Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-02-11 / 7. szám
OLVASÓINK ÍRJAK ★ ★ ★ A Hradec Králové-i Februári Győzelem üzem dolgozói nemsokára ünnepük üzemük elnevezésének 10. évfordulóját, valamint a Februári Győzelem 10. évfordulóját. A Februári győzelem X. évfordulójának tiszteletére Közeledik a Februári Győzelem X. évfordulójának napja. Ünnepi dátum ez történelmünkben, mert ezzel a győzelemmel szilárdította meg a munkásosztály a hatalmát hazánkban. A fiatalok méltóan készültek fel a nagy évforduló megünneplésére. S hogyan lehetne legméltóbban ünnepelni ezt az eseményt? Ügy, hogy a termelés frontján érjünk el nagyobb eredményeket. Az alapszervezeteknél, valamint a járási CSISZ szervezeteknél értékes kötelezettségvállalásokat tettek ebből az alkalomból. Igen komoly vállalások történtek a töketerebesi járásban. A töketerebesi járásban élő fiatalok elhatározták, hogy 600 brigádórát dolgozik le a járás minden alapszervezete a szövetkezetekben a Februári Győzelem X. évfordulójának tiszteletére. A rétek és a legelők javításánál 20.000 brigádórát dolgoznak le járási méretben, amiáltal több száz hektárnyi legelőt javítanak meg. Tökete- rebesen pedig sportstadíont és kultúrházat építenek, ahol 10.000 órát dolgoznak le a töketerebesi fiatalok. A járás területén 400 új tagot szereznek a CSISZ-be. A kassai felsöípariskola tanulói a Februári Győzelem X. évfordulója és a XI. pártkongresz- szus tiszteletére tett kötelezettségvállalásuk tartalmazza, hogy 1500 órát dolgoznak le különböző munkahelyeken, de főleg a mezőgazdaságban. A Tatrasvit üzemben dolgozó fiatalok pedig 2500 brigádórát dolgoznak le a sportstadion építésénél és a mezőgazdaságban. Esztrádmúsorokat rendeznek és 500 fiatalt részesítenek maga- sabbfoku kiképzésben az üzemi iskolázáson. Ezekkel a kötelezettségvállalásokkal köszöntik a Tatrasvitben dolgozó fiatalok a Februári Győzelem X. évfordulóját. Nemcsak az üzemekben, hanem a falvakon is értékes kötelezettségek látnak napvilágot, amely főleg a rétek és legelők megjavítására, valamint az utcák, utak rendbehozására és a fásításra irányul. A fiatalok és a hazánkban élő dolgozók méltóan ünnepük a X. évfordulót. ZENEKEDVELŐ FIATALOK Az Ipolysági magyar 11 éves iskola tanulói közül sokan kedvelik a zenét. Ez késztette arra a tanulókat, hogy zenekart alakítsanak, ami meg is történt és a zenekar már működik. Segítségünkre volt ebben a Csemadok helyi csoportja is, mert kezdetben nem egyszer kikölcsönöztük tőlük a hangszereket. Már többször is elszórakoztattunk zenénkkel az ipolysági szövetkezet dolgozóit, valamint a viski, gyerki és pásztói szövetkezeti tagokat. Tánczenekarunk jelenleg hat tagú. Gyurász István, Blaskó László, Sági Ferenc, Kulcsár Béla, Darida Ernő és Pintér Lajos alkotják az együttest. kulcsár BÉLA Ipolyság AZ OLVASÖKÖRÖKRÖL Igen fontos, hogy minden iskolában megalakítsuk az olvasóköröket, mert így elősegítjük a CSISZ tagokat a Fucsík-jel- vény megszerzésére. Az olvasókörökben a munka sokoldalú, ezért fel kell használni az eddig működött olvasókörök kiemelkedőbb, értékesebb tapasztalatait. Az olvasókör élére olyan vezetőt kell választani, aki már sokat olvasott és előadást is képes tartani valamelyik könyv tartalmáról. Az iskolai CSISZ szervezetnek azonban szintén sokat kell törődni az olvasókörökkel, mert ezáltal idejében el lehet távolítani azokat a hibákat, amelyek az olvasókör működését akadályozzák. MOLNÁR JÁNOS Boly JÓ SZAKEMBEREK LESZÜNK .Amikor eljöttünk Udvardra a sütőipari tanulóiskolába, bevallom, hogy kissé szorongva kezdtük a tanévet. Az idős emberektől hallottuk, hogy miként bántak régen az ipari tanulókkal és mi gondoltunk egyet-mást, amikor elkezdtük a tanulást. .Azonban később láttuk, nem így áll a dolog, semmitől sem kell félnünk, csak tanulni kell. Megalakítottuk mér iskolánkban a CSISZ szervezetet és ma már minden egyes tanuló tagja ennek. Közösen készülünk a Fucsík jelvény megszerzésére a nevelőnk vezetésével. A könyvek tartalmát közösen megbeszéljük és vitaestet rendezünk az írójáról. Kötelezettséget vállaltunk, hogy a tanév végére iskolánk minden tanulója megszerzi a Fucsík jelvényt. ígérjük, hogy jól tanulunk és jő szakember válik majd belőlünk. N.AGY ISTVÁN DÚS Udvard SZAKKÖRÖKET ALAKÍTOTTUNK Az ipolysági 11 éves középiskola CSISZ szervezete Micsurin- kertet létesített. Erre megfelelő földterületet a tanulók elkerítették, felásták, rendbehozták. Fákat is ültettek már a biológiai órákon tanult módon és ezzel egy kis jártasságot szereztünk a kertészkedésben. Az iskolai CSISZ szervezet keretén belül több tánccsoport is működik, amelyek már nem egyszer jó eredménnyel szerepeltek a közönség előtt. Nemrég alakítottuk meg a fényképező- és az asztalos-kört. A délutáni órákban látogatjuk ezeket a szakköröket. A szakkörök után nagy az érdeklődés és lehetséges, hogy még többet alakítunk majd. SZKL.ADANYI ISTVÁN Ipolyság A BÖSI CSISZ TAGOKRÖL Ha valaki az esti órákban jár Bősön, bizonyára szemébe tűnik a CSISZ helyiségéből kiáradó fény. Ez is bizonyítja azt, hogy a fiatalok közösen szórakoznak és alaposan kihasználják ezt a helyiséget. Az alapszervezet vezetősége elhatározta, hogy az idén a tavalyinál r^oimbb eredményeket érnek el. Ezért kulturális téren lendületes kezdeményezéseket valósítanak meg. Színdarabot és táncokat tanulnak be. A táncot Rohamlanulás helyett tervszerű munkát Vajon helyes lenne-e, ha egy vállalat CSISZ szervezete megfeledkezne a termelő munkáról, a termelési terv teljesítésének elősegítéséről ? Természetesen ez súlyos mulasztás lenne, hiszen az üzemi CSISZ szervezetek és más tömegszervezetek legfontosabb feladata minden tevékenységével elősegíteni a termelés mennyiségi és minőségi színvonalának állandó emelkedését. Iskolában ugyan nem gyártunk termékeket, de bátran mondhatjuk, hogy itt a „termelő munka“ a tanulás. S nemcsak az említett esetben, hanem sajnos általában a főtekolai CSISZ szervezetek gyakran megfeledkeznek erről. Talán azért cselekszenek így, mert főiskoláinkon már nincs baj a tanulással, mert minden főiskolai hallgatónk tervszerűen és jól tanul? Távolról sem így fest a kép, hiszen a vizsgák alatt és különösen a vizsgák után láthatjuk legjobban, hogy főiskolásaink a tanulmányi munka tekintetében is két nagy csoportra oszlanak. A hallgatók egyik része a félév elejétől tervszerűen készül a vizsgákra. Nemcsak azokat a tárgyakat tanulják, amelyekből szemináriumok vagy gyakorlatok vannak, hanem azokat a tantárgyakat is, amelyekből gyakorlat, vagy szeminárium nincs. Ezeknek a főiskolásoknak nem okoz izgalmat egy-egy vizsga, nem szoktak vizsga előtt sem elájulni, sem sírni, sem „mesterségesen“ megbetegedni, ök biztosak a dolgukban: tervszerűen tanultak évközben, tanulásra fordították a vizsga előtti napokat és tudnak is, ezért nincs mitől félniök. Természetesen a vizsgaeredményeiken is meglátszik a rendszeres munka hatása. A főiskolások másik csoportját azok a hallgatók alkotják — és sajnos elég sokan vannak — akik évközben naponként részt- vesznek egy-két óra elöadá.son, a nrp nagyobbik részét pedig valahogy mindig sikerül ..elütni“. Szórakozási lehetőség is van bőven, az internátusbán is jó „néha“ viccelni, bolondozni, s ki tudná még mi mindenre kell a „drága“ idő, s a tanulásra már nem futja. Még a gyakorlatokra és szemináriumokra sem készülnek, s ha tanáruk a tananyagból kérdez tőlük valamit hallgatnak mint a sír, ök csak a Slovanról, meg a legújabb filmekről tudnak beszélni. Könnyen felismerhetik a CSJBZ vezetők az ilyen hallgatókat: a vizsgák közeledtével ezek a diákok feltűnően élénkek lesznek, mert számukra ekkor kezdődik a hajrá, a rohamtanulás időszaka. Közülük kerülnek ki azok, akiknek minden félévben van egy-két javítóvizsgájuk, akik gyakran futkosnak kérvényekkel a dékáni hivatalokba engedélyt kérni újabb és újabb vizsgahalasztásra, ök panaszkodnak minduntalan, hogy „kibírhatatlanul sok a tananyag“, és méltatlankodnak, hogy „szívtelen a vizsgáztató, mert mindenkit megbuktat“. S a megbuktatott „mindenki“ természetesen azonos velük, az idejüket elfecsérlő roham-tanulókkal, akik a vizsgák előtti napokban igyekeznek „behozni“ az egész évi, vagy félévi mulasztást és „megtanulni“ a tananyagot. A CSISZ szervezetnek állandóan foglalkozni kellene ezekkel a hallgatókkal, mert náluk a „tervszerűség“ csak annyiban nyilvánul meg, hogy szeptembertől decemberig nem tanulnak, december végétől február elejéig — az első roham- tanulási időszakban — ,.felkészülnek“ a félévi vizsgákra, februártól május végéig ismét egy „kis“ pihenő következik s aztán jön a második hajrá, az évvégi vizsgák. E hallgatók közül sokan szeptemberben és október elején, majd februárban és március elején nem járnak az előadásokra — és a CSISZ- ben sem tudnak dolgozni —, mert készülni kell a „pótvizs- nákra“. Távolról sem akarjuk azt mondani, hogy főiskolásaink a tanulás mellett ne foglalkozzanak sporttal, kulturális kérdésekkel és ne szórakozzanak. Sőt, mindenkor hangsúlyozzuk, hogy a CSISZ szervezet feladata, a fiatalok ilyen irányú igényeinek minél jobb kielégítéséről gondoskodni, mert társadalmunk minden fiatal számára boldog, örömteli életet akar biztosítani. De minden, a tanuláson kívüli tevékenység is csak akkor célravezető, ha elősegíti a legfontosabb kötelesség teljesítését: a jobb tanulmányi munkát. S ha nem foglalkozunk a rendszeres tanulás kérdésével, akkor a hallgatók jelentős része szinte megszokja a rohamtanulást. Ennek a következménye az is, hogy egyes fiatalok gyakran „kirúgnak a hámból“, túlzásba viszik a szórakozást és nem becsülik meg kellőképpen azt a hatalmas segítséget — az ösztöndíjat — amelyet népünktől kapnak, és egyik-másik mulatóhelyről nem éppen főiskolai hallgatóhoz illően távoznak. Vannak ilyen hiányosságíác — mondják erre a CSISZ vezetők — de mit tehetünk? Sokat, tehet a CSISZ szervezet, csak meg kell kezdeni: a tervszerű tanulásra rá lehet szoktatni, nevelni a főiskolai hallgatókat. Ez részben a pedagógusok feladata, és meg kell mondani ezen a téren is vannak hiányosságok, mert egynéhány pedagógus nem követeli meg eléggé hallgatóitól a rendszeres munkát. De a pedagógus ilyenirányú munkája kevés lenne. A főiskolai CSISZ szervezetnek kutatni kell állandóan a tanulmányi munka javítását elősegítő módszereket. Miért lehet látni főiskoláinkon kevés olyan faliújságot, amelyen dicsérik a jókat, é>f pellengére állítják a rosszakat? A tervszerű tanulásra való nevelés terén jelentős feladat hárul a CSISZ munkacsoportokra, mert itt figyelemmel lehet kisérni minden tanuló munkáját, a gyengébbeknek segítséget lehet nyújtani, a jókat meg tudják dicsérni és a rosszakat felelősségre tudják vonni. A hanyag munkát végző diákok — ilyen esetekben — tartanak a CSISZ vezetőktől, de csakhamar rájönnek arra, hogy ök a hibásak és kérik majd a CSISZ segítségét. Ilyen légkör természetesen önmagától nem alakul ki, s főként úgy nem, hogy még a munkatervünkben is megfeledkezünk a tanulmányi munkáról. A főiskolai CSISZ szervezetnek számolni kell mindezzel, és tudatában kell lenni, hogy népünk nagy terveinek végrehajtásához jól képzett szakemberekre van szükség. Jól képzett szakember viszont csak az lehet, aki a főiskolai tanulmányi időt nem rohamtanulással, és a vizsgákon való „átbuk- dácsolással“ igyekszik valahogy átevezni, hanem az, aki a tanulmányi idő minden napját rendszeres, tervszerű tanulásra fordítja. ONÖDI JANOS Halász Imre, a színdarabot Simon Béla tanítók vezetésével tanulják a fiatalok. Az évzáró taggyűlés óta 14 új tagot szereztek és vállalták, hogy 25-en megszerzik a Fucsik-jelvényt. Az olvasókörök már meg is kezdték a munkát. Azt is vállalták a bösi CSISZ tagok, hogy a szövetkezetét az eddigieknél sokkal jobban segítik és különösen a kertészetben, valamint a dohánytermesztésben nyújtanak komoly segítséget. FEKETE ZOLTÁN mezőgazdasági mesteriskola Bős ViDÄMAN ÉLÜNK Amióta bevonultunk katonának teljesen megszerettük a hadsereget. Vidáman telik itt ai idő, sokat sportolunk és kultúr- versenyeket is rendezünk. Alakulatunk CSISZ szervezete sokszor szervez számunkra mozilá- togatá.sokat. kultúrfellépéseket és a legjobb színjátszó együttest megjutalmazzuk. Már a környéken lévő falvakat is meglátogattuk, ahol a szövetkezeti dolgozókat igen elszórakoztattuk. zenénkkel, színdarabjainkkal. Parancsnokaink mindent elkövetnek. hogy kellemesen érezzük magunkat. Ez a karácsonyi ünnepek alatt is megmutatkozott, amikor mindannyian ajándék- csomagot kaptunk és karácsonyfát állítottunk minden szobába. Én egy könyvcsomagot kaptam, aminek nagyon hasznát veszem, mert éppen legkedvesebb olvasmányaimat tartalmazzák a könyvek. KISS ISTVÁN katona A Moszkva —Kurszk - Donbasz villamosított vasútvonal egyik nagy áramkapcsoló termében automatikus kapcsolóberende-. zéseket ellenőrzi az ügyeletes technikus. Nem olyan lokete n önliiii ★ ★ ★ Állandóan A hanval fiatalokat szoríts egységbe tartja a CSISZ alap- szervezete és a Csemadok helyi csoportja. Természetes, hogy így a falu kulturális élete állandóan emelkedik. Szorgalmasan dolgoznak a hanvai fiatalok nemcsak a szövetkezetben, hanem kulturális téren is. Elnyerték a CSISZ és a Csemadok vándorzászlaját. A lányok tánccsoportja pedig dicsérő oklevelet kapott. Nagy érdeme van ebben Czókoly Istvánnak, a Csemadok helyi csoportja elnökének. Nemrég mutatták be a Mennyasz- szony fátyla című színdarabot. Jól szerepeltek Molnár Ilonka. Országh Márta, Éles Marika Eke Jolán és .Asztalos Márton Kozsár Zoltán vezetésével ta nulták be a színdarabot. TÓTH ALBERT Hanva. Ha vasárnap délután Ipoly- nyékre érkezel nagyot nézhetsz és elcsodálkozol rajta, hogy mennyi fiatal jár-kel a faluban. És ha elmennél a korcsmába, a piszkos helyiségekben is sok fiatalt találnál. Ipolynyéken ma több mint 200 fiatal fiú és leány él. Sokan közülük tanulnak, vagy Szlovákia különböző helyein dolgoznak és csak szombat estére jönnek haza. Legalább 80 fiatal fiú és leány dolgozik itthon. Kiváncsiak vagytok, hogy hogyan működik ott a CSISZ szervezet? Rájövünk, hogy á CSISZ tagok nem fizették ki a tagsági díjakat, nem rendeznek kultúrelö- adásokat, senki se jár brigádmunkára és tagsági gyűlésre. A fiataloknak nem állt rendelkezésükre olyan helyiség, amelybe öszzejöhettek volna. Ez volt a helyzet 1957-ben. Az új évben azonban új életet kezdtek. Az 1958-as január 2-a öíökké emlékezetes nap marad az ipolynyéki CSISZ szervezet életében. Az ipolynyéki fiúk és leányok nyilvános gyűlésre jöttek össze és elhatározták, hogy változtatnak a helyzeten. A gyűlésre több mint 40 fiú és leány jött el. Sokan azonban az ablak előtt álldogáltak, fecsegtek és köhécseltek, Lehet, hogy az küldte őket, akinek érdekében áll, hogy az ifjúsági szervezet ne működjön jól. A gyűlésre a járási vezetőség képviselői is ejöttek, megvitatták a CSISZ szervezet tevékenységét, beszéltek a politikai oktatásról, a huligánokról és az ipolynyéki ifjúság időszerű problémáiról. A helyi nemzeti bizottság titkára Ígéretet tett, hogy majd megfelelő helyiségről és rádióról gondoskodik. A fiatalok örömmel fogadták az ígéretet és elhatározták, hogy ezentúl új életet kezdenek. Színdarabot is elő akarnak adni, már ki is osztották a szerepeket, főleg a kul- túréletet akarják fellendíteni. Ezenkívül rendezni akarják a tagsági díjak fizetését és új tagokkal akarják kibővíteni soraikat. Néhány javíthatatlan azt jósolta, hogy a gyűlésről majd szétszélednek és a tervekből semmi sem lesz. A gyűlés után azonban már éppen az ellenkezője következett be: hét új tag jelentkezett. A régi közmondás is azt piondja: az ördög nem olyan fekete, mint ahogy "festik. Az ipolynyéki fiatalok sem olyan rosszak, mint ahogy beszélnek róluk. FERIENCSiK J.
