Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-04 / 6. szám

Egy, kettő, három... pattog az ütem, ropják a táncot: Zille Aranka, Komlósi Mária, Haiga.s Mária és Kubovics Gabriella. Hogy hol? Kajaion új kultúrházat avattak és a lányok Vanek Anna vezetésével érdekes, tartalmas, víg műsorral lepték meg a falu lakóit. Nem csoda hát, hogy mindenki szívből örül. Újra gazdagabb lett a falu: Kajal községben örökös lakóhelyet kapott a kultúra! Ennek valóban csak örülni lehet. KRAJCSOVICS FERDINAND A muiikásifjúság szava: Többet, jobbat és olcsóbban A martini fiatalok felhívása nagy visszhangra talált az üze­mekben dolgozó fiatalok körében. Nemcsak a Szlovákia.!, hanem a csehországi üzemek ifjúsága is hallatja a szavát. így orszá­gossá vált a mozgalom. A CSISZ üzemi szervezetei kötelezett­ségvállalásokat szerveznek a XI. pártkongresszus tiszteletére, bővítik szervezetük létszámát, emelik az ifjúság szakmai tudá­sát és kiszélesítik az ifjúság millióiért mozgalmat. Mindezek az akciók a fiatalok szeretetéröl,. a párt iránti hűségről és oda­adásról tanúskodnak. Kereken egy milliót A myjavai Slovenská Armatur- kában .nagygyűlésen vitatták meg a fiatalok a martiniak fel­hívását. S az eredmény? Bizony a válaszukért neqt kell szégyen-' kezniök. íme így hangzik: A munkamegszervezés megja­vításával új technikai eljárások és újítások bevezetésével az ifjúság millióiért mozgalom ke­retén belül megtakarítunk egy­millió koronát. Még hét ifjúsági kollektívát alakítunk és 100 ifjút beszervezünk a különféle szak- tanfolyamokra, ahol tudásukat bővíthetik. Megszervezzük, hogy 15 fiatal munkahelyén szakmai segítséget nyújt a kevesebb szaktudással rendelkezőknek, hogy munkájuk tökéletesebb le­gyen. A CSISZ taglétszámát százzal bővítjük, és 60 új előfi­zetőt szerzünk az ifjúsági saj­tóra. Mindamellett a fiataloknak még arra is jut idejük, hogy három kirándulást szervezzenek Szlovákia természeti szépségei­nek megtekintésére és egyet külföldre. A Strojstav n. V. az Egységes Földműves Szö­vetkezetek épít­kezéseit segíti elő. Acélból ké­szült előre gyár­tott elemeket gyártanak, ame- i.vekbö! 300 is­tállót szőreinek össze az EFSZ- ek számára. An­nak ellenére, hogy 81 féle elem gyártását csak utólag so­rolták be a ter­melési tervbe, mégis mindent elkövetnek, hogy a szállítási ha­táridőt pontosan betartsák. Az előre g.yártott acélelemeket a 241-es műhely­ben termelik. Képünkön a legjobb vasesz­tergályost Hi- deghéty Jenőt látjuk. REPÜLŐGÉPEKKEL LÉTESÍTENEK TELEVÍZIÓS ÖSSZEKÖTlE- TÉSX MOSZKVA ÉS LENINGRAD KÖZÖTT. A Szovjetunió távközlési ku­tatóintézeteiben nagyarányú előkészítő munka folyik az or­szág nagy területét behálózó televíziós közvetítöállomások kiépítésére. Addig, amíg a há­lózat építése megkezdődik, ideiglenes megoldásokkal bizto­sítják a képtovábbítást. A múlt nyáron például jó eredménnyel próbálták ki a repülőgépre sze­relt közvetítőberendezéseket. A kísérletek alapján rövidesen rendszeres televíziós összeköt­tetést létesítenek Moszkva és Lcningrád között. A moszkvai műsort egy repülőgépre szerelt állomás továbbítja Valdaj váro­sába, egy földi állomásrá. Innen egy másik repülőgép segítségé­vel kerülnek a moszkvai adás képei a leningrádi központi ve­vőkészülékhez. Hasonló módon juttatják majd el a moszkvai műsort a tallini televíziós köz­pontba. Sikeres kísérletek foly­nak a színes televízió bevezeté­sére is. Iparunk világszínvonalat ért el, míg mezőgazda­ságunk csak las­san ér el ehhez a színvonalhoz" (A CSKP KB le­veléből). Grafikai ábránk bemutatja, hogy az ipari termelés milyen gyors ütemben fejlődik, gyorsabban mint bármely kapitalista országban, Mezögazda.sági termelésünk azonban az ipari termelés mögött és a fejlett mezőgazdasági államok mezőgazdasági ter­melése mögött marad. Ábránk rendkívül tanulságos. Rávilágít arra, hogy menn.yire emelkedett az egy személyre eső termelés nálunk és a kapita­lista államokban. AZ ELMOLT évben a privi- gyei járásban a CSISZ Nedoze- ry-i szervezete volt a legjobb. Főleg a rétek és legelők gondo­zása terén szereztek érdemeket, valamint a politikai és kulturális tömegmiinkában. A pártkong­resszus tiszteletére értékes fel­ajánlásokat tettek és felhívást intéztek a járás többi falusi szervezeteihez. Tuzinban 1958 .ianuár 18-án összejöttek a CSISZ tagok és megtárgyalták az év­záró taggyűlés óta kifejtett te­vékenységet, valamint a nedo- zeriek felhívását. A vezetőség jelentésében megállapította, hogy a vállalásokat eddig még nem teljesítették. Harminc CSISZ tag éles bírálat alá vette tevékenységét és megbeszéltek, hogy miképpen távolíthatják el a hiányokat. Egyidejűleg továb­bi kötelezettségvállalást tettek a kongresszus tiszteletére. Két­száz órát dolgoznak le a rétek és legelők gondozásában, 500 órát pedig a szénakaszáiásnál, továbbá rendbehozzák a kultúr- házat és környékét. További 700 órát dolgoznak le a díszfák ki­Csak így tovább ültetésénél és ezenkívül még táncparkettet is létesítenek. A tagsági gyűlésen megszervezték a CSISZ politikai oktatási körét és 12 tag arra kötelezte magát, hogy szorgalmasan látogatni fogja a kört. A kör vezetője Lovecky elvtárs, a helyi iskola igazgatója. A tuzini ifjúság már gazdag hagyományok felett rendelkezik, néhány szép színielöadást ren­deztek. Az idei ifjúsági alkotó­versenyben ének- és táncegyüt­tessel jelentkeztek. Lovecky elvtárs arról értesítette a CSISZ tagokat, hogy Tuzin az idén ünnepli megalapításának 665-ik évfordulóját. A CSISZ tagok el­határozták, hogy ebből az alka­lomból majd nagy meglepetés­ben részesítik a falut és kör­nyékét. A CSISZ szlovákiai kongresz- szusának előkészítése folyamán kiszélesítik a CSISZ falusi szer­vezetének sorait. Tuzinban még sok fiatal nem tagja az ifjúsági szövetségnek. Tizenöt új tagot akarnak beszervezni. A vállalás egy részét már teljesítették is, a tagsági gyűlésen öt új tagot vettek fel: Filko Pavelt, Juraj Skalicát, Júlia Dubovát, Gertru­da Solcániovát és Paula Franto- vát. Ezek már eddig is aktívan résztvettek a CSISZ munkájá­ban. Skalica színdarabot rende­zett, Dubová elvtársnö pionlrve- zetö volt. A vita folyamán láthattuk, hogy a tuziniaiak megfelelő vá­laszt adtak a nedozerieknek. Meg vannak róla győződve, hogy a CSISZ járási vezetősége zász­laját ők nyerik el. Sz. F. számadás • 114,346.- KORONÁT KAPTAK AZ ÉVVÉGI ELSZ.ÁMOLÁS- NÄL. • AZ 1960-AS ÉV TERVÉT TÚLLÉPTÉK • A LÉDECI SZÖVETKEZETI TAGOK GAZDAG ÉVE. • 40. - KORM&.ÁT KAPNAK EGY MUNKAEGYSÉGÉRT. lyi agy ünnep volt Zavaron, a nagyszombati járás egyik falucskájában. A szövetkezet évzárását ünnepelték. Bizony volt is itt ok a vigadozásra. A zavari szövetkezeti tagok az év­végi elszámoláskor 13.— koro­nát kaptak munkaegységenként. Ha ebhez hozzászámítjuk az előleget 12.— koronát és hogy az egy munkaegységre jutó ter­mészetbeni járandóság értéke 7.80 korona akkor látjuk, hogy a zavari szövetkezeti tagok havi bevétele több mint 2.000,- ko­rona. Ezen szép bredmények elérését elsősorban az állatte­nyésztés tette lehetővé. Nem kis elismerést érdemel a szö­vetkezet elnöke és a vezetőség, akik a szövetkezetét valóban az alapszabályok szerint vezették. Az eg,vre gazdagodó szövetke­zetben megelégedett, szorgal­mas emberekkel találkozunk. Egy a sok közül Iréna luranská fiatalasszony — a képen — aki férjével 2S.000.— koronát vett fel — jobbamtiondva tett cl a takarékkönyvbe az elszámolás napján. .A lédeci szövetkezeti tagok a zsolnai kerületben a legjob­bakhoz tartoznak. .Az idén a munkaegység értéke nálunk 40.- korona. A természetbeni járan­dóságon kívül. A lédeci szövet­kezet kicsi,' de már a munka­egység értékéből is látjuk, hogy jól gazdálkodnak. Az elmúlt év­ben az évi termelési terv szerint 24.— koronát akartak a munka­egységenként elérni és a termé­szetbeni járandóság értékét 4.45 Kcs-re tervezték. A tervet az összes mutatószámban túllép­ték. A lédeci állattenyésztésről elmondhatjuk, hogy „aranybá­nya“, mert a legtöbb hasznot hozza a szövetkezetnek. Esn c JS. lEB I PLASZTIKUS GYÜMÖLCSÉR­LELÉS. A Szovjetunióban újfajta eljárással próbálják megrövidí­teni a gyümölcsök érési idejét azokon a vidékeken, ahol a nyár rövid és hűvös. A kiszemelt gyümölcsöt folyékony, plaszti­kus anyaggal permetezik be, amely igen vékony rétegként rátapad a gyümölcsre; a kísér­let bevált. csigajArás jap.Anban. Egyes japán szigeteket az utób­bi időben úgynevezett afrikai csigák árasztották el. Ezek a csigák mintegy húsz centimé­terre is megnőnek, házuk pedig ökölnyi nagyságú. A japán ható­ságok számolnak azzal a lehetö­4 lapok az elmúlt időben különböző cikkekben sokat foglalkoztak az ifjú bányászokkal. Volt, aki di­cséri őket: no lám, már a nováki Ifjúsáiyi Bánya is tel­jesíti a tervét, a másik meg bírálja, hogy így megy ügy> azok a fiatal handlovai bá­nyászok ... Bizony megtör­ténik sok mindenféle tset. A bányászat szép, de nem könnyű foglalkozás és szi­lárd jellemű, erösmarkú, be­esnie t es embereket kíván. A fiatalokat nevelni kell, hogy jó bányászokká váljanak, ez pedig elsősorban a közösség feladata. Meg kell értetni velük, hogyha becsületesen dolgoznak, ha teljesítik a ter­vet, többet is keresnek. Per­sze segíteni kell nekik. Nálunk is voltak „minden­féle" fiatalok, de már nincse­nek — jobban mondva, ma már ezek jó bányászok. Mikor mint kezdők hozzánk kerül­tek — tavaly előtt — órán­ként alig 3—4.— koronát ke­restek. Zúgolódtak. Szakaszu­kon alig 60—SOVo-ra teljesí­tették a tervet. A kis hibákat, amelyekből aztán egész halom, lett, mindig igyekeztek a má­sikra hárítani. Rendeztünk beszélgetéseket a szülőkkel, a nevelőkkel, de úgy látszott, hogy minden hiába. A szimulánsok száma nőtt, a munkaidőt még azok sem használták ki becsülete­sen, akik dolgozlak. A fordulat a múlt tv elején kezdődött, amikor sikerült talpraállítani a CSISZ üzemi szervezetet. Az ifjúsági gyü­A közösség ereje léseken láttuk csak meg kö­zelebbről, hogy mennyi becsü­letes szándékú, jf,érzésű fia­tal van ezek között a gyere­kek között. Ezek bátran beszéltek a problémákról, el­mondták úgy, ahogy ók lát­ják munkahelyük viszonyait. Igyekeztek megoldást találni. Megszervezték az ifjúsági váltást. Az üzem vezetősége védnökséget vállalt a váltás fölött. A fejtök, robbanták és még a folyosókon dolgozók is CSISZ tagok voltak. Ezek a fiúk vállalkoztak rá, hogy bebizonyítják: közös erővel, jó munkamegszervezéssel le­het teljesíteni a tervet. Bizony az idősebbek között akadtak rosszrnájúak is, akik elég gyakran elejtettek egy- egy csípős megjegyzést: no lám csak már mi sem kellünk nekik, azt hiszik, hogy a fej­tés lakodalom! De talán ezek a szúrásnak szánt szavak még jobban felbuzdilotlák a fiata­lokat; hát csak azért is meg- ' mulat jukl Az ifjúsági váltás kötele­zettséget .vállalt, hogy telje­síti havi tervét. Szavukat beváltották. Mikor már úgy érezték, hogy' szilárd talajon állnak, még mást is tettek. Lassan kezdték maguk közé szedni azokat a fiúkat, akikre már a többi kollektívák „ke­resztet vetettek". Bizony nem volt könnyű munka, de ők bebizonyították, hogy a jó kollektíva elsősorban a mun­kában nevel. A második ne­gyedév végén már nem voltak nálunk „nótórius lógósok" é.s a „puhakezű" szó is lassan kiveszett szótárunkból. Az ifjúsági váltás az elmúlt évben hétszer nyerte meg a havi versenyt. Az idősebb fejtök bizony először egy ki­csit bosszankodtak is, de az­tán megbékéltek. Az éo végén mikor az ifjúsági váltást ál­lami kitüntetésre terjesztet­ték elő, már nem kis büszke­séggel mondták, hogy: a mi ■fiainkat kitüntették! Ma már nálunk senki sem csodálkozik azon, hogy egy fiatal fejtő 1600.-. a folyosó vájár 2.000.- és a kamarafejtí 3.000.— koronát keres egy hónap alatt. Ugye, hogy sok mindenre képes egy jó CSISZ szervezet és egy jó ifjú.sági munkaközösséa. EMIL HE'iLD Erantisek bánya Radonice Rendkívül jő eredményt értek el a sertéseknél a gyorshizl,a- lüssal. Ezt abból is látjuk, hogy hektáronként 115 kg sertéshúst termelnek és így már most túl­lépték az 1960-as év tervét. Hasonlóképpen dolgoztak a szar­vasmarha gondozók is, akik szintén túllépték a tervet. Pél­dául Benová és Cerneková, szö­vetkezeti tagok, akik közül az egyik sertés, a másik pedig tehéngondozó nem is egy egész év alatt több mint 400 munka­egységet dolgoztak le, úgyhogy az évvégi elszámolásnál 12.000.- korcnát kaptak. Kínában 1952 óta 79 százalékkal emelkedett a termelés. A képen látható kerékpár a hazai ipar termése — bár a mi szemünkkel nézve egy kicsit furcsa, de Kí­nában nagy közkedveltségnek örvend. séggel is, hogy a meglehetősen kártékony csigák ellepik Japán egész délvidékét. Kártékonyság tekintetében a csigainvázió felér a sáskajárással. A VILÄG ELSŐ NAGYMÉRETŰ VASBETON HÍDJAT Moszkvában építik fel. Hossza hét kilométer, szélessége 24 méter lesz. Ez ideig ilyen nagy hidakat acél­szerkezetből szereltek össze. Az új híd emeletes lesz, a földszin­ten a Metro, az emeleten pedig a városi közlekedés halad majd át. A híd a Lenin-hegyeknéi ívei; át a folyót. ÜSZŐ PILÖTAMEN'TÖ FEL­SZERELÉS. Egy angol repülő- felszerelési üzem érdekes men­tőfelszerelést készített. A ve­szélybe került repülőből a pilóta ülésével együtt kidobődik a gépből, majd ejtőernyővel eresz­kedik alá. Ha vízbe esik, a men­tőszerelvény önmagától felfúvó­dik. A fel fúvóshoz használt anyag, ha vízzel érintkezik, nem égő gázt fejleszt és ezzel fújja fel a gumitartályt, amely vihar esetén sem borul fel. Körülbelül négy napig lehet benne tartóz­kodni, mert belsejében édesvizű palackokat éS tabletta-tápszere­ket helyeztek el. BESZÉLŐ LEVÉL. Egy svájci mérnök nemrég a magnetofon alkalmazásával feltalálta a be­szélő levelet. — Olyan magneto­font dolgozott ki, amely nem szalagra, hanem mágneses ré­teggel bevont hártyára veszi fel a hangot, amelyet a „levélíró“ mikrofonba mond be. A hártya összehajtható és a szokásos le­vélpapírhoz hasonlóan borítékba zárható. A svájci vállalat már több városban diktáló állomást létesített, s így azok is írás nél­kül elintézhetik levelezésüket, akik nem vásárolják még az új­szerű magnetofon készüléket. FÉNYKÉP-ÉTLAPOT vezetett be az egyik német vendéglő. A vendég így látja, milyen képe van az általa rendelt ételnek — készen. A SZÜLÖK A TANTEREMBEN is szemmel tarthatják a New York-i „Avenuo-n és a 26. ut­cában levő általános iskola ta­nulóit. Televízió közvetíti ugyan­is az iskolai oktatást a szülők lakásába. Csak jói dolgozók kellenek A csallóközszentmihályi alap­szervezet tagjai is sokat foglal­koznak azzal, hogy miképpen erősíthetnék még tovább a szö­vetkezetét. Mindenekelőtt azt tartják szem előtt, hogy többet, jobbat és olcsóbban termelje­nek. A fö hangsúlyt az állatte­nyésztésre fordítják. A szövet­kezetben 100 hektárra 55 darab szarvasmarha esik, ami azt mu­tatja, hogy túlléptük a tervezett állatállományt. Most már az a lényeg, hogy a tervezett tejho­zamot, évi 2400 litert elérjük tehenenként. Erre az alapok meg is vannak, jobban mondva a takarmányalap. Most más csak az .szükséges, hogy odaadó, be­csületes munkások dolgozzanak az állattenyésztésnél, és jól takarmányozzanak, jól gondoz­zák a teheneket, mert ez bizony döntően befolyásolj.1 a tejter­melést. Ezért a fiatalok még többet tanuljanak és látogassák szorgalmasan a téli mezőgazda­sági iskolázást. Itt megemlítjük, hogy a fiatal tanulók nemrég bemutatták községünkben a Hamupipőke című színdarabot és a nézőkö­zönségnek nagyon tetszett ez a mesejáték. PONGRÁCZ GÁBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents