Új Ifjúság, 1958. július-december (7. évfolyam, 27-52. szám)

1958-09-09 / 37. szám

k évzáró gyűlésekről A CSISZ-tagok alapos felké­szülés után megtartják évzáró taggyűléseiket. Kiértékelik az évi munkát, meghatározzák, hogy mit végeznek majd a jövő év­ben. Mondhatni, hogy az idén emelkedett az évzáró gyűlések színvonala és nagyobb lendület­Oravecz Sári, a CSISZ mellétéi alapszervezetének elnöknője tel folynak, mint az előbbi .évek­ben. Például a tornaijai járás­ban már több mint 20 alapszer­vezet megtartotta az évzáró gyűlést. Hasonló a helyzet a pár­kányi járásban is. A viták során sok problémát vetnek fel nem­csak a vezetőségi tagok, hanem általában minden fiatal, és ja­vaslatot tesznek a szervezeti élet további megjavítása érde­kében. Az évzáró gyűlések szín­vonalát nagyban befolyásolja az a lelkesedés, mely a fiatalokon a CSISZ szlovákiai kongresszu­sának határozatai, valamint a CSISZ KB levelének olvasásakor lett úrrá. A tornaijai járásban a mellé­téi fiatalok vállalták, hogy 630 órát dolgoznak brigádban a kul- túrház építkezésénél és 163 órát a helyi EFSZ-ben különféle me­zőgazdasági munkáknál. A CSISZ szlovákiai kongresszusáig válla­lásaikat teljesítették. Az évzáró gyűlésen már örömmel számol­hattak be vállalásuk teljesítésé­ről, kiérdemelve az idősebb £FSZ-tagok dicséretét is. A jö­vő évi munkatervet már a CSISZ Központi Bizottsága levelének tartalmát tekintetbe véve állí­tották össze. Oravecz Sári, a mellétéi alapszervezet elnöknője is örömmel nyilatkozik arról, hogy milyen nagy jelentősége van a CSISZ KB levelének a fia­talok nevelésében. A tornaijai járás fiataljainak egyik fontos és jelentős érdeme a Túróc patak szabályozása. Sok legelőt, rétet mentenek meg ál­tala az áradásoktól és nagyobb lesz a járás szénatermése is. A besztercebányai kerület több alapszervezete is bekapcsolódott a szabályozási munkálatokba, de a munka legnagyobb terhe még­is a tornaijai járás fiataljaira nehezedik. Az évzáró gyűlések alkalmával határozatokat hoznak a szabályozási munkálatok mie­lőbbi befejezésére. A naprágyi alapszervezet év­záró taggyűlésén is helyesen ér­tékelték az elmúlt évben vég­zett tevékenységet. Ez a tevé­kenység és általában az alap­szervezet munkája még sokkal lendületesebb lett volna, ha a helyi nemzeti bizottság jobban támogatta volna a fiatalok kez­deményezését. Egyik kirívó pél­dája ennek, bogy a fiataloktól elvették azt a kultúrhelyiséget, amely korábban rendelkezésükre állt. És vajon mire használta a nemzeti bizottság a kultúrhelyi- séget? Arra, hogy hosszú ideig néhány köteg aratásba használt spárgát helyeztek el benne. A spárgát elhelyezhették volna padláson is, vagy olyan helyi­ségben. amely nem szolgálja a fiatalok kultúrális életének szer­ves részét. A naprágyi fiatalok túlnyomó többsége a helyi EFSZ- ben dolgozik és már csak azért is megérdemlik, hogy a helyi nemzeti bizottság teljesítse jo­gos és teljesíthető Máskor ne spárgát helyezzenek el a kultúrteremben, hanem bo­csássák a fiatalok rendelkezésé­re. A lekenyei alapszervezet az évzáró taggyűlésén a CSISZ KB levelének tartalmán felbuzdulva elhatározták hogy olvasókört alakítanak és 300 órát dolgoz­nak le a faluszépítési akcióban, Gömörpanyitön 15 hektár rétet és legelőt javítanak meg, vala­mint három új tagot nyernek meg az EFSZ-be. Méhiben 450 köbméter silótakarmányt készí­tenek a fiatalok. Hasonlóképpen járnak el a tornaijai járás és a többi járás alapszervezeteinek tagjai is. Azok a fiatalok, akik pillanatnyilag még nem tagjai a CSISZ-nek, szintén támogat­ják a CSISZ-tagok kezdeménye­zését, részt vesznek az évzáró gyűléseken és a CSISZ KB leve­léről rendezett vitaesteken. Így győződnek meg arról, milyen kitüntetés CSISZ-tagnak lenni és öröinmel kapcsolódnak be a szer­vezeti életbe, a szocializmus épí­tésébe. így például a kisújfalusi fiatalokra is nagy hatással volt a CSISZ KB levele és több szer­vezeten kívül álló fiatal elhatá­rozta, hogy belép a CSISZ-be. A bélai fiatalok kulturális tevé­kenységüket javítják és az idén óhajukat, az eddiginél is nagyobb keretek közt rendezik hagyo­szüreti A zólyomi 11 éves középiskola tanulói közül ez a két lány is részt vett a Túróc patak sza­bályozásában meg a mányos bált. A fiatalok lel­kesen dolgoznak és mindenféle­képpen azon vannak, hogy tovább javítsák a szervezeti éle­tet. A CSISZ já­rási vezetőségei és a kerületi ve­zetőségek hasz­nálják ki ezt a lendületet és maguk is áthat- va a CSISZ KB levelétől, vala­mint a szlová­kiai kongresz- szus határoza­taitól, hassanak oda, hogy vala­mennyi alapszer­vezet minden lehető módon kapcsolódjon be a határozatok valóraváltásába, saját magunk- a fiatalok érdeké­ben. B. I. A KOREAI NÉPI DEMOKRA­TIKUS KÖZTÁRSASÁG észak- nyugati részén a Pjungan tar­tomány vonsai járásában Cseh­szlovákia népének segítségével építik a vonsani finom gépipari üzemet, amelyet e hónapban már üzembe is helyeznek. Az üzem építését 1957 januárjában kezdték meg. A gyár 20 000 négyzetkilométernyi területen fekszk. Csehszlovákiából több, mint 600 vagon gépipari beren­dezést és építőanyagot szállí­tottak. Az üzem építésében 40 csehszlovákiai szakember is részt vett. akik a koreai dolgo­zóknak hatékony támogatást nyújtottak az építés bonyolult kérdéseinek megoldásában. TORNAIJA TÁNCOL Qötétkék csillagos este van, a gyorsvonat szikrákat szórva kanyarog a gömöri lan­kák között. A vonatban általá­nos, mindenki által ismert hely­zet uralkodik. Minden utasnak egy vágya van: minél hamarabb érkezzen meg arra az állomásra, ahová utazik. Feledről kiindulva már a Tornaijára utazók is ké­szülődnek a kiszállásra, pedig még elég idejük van. Hiába, az ember akkor is türelmetlen, amikor utazik. Vagy öten-hatan összebeszélnek, hogy mulatnak egy jót, valamilyen évfordulót tartanak, tehát betérnek a Tátra vendéglőbe Tornaiján. Erre én is elhatároztam magam, hogy utánuk megyek. Megnézem, hogy Tornaiján hogyan táncolnak, ho­gyan mulatnak a fiatalok, jó al­kalom nyílik erre éppen szombat este. Nem tartottam a vonatról le­szálló, mulatni vágyó csoporttal, hanem a Centrál kávéházba irá­nyítottam lépteim. Tíz óra el­múlt, amikor beléptem. Átforró­sodott hangulat volt már, de azért üres hely t> akadt, nyu­godtan helyet foglalhattam. Azonnal tanulmányozhattam egy gömöri kis város szombat esti életét, szórakozását. Mert ma már a kocsmába nemcsak inni járnak, hanem szórakozni is és örömmel állíthatom, hogy sokkal öbben járnak szórakozni, mint ■nni. Erről itt is meggyőződhet­tem, mert egyetlenegy részeg embert nem láttam, nem talál­tam. Aránylag elég jó zenekar mu­zsikált, húzta a ropogóst, a talp alá valót. Főleg régi sláger­nóták, operettdalok, de népda­lok dallamai is szálltak, kering­tek a levegőben, majd eljutottak a táncolok fülébe, akik nem igen tudtak ülve maradni. És micso­da lendülettel és milyen jókedv­vel tudnak táncolni ezek a tor- naljaiak! Ha valaki jó mulatsá­got akar látni, az csak Tornai­jára menjen. Az egyik asztalnál két lány ült, figyelték a táncoló párokat. Nem tornaljaiak voltak, az egyik közeli faluból jöttek be, két fia­tal fiúval. A fiúk mással táncol­tak, megérdeklődtem tőlük, nem haragszanak-e emiatt a fiúkra. Sz. Etel azonban azt felelte, hogy miért haragudnának, azzal táncolnak, akivel akarnak, mi is szívesen táncolunk azzal, aki minket mégtáncoltat. — A fiúk nem haragszanak érte, ha más táncoltatja magu­kat? — Miért haragudnának? A mulatós meg a tánc miatt nem verekednek össze mifelénk, — felelte a másik lány és éppen akkor vettem észre, hogy jegy­gyűrű van az ujjún. Nem verekednek, arról én is meggyőződtem, akárki jön Tor­naijára, nyugodtan kitáncolhat­ja magát. De meg kell vallani, hogy kevés fiatal volt a Centrál kávéházban, inkább idősebbek és fiatal házasok. A kiszolgálás is pontosabb és gyorsabb lehetne. A kávéház személyzete bizony többet törődhetne a vendégek­kel, a jó hangulat érdekében. Éjfél felé a Tátra vendéglőbe mentem. Éppen kapóra, mert a Szlovák Nemzeti Felkelés évfor­dulója alkalmával rendeztek itt táncmulatságot. Itt már alig volt hely, nehezen tudtam asztalt kapni. A pincéreknek köszön­hetem, hogy helyhez jutottam és olyan itt a kiszolgálás, mint­ha villám hordaná a sört, vagy a bort. A huligánságnak és a kisváros, gyakran nagyzoló, nagyvárost majmoló fiataljainak itt semmi nyoma. Mintha lagzi- ban, mintha valami családi ün­nepségen testvérek között lenne az ember. Csak azért is táncol­tam az egyik fiatal asszonnyal, hogy vajon milyen hatással lesz arra a társaságra, ahová a fia­tal asszony tartozott. A végén még azt is elértem, hogy a fia­tal asszony férje meginvitált az asztalukhoz és mi tagadás, olyan jól éreztem magam, mint már nagyon régen. Jöjjek el máskor is, keressem fel őket máskor is, ha arra já­rok — mondták. Petrik Mária a pultnál egész éjjel mérte az italt. Megérdek­lődtem, hogy mennyi a fogyasz­tás. Nem számolta még össze, de körülbelül 8000 korona értékű italt mért ki — válaszolta. — Kik isznak többet, a fiata­lok, vagy az idősebbek? — Az idősebbek sokkal többet isznak — mondta nevetve. A fia­talok a sört és az üdítő italokat kedvelik, persze bort is fogyasz­tanak, néhanapján a hangulat kedvéért, mint most is a mulat­ság alkalmával. Tömény szeszes­| Folyik a vita a CSISZ KB leveléről f 5 A lénkéi CSISZ-tagok nemrég tartották meg az évzáró íj taggyűlést. Az évzáró gyűlésen, amelyről egy CSISZ-tag g sem hiányzott, főleg a múlt évben végzett munkáról volt szó. Ezenkívül terveket, javaslatokat fogadtak el a jövő évi munkára vonatkozólag. A kötelezettségeket, amelye­ket az előző évzáró gyűlésen vállaltak, teljesítették, sőt az EFSZ kertészetében egy ifjúsági munkacsoportot is alakítottak. A kertészetben dolgozó fiatal lányok sokszor reggeltől estig dolgoznak, hogy nagyobb legyen a szö­vetkezet haszna. Ezek a lányok vállalták, hogy a CSISZ szlovákiai kongresszusának tiszteletére a tervezett 30 000 korona bevételt 15 000 koronával túllépk. Az évzáró gyűlésen foglalkoztak a CSISZ Központi Bi­zottságának levelével is. A levél ismertetése után élénk vita következett. A vita után a jelenlevők a következő határozatot fogadták el: Az ősz folyamán 10 hektár rétet rendeznek. Az év végéig 300 brigádórát dolgoznak le az EFSZ-ben és három új tagot szerveznek a CSISZ-be. Három színdarabot tanulnak be és három községbe mennek vendégszerepelni. Az évzáró taggyűlésen Fükő Jánost választották meg elnöknek, aki 15 fiatal társával maga is az EFSZ-ben dolgozik. S NÉMETH JÁNOS (Vvasáiuk KELLEMES TÁBOROZÁS Terebő vadregényes hely a Hernád völgyében. Ezért itt rendezték meg a pionírok nyári táborozását. Az idősebb pionírok sátrakban laktak. Napi program­juk igen szigorú volt. Megis­merkedtek a természettel, bo­garakat és növényeket gyűjtöt­tek. Sokat sportoltak és kultu­rális tevékenységet is kifejtet­tek. A táborozás az egész évi tanulás jutalma volt, s egyúttal erőt is gyűjtöttek a következő tanévre. MÉSZÁROS GYULA, Kassa. JÖ BRIGÄDOS A tornaijai téglagyárban a nyári hónapokban fiatal brigád­munkások dolgoztak. A brigá­disták közül legjobban Tóth Elemér vette ki részét a mun­kából. Az agyagbányában dolgo­zott és amint az idősebbek mondják, becsülettel állta meg helyét. Pedig Tóth Elemér főis­kolás, de amint mondta, a fizi­kai munkát sem veti meg, és amikor csak teheti, szívesen dolgozik. Azt is el kell még mondani róla, hogy kitüntetés­sel érettségizett. Az iskola CSISZ-szervezetében lelkesen tevékenykedett és a CSISZ járá­si vezetősége kitüntetésben ré­szesítette. NÉMETH JÁNOS, ÜJ KULTÜRHÄZ FELSÖTŰRON A felsőtúri fiatalok régóta vágytak egy szép kultúrházra. A régi kultúrteremben ugyanis csak nehézségek árán tudtak kulturális tevékenységet kifej­teni. Most végre elkészült a kultúrház és bizony a fiatalok segítő keze ig siettette az épít­kezés befejezését. Rádióval, gramofonnal, szerelték fel a italt azonban keveset, inkább csak hidegebb időszakban mini­mális mennyiségben. — és mondja csak, mindig ilyen vidám itt a nép, mint ma este, mindig ilyen jó a hangulat? — Néha még jobb is, főleg szombaton, mert vasárnap este mindenki arra gondol, hogy hol­nap dolgozni kell. Szombaton azonban jobban elszórakoznak az emberek. — Hány ember itta le magát ma este? Nem tudja véletlenül? — Mindenkinek jó kedve van, de senki sem rúgott be — fe­lelte. Utoljára azt is megkérdeztem, mit szeretnek jobban az italki­szolgálók, ha sokat, vagy ha ke­veset isznak az emberek. — Ha sokan isznak keveset — mondotta. A józan, vidám em­ber kedvesebb vendég, mint a sokat fogyasztó pálinkáshordó. Amikor visszamentem az asz­talhoz. immár jóismeróseim kö­zé, megszidtak, hogy meg akar­tam tőlük szökni. Erre odajött két zenész, elkezdte húzni a fü­lünkbe. Félbeszakadt a szidás, újra elkezdődött a tánc. És mi tagadás benne, Hat órakor, friss harmatos reggel mentem szállá­somra, hogy legalább két óra hosszat aludjak. Tornaija táncol minden szom­bat este, de azért vasárnap is akadnak táncosok. Vidám jóked­vet teremtenek maguknak, nem süllyednek bele a szürke gon­dokba, hiábavaló problémákba. Összetartja ezt a mulatós népet a tánc, a dal és az eredményes munka, amit utána végeznek. BAGOTA ISTVÁN kultúrtermet. Külön olvasóter­met is berendeztek, ahol a könyvtárat helyezik el. A szín­pad is megfelel a követelmé­nyeknek és a színpad mellett két öltözőhelyiséget létesítet­tek. Gondoskodtak arról is, hogy a kultúrházban filmet lehessen vetíteni. Most már csak az a lényeg, hogy a felsőtúri fiata­lok kihasználják ezt a szép kul- túrházat, sok színdarabot ren­dezzenek és vigyék előbbre a falu kulturális életét. KISS ISTVÁN, katona. TELJESÍTETTÉK A vígtelki kis. és középpa­rasztok elsőnek végezték el az aratást és a cséplést a rozsnyói járásban, s.ezzel a gabonabeta­karítási versenyt megnyerték. A begyűjtési határidőt is lerö­vidítették és a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójára Vígtelke teljesítette a gabonabeadást. A beadási tervet túllépték és 125.03%-ra teljesítették. A vig- telki gazdálkodók a rozsnyói járás összes falvait felhívták, hogy kövessék példájukat. A nagy nyár; munkák befejezését megünnepelték és a Csemadok közreműködésével értékes kul­turális műsort és táncmulat­ságot rendeztek. CSEFÖ FERENC, * Vígtelke. Tornaija. SZOROS BARÁTSÁG Martos eléggé távol fekszik Garamszentgyórgytől, de a két falu között mégis szoros a ba­rátság. Az egyik vasárnap a ga- ramszentgyörgyi fiatalok autó­busszal jöttek Martosra, hogy kultúrműsort adjanak elő, jobb kedvre derítsék az amúgy is jókedvű martosiakat. Délután futballmérkőzés folyt le, ame­lyet a garamszentgyörgyi fiata­lok nyertek meg. Azután követ­kezett a' kultúrműsor. Főként olyan műsorszámokkal léptek fel, amellyel az országos dal- és táncünnepélyen, valamint az if­júság Dunai Találkozóján mu­tatkoztak be. Megérdemelt si­kert arattak és meghívták a martosi fiatalokat, hogy viszo­nozzák a vendégszereplést. LÁBSZKY ISTVÁN, Martos. Készülnek az oktatási évre Pártunk XI. kongresszusa és a CSISZ szlovákiai kongresszusa után észrevehetőleg fordulat állt be az oktatási évvel kapcsolat­ban. Már most észlelhetjük az alapszervezetek lendületes szer­vező munkáját az oktatási év előkészítésére vonatkozóan. Min­den túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az idén jól sikerül majd az oktatási év. A vágsellyei járásban a CSISZ járási vezetősége komolyan fog­lalkozott a fiatalok politikai ne­velésével. Még a múlt évi okta­tási év befejezésénél gondoltak az ideire és már akkor alakítot­tak politikai köröket. A CSISZ járási titkára semmit sem tesz egyedül ebben a járásban. Már megalakították azt a bizottságot is, amely csak az oktatási évvel foglalkozik majd. A bizottság tagjai jártasak a fiatalok neve­lésében és a politikai tanulókö­rök szervezésében. A bizottság első ülésén meg­beszélték, miként irányítják egész éven át a politikai iskolá­zást. Ellenőrizni fogják a tanu­lókörök munkáját, s részt vesz­nek a politikai előadásokon. A propagandisták képzésével is rendszeresen foglalkoznak, to­vábbá újabb tanulóköröket ala­kítanak, hogy nagyobb létszám­ban kapcsolhassák be a fiatalo­kat az oktatási évbe. A bizottság tagjai a vágsellyei járásban minden alapszervezetet meglátogattak. Szedlák Ferenc, a bizottság elnöke példaképül jár elől, mert Tornócon teljes mér­tékben előkészítette az alapszer­vezetet az oktatási évre. Eddig már 15 „Tanulunk a pártról“ kört, ezenkívül 9 olva­sókört és 6 „A világ térképe fe­lett“ kört alakítottak. A járás területén már 390 fiatal jelent­kezett pártoktatásra. A fiatal propagandisták na­gyon örülnek a helyi pártszer­vezetek segítségének, melyek a fiatalok politikai oktatásának előkészületeit mindenütt segítik, és így a siker bizonyára nem marad el. VÁRNAY TIBOR MEGÉRTETTÉK A BAKAI SPORTOLOK A bakai sportolók és a hely­beli Sokol egyesület megértette a Csehszlovák Testnevelési Szö­vetség felhívásának jelentősé­gét. Erre a felhívásra méltókép- ken feleltek is. Elhatározták, hogy az aratásnál és a cséplés- nél 500 brigádórát dolgoznak le. Adott szavukat valóra váltották és sok gabonát megtisztítottak, szárítottak. Ezenkívül két vagon búzát csépeltek ki. Ennek a munkának nagy jelentősége volt a gabona gyors betakarításánál. WURCZELL JÁNOS, Baka. LELKESEN ÜNNEPELTÉK Az érsekújvári Elektrosvit fiatal dolgozói lelkesen ünne­pelték a CSISZ szlovákiai kong­resszusát. A kongresszus előtti kampányban minden fiatal azor dolgozott, hogy valami újítási hozzon létre munkahelyén. El­határozták, hogy 21 újítást va­lósítanak meg. Kmety GabrielU és Szalay Mária újításukkal mái hírnevet szereztek és tízezrekéi takarítanak meg. A CSISZ kong­resszusának tiszteletére vasár­napi műszakot is szerveztek amelyen nemcsak a fiatalok, d< az idősebb dolgozók is rész vettek. VÁRNAY TIBOR, Nagysurány. ♦4-M-t-í-i-M i-t ♦ 4 » ♦ W-M-t-M-H-i-H !-M-í-M-í-f-H-í-S Anicka Tollová játszótársa, a kis Ferko, anyja kíséretében elindult a dévényújfJlusi iskolába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents