifjúsági építkezésről írt cikket kissé jobban kellett volna megírnod. Ha nem is közölhettük leírá­sod, reméljük, hogy legköze­lebb is írsz, ami bizonyára kö­zölhető lesz. Horosz Árpád, őrös. A fiata­lok nyári munkájáról írt be­számolód jó volt, bár hosszabb is lehetett volna. A pionírvezetőink számára A pionír szervezetek munkájú maguknak a pioníroknak kel kigondolnjok és a munka a ő elgondolásuk szerint is meg. végbe. A gyermekek azonban se gítség nélkül nem maradhatnak A pionírok kezdeményezését úg kell irányítani, hogy munkájú az iskola hasznára váljék, s ezér a CSISZ-szervezet mindén isko Iában pionírvezetót ajánl. Ezeke a vezetőket nagy munkájukr kellőképpen elő kell készíten Minden új pionírvezetőnek leg először is munkafeltételeivel ke megismerkednie, s csak azutá láthat nagy és konkrét tévé kenységéhez. Ilyen alapon láttak munkáhc a rimaszombati és füleki járói ban is. Az iskolaév elején az t vezetőket oktatásban részesítem ték. Megtanították őket a pion rok körében folytatott munkár s megismerkedtek a pionírmo: galom lényegével és a CSÍZ alapszabályaival is. Ezt követői a játékok, táncok, énekek, i egyes sportágak és a turisztil alapelveit sajátították el. Ei szép napon a perjési erdő egy tisztása vidám, kacagó fiatalo) kai népesedett be. Vidám dalaii tói és kacagásuktól csak ú< visszhangzott az erdő. Az okt< tás megkezdésekor még komc fiúk és lányok hallgatták CSISZ alapszabályairól szóló el adást, de két óra elteltével me változott a helyzet és a komi hallgatókból vidáman hancuro gyerekek lettek. Később ebédf zésbe kezdtek, s az illatos ín csiklandozó finomságok bizo villámgyorsasággal elfogyti A sátorverést sem hagyták Voltak, akik ebben a munkáb már otthonosan dolgoztak, sokakat a sátorverés művészei re is meg kellett tanítani. Az oktatás napján a pionír körében folytatott munka tét sok fiatal újabb értékes tapa: falatokat szerzett, s tényleg munkájuk így majd sokkal kör nyebb lesz. A résztvevők a jc pionírösszejöveteleit minden zonnyal kellemessé és vonzc teszik. SZABÖPÁL GIT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents