Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-25 / 9. szám

A Februári Győzelem tiszteletére A Februári Győzelem X. év­fordulójának tiszteletére a fia- taiok nemzetgazdaságunk min­den szakaszán munkaversenyt fejtenek ki. A derenycsényi CSISZ tagok sem maradtak el és értékes kö- teiezettségvállaiásokat vállaltak, amelyek főleg a mezőgazdaság további megsegítésére irányul­nak. Segítik az állattenyésztés fejlesztését azáltal, hogy a ta­vaszi Időszakban 15 hektárnyi rétet és legelőt megjavítanak. A csúcsmunkáknál a szövetke­zetben ledolgoznak 150 brigád­órát. A faluszépítésénél pedig 200 teát dolgoznak le. Az ifjúság politikai nevelésé­ről sem feledkeztek a dereny­csényi CSISZ tagok. A Világ térképe felett kör hallgatóinak számát Is felemelik. Az új kul­túrházat is alaposan kihasznál­ják, mert két színdarabot tanul­nak be, amelyet a szomszédos falvakban is előadnak. Jelent­keztek az ifjúsági alkotóver­senyre is. Három fiatalt meg­nyernek a CSISZ szervezetbe és a pionírok nevelésével is többet törődnek mint eddig. Az ósgyáni 8 éves középiskola pionírjai a Februári Győzelem 10. évfordulójának alkalmából elfogadták a rimaszombati 11 éves középiskola pionírjainak felhívását. Rendbehozzák az iskola udva­rát, ahol minden pionircsapat két brigádórát dolgozik le. Az Iskola 140 pionírja közül 100-an megszerzik a „Köztársa­ság Ifjú építője" vörös szalagját. ELEK ÄRPÄD Az új elnököt dlcsérjlm A szkárosi alapszervezet mun- káia csak az utóbbi Időben kie- Itpltö. Míg a régi elnök tartotta kezében a vezetést, a szkárosi fiatalok nem nagyon tartottak össze, mert csak ivott és nem az alapszervezet ügyeivel törő­dött. Ma azonban más a helyzet. Az alapszervezet ú.i elnöke, Bar­tók Barnabás vezetésével máris eredményeket értünk el. Bemu­tattuk a I.eánykérő elmfl tzffés darabot és a bevételből ping4 pong asztalt és más társasjáték' kokat, szórakozási eszközökst vásároltunk. Elhatároztuk hogy további színdarabokat tanulunk be és a szövetkezetei brigád-: munkával segitiük. BATTA GYdRGY 8 éves középiskola Tornaija. Levelezni szeretnénk 9 Tizennyolc éves lány va- József, Bene Lajos és Lóránd gyök. Olyan lány vagy fiú isme- Ferenc, Budapest, IX. Üllői üt retségét keresem levelezés cél- 51. jából, aki szereti az Irodalmat • Bármilyen kérdésről leve- és saját hazáját. A levelezés leznék csehszlovákiai fiatallal által megismerkednénk egymás magyar nyelven. Címem: Vlncze szülőföldjével. Budapesten járok Elemér, Csernely. Borsod megye, gimnáziumba, címem: Suttá Magyarország. Emilia, Budapest Vll. Rákóczi • A gimnázium harmadik osz- út 8. ll./l. tályába járok, olyan csehszlová­• Szeretnénk csehszlovákiai kiai tanulókkal szeretnék leve­Az Ostrava! bányászok kultúrházában élénk kultúráiét folyik, fiatalokkal levelezni sport, iro- lezni, akik magyarul beszélnek. Az Olvasóterem is látogatott és sok könyvet kölcsönöznek ki dalmi, film és színházi dolgokkal Címem: Boros Magda. Gáborján, úgy a fiatalok, mint az idősebb bányászok. kapcsolatban. Címünk: Stikrád Magyaroszág. A CSISZ SZKB elnökségének közleménye Február 18-án Bratislavá- ban összeült a CSISZ SZKB elnöksége. Az elnökség kiér­tékelte az ifjúság részvéte­lét a CSKP KB levelével kap­csolatos vitában, megtárgyal­ta az ifjúság millióiért moz­galomban elért eredménye­ket, a II. ifjúsági alkotóver­seny előkészületeit, .a CSISZ tevékenységét a GXA-kon, és a CSISZ oktatási éve keretén belül a CSISZ politikai és ok­tatási tevékenységét. Az ifjúság millióiért moz­galom 1957 áprilisában kelet­kezett és azóta 46 millió ko­ronát takarított meg nemzet- gazdaságunk számára. Az Idén 1338 CSISZ szervezet kötelezettségvállalást tett a CSKP XI kongresszusa tisz­teletére. A Február 10. évfordulóját tánccal és énekkel köszönti az ifjúság. Az Ifjúsági alko­tóversenyre Szlovákiában 3634 együttes és 109.517 egyén jelentkezett. A legjobb a bratislavai kerület, ahol 940 együttes és 35.465 egyén lép fel. örvendetes hogy sok együttes mozgalmi, forradal­mi dalokat vesz fel műsorá­ra. A CSISZ oktatási év 5464 oktatási körében 117.889 fia­tal művelődik, ebből 24,387 a pártoktatási év keretén be­lül. A CSISZ szervezetek fo­kozottabb aktivitása jó ered­ményeket hoz e jelentőség- teljes évforduló évében. Elnyerték a vándorzászlót 1,^, Kora reggel volt és a hideg téli szél rákényszerítette az ut­cán menőket, hogy magasan fel­tűrjék a gallérjukat. De a kassai Slovan körül víg volt az élet. Mmden oldalról tömegesen gyü­lekeztek a fiatalok a nagy terembe. Nagy ünnepre készü­lődtek a kassai CSISZ tagok. Az 1957-es év utolsó negyedévi munkájuk kiértékelésére. Hisz' a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója alkal­mából sokat tettek. Több mint 135 ifjúsági kollektíva tett a nagy nap tiszteletére kötele­zettségvállalást. A vállalások összértéke meghaladta a 700 ezer koronát. Nem egy CSISZ szervezetben kemény munkát végeztek a fiatalok, hogy válla­lásukat becsületesen tudják tel­jesíteni. De nemcsak ezt tették meg. A városszépítés! akcióban több mint 13 ezer órát dolgoz­tak le. Nagy eredményeket ér­tek el a politikai és olvasókörök alakításában is. Szépek az eredmények a pio- nlrmozgalom terén is. Jó mun­kájukkal elérték azt, hogy min­den pionír csapatnak és csoport­nak van vezetője. A város vala­mennyi pionírszervezete bekap­csolódott „A pionírok segítsége a köztársaságnak“ mozgalomba. És az eredményekről tele lehet­ne írni lapokat és oldalakat is. Hisz sok fiatal szorgalmas, apró munkájának eredményét tükrözi vissza. És február 16-án jó mun­kájukért megkapták a kitünte­tést. A CSISZ Szlovákiai Közpon­ti Bizottsága küldöttei átadták a kassai városi CSISZ szervezet­nek a központi bizottság ván­dorzászlaját. És nagy volt az öröm a fiatolok között. Hisz Szlovákia összes járási szerveze­te küzdött a zászló elnyeréséért. És a becsületes küzdelemben ők lettek az elsők. A nagy ünnepen kitüntették a legjobb CSISZ szervezeteket és a legjobb CSISZ tagokat. Több mint hatvan fiatalnak adták át a Fucsík-jelvényt és a CSISZ becsület-jelvényét. A kitünteté­seket jó és sikeres munkájukért nyerték el. Az ünnepély méltó volt az elért eredményekhez. Több mint ötszáz fiatal vett részt rajta. Az egyes CSISZ szervezetek küldöttei beszámol­tak munkájukról, és a XI. párt- kongresszus tiszteletére újabb kötelezettségvállalást tettek. Ebből az alkalomból a kassal fütőházban megalakítanak újabb ifjúsági javító csapatot és az Ifjúság milliói mozgalmához 100 ezer koronával járulnak hozzá. A pártkongresszus tiszteletére adott kötelezettségvállalás össz­értéke eddig meghaladja a más­fél millió koronát. És mikor az ünnepély befejeződött, minden­ki, aki résztvett rajta, azzal az érzéssel ment el haza, hogy mun­kájuk nem volt hiábavaló. Sz. F. A Zelovocban tolakodtam, mert sok volt a vásárló, én pedig siettem elintézni vásár­lásomat. Nem figyeltem az em­bereket, ennek ellenére mégis egy ismerős kopogtatta meg a háta­mat. Aha, pont ilyen helyen ta­lálkozunk, ezer éve nem láttalak, hogy vagy, mint vagy — Imng- zottdk el a szokásos kötelező kezdeti megszólítások. — Jaj, kérlek egészen oda va­gyok — kezdett el azonnal pa­naszkodni. Nincs elég nyomása a gáznak, olyan rosszul égett, hogy alig tudtam megfőzni az ebédet. A férjem két óra után jött haza, pedig erre az időre éppen, hogy csak elkészült az ebéd. Utána elhatároztam, hogy szétnézeka városban, egyet-mást vásárolni szeretnék és a 13-as trolejbusz késett. Igen sokat kellett várakoznom a Vörös ke­reszti megállónál. Mennyi időm elveszett, hát mondd, ne legyen dühös az ember. Az elárusítónő közben már kiabált rá, hogy mi tetszik, mi tetszik. — Öt kilo narancsot és két kilo citromot kérek — és azzal folytatta beszédét. Rövid idő múlva én is sorra kerültem, ő megvárt az ajtónál, együtt mentünk néhány száz métert az utcán. Áradt belőle a panasz, szidta a világot, a trolej- busz miatt, a gáz miatt, meg, hogy nem látott ízlésére való cipőt a kirakatban, pedig a vá­laszték igen nagy különben. Miért nem csinálnak éppen olyan cipőt, ami neki tetszik. Így vagyunk. Sokszor panasz­kodnak az emberek olyan dolgok miatt, amiért évekkel ezelőtt a szájukat sem nyit ották volna ki, eszük ágába sem jutott volna, hogy emiatt is panaszkodni lehet. Falun azért panaszkodnak az emberek, mert sáros az utca, a fiatalok is szóvá teszik a 300 lakósú faluban is, hogy rossz az Annak örülhetünk utcai kivilágítás. Azonkívül szid­ják a mozit, m.ert elszakad a film, meg a helyi nemzeti bi­zottságot, mert még mindig nincs kibetonozva a járda. így van ez már. Panaszkodni mindig tudtak az emberek, min­dig is tudnák. Az igényekhez, az igények kielégítéséhez társul a panaszkodás. Amikor még a fa­lusi fiatalnak népi volt öt öltözet ünneplő ruhája, és három pár gumicsizmája, akkor azt mond­ták, hogy hej, ha nekem két öl­tözet ruhám lenne! A gumicsiz­mára rá sem gondolt, nem érde­kelte őt a sár. Amikor a falusi házakban fenékkel felállított fa­zékon vagy lábason égett az ötös petróleumlámpa, mert ez keve­zárlat, amikor színdarabot néz­hettünk volna a televízióban, vagy pedig nem hallgathattuk meg a magyar nóta közvetítést, mert tíz percig nem volt áram. A panasz elválaszthatatlan az emberektől. Ha sílécet vásárol a falusi fia­tal, mert sportolni szeret, akkor egész biztos szidja a kémiai gyárat, mert nem jó a viaszk. Mégis mérni lehet a panaszok­kal. Milyen öröm hallgatni az olyan fiatal panaszkodását, aki abból csinálja élete legnagyobb problémáját, hogy nincs bekerít­ve a futballpálya. Vagy az olyan idősebb ember panaszát, aki azért szidja a fiát, mert sok benzint fogyaszt a motorbiciklije. Hol sebb petróleumot fogyasztott, azt volt valamikor ilyen panasz? Wem gyalog jártak a 10 km-re fekvő városba, ha éppen a szükség ügy kívánta? Dekát, hadd panaszkod­janak az emberek! Szidják a ren­detlenséget a fiatalok! Mert a panaszkodás és a rendetlenség szidása . igazán nem ártalmas mondták, hogy jaj, de jó az uraknak, azoknál villany világít. Ma pedig urak lettek a parasz­tok, televíziós rádiót vásárolnak, sőt autót. De a panasz megma­radt továbbra is. Mert hát teg­nap este éppen akkor volt rövid­dolog. Ez arra mutat, hogy meg­kívánják oldani a legapróbb kel­lemetlenségeket is, ami lépten nyomon érheti az embert és valószínűleg örök életbe érni is fogja, még akkor is, ha még annyira nem életbevágó dolgok. Mert ha már öt kilo narancsot és két kilo citromot vásárolha­tunk egyszerre, amikor régen krumplit sem tudott venni a szegény ember, akkor miért ne szidják a trolejbuszt a késés miatt. Ha öt vagy több öltözet ruhája van egy falusi fiatalnak és ugyanannyi pár cipője, téli, nyári és többféle színű, akkor már miért ne szidja a helyi nem­zeti bizottságot, mert nem be­tonos az utca? Ha betonjárdák lesznek, már miért ne szidjon megint valakit, miért ne panasz­kodna, mert szemetes a járda. Minden kornak megven a maga problémája, panaszkodó emberek mindig voltak. Annak azonban már örülhetünk, hogy csak azért a dolgokért panaszkodunk, ami most okoz apró kellemetlenséget. Ezt mindenki minden panaszko­dó kivétel nélkül, ha komolyan beszélünk vele, el is ismeri. BAGOTA ISTVÁN A ruzini repülőtérről elindúlt a TU 104 típusú repülőgép párizsi prőbaútjára. 130 km-es se­bességű ellenszéllel szemben is eredményesen tette meg az utat a párizsi Orly repülőtérig. /4z ü/' iskola három hónap alatt elkészült a műszaki Ma már a klubhelyiségben Az egyházmarőti fiatalok má­sodnaponként tartanak összejö­veteleket, ahol kedélyesen elsző- rakoznak. A klubhelyiség nappal a pionírok rendelkezésére áll, este pedig a CSISZ tagoké, ahol az összejöveteleket tartják. Csütörtök este szokott a leg­élénkebb lenni a hangulat. Akkor tartja ugyanis a Világ térképe felett kör az összejövetelt. Többnyire minden fiatal eljön, akik éppenséggel nem dolgoznak távol a falutól. Eleinte a Föld és az ember keletkezésének kérdéseivel foglalkoztak a fia­talok. majd áttértek a Csehszlo­vák Köztársaság megalapításá­nak történetére. Később meg­alapították a Világ térképe felett kört is. A magyarázatokat érde­kes filmek vetítésével teszik változatossá. Amikor a Föld ke­letkezéséről beszélgettek, fel­használták a tudomány legújabb eredményeit és sokat foglalkoz­tak a szovjet mesterséges hol­dakkal. A terv szerint behatóan akar­nak foglalkozni hazánk földraj­zával. Az ifjúsági sajtóban meg­jelent cikkeket, riportokat is felhasználják tanulásukhoz. He­ten fizettek elő a Práca Mladych- ra, hárman pedig a Smenára. A fiatalság a múltban a kocs­mákba járt szórakozni, ma pedig az ifjúsági klubhelyiségben érzi jól magát. K. Vesele hét kilométer hosszú falu, 500 házból áll és annyi a lakósa, mint Námestónak a já­rási székhelynek. Nem túloznak az emberek, amikor azt állítják, hogy olyan hosszú a falujuk, hogy nem ismerhetik egymást. A házak is messzire egymástól épültek fel, talán azért, hogy a szomszédok ne nézzenek az üres gyomrukba. És ennek a falunak annyi is­kolája van természetesen csak népiskolája — mint valami városnak. Két iskolája van, három tan­teremmel és négy tantermet a volt korcsmákban és a raktá­rakban helyeztek el. Mindössze hat helyen tanít a 16 tanító és többet futkároznak, mint a ná- mestói postások. Siralom ránézni az iskola épü­letére, olyan ablaka van a fahá­zikónak, mint a mesebeli mézes­kalács kunyhónak. Korom sötét­ség honol az iskolában, a tanító még csak azokat a nebulókat sem látja, akik az első padban bújnak meg. Tanítás után mindenki a sze­mét dörzsöli és örül a fényes napnak. A legismertebb tanító Same- liak Anton. Már több mint 30 éve tanít ebben a falucskában. Ö az egyetlen ember, akit min­denki ismer. Az emberek jobban tisztelik, mint a papot és jobban megbecsülik, mint a fizetett munkát. Pedig az ö élete hányszor csak egy hajszálon függött... Akkor is, amikor az „USB“ letartóztatta és több mint egy félévet töltött a Gestapo karmai között. Akkor is, amikor a par­tizánokat cigarettától kezdve minden jóval ellátta. Büntetésből áthelyezték, ő azonban az új környezetben sem változott meg. Már ötvenöt de­cembert élt meg, .örökké fürgén, bátran néz szembe a nagyvilág­gal. Csak a hcmiloka lesz egyre ráncosabb és az ezüstös haj fürtjei még érdekesebbé teszik. Már rég elhatározta, hogy Vesele számára kijárja az új is­kolaépületet. Kemény, kitartó és szívós természetű ember. Sok éven keresztül írta, írogatta a leveleket, kért, könyörgött, kopogtatott a különböző hivata­lok ajtaján. És mindig csak azt a választ kapta: „ne féljen, majd lesz. — Csak türelem. A türelem rózsát terem ... !“ A gyümölcsöt a szocializmus hozta meg. Nem a türelem és nem az urak. Az állami pénztárból hatalmas összeget nyújtottak Vesele szá­mára. Ilyen összegről még csak nem is hallottak. Azután Bratis- lavából eljött egy mérnök. Fel­mérte a helyet, meglátta a cso­dálatosan gazdag, szép termé­szetet és a nyomor mérhetetlen nyomait. — Olyan iskolát építek, hogy ötven éven keresztül büszkék lesznek rá. Két hónap alatt elkészült az épület terve. További pedig már terv is. Amikor megmutatta az ár- vaiaknak, szinte káprázott a sze­mük. Nem akarták elhinni, hogy ez a gyönyörű iskolaépület itt áll­jon az ö falujukban. Závaíno Porubőról eljött Betko mester és ezt mondta: „ha elég mun­kaerő és építkezés’ anyag áll rendelkezésünkre, két év alatt felépítjük az iskolát“. A tanítók elkezdtek agitálni, mintha csak a szövetkezet meg­alakításáról lenne szó. Meggyőz­ték az embereket, ittak a legé­nyekkel, üzentek a gyerekekkel, vállalásokat írtak alá, tanács­koztak, míg elég embert kerí­tettek. Betko mester aztán már beta­nította őket, és ezekből a kér­geskezű emberekből, ezekből a szívós, izmos legényekből, ácsokat, kőműveseket faragott. Az új építőmesterek csodákat müveitek, senki se feledkezik meg Mandiak Jozo és Korman- fuk Rudo munkacsoportjáról. Micsoda teljesítményeket ér­tek el ezek! Milyen tökéletesen, alaposan végezték feladatukat. A buldo- zérok nyöszörögtek, a bágerek csak úgy nyújtogatták karjukat, az autók mint a vadak hordták a fát, a kőanyagot. Megásták az alapokat, napról- napra emelkedtek az iskolaépü­let falai. Micsoda művészi fából faragott homlokzattal díszítet­ték az iskolát! Az iskolának 17 osztálya van, két laboratóriuma, két műhelye, gyönyörű szép ét­terme, kényelmes fürdőszobája, tornaterme, központi fűtése. saját villanyárama és ne is cso­dálkozzunk már rajta, még tela- vízora is van. Ebben a faluban, ahol még nem is Ismerik a vil­lanyáramot, ma már az ostravai televíziós adást élvezik. Két osztályuk oldalról van megvilágítva. Szlovákiában ilyen iskolát még nem építettek. A tervezőmérnök külföldi iskolák mintájára készítette a tervet. Idáig hosszúkás osztályokat épí­tettünk és az iskolapadok egy helyhez voltak erősítve. A tanuló ült, felelt és a tanító éveken keresztül egy helyről hallgatta. Ebbe romlott el a szeme. A ve­selei iskolában kitűnő a világí­tás, a padokat tetszés szerint félkörben, vagy egész körben lehet elhelyezni, a tanító kedve szerint. Hát az igaz, sokba került ez az épület, egy osztály 270.000.— koronába. Más Iskolákban pedig csak 100.000.— koronába, Az egész épület kilenc millióba. Mifiovsky mérnök derekasan be­tartotta szavát, de be ám a mester is, a munkások is, a „bennszülött“ újonnan kikép­zett munkások is. Betartották a szavukat az asszonyok Is, a felső osztályok tanulói is, akik drótokkal tisztították a parket­teket és rendbehozták az ablako­kat. Anno domlni megnyitották az új iskolát. És a tizenhat tanító, akik reggeltől késő estig ide- oda futkostak a 7 km hosszú falun, kiradírozták a noteszük­ből azt a szót, hopv ..váltakozó tanítás“. És az iskola isg tanu­lója is elfelejti majd hoáy mit jelentett az egyik óráról a má­sikra a falu túlsó végébe futni. (Sm.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents