Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-25 / 9. szám

Beszéljíínk ffS’ problémáiról elmondja aibek istvAn a csisz galAntai JArASI VEZETŐSÉGÉNEK TITKÁRA A CSISZ járási konferenciáján azt a feladatot tűztük ki, hogy befejezzük járásunk szocializá­lását és megerősítjük gazdasá­gilag és politikailag a meglévő szövetkezeteket. A járási veze­tőség ezt a feladatot igyekezik teljesíteni. Először is a járási vezetőség tagjai közül felállí­tottunk egy nyolc tagú mező- gazdasági bizottságot. A bizott­ság tagjai falun élő, a mezőgaz­daságban dolgozó vagy ehhez értő egyének. Feladatuk meg­beszélni, feldolgozni és a járási vezetőség elnöksége elé terjesz­teni a megoldásra váró falusi problémákat. Munkánknak fő- súlyát a falusi szervezetekről való gondoskodás képezi. Épp ezért a JNB mezőgazdasági osz­tályával karöltve márciusban összehívjuk a mezőgazdaságban dolgozó ifjúság járási konferen­ciáját, amelyen részt vesznek a mezőgazdasági üzemek képvi­selői. Itt megbeszéljük, hogy hol és milyen formában segít majd az ifjúság a feladatok tel­jesítésében. Járásunkban a szö­vetkezetek kiszélesítése még főleg Nádszegen, Felsőszelin és Nagymácsédon jön számításba. A segítés formAja Már a CSISZ II. kongresszusa felhívta az ifjúságot (valamint határozatot is fogadott el), hogy az ifjúságnak nemcsak segíteni kell a szövetkezeteket, hanem a szövetkezet gazdáivá kell vál­nia. Vagyis nemcsak dolgozni kell a szövetkezetben, hanem fontos, hogy minden fiatal szö­vetkezeti tag legyen és jövőjét a szövetkezetben lássa. Mi ezt ügy igyekszünk elérni, hogy ifjúsági munkacsapatokat szer­vezünk. Tavaly tíz ilyen csapat dolgozott járásunkban, az idén síámuk növekedik Kürtön, Ka­jaion, Nágymácsédon, Tósnyá- rasdori, Kosúton most szervez­zük a csapatokat. Ha sikerül mindenütt jő vezetőkét biztosí­tani, akkor a csapatok sokat se­gítenek a terméseredmények növelésében. I Többet varunk S szövetkezetek vezetőitől — főleg az egyes falukban. Sokan példát vehetnek a nádszegi és felsőszeli szövetkezetek veze­tőitől, akik nemcsak szóval, ha­nem tettekkel is bizonyítják, hogy szeretik a fiatalokat, gon­doskodnak róluk és az itt dol­gozó ifjúság valóban magáénak érzi a szövetkezetei és nem vá­gyódik el a faluból. Elsősorban a szórakozási lehetőségek meg­teremtéséről van sző. A fiatalok kultúrigényei nőnek, és bár he­lyenként már többet keresnek, mintha gyárban dolgoznának, mégis nem egyszer halljuk a falusi fiataloktól, hogy; mégis­csak jobb a városon, van mozi, színház, nálunk meg csak a füs­tös kocsma vár! Sok szövetke­zet vezetője figyelembe sem ve­szi ezeket az igényeket.-dvli tör­ténne, ha Kürtön, Taksonyban, vagy Királyréven a szövetkezet művelődési alapjából néhány társasjátékot, esetleg valami­lyen hangszert, vagy sportfel­szerelést vennének a fiatalok számára? Erre is gondolni kel­lene. szeretnénk elérni hogy minden faluban legalább egy kis helység legyen, amire az ifjúság azt mondhatja, hogy a mienk. Ifjúsági otthonra még ott is szükség van, ahol már van kultúrház. Egy barátságos kis terem, ahol el lehet beszélgetni, szórakozni, ha ügyes a helyi szervezet vezetősége, többet se­gít a kollektív kialakításában, mint száz gyűlés. Persze, ha a falu vezetői úgy viszonyulnak az ifjúság igényeinek kielégítésé­hez, mint a diószegiek, akkor ez a tervünk sosem válik valóra. Itt ugyanis elvették az ifjúság helységét, és most három tö­megszervezetnek van egy hely­sége. Azt hiszem, a tömegszer­vezetek együttműködését és az ifjúság nevelését nem ilyen for­mában kell megoldani. KÖZÖS FELELŐSSÉG Nálunk az ifjúság biztosítva látja jövőjét és nem vágyódik el a faluból. Sőt, azt mondhatnánk, hogy a falu nemsokára azokat is visszahúzza, akik évekkel eze­lőtt elmentek. De persze a falu­si fiatalok is szeretnének úgy élni, mint a városiak. Ez máról holnapra nem lehetséges. A me­zőgazdaságban nem lehet beve­zetni nyolc órás munkaidőt, de Á CSISZ meg­tisztelő feladatá­nak tekinti, hogy a XI. kongresz- szust hazafias tettekkel kö­szöntse és még szorosabban fel­zárkózzon né­pünk bevált ve­zetőjéhez Cseh- Szlovákia Kom­munista Pártjához. A párt- kongresszus tiszteletére a Csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség az ifjúsági szervezetek között építöversenyt indított. Az első lelkes szervezet, a mártani J. V. Sztálin üzem CSISZ tagjai arra kötelezték magukat, hogy kiszélesítik az ifjúság millióiért mozgalmat és 200 fiatalt megnyernek hogy bővítse szakképzettsé­gét. Az ifjúság millióiért moz­galom már jelentős eredmé­nyeket ért el a termelés ha­tékonyságúnak emeléséért folytatott országos harcban. A mozgalom Szlovákiában 2i millió koronát eredménye­zett. Csakis rajtunk, fiatalokon múlik, hogy ezt a mozgalmat kiszélesítsük és az összes üzemekben kezdeményezzük. Ez a munkaforma az ifjúság számára hozzáférhetővé és érthetővé teszi az országos harcot. A mozgalom kiszéle­sítése közben térjünk ki a formalizmus elöl és igyekez­zünk minden egyes fiatalt bekapcsolni a mozgalomba, ne elégedjünk meg azzal, hogy néhány újító javaslata útján megtakarítunk néhány ezer koronát. A cél az, hogy minél több fiatalt megnyerjünk a mozgalom számára és a moz­galom tömegjelleget vegyen fel. Azt akarjuk elérni, hogy minden fiatal munkás és dol­gozó hozzájáruljon az ifjúság millióihoz. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy nem maradhatunk meg az eddig már bevezetett mun­kaformák mellett, hanem a mozgalom érdekében állandó­an újabb kezdeményezéssel, javaslatokkal jöjjünk, érvé­nyesítsük a más üzemekben nyert tapasztalatokat, —szg— A poprádí Tatra üzem sokoldalú­an felhasználha­tó és a legké­nyesebb igé­nyeknek is meg­felelő önműkö­dően kinyíló va­gonokat gyárt. Ezek az új va­gonok kiválóan alkalmasak a szén, érc, vala­mint a répa és darabárú szállí­tására is. Teher­bíróképességük 60 tonna és sú­lyuk aránylag könnyű. Képünkön Se­verin Griglak vasesztergályost látjuk, aki az új vagonokat gyár­tó kollektívában dolgozik. viszont lehet gépesíteni és köny- nyíteni a fárasztó munkát. Sok fiatalt éppen a nyolcórás mun­kaidő húzott el a faluból, de még talán többeket szüleiknek helytelen nevelése, akiktől foly­ton azt hallották, hogy „menj, légy bármi, csak paraszt ne légy és ne gürcölj tovább.“ Nekünk, hivatásos ifjúsági ve­zetőknek a falu és a szövetke­zetek vezetőinek, bizony sokkai többet kell törődnünk a fiata­lokkal. Nem arra gondolok, hogy valakit elkényeztessünk, egy szóra minden igényét kielégít­sük, ez lehetetlen — meg kell követelnünk mindenkitől a be­csületes munkát, az idősebbek­nek kijáró tiszteletet, de felada­tunk az is, hogy megismertes­sük őket a múlttal, hogy jobban lássák a különbséget — de ugyanakkor éreztetni kell ve­lük, hogy értékeljük munkáju­kat, számítunk rájuk, hiszen ők lesznek a következő nemzedék vezetői, A fiatalokat nemcsak odahaza a családban, hanem munkahe­lyükön is nevelni kell. Ez a fel­adat a szövetkezet vezetőire fő­leg a csoportvezetőkre hárul. Gyakran halljuk a megjegyzést: „Rossz az ifjúság“, de aki véle­ményt nyílvánít, már kevesebb- szer gondolja meg, hogy vajon ö nem-e hibás, és mit tett ő az­ért, hogy ezek a fiúk vagy lá­nyok jobbak legyenek. Talán a csoportvezető sokszor azt is el­feledi, hogy saját fiúk vagy leá­nyuk is abban a csoportban dol­gozik, amelyekre ő gúnyosan mondja: „Ezek a mai fiatalok,“ Rendszerünk lehetővé teszi a fiataloknak, hogy azt a foglalko­zást válasszák, amihez a legna­gyobb kedvük van. Csak abból lesz jó munkás, aki szereti fog­lalkozását, mesterségét. Épp ez­ért iskoláinkban sokkal több gondot kellene fordítani a Mi­csurin- és politechnikai körök munkájára, A gyermekekkel — ha a tanítók nyolc évig becsü­letesen végzik feladatukat — meg lehet szerettetni a földet, a természetet, de ha ezt csak a nyolcadikban kezdik, biztos, hogy csekély eredményt érnek el. Ezekkel a nyolcadikban „gyorsan megnyert“ fiatalokkal később már nehezen szeretteti meg a falut a CSISZ és igen ke­vés jő mezőgazdasági szakem­ber lesz közöttük. Azt hiszem, a problémák meg­oldását Itt kellene kezdeni és akkor néhány év múlva már ke­vesebbet kellene beszélnünk a falusi fiatalok problémáiról. ★ ★ ★ Szene felel jr vv^v I Kromenznek A szenei járásban a fiatalok az elmúlt időben több szép ered­ményt értek el. A CSISZ járási vezetősége kezében tartja a kez­deményezést és különböző mó­don fokozza a fiatalok kezde­ményezőképességét. A járási vezetőség januári teljes ülésére meghívta a párt és a CSISZ alap­szervezeteinek einökeit, vala­mint a HNB és a EFSZ-ek elnö­keit is. Ez a közös ülés szép eredményt hozott; válaszoltak a kromefiziek felhívására és újabb kötelezettségvállalásokat tettek a pártkongresszus tiszteletére. Elhatározták, hogy az ifjúság minden erejével segíti a szövet­kezeteket. Minden EFSZ-ben és állami gazdaságban alakítanak egy ifjúsági munkacsapatot — ahol van rá lehetőség többet is. A traktorosok négy ifjúsági bri­gádközpontot alakítanak. A já­rásban ifjúsági építkezést léte­sítenek, gondoskodnak brigádo- sokról és szerveznek egy 300 tagú brigádot, amely egy hóna­pig dolgozik az építkezésen. A „Z“ akció keretében védnök­séget vállalnak a járási kultúr­otthon építése fölött. Ez csak egy része a szenciek kötelezettségvállalásának. Hogy a segítségnyújtást valóban ko­molyan gondolják, azt legjobban bizonyítják az eddig elért ered­ményeik; februárban megalakí­tottak 7 új CSISZ szervezetet és 31 ifjúsági munkacsapatot szerveztek az EFSZ-ben és az állami gazdaságokban. Megalakí­tottak három ifjúsági traktoros brigádközpontot, ahol már beve­zették a péntekes mozgalmat is. A járási ifjúsági alkotóverseny­ben 57 együttes és 2300 egyéni versenyző vesz részt. A Győzedelmes Február 10. évfordulója és a CSKP XI kongresszusa tiszteletére a Chemosvit dol­gozói egyéni és kollektív kötelezettségvállalásokat tettek. Már az első negyedévben 46.244.— koronával emelik a nyerstermelést. A kötelezettségvállalások teljesítéséhez és az üzem sike­reihez nagyban hozzájárulnak a fiatalok. Katarina Uhrinová, Katarina Kocundová és Justina Ludviková az ifjúsági műhelyben dolgoznak, ott ahol átorsózzák a selyemszálakat. 19S8-SS költségvetés lakásba bútort Hosszú utat tesz meg a lévai bútor, míg a lakásba kerül í)ct//a/, tánccal Az Ipolysági állami gazdaság­ban az elmúlt évben nem sok dicséretet kaptak a fiatalok. A CSISZ egyáltalán nem műkö­dött. Az idén azonban a fiúk és a lányok elhatározták, hogy vé­get vetnek a sok szóbeszédnek és megjavítják a szervezet mun­káját. Valóban be is váltották ígéretüket. A összUzemi vezető­ség gyűlésén kitűnő javaslattal jöttek a fiatalok; ének- és tánc- együttest alakítunk. Természe­tesen mindenkinek nagyon tet­szett az ötlet és most munka után már rendszeresen össze­jönnek és próbákat tartanak. Az együttesnek egyelőre 25 tagja van, de már a közeljövőben töb­ben lesznek. A CSISZ tagok kö­zött jól érzi magát Varobel elv­társ is, a pártszervezet elnöke. Kitünően harmonikázik. Fehér Milka és Marienka a Sadovsky testvérekkel együtt szívesen és örömmel bejárnak a próbákra. Rozno elvtárs reméli, hogy nem­sokára már be is mutatkoznak ének- és táncszámaikkal. Ügy tervezik, hogy részt vesznek a járási ifjúsági alkotóversenyben.-cik­A MEGBÍZOTTAK TESTÜLETÉ február 18-án tartotta rendes ülését, amelyen jóváhagyta az egyes megbízotti hivatalok, va­lamint a Megbízottak Testületé által irányított területi szervek 1958-ra szóló költségvetéseit. Ezeket a költségvetéseket a kor­mány által 1958 február 14-én jóváhagyott Szlovákiára vonat­kozó költségvetés mutatói kere­tében dolgozták ki. A bevételek súlypontját a szocialista szektorba tartozó vállalatok jiCtatásai képezik, és pedig 81,14 százalékot a lakósság által befizetett adók, járulékok és illetékek 14,67 százalékot, az egyéb forrá­sokból származó bevétel pe­dig 4,19 százalékot tesznek ki. Az állami költségvetés békés építő jellegéről tanús­kodik a kiadások összetétele is. A költségvetés kiadásai­nak 44.03 százalékát a gaz­daság céljaira, 51,42 százalé­kát kulturális és szociális cé­lokra, a fennmaradó 4,55 szá­zalékát közigazgatási célokra fordítják. .A költségvetésben előirányzott kiadások iegna- gyobb részét a mező és er­dőgazdaság fejlesztésének céljaira fordítják. A szépen berendezett lakást bizonyára mindenki szereti. De csak a fiatal házasok tudják iga­zán megbecsülni a szép lakás értékét. Persze először lakás kell, azután összegyűjteni a pénzt, és ha mindez meg van, akkor keressük a bútort. Ter­mészetesen bútort venni nem olyan egyszerű, jól ki kell vá­lasztani és ki is kell várni. A bútorgyárak dolgozói igye­keznek eleget tenni az állandóan növekvő keresletnek. Erről győ­ződhet meg a véletlenül beté­vedt látogató a lévai bútorgyár­ban is. „Ebben az évben havon­ta harminc kombinált szoba bútorral többet adunk a piacra, mint a múlt évben" — adja meg készségesen a felvilágosítást Vlcko mérnök, az üzem fiatal igazgatója. Ez a többlet más kü­lönálló bútordarabokkal együtt segíti kielégíteni a vásárlók mind fokozottabb igényeit. A lévai bútorkészítök keze alól igazi szép darabok kerülnek az üzletekbe. A főhangsúly a mi­nőségen van. Pedig a dolog nem is olyan egyszerű. A jó bútorok­hoz nemcsak ügyes mesterke­zekre van szükség, amiben Lé­ván nincs hiány, de elsőrendű anyagra is. Az anyagellátással pedig, mint azt az üzemben han­Ez a kezdet kezdete. A lányok válogatják és ragasztják a tur­nírt. goztatják, nincsenek megeléged­ve. ■ Misem bizonyítja jobban, hogy jő minőségű áru kerül ki a lévai bútorgyárból, mint az, hogy ter­mékeiket nemcsak hazánkban, de határainkon túl is dicsérik. Ebben az évben a Német De­mokratikus Köztársaságba szál­lítanak kombinált szobákat. amelyek kényelmükhöz, meg­elégedettségükhöz hozzájárul­tak. S. Gy. Az üzemi CSISZ szervezetnek huszonhat tagja van. Szétszórva dolgoznak, a munkafolyamat minden szakaszán megtaláljuk őket. S majd ha az olvasók közül valaki új bútort vásárol, beren­dezi lakását, gondoljon néha azokra a szorgalmas kezekre. Vlcko mérnök, az üzem fiatal igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents