Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-09 / 37. szám

A CSISZ szlovákiai kongresszusának határozata A CSISZ szlovákiai kongresszusa olyan időben jött össze, amelynek egész népünk és ifjúságunk rendkívüli jelentőséget tulajdonít. Olyan idő­szakban élünk, amelyben felsorakozunk ahhoz, hogy teljesítsük a CSKP XI. kongresszsusának történelmi határozatait. Az ifjúság még szoro­sabban felzárkózik a CSKP és annak Központi Bizottsága köré, a párt köré, mely biztosítja a csehszlovákiai ifjú nemedék boldog jelenét és örömteli, jövőjét. A fiatal nemzedék érdekében áll, hogy ha­zánkban elérje a szocializmus építésének bete­tőzését. A fiatalokra nézve a legnagyobb meg­tiszteltetést jelenti, hogy azoknak a feladatok­nak a teljesítéséért harcolhatnak, amelyek összefüggnek a szocializmus építésének betető­zésével. A CSISZ szlovákiai kongresszusa lelkesedés­sel fogadta a CSKP XI. kongresszusának dönté­sét, mely a CSISZ-t megtisztelő feladattal, azzal bízta meg, hogy az ifjúságot a kommunizmus szellemében nevelje és az ifjúság a párt első segítőtársa és tartaléka legyen. A kongresszus a legnagyobb bizalom és elismerés jelének veszi azt a határozatot, hogy a CSISZ szervei és szer­vezetei közvetlenül a párt vezetése alá kerül­nek. Ez a mi számunkra azt jelenti, hogy szi­I. Lendítsük fel az ifjúság alkotó építő tevékenységét. '' A CSKP XI. kongresszusa által a szocializmus építésének betetőzésére Vonatkozó feladatok nagysága a CSISZ minden szervezetétől, minden egyes tagjától megkívánja, hogy még aktívab­ban járuljon hozzá hazánk építéséhez. Szerve­zeteink mindennapos munkáját a fiatalok úgy igyekezzenek teljesíteni, hogy sajátítsák el és érvényesítsék az új technikát és technológiát, a szervezetek állandóan javítsák munkájukat, használják ki a munkaidőt, lendítsék fel a szo­cialista munkaversenyt, takarékoskodjanak az anyaggal és az anyagi eszközökkel, s minden­nek valamennyi munkahelyen a munka terme­lékenységének emeléséhez, az önköltségek csökkentéséhez, a termékek árának leszállítá­séhoz kell vezetnie. Ezt tartjuk szem előtt akkor is, amikor az 1959-es tervet készítjük elő. A terv összeállításából az ifjúság teljes mértékben vegye ki részét. A CSKP XI. kongresszusának határozataira az ifjúság konkrétan azzal válaszol, hogy felsora­kozik a fontos építkezésekre, a bányákba, az építészetbe és a mezőgazdaságba. A Klement Gottwald Űj Bánya, amely hozzájárul a szövet­ség dicsőségéhez, újabb erőket kér. Ezért a cseh ifjúsággal együtt Szlovákiából ezer és ezer fiú és leány a vítkóvici bányába, a Prága melletti új kaucsuküzembe, a zatcei- villanyerőmű épít­ői kezésére, a nováki Ifjúsági Bányába és a többi ifjúsági építkezésre megy. A kongresszus jóvá­hagyja, hogy a CSISZ védnökséget vállal az első atom-villanyerőmű építése felett, amely Szlo­vákiában valósul meg.. Megnövekedett a kerületi és járási ifjúsági építkezések száma. A Nyitra-Zsitva csatorna mellett további csatornákat ásnak és talajjaví­tási berendezéseket létesítenek. Ebben az irányban különösen a nyitrai, a bratislavai és a zilinai kerület ért el jó eredményeket. Nagy feladatok várnak a kassai és az eperjesi kerület ifjúságára, a kelet szlovákiai síkság a vízgazda­sági munkálataiban. A szcializmus építésének betetőzése előfel­tételezi, hogy következetesen teljesítsük a be­ruházási építkezés feladatait. Az építőiparra hárul az a feladat, hogy nemzetgazdaságunk számára új üzemeket, vízierőműveket, iskolá­kat, lakásokat, egészségügyi és kulturális be­rendezéseket adjon át. A fiatalok harci feladata, hogy most az építészet terén álljanak munkába, ahol fiatal erőkre van szükség, alkalmazzák az új technikát és az új munkamódszereket, har­coljanak az építkezések gazdaságosságáért és jó minőségéért, harcoljanak az anyagpazarlás ellen és járuljanak hozzá ahhoz, hogy az ápítkezési termelés olyan fokot érjen el, amelyre a szo­cializmus építése betetőzésével kapcsolatos feladatok teljesítésénél szükség van. Az „ifjúság millióiért“ mozgalom a CSISZ utolsó szlovákiai kongresszusa utáni időszakban keletkezett és kiszélesedett. Szélesítsük ki továbbra is az üzemekben a termelés gazdasá­gosságára irányuló mozgalmat, hogy az 1958-es év végéig százmillió korona megtakarítást ér­jünk el. Még nagyobb- gondot fordítsunk az ifjúsági gazdasági ellenőrzési őrjáratokra. Értékes a Kubra-trencíni K. J. Vorosilov Üzem 526-os számú ifjúsági műhelyének kez­deményezése, amely a komszomolok mozgalmá­nak példája nyomán az 1960-as évre tervezett munkatermelékenységet a megállapított határ­idő előtt éri el. Egyidejűleg a kongresszus érté­keli a nováki bányászok kezdeményezését, akik a mamajevi mozgalom példáján felbuzdulva ter­ven felül műszakonként és fejenként 1.5 tonna szénnel többet termelnek. A kongresszus felhívja a CSISZ szerveit és szervezeteit, hogy a munkatermelékenység emelésének 1960 végére tervbe vett színvonalát idő előtt érjék el, új kezdeményező tettekkel járuljanak hozzá az újítási mozgalom fellendí­téséhez. a jobb és gazdaságosabb termeléshez. A kongresszus felhívja a CSISZ összes szer­vezetét, tekintsék kötelességüknek és rendsze­resen gondoskodjanak az ifjúság szakmai képe­sítésének emeléséről, lendítsék fel az „fiatalok szakmai oktatásának éve" mozgalmat és az üze­mekben kapcsolják be a tanfolyamokba a fiata­lok legalább negyven százalékát. A többi járásban és kerületben szélesítsük ki a jicini-senicai mozgalmat, nyerjünk meg még több fiatalt az EFSZ-ek számára. A mezőgazda- sági termelés intenzivitása érdekében harcol­junk az új módszerekért, egyidejűleg szélesít­lárdítsuk meg soraink egységét, legyünk igé­nyesebbek a tagok munkájával szemben, a szövetség tevékenységében érjünk el maga­sabb fokot azokban a szervezetekben, amelyek­be az ifjúság tömörül, konkretizáljuk a CSISZ- tagok tevékenységét. A párt bizalmára a CSISZ- tagok a szocialista építés minden szakaszán hősi tettekkel válaszolnak. A kongresszus lel­kesedéssel hallgatta meg az SZKP Központi Bizottsága üzenetét, melyet a CSISZ szlovákiai kongresszusának küldött és az üzenetben fog­lalt feladatokat tevékenysége harci programjá­nak tekinti. A CSISZ szlovákiai kongresszusa nagy öröm­mel üdvözli azokat a határozatokat, melyeket a CSISZ KB hozott, arrtelyek feldolgozzák a CSKP IX. kongresszusának a CSISZ szerveire és szervezeteire, valamint a köztársaság ifjú­ságának tevékenységére vonatkozó eredményeit, és lelkesedéssel fogadja a CSISZ III. kongresz- szusának összehívását. Felhívja az ifjúságot, a CSISZ szlovákiai szervezeteit, hogy az építő tevékenység, valamint a politikai, kulturális és sporttevékenység fellendítésével köszöntse a CSISZ III. kongresszusát. A CSISZ szlovákiai kongresszusa meghagyja a CSISZ szlovákiai szerveinek és szervezeteinek: sük ki és emeljük az ,-,ifjúság ajándéka az EFSZ-ek számára“ mozgalmat. Üdvözöljük a senicai járás ifjúságnak kezde­ményezését, amely elhatározta, hogy öt teljesen gépesített tehénistállót állít fel. A kongresszus felhívja a többi szlovákiai járás ifjúságát, hogy aktívan vegyen részt az EFSZ-ek beruházási építkezéseiben és a takarmány biztosításában. Szlovákiában 1960-ig 50 teljesen gépesített te- hénistálíót építsünk fel. A kongresszus értékeli a bratislavai kerület azon igyekezetét, melyet a föld termékenysé­gének emeléséért kifejtett és azt a határozatot hozza, hogy az ifjúság erejéből a helyi források felhasználása mellett 1960-ig 300 000 köbméter komposztot készítsen, 1500 hektár területen gyümölcsfákat és az utak mentén egymillió gyümölcsfát ültessen ki. Folytassuk a legelők és rétek gondozását és necsak a terjedelem, hanem a minőség tekintetében is jó eredmé­nyeket érjünk el. A CSISZ-re hárul az a fontos feladat, hogy Szlovákiában az I. évfolyamban 15 900, a II. évfolyamban pedig 3000 fiú és leány lépjen mezőgazdasági tanulóviszonyba. Évenként több fiút és leányt nyerjünk meg a szövetkezeti munkaiskolákba és különféle szaktanfolyamok­ra. A CSISZ-szervezetek feladata, hogy a diákok közötf az iskolákban lényegesen javuljon a po­litikai-nevelőmunka, még hatékonyabban segít­sünk az iskolai oktatás elmélyítésében, hogy az iskola közelebb kerüljön az élethez és népünk munkájához. A CSISZ főiskolai szervezetei még nagyobb hatást gyakoroljanak a tagságra és .a főiskolák életében nagyobb szerepet töltsenek be. Igyekezetünk oda irányuljon, hogy a CSISZ KB IX. plénuma határozatainak értelmében az iskolákban jobban kidomborodjon a CSISZ poli­tikai jellege és az ifjú nemzedék kommunista nevelésében vállalt forradalmi feladata. II. Erősítsük meg a CSISZ eszmei nevelőtevékenységét A párt XI. kongresszusa hangsúlyozta, meny­nyire fontos, hogy az ifjúság nevelése követke­zetesen a tudományos világnézetre támaszkod­jon és teljesen a marxizmus-leninizmus alapján álljon. A mai ember, ha a társadalom kommuniz­mushoz vezető természetes fejlődésének idő­szerű kérdéseiben helyesen akar tájékozódni, ha meg akarja érteni saját életének értelmét, nem nélkülözheti a legmegbízhatóbb iránytűt, nem lehet meg a marxizmus-leninizmus nélkül. Ebből az következik, hogy a CSISZ-szervezetek érdeklődésének és gondoskodásának közép­pontjában az ideológiai munka álljon. Jelen időszakban az ifjúságnak elsősorban a CSKP XI. kongresszusának eredményeit kell megmagyarázni, amelyek megmutatják a szo­cializmus építése betetőzéséhez vezető utat és az ifjúság számára azt a nagy lehetőséget nyújtják, hogy még jobban érvényesítheti al­kotó képességeit. Merítsünk a munkásmozgalom dicső hagyományaiból, a kommunista párt har­caiból és győzelmeiből, a cseh és szlovák nép legjobb fiainak és leányainak közös harcából, neveljük az ifjúságot a proletár nemzetköziség és a csehszlovák szocialista hazafiság szellemé­ben. Amikor rávilágítunk Csehszlovákia dolgozói közös harcának legfontosabb történelmi határ­köveire, használjuk fel a Csehszlovák Köztársa­ság küszöbön álló negyvenedik évfordulóját. Gondoskodjunk arról, hogy ifjúságunk még alaposabban ismerje meg azokat az okokat, amelyek a szégyenletes müncheni áruláshoz vezettek. Továbbra is mélyítsük el a cseh és szlovák ifjúság, valamint a más nemzetiségű ifjúság közötti* szövetséget. Az Ifjúsági Találkozó ta­pasztalatai alapján szervezzünk a kerületekben és a járásokban is ifjúsági találkozókat és még jobban szélesítsük ki a szövetséget, cseréljük ki a tapasztalatokat a cseh országrészek CSISZ- szervezetei és a szlovákiai CSISZ-szervezetek között. Tudatában vagyunk annak, hogy a mi harcunk szorosan összefügg azzal a harccal, melyet a vil3g ifjúsága a békéért és a haladásért foly­tat, és ebben az úttörő szerepet a lenini Kom- szomol tölti be. Nincs természetesebb, hogy mint a legjobb barátok a Komszomol tevékeny­ségének 40. évfordulója alkalmából mélyen tu­datosítsuk, milyen tündöklő példát jelent szá­munkra a Komszomol tevékenysége és kövessük példáját. Ezért a CSISZ összes szervezetébe „a Komszomol-dicsőség útján“ címen rendez­zünk beszélgetéseket és más összejöveteleket. A CSISZ minden alapszervezetében rendezzünk a párt idősebb tagjaival beszélgetéseket. A ke­rületi és járási vezetőségek és az alapszerveze­tek vezetőségei gondosabban készítsék elő a CSISZ 1958 — 59-es oktatási évét. A propagan­distákat a felnőtt és tapasztalt elvtársak sorai­ból megfontoltan válasszak ki, gondoskodjunk a kiképzésükről és érjük el, hogy minden fiatal politikai oktatásban részesüljön. Továbbá mn- den érdekkörben beszéljenek a CSISZ oktatási év színvonaláról. A propaganda tevékenységben helyezzük előtérbe az ökonómiai propagandát. Az Ifjúsági Szövetség munkájában a lehető legnagyobb mértékben használjuk fel az ifjú­sági sajtót. Az ifjúság nevelésével kapcsolatosan gazdag kulturális és társadalmi tevékenységet fejtsünk ki, amely gazdagítja a fiatalok gondolat- és érzésvilágát, és lehetővé teszi számukra, hogy részt vegyenek a művészet és a kultúra fellen­dítésében. Az Ifjúsági Alkotóverseny új évében az együttesek programját hozzuk közelebb a mai élethez. A CSISZ-szervezeteket azért is felelősség terheli, hogy ezen a téren milyen munkát vé­geznek a többi szervezetek és intézmények. Ezért közvetlenül vegyünk részt az üzemi klubok, a művelődési házak, a könyvtárak és más intézmények tevékenységébe^ és az ifjúság szükségletei és érdekei szemszögéből gyakocpl- junk befolyást a tevékenységükre vonatkozó tervek összeállítására. A kommunista nevelés­hez hozzátartozik a testnevelés és a honvédelmi nevelés is. A CSISZ-szervezetek elsősorban ér­jék el, hogy a CSISZ-tagok aktív tornászok és sportolók legyenek és a testnevelésben, turisz­tikában és a sport többi ágában személyes részvételükkel, szervező munkával olyan felté­teleket teremtsenek a fiatalok körében, ame­lyek alkalmasak arra, hogy a tömeges testne­velés fellendüljön. Hassunk oda, hogy a sport­életből tűnjenek el a burzsoá csökevények. Ezzel kapcsolatosan az olyan falvakban, üze­mekben és iskolákban, ahol még nem működnek testnevelési és honvédelmi szervezetek, a CSISZ-szervezetek keretén belül fejtsünk ki testnevelési és honvédelmi tevékenységet. Nö­veljük a CSISZ eszmei befolyását a Csehszlová­kiai Testnevelési Szövetség, a Hadsereggel Együttműködők Szövetsége és más szervezetek fiatal tagjaira, a CSISZ-tagokat és a többi fiatalt úgy irányítsuk, hogy az eddiginél bát­rabban vegyék át az előtomászok és a edzők funkcióját. A CSISZ vezetőségi ülésein és tag­sági gyűlésein beszéljünk a tagok tevékenysé­géről, magyarázzuk meg munkájuk jelentőségét és úgy vezessük őket, hogy ezekben a szerve­zetekben aktív tevékenységet fejtsenek ki. III. Szélesítsük ki a nevelő hatást az összes gyermekre és emeljük a CSISZ Pionír­szervezete irányításának színvonalát Antonín Novotny elvtárs, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök Lányban a pionír­küldöttekkel való találkozása alkalmából négy feladatot tűzött a pionírok elé: jól tanulni, segíteni az idősebbeknek a haza építésében, testneveléssel és turisztikával foglalkozni és megismerkedni hazánk gazdag kultúrájával. Ezek az elvek hassák át a pionírszervezetek életét és a feladatok teljesítését minden pionír becsületbeli ügyének tekintse. A gyermekek kommunista nevelése a CSISZ- szervek és szervezetek részéről komoly igénye­ket támaszt a CSISZ Pionírszervezetével szem­ben. A CSISZ-ázervezetek sokkal nagyobb gondosságot fordítsanak a CSISZ alapszerveze­teinek és az egyes pionírcsapatoknak. A CSISZ- szervezetek kötelessége, hogy a pionírcsapatok­hoz és rajokhoz tapasztalt CSISZ-tagokat osz- szanak be, különösen a termelésből, akik bizto­sítják a pionírok sokoldalú tevékenységét. A CSISZ járási vezetősége és a pionírházak rendszeresen törődjenek a pionírvezetők kikép­zésével és érjék el, hogy ezt a funkciót néhány éven keresztül töltsék be. Továbbá a gyermek- aktíva által lendítsük fel a pionírcsapatok mun­káját, ne helyettesítsük a gyermekaktívát, hogy a gyermekek megértsék: a pionír-szervezet valóban az ő szervezetük és ők maguk gazdál­kodnak benne. A gyermekekkel folytatott tevékenységben nagyobb mértékben használjuk ki az üzemi klubokat, a művelődési házak és testnevelési intézmények berendezéseit. Továbbra is rend­kívüli figyelmet fordítsunk a politechnikai pe- velésnek és annak, hogy a gyermekek a tech­nika és a természettudomány terén tevékeny­séget fejtsenek ki. A kongresszus hangsúlyozza, hogy a pionírok és a gyermekek iskolán kívüli tevékenységében milyen fontosságot tulajdonítsunk a falusi kol­lektíváknak. A kongresszus elrendeli a CSISZ- szervezeteknek, hogy értékeljék ki eddigi ta­pasztalataikat és az adott körülmények között biztosítsák e tapasztalatok felhasználását. A CSISZ Pionírszervezete X. évfordulójának évében érjük el, hogy Szlovákiában minden pionír szerezze meg az „Ifjú építő“ szalagot és szerezze meg a „Ifjú építő“ kis vörös csillagot. IV. Javítsuk meg a CSISZ munkamódsze­reit és stílusát, szilárdítsuk meg a CSISZ sorait A CSISZ-nek mint a CSKP első segítőtársá­nak és tartalékának új helyzete megkívánja, hogy a szervezési és irányítási tevékenység színvonala emelkedjen, és a nagy feladatok teljesítésében minden szervezet és CSISZ-tag részt vegyeh. A CSISZ-alapszervezetek munkájáért elsősor­ban a CSISZ járási vezetőségei viselik a fele­lősséget. A kongresszus elrendeli, hogy emeljük az irányítás színvonalát és hangsúlyozza, hogy á CSISZ járási vezetőségek munkájában a leg­fontosabb az, hogy az ifjúsággal mindennapos szoros kapcsolatot tartsanak fenn. Az irányítási munkában első helyre helyezzük a marxista-leninista szellemben való előkészí­tést és az alápszervezetek aktívájának nevelé­sét a feladatok alkotó módon való teljesítésére, magyarázzuk meg az ipari és a mezőgazdasági termelés alapjait és általánosítsuk a szervezeti munka jó tapasztalatait. A határozatok teljesítésének ellenőrzésével, azzal, hogy a CSISZ-szervek ülésein megbeszé­lés tárgyává teszik a szervezet tevékenységét, hatékonyabban nyújtsunk segítséget az alap­szervezeteknek. Javítsuk meg a CSISZ járási és kerületi vezetőségei mellett működő aktívák munkáját, hogy hatékonyan segítséget nyújt­hassanak az alapszervezeteknek. A kongresszus meghagyja a járási és kerü­leti vezetőségeknek, rendszeresen törődjenek azzal, hogy pontosan bétartsák a tagsági gyűj­téseket és azokon elsősorban a szövetség főbb feladatairól beszéljenek. Az alapszervezetek vezetőségei gondoskodjanak arról, hogy a tag­sági gyűlések ez irányban teljesítsék feladatu­kat, minden tag kivegye részét a szervezet munkájából és feladataik teljesítéséért a kol­lektíva előtt felelős legyen. A CSISZ tevékenysége a CSISZ-alapszérv'éze- tek ^kezdeményezésén és önálló alkotó tevé­kenységén alapuljon. A CSKP XI. kongresszusa által kitűzött feladatok teljesítéséről elsősor­ban az üzemekben és a falvakon határoznak. Ezért fontos, hogy a CSISZ-be tovább; ezer és ezer fiatal munkás és páraszt lépjen be. A CSISZ munkájával szemben támasztott fo­kozott igényekre való tekintettel á fiatalokat az alapszervezetekben következetesebben ké­szítsük elő a CSISZ-be való belépésre. A legjobb tagokat bízzuk meg azzal, hogy az új tagokat a belépésre előkészítsék. A CSISZ-be való be­lépés a fiatalok életében komoly határkövet jelentsen. Az új tagokat konkrét feladatokkal bízzuk meg és a politikai fejlődésüket fokozott figyelmet szenteljünk. Az igényes feladatok megkívánják, hogy rendkívüli figyelmet fordítsunk a káderek ki­választására és széthelyezésére. Korlátuzzuk a jelentős munkaerőhullámzást és érjük el, hogy az alapszervezetek elnökei, a járási és kerületi vevetőségek funkcionáriusai funkció­jukban több éven keresztül dolgozzanak. A CSISZ magasabb szerveibe emeljük ki a tapasz­talt, energikus, kezdeményező dolgozókat, főleg leányokat, mert magasabb funkciókban jelenleg kevés leány tevékenykedik. A kongresszus az évzáró taggyűléseket és a CSISZ KB IX. plénuma levelével kapcsolatos vitát a CSISZ III. kongresszusára való előkészü­letnek tekinti. Tegyük lehetővé, hogy a tagok a CSISZ-alapszervezetek munkájára vonatkozó­lag véleményt mondhassanak. A CSISZ tevékenységének értékelésénél tart­suk szem előtt a CSISZ küldetésével és mun­kájával szemben támasztott követelményeket és igényeket, és a további tevékenységre vo­natkozólag vonjunk le konkrét következtetése­ket. A CSISZ tagsági gyűléseit és a vitát hasz­náljuk fel arra, hogy a tagok széleskörű részvétele mellett a CSISZ-szervezet életének és munkájának legégetőbb kérdéseit megoldjuk. Fokozottabb figyelmet szenteljünk az évzáró tagsági gyűlés tartalmának és a CSISZ KB levelé­vel kapcsolatos vitának, úgy, hogy teljes mérték­ben eleget tegyenek küldetésüknek és a CSISZ Hl. kongresszusára tömeges előkészületet je­lentsenek. A párt kitűzte a nagy célt — a szocializmus hazai építésének betetőzését. A fiatalok életé­nek ez ad tartalmat és az az eszménykép lebeg előttük, hogy ezért a célért harcoljanak. Mindent elkövetünk, hogy becsületesen telje­sítsük feladatainkat, a CSISZ-t, megszilárdítsuk és befolyását a marxizmus-lenmizmus győzel­mes tanítása szellemében az egész ifjúságra kiterjesszük. Előre, a CSISZ III. kongresszusára, előre a szocializmus fiatal építői győzelmeinek büszke szemléjére! A CSKP vezetésével előre a szocializmus épí­tésének betetőzéséért, az ifjúság kommunista neveléséért! A piesoki 115-ös számú műhelyben a fia gépészek gyakran összejönnek a mesterükké Megbeszél k a munkamenetet, a munkamódsze­reket, hogy a jövőben még többet takaríthassa­nak meg.

Next

/
Thumbnails
Contents