Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-04 / 6. szám

A vysocani Chyrana n. v. dolgozói a brüsszeli kiállítás számára elkészítették a speciális „Chyrex“ gépet. Eddig az operációs műszerek működtetéséhez öt külön gépezetre volt szükség. Ezt Ján Marek konstruktőr, a munkások, technikusok és még más klinika szakorvosai segítségével kiküszöbölte és megszerkesz­tette a „Chyrex“ speciális gépet, amely az eddig öt gépet helyettesíti. Képünkön Novák Ján mester és Marek Ján kon­struktőr, a „Chyrex" sebészeti gépnél, melyet Brüsszelben állítunk ki. Séta a világkiállítás városában A brüsszeli igazságügyi palota. — Nem. Ha beáll a nagy hideg, tovább vándorolunk, monda­nunk sem kell, hogy dél felé. Búcsúzom az ácsoktól és három perc alatt a híres Grand Place-re érek. Ez a zárt négyszögalakú tér 1697-ben egy francia támadás után épült újjá. Kiemelkedő épülete a városháza 96 méter magas tornya megadja a tér jellegét. Körülötte a céhek házai helyezkednek el aranyozott falaikkal. Host a kiállítás előtt sok ilyen házon kijavítják a már lekopott vagy megfakidt arany- díszítéseket. A városházának egyébként rendkívül kis tanácsterme van, mindössze 38 tanácstagnak van itt helye — világosít fel az ide­genvezető. Brüsszelnek ugyanis hivatalosan csak 180.000 lakása van. Csak a körutak által átölelt belváros számít közigazgatásilag Brüsz- szelnek, a többi rész külön városkára oszlik. A valóságban azon­ban ezek a főváros szerves részei és így a tulajdonképpeni Brüsszel lakosainak száma egymillió kétszázezer. Az önállóság azonban olyan messzire megy, hogy egyes városrészek rendőrei más-más egyenruhát viselnek. Amikor újra kiérek a Grand Place-ra különös látvány fogad: a déli harangszó hangjai mellett itt tartják a hagyományos vasárnapi madárvásárt. Sok száz jaketrecben a legkülönbözőbb madarakat árulják — jóval több a néző, mint vásárló részvételével. Néhány méternyire innen a Blaton-család, a belga építőipar híres dinasztiája új szállodát épít. Az új szállodától egyébként azt remélik, hogy a régi stílus és ultramodern komfort különös vegyüléke vonzza majd az efajta romantika után különösen, lelkesedő amerikaikat. A szállodákon kívül 20.000 férőhelyes sátorváros is épül, de már most csaknem bizonyosra vehető, hogy mindez kevésnek bizonyul és nagyon sok lesz a „hajléktalan“ látogató. Nem az első világkiállítás ez a belga fővárosban. 1888, 1897, 1910, 1935 — megannyi brüsszeli világkiállítást jelző évszám. Brüsszel. Párizz.snl együtt olyan város, ahol a világon a legtöbb, kifejezetten egy-egu világkiállítás tiszteletére emelt épület áll. Reméljük, hogy a mostani világkiállítás megvalósítja azt a céll, amelyet az Atomiam hirdet: elősegíteni a népek megértését az óriási lehetőségeket és óriási veszélyeket rejtő atomkorszakban. 1958 egyik legérdekesebb eseménye kétségtelenül az április 17-én megnyíló brüsszeli világkiállítás lesz. A kilencmilliós Belgium fővárosában már teljes gőzzel folynak az előkészületek. A Brüsszel melletti Heysel parkban nyolcezer munkás és mérnök végzi utolsó simításait a 200 hektáron épült valóságos kis váro­son. Előzetes becslések szerint mintegy 35 millió látogató keresi fel az esemény színhelyét. A belga főváros Rue Neufon utcában a hatalmas Innovation áruház előtt sokan szemlélik a világkiállítás első kirakatát. A háttérben a kiállítás építkezéseinek képe, az Atomium-torony- nyal a közepén. Az előtérben a világ legkülönbözőbb népvisele­teibe levő bábuk vonalnak be a kapun, miközben egy ugyancsak bábukból álló zenekar a világkiállítás indulóját játssza. A kirakat előtt összegyűlt közönség most még javarészt bel­gákból áll. Annál jobban meglepődtem, amikor két ősi viseletbe öltözött német ácsot pillantottam meg. Széles bársonynadrágban, zekében, nagykarimás fekete kalapban és fülbevalókkal ékesítve álltak a nézők között ezek a fiatalemberek. Olyanok voltak, mintha az említett kirakatból léptek volna ki. — Hová válók? — Hamburgba. — Mikori ez az öltözet? — A XV. századból. A céhünk viseleté. — Ma is megvan a céh? — Természetesen. Csak az a segéd lehet a tagja, aki felszaba­dulása után három évet idegenben tölt egyhuzamban. így hát két évig a legkülönbözőbb városokat jártuk, most vedig itt dol­gozunk. — Persze a német pavilonnál? — Nem, a kongóinál. — Itt maradnak a megnyitásig? A brüsszeli Szent Mihály székesegyház. vél, amelyet az elnök küldött Bulganyinnak.“ Hagerty megis­mételte az amerikai kortnány szerint a megfelelő eljárási mőd az lenne, ha először diplomáciai úton cserélnének véleményt, majd a külügyminiszterek ülné­nek össze a napirend kidolgozá­sára. Az angol közvélemény mind­inkább fokozódó nyomására rea­gálva Dixon Nagy Britannia ENSZ képviselője New Yorkban tartott beszédében felszólította a nyugati világot, kezdje meg a tárgyalásokat a Szovjetunióval, ha azt óhajtja, hogy megállja helyét az emberek véleményé­ért folytatott küzdelemben. Az angol diplomata hozzáfűzte, a legtöbb országban egyre erő­sebben jut kifejezésre az a vé­lemény, amely helyesli a tár­gyalások megindítását a Szov­jetunióval. Nagy feltűnést kel­tett a Szigetországban húsz munkáspárti képviselő nyilatko­zata, amelyben országos hadjá­ratot hirdetnek az amerikai ra­kéta-támaszpontok felállításá­nak megakadályozására. A nyi­latkozatban az angol alsóház tagjai felhívják a kormányt, szüntesse be a hidrogénbombák készítését és mondjon le egy­oldalúan a bomba birtokáról, ami az első lépés lehetne a bom­ba eltiltásához vezető úton. ANKARÁBAN, hétfőn délelőtt megnyílt a bagdadi paktum orszá­gainak tanácskozása. A meg­beszélések előtt nagy izgalmat okozott, hogy a hétfőre virradó éjszaka bomba robbant az ame­rikai nagykövetség tőszomszéd­ságában, és a város közepén lé­vő egyik amerikai könyvesbolt­ban, A robbanások néhány órá­val Dulles külügyminiszter meg­érkezése után történtek. Dulles a tanácskozás megkezdésekor rendkívül szenvedélyes és har­cias beszédet mondott, sürget­te a tömb államainak fokozott felfegyverkezését. Az ankarai értekezlettel foglalkozva, a moszkvai Pravda a bagdadi tömb tagállamainak ellentéteivel és az arab országokban erősödő tiltakozó mozgalommal foglal­kozott. A Le Monde rendkívül pesszimista hangon ír a bagda­di tömb tanácskozásairól és azt hangsúlyozza, hogy „a paktum mindeddig nem hozott egyetlen pozitív eredményt sem Közel- Keleten, sőt a legtöbb kudarc, ami a Nyugatot ebben a térség­ben érte, éppen a bagdadi pak­tum tevékenységével függ ösz- sze.“ A török sajtó szemmellát- hatóan aggodalmaskodik amiatt, hogy a bagdadi paktum ülés­szaka esetleg sikertelenül vég­ződik, mert észrevehető ellen­tétek mutatkoznak egyes kül­döttségek vezetői között. A je­lek szerint — írja a Kumhu- riet — az Egyesült Államok küldöttsége abban reménykedik, hogy megszerzi a bagdadi szer­ződés tagállamainak hozzájáru­lását rakéta kilövő támaszpon­tok éoitéséhez, ezeket az álla­mokat viszont sokkal jobban érdeklik a gazdasági kérdések. A bagdadi paktum szervezetének főtitkára mindenesetre kije­lentette, hogy egyelőre nem hozzák létre a közös katonai parancsnokságot. AZ EGYIPTOMI-SZiRIAI UNlO alkotmány tervezete még 1956 nyarán elkészült, és lényegét így foglalhatjuk össze. Az tiníó két tagállama együttműködik külpolitikai, katonai, gazdasági és kulturális téren. Ezért le­mond szuverenitása egy részé­ről, később teljes szuverenitá­sáról. A közös politikai irányí­tására szövetségi végrehajtó szervet alakítanak a két ország külügyminiszteréből, hadügy­miniszteréből és gazdasági mi­nisztereiből. További lépés a külpolitika egyesítése lesz: kö­zös külügyminiszterrel és dip­lomáciai testülettel. Az új ál­lamnak egy kormánya és egy parlamentje lesz. Az unió tör­vényeit ez a szerv dolgozza ki és fogadja el. Az unió elnöke kétévenként felváltva sziriai, illetve egyiptomi, akiket népsza­vazással választanak meg. Az alkotmánytervezet értelmében egyelőre változatlan marad mindkét állam belső közigazga­tási és politikai rendszere, ké­sőbb egységesítik azokat is. ,\ két ország lakossága megkap­ja a szövetségi áliamoclgársá- got, de megtartja belső politikai jogainak gyakorlására eredeti állampolgárságát is. VILÁGSZERTE nagy figyelmet keltett Hruscsov minszki beszéde. A Moszkvában élő nyu­gati diplomaták körében — az AFP tudósítója szerint — rá­mutatnak, hogy „Hruscsov kül­politikai beszédét általánosság­ban a Nyugat és Kelet képvise­lőinek legfelső síkon megtar­tandó értekezlete dominálja“. A nyugati diplomaták kiemelik: „a Szovjetunió legutóbbi tech­nikai sikerei és a szocialista tá­bor egységének helyreállítása lehetővé teszi Hruscsovnak, hogy erőteljesebben hangoztas­sa, mint valaha annak szüksé­gességét a Nyugat ismerje el a status quot, valamint a világ két különböző politikai rendszeré­nek tényleges fennállását — ál­lapítja meg az AFP.“ Párizsban Hruscsov legutóbbi megnyilat­kozását szintén olyan politikai lépésnek tekintik, amely méltán megérdemli, hogy foglalkozza­nak vele. Amint a beszéd isme­retessé vált. a francia külügy­minisztérium hozzákezdett ta­nulmányozásához, a lapok álta­lában nem fűznek kommentárt a beszédhez, de hangsúlyozzák: nagy jelentőségű új elem az, hogy „a Szovjetunió a szovjet interkontinentális ballisztikai lövedék kérdését is hajlandó megtárgyalni a leszerelés álta­lános témakörében.“ Az angol sajtó meglehetősen részletességgel ismertette Hrus­csov beszédét. A Times vezér­cikke szembeszáll azzal az ál­lásponttal, amely a szovjet jegy­zékeket tisztán propagandának tekinti. A Daily Mail tudósítója Szerint a nyugati diplomaták úgy értelmezték a minszki be­szédet, hogy Hruscsov hajlandó a csúcsértekezletet az atom­fegyverekre és eltiltásuk mód­jára korlátozni, ideértve a vi­lágűr-rakétákat is. Ügy látszik, beszédének egyik pontjából azt a célzást lehet kiolvasni, hogy a Szovjetunió ebben a stádium­ban kizárná a vitát a ,,lehetet­len“ politikai problémákról. J\MES HAGERTY, a Fehérház hivatalos szó­vivője televíziós nyilatko­zatában a kormányfői értekezlettel kapcsolatban — nyilvánvalóan a közvélemény megnyugtatása céljából — ki­fejtette: „Eisenhower elnök azt mondotta, hogy kész résztvenni 69y legmagasabb szintű érte­kezleten, ha meg tudnak álla­podni a megtárgyalandó kérdé­sekben. Úgy hiszem, hogy a kor­mány álláspontját teljes vilá­gossággal szögezte le az a le­Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársa­ság miniszterelnöke meg­tekintette a 2,000 kilo­watt teljesítményű atom­reaktortelepet, NDK-ban. .A beépített nagyítón ke­resztül megfigyelte az urán és a bőr égési folya­matát. Repülő szálloda-palotának nevezik a TU-114-es jel­zésű repülőgépeket. Ezer kilométeres átlag sebes­séggel tíz-tizenkét óra alatt megállás nélkül te­szi meg az utat Moszkvá­ból New York-ig. A ké­nyelmesen berendezett személyszállító repülő­gépben kétszázhűsz utas helyezhető el; szalonok, étterem és hálófülkék is vannak a repülőgépben. Az űj szovjet gépen az utazás Uyen távra nem kerül többe, a vasúti jegy áránál. NEHÉZ RAKOMÁNY Nehéz fuvart, nem köny- nyű rakományt mutat ez a kép egymás alatt: egyi­ken egy elefánt száll be egy teherszállótí autóba (s úgy látszik ez még sikerült szépen, minden segítség nélkül), a másik képen Strauss, a kissé testes nyugatnémet had­ügyminiszter igyekszik felkapaszkodni egy pán­célosra, de ez csak állam- titkári, minisztertanácsos! vagy hasonló magasrangú segítséggel sikerült neki — figyelem ide vagy oda -, nem csekély derültsé­get keltve.

Next

/
Thumbnails
Contents