Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-16 / 38. szám

Termivalók a CS5SZ szlovákiai kongresszusa után „Az ifjúság nevelésével kap­csolatosan gazdag kulturális és társadalmi tevékenységet fejt­sünk ki, amely gazdagítja a fia­talok érzésvilágát és lehetővé teszi számukra, hogy résztve- gyenek a művészet és kultúra fellendítésében.“ E mondatot a CSISZ szlovákiai kongresszusá­nak határozatából vettük. A ha­tározat teljesítése pedig minden CSISZ-tag egyik legkomolyabb feladata. A feladatot az is ko­mollyá teszi, hogy nemcsak a szervezett ifjúság soraiban, ha­nem a még pillanatnyilag szer­vezetlen fiatalok között is pro­pagandát fejtsünk ki a határo­zatok teljesítése érdekében. A fiatalok kulturális nevelésé­vel kapcsolatban igen sok még a tennivaló. A kongresszus utáni terveket azonban már a legkö­zelebbi vezetőségi, Illetve tagsá­gi gyűléseken meg kell beszélni, el kell határozni, miképpen lás­sunk hozzá a kongresszus hatá­rozatainak megvalósításához. Az ősz kezdetén állunk, ilyenkor amúgy is újabb lendületbe megy át a szervezeti élet. Több alka­lom nyílik ilyenkor a kulturális munkára. Ez pedig nagyon szé­leskörű feladat és nemcsak szín­darabok bemutatásából, esetleg műsoros estek rendezéséből áll. Gazdag kulturális tevékenységet kell kifejteni, hogy fejlődjön a fiatalok érzésvilága. Gondoljunk csak arra, hogy hány alapszer­vezetben lehetne tánc- és ének­csoport és még sincs, mert nem fektetnek elég súlyt szervezé­sükre. Vagy nézzünk a könyvtá­rak körül! Hány helyen porosod­nak, pókhálósodnak a szekré­nyekbe zárt könyvek. Pedig a könyvtáros nagyon fontos mun­kát fejthetne ki, állíthatjuk, hogy a legjobban ő tudná kezé­ben tartani a fiatalok nevelésé­nek ügyét éppen a könyvköl­csönzés által, amit sok esetben nem tart lényeges feladatnak. Bizony változtatni kell ezen a nézeten, hogy a CSISZ szlovákiai kongresszusának határozatait mihamarabb valóra válthassuk és eredményeket érhessünk el a fiatalok nevelésében. Szorosan a kulturális tevé­kenységhez tartoznak „A Kom- szomol a dicsőség útján“ címen megtartott beszélgetések és elő­adások is, melyeket a Komszo- mol 40. éves fennállásának év­fordulója alkalmából rendezünk. Az előadásokra és a Komsomol dicsőséges útjáról rendezett vi­taestekre okvetlenül hívják meg a szervezeten kívül álló fiatalokat is. Kérjünk meg idő­sebb elvtársakat, főleg olyano­kat, akik részt vettek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom­ban és szemtanúi voltak az ak­kori eseményeknek, hogy kap­csolódjanak az előadásokba, vi­tákba és segítsenek megrendezni a vitaesteket. Az idősebb elv­társaktól mi fiatalok igen sokat tanulhatunk, elbeszéléseikből okulhatunk, képet nyerhetünk arról, hogy a Szovjetunió ifjú­sága miként vette ki részét a szocializmus építéséből és azok­ból a harcokból, melyeket érte folytattak. Az oktatási év jó megszervezésével szintén hozzá­járulunk a kongresszus határo­zatainak teljesítéséhez. Hiszen a határozat kimondja, hogy mi­lyen fontos az oktatási év jó megszervezése és mennyire hoz­zájárulnak ezáltal a fiatalok ne­veléséhez. A kulturális tevékenység sike­réhez hozzájárul a kultúrottho- nok és a fiatalok rendelkezésére álló helyiségek kihasználása. Te-i gyük barátságossá, otthoniassá azokat a helyiségeket, amelyek az alapszervezetek rendelkezé­sére állnak. Időben gondoskod­junk fűtőanyagról, hogy a tél folyamán ne kelljen hideg he­lyen tartani a színdarab-próbá­kat, politikai iskolázást és egyéb összejöveteleket. Hozzuk rendbe a bútorzatot, az esetleg megron­gált padlót, ablakokat. Ügyel­jünk a tisztaságra. Tegyünk fe­lelőssé fiatalokat, akik állandóan tisztán tartják a CSISZ helyisé­gét. Egy gondozott, fűtött, tisz­tán tartott helyiségben aztán szívesen járnak a fiatalok, in­kább ezt válasszák a kocsma he­lyett, különösen ha szórakoz­hatnak és tanulhatnak ott. Ren­deljünk újságokat, folyóiratokat a CSISZ helyisége számára. A folyóiratok rendelésénél előny­ben kell részesíteni a tudomá­nyos és ismeretterjesztő újsá­gokat, folyóiratokat. Felelőssé kell tenni egy GSISZ-tagot, aki gondoskodik, hogy a fiatalok az újságokat olvassák és aki időben a kultúrhelyiségbe viszi azokat. Sok helyen van már az alapszer­vezetnek helyisége, azonban nem tartják kellőképpen rend­ben, s így nem eléggé barátsá­gosak, otthonosak, és a fiatalok nem is járnak szívesen oda, még akkor sem, ha komolyabb meg­beszélést tartanak. A CSISZ kongresszusának ha­tározatait és a kongresszuson elhangzott beszédeket, felszóla­lásokat az alapszervezetben vi­tassuk meg, hogy a fiatalok lás­sák, mi a feladatuk a kongresz- szus után. Ha minden fiatal tel­jes felelősséget érez a határo­zatok teljesítéséért, akkor újabb előre vezető lépést teszünk a nevelés terén és a határozatok neg is valósulnak. B. I. Olvasóink írják évzárö gyűlés bajcson A bajcsi állami gazdaság CSISZ üzemi szervezetének év­záró gyűlésén igen érdekes be­számoló hangzott el. A tavalyi tevékenységet kiértékelő be­számoló főként azzal foglalko­zott, hogy a fiatalok miképpen vették ki részüket a mezőgaz­dasági munkákból. Galla Mária és Kosztolányi Erzsébet a nö­vendékállatok nevelésénél értek el szép eredményeket. A terve­zett napi 0.75 kg súlygyarapo­dást magasan túlszárnyalták és elérték a napi 0.94 kg-ot is. Szorgalmas munkájukért meg is kapták a jutalmat, az évzáró taggyűlésen dicséretben része­sültek. Kosztolányi Ilona és Ta- bi Irma pedig a növényterme­lésnél értek el kiváló eredmé­nyeket: napi munkatervüket 140-150 %-ra teljesítik. Benyó László és Belemant István az iskolai szünidőben kapcsolódtak csak be a mezőgazdasági mun­kákba, főleg a szőlő permetezé­sénél segítettek és részt vettek a Zsitva folyó szabályozási mun­kálataiban. psenAk jözsef, Bajcs. MINDENÜTT FIATALOK A boly! fiatalok dicséretet ér­demelnek azért, mert példa- adóan vették ki részüket-a me­zőgazdasági munkákból. Az em­ber akármerre jár a bolyi határ­ban, mindenütt lát fiatal CSISZ- tagokat, akik az EFSZ földjén dolgoznak. Például a kertészet­ben fiatal lányokból álló mun­kacsoport dolgozik. Andriskó Mihály a zöldségtermesztési munkacsoport vezetője igen elégedett a lányok munká­jával. A kertészetben dicséretre méltó munkát végez Bodrogi Margit, Tóth Margit, Lázár Ka­talin és Mészáros Margit, Az aratási és a cséplésj munkákból is kivették részüket a bolyi fia­talok. MOLNÁR JÁNOS, Boly. AZ ŐRÖS! FIATALOKRÓL A CSISZ őrösl alapszervezeté­nek tagjai is becsületesen vet­ték ki részüket a nagy nyári munkákból. Segédkeztek az ara­tásnál és cséplésnél, most pe­dig az őszi termény betakarí­tásánál tevékenykednek. A leg­jobb munkások közé tartozik Nagy Margit, aki egyúttal az alapszervezet legtevékenyebb tagja. Az EFSZ-ben eddig 127 brigádórát dolgozott le. Mögötte a többi fiatal sem marad le lé­nyegesen. Emellett a kulturális tevé­kenységről sem feledkeznek meg az őrösi fiatalok. Az Ara­nyos öregek című színművet tanulták be. A szereplők közül dicséretet érdemelnek Korcsik Lenke, Zsíros József, Nagy Gá­bor, Lőrincz Erzsébet és Németh István. Otthoni szereplésük után Kiskövesden is nagy sikerrel mutatták be a színművet. HOROSZ ÁRPÁD, Őrös. A kassai kerületben A CSISZ kassai kerületi veze­tősége példás szervező munká­val elérte, hogy a kerületben élő fiatalok nagy része megszerette a mezőgazdaságot. Ez abból is kitűnik, hogy a XI. pártkong­resszus tiszteletére több, mint háromszáz kollektív és ezeröt­száz egyéni kötelezettségválla­lást tettek. Az üzemekben dol­gozó fiatalok vállalásainak érté­ke több, mint 6 millió korona. Az „ifjúság millióiért“ mozga­lomba is bekapcsolódtak az üze­mekben dolgozó fiatalok és több, m'nt 2 millió korona ön­költségmegtakarítást értek el. A CSISZ III, kongresszusára is további kötelezettségvállaláso­kat tettek Az üzemi szerveze­tek túlnyomó többsége vállalt kötelezettséget, a vállalások összértéke 663.000 korona. A Tatrasvit Nemzeti Vállalat üzemében dolgozó fiatalok szin­tén bekapcsolódtak az „ifjúság millióiért“ mozgalomba. Újítá­saikkal, szakmai fejlődésükkel komoly összegeket takarítottak meg a nemzetgazdaság számára. Az év elejétől 214 fiatalt szer­veztek a CSISZ-be. Ugyancsak szép eredményekkel dicseked­het a matejovcei zománcgyár és az iglói fűtőház CSISZ üzemi szervezete is A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok kerületi méretben 26 580 órát dolgoztak le az aratásnál és a cséplésnél. E munkáknál több, m'nt 9000 fiatal vett részt. A legtöbb ifjúsági aratócsoport a szepsi járásban volt, akik na­ponta 150 mázsa gabonát csé­peltek ki. A fiatalok legjobban Zemplénben, Perényben, Harri- chovcén, Velatyben kapcsolód­tak be a mezőgazdasági mun­kákba. MÉSZÁROS GYULA, Kassa Az Oszlrava melletti Márianské Horyn folyt le a nyíllövész verseny Eliska Safránková új csehszlovák és világrekordot állított fel. A kopcsányi szövetkezetben 150 hektárnyi rétről gyűjtötték be a sarjút. Az előzőleg megjavított rét igen jó széna- és sarjú- termést adott. Pavol Hlavácek, Stefan Sedlácek és Péter Dam- borsky kocsira rakják a sarjútermést. SZERKESZTŐI Várnay Tibor, Nagysurány: Az oktatási évről szóló írásod leközöltük, szeretnénk, ha több­ször is Imái az oktatási évről, vaoy az évzáró taggyűléseidről. Wurczell Gábor, Baka: Na­gyon széo kötelezettségvállalást teljesítettek, ezért minden- kéop dicséretet érdemelnek. Az írás megjelenése bizonyára na­gyobb lendületre ösztönöz. „Boldogtalan“: Forduljon á körzet1 orvosához, aki majd ideggyógyászhoz utalja. Benge Ferenc, Szőgyén: örü­lünk a sikeres kirándulásnak, s bizony jó lenne, ha a jövőben is szerveznétek turistakirándu­lásokat. Ha érdekes esemény történik, írj róla, szívesen kö­zöljük. Rákossy György, Rozsnyó: Á nyári brigádmunkán bizonyára sokat tapasztaltatok és tanul­tatok is. A tanév megkezdése után valószínűleg még nagyobb tevékenységbe fog a CSISZ- szervezet. írj erről a tevékeny­ségről. Zófa és Sara K ét név, melyet az egész ha­ladó világ ifjúsága ismer, két hős testvér neve. Zója volt az idősebb, szep­tember 13-án megemlékezünk harmincötödik születésnapjáról, Sura, az öccse két évvel volt fiatalabb. Koszmogyemszkaja Zója, egy Moszkva melletti kis faluban született. Szülei tanítók voltak. Később Moszkvába hurcolkod- tak, ahol a két testvér, bár kor­különbség volt köztük, egy osz­tályban folytatta tanulmányait. Alig volt tíz éves, amikor el­vesztette atyját. A két gyermek átérezte, hogy gondokkal küzdő édesanyjuknak csak úgy lehet­nek támaszai, ha nemcsak oda­haza, hanem az iskolában is szorgalmasak és példás viselke- désűek lesznek. Különösen Zója nevét kell megemlíteni, aki is­kolatársait. főként a gyöngébb előmenetelő tanulókat tanulás­ban segítette. Sura főleg mate­matikában és rajzolásban tűnt Mi ez? Ezeregyéjszaka meséi? Káprázat? Alom vagy valóság? Ilyen és ehhez hasonló kérdé­sek merültek fel bennem önkén­telenül, amikor hajónk méltó­ságteljes lassúsággal közeledett India nyugati partjai felé, ami­kor szemem elé tárult Bombay varázslatos látképe. — Fölöttem, a parancsnoki hídon eddig szo- borszerü merevséggel álló indus révkalauz, aki biztos kézzel ve­zette hajónkat a még mindig elaknásított kikötő útvesztőjé­ben, most hanyagul verte ki pi­páját tenyerében, mintegy annak jeléül, hogy feladatát teljesítet­te. A hajó korlátlan ura külön­ben a „mindenható" kapitány, de például a Szuezi csatornán vagy valamely kikötő belterü­letén a révkalauz kalauzolja az óceán-gőzösöket a neki otthonos vizeken. Ilyenkor őt terheli az egész felelősség. Ha az angolok az évszázadok során tettek is valamit Indiáért, saját céljaik érdekében tették. Ha a feudális maharadzsáknak meg is adták a látszólagos füg­getlenséget, úgy pusztán azért, hogy azok irányításával egymás ellen uszítsák a különféle fajú és vallású törzseket. Így aztán könnyű volt a zavarosban ha­lászni. Az 1946. évi ún. bombayi ten­gerészlázadás hatására Anglia 1947. augusztus 15-én kénytelen volt eddigi indiai gyarmatát do­míniumnak elismerni. Ugyanak­kor a főleg hindu vallású indu­sok- és sikkek-lakta Indiától elszakadt Pakisztán, melynek lakossága viszont mohamedán felekezetű De földrajzzilag maga Pakisztán is kétfelé szakadt s a két résznek nincsen közös ha­tára. A természetellenes határ­vonal súlyos gazdasági válságot idézett elő mindkét új államban. A kormányt nehéz feladatok elé állította az a tény, hogy a leg­több iparvállalatot, gyárat, bá­nyát, vasutat és nagybankot továbbra is idegen, nevezetesen ki. Zója életében, amikor 15 éves lett nagy változás állott be. Kérte felvételét a Komszo- molba. Itt is az elsők között emlegették nevét. A boldog és meleg családi életet megzavarta a hitleri Németország támadása. Az arc­vonal rohamosan közeledett és amikor már Moszkva elővárosait fenyegette minden szovjet em­ber átérezte. hogy hazája ve­szélyben van így a két testvér is. Sura az elsők között volt, aki a város védelmi munkála­taiból kivette részét; árkot és óvóhelyet ásott. Zoja pedig édesanyjával a katonák részére melegítőket kötött. Amikor megtudta, hogy a Komszomol moszkvai sorozóbizottsága tag­jai között partizánszolgálatra toboroz, Zója jelentkezett. A so­vány, de inas és erős diáklányt felvették. Hoqyisne vették vol­na be, hisz Zója jó tornász, jó úszó és lövő is volt, s amellett tudott németül is. Megfelelő az angol töke uralta, a nagybir­tok pedig azután is megmaradt az angolok érdekeit szolgáló föl­desurak kezében. Indiának az idegen monopó­liumoktól való gazdasági függé­se eleinte akadályozta a széles néprétegek bevonását az ország újjáépítésébe és annak javaiban való részesedésébe. Amikor azonban 1949-ben megalakult egy új ázsiai nagyhatalom, a ba­ráti Kínai Népköztársaság, mely egy 3.000 kilométer hosszú sza­kaszon határos Indiával, 1950. január 26-án ennek hatására megszületett az Indiai Köztársa­ság, mely csupán jelképesen tar­totta meg tagságát az ún. Brit Nemzetközösségben. Hajónk éppen akkor futott be Bombaybe, amikor az angolok a számtalan be nem tartott ígé­ret után, az ázsiai nemzetek megmozdulása és az említett tenegrészlázadás hatására meg­kezdték India kiürítését. A la­kosság lelkesedésének meg­nyilvánulását a vörös-fehér-zöld színű nemzeti zászlók hirdették, melyek már a „Free India" — Szabad India felírással ellátva lengedeztek épületeken, hajóár- bócokon egyaránt. De Bombayból magából az angolok egyelőre még „elfelejtettek" kivonulni. Hajónkon megkezdődött az áru ki- és berakodása a szokásos pokoli lármával. Szánalommal szemléltem az idegen zsoldban kimerült szerencsétlen rakodó- munkásokat, göndörhajú barna, bronzvörös, sőt koromfekete bő­rű, csontvázzá aszott páriákat. Lassan, fáradtan dolgoztak. Tekintetem a partra tévedt, Bombay látképére: a hatalmas felhőkarcolókra, az angol köz- igazgatási épületekre, a klubok tetőteraszaira. Fényűzés, szín­pompa és jólét — az egyik ol­dalon, az országbitorlókén. Egy rikkancs kezembe nyomja a „Bombay News" legújabb szá­mát: ma este garden party-t kiképzés után, miután elbúcsú­zott, az arcvonal mögé küldték. A rábízott feladatot jól telje­sítette, Az első alkalommal fel­gyújtott egy német raktárt és istállót. Második munkája már nem s'került, mert egy őr ben­zines üveggel a kezében rajta­csípte és elfogta. Néhány napi kínzás után sem volt hajlandó beszélni. A németek katonához nem méltó módon levetkőztet­ték és egy falu közepén fel­akasztották. Sura a fiatal sem hozott szé­gyent. ö ugyanis önként jelent­kezett katonának és mint egy páncélos parancsnoka 1945-ben a németországi harcokban hősi halált halt A harmadik hős az anya volt. ö mindkét gyermekét elvesz­tette, Mint a Békebizottság tagja több nemzetközi gyűlésen vett részt, hogy ő, a leg­illetékesebb, a béke mellett emelje fel szavát. rendez Lady Mountbatton, az angol alkirály felesége az „ínség enyhítésére"! Mert Bombayban éhínség van. Az ínség enyhítésére? Éppen akkor kapaszkodott fel a felvonó létrán egy javakorabeli indus munkás, aki csak úgy görnyedt a még tíz kilót sem nyomó cso­mag terhe alatt. Próbálgatta szegény a fején, a vállán, karján cipelni, de csak nagy kínnal má­szott fel a húsz lépcsőfokon. A kimerült munkás ezután egy kis levest kért; hajónk pincére egy üres konzerves dobozban kimért neki vagy egy literrel. Emberünk óvatosan vitte el o „kincset", melyet lent a csónak­ban megosztott egy hetven év körüli aggastyánnal. Az öreg oly mohón szürcsölte a neki drága nedűt, hogy megesett rajta a szí­vem. Elgondolkodtam: hajónkról naponta garmadaszámra hajigái - jók a tengerbe az ételmaradékot sonkát, húst, gyümölcsöt. E: ennek a két szegény ördögnél a mennyországot jelenti egy kö­csög leves! A mellettünk horgonyzó uszá lyon egy munkáscsalád lakik Nyílt tűzön valami pépet sütnek egész napi eledelüket. Atutár soká énekelnek elnyújtott han gon, ahogyan a kivert küty> vonít. A vérvörös égbolt elősző szmaragdzölddé, majd sötétkék ké változik. Egymás után ki gyulladnak Bombay lidércfényt s a hinduk még mindig énekel nek, hosszan, panaszosan, szó morúan, mintha az egész nemze sírna, könyörögne ... Így volt ez tíz évvel ezelöti De a csaknem 400 millió lelke számláló nemzet azóta felébreá évszázados csipkerózsaálmábó ráeszmélt gűzsbakötött szabad ságára s lerázta béklyóit. A Indiai Köztársaság 1954-ben Kínai Népköztársasággal együl közzétette a „pancsa sílát' a népek békés együttélésének t alapelvét, majd pedig 1955-be fontos szerepet játszott a ban dungi konferencián. Hiába jósol tek „gyors és szomorú végei a nyugati tőkések „látnokai", c idő kerekét nem lehet megállítc ni. A jövő az új, erős, élni akar független népeké és így Indic is. K. H. India kapujában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents