Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-02-04 / 6. szám

A Világ térképe felett Az egyik este nagy élénkség uralkodott a szúdi iskolában. Sok fiú és leány jött el, hogy részt- vegyen a „Világ térképe felett“ kör előadásán és vitáján. A kör vezetője Jan Sfastny üdvözölte a jelenlevőket és elkez4te az előadást. Éppen a Szovjetunió­ról volt szó. a világ legnagyobb szocialista államáról. A fiatalok figyelemmel végighallgatták n?. előadást, jegyeztek, hogy a vitá­ban majd a jegyzetekről konk- rétaJcrioan szólall-kassanak fel. A kör vezetője a térkép előtt tartotta az előadást. Megmagya­rázta a Szovjetunió földrajzi fekvését, utána beszélt az ásvá­nyi kincseiről, az iparáról és a szovjet emberek munkájáról. Fényképalbumot és más egyéb szemléltető eszközöket is hasz­náltak, úgy az előadás, mint a vita alatt. A fényképeket a CSISZ járási vezetőségétől kapták. Az előadó igyekezete szemmellátha- tóan arra irányult, hogy az anyagot minél érdekesebben ma­gyarázza meg. Á vita igen élénk és érdekes volt.. A résztvevők sok kérdést vetettek fel, egyesek a szovjet sport felől érdeklődtek, többen pedig a Komszomoi megalakulá­sával kapcsolatban vetettek fel kérdéseket. A leányok sokat szerettek volna hallani Sztálin­grádról, a hősies városról és a moszkvai világifjúsági fesztivál­ról. A vitában a fiatalok sokat beszéltek a szovjet emberek hőstetteiről, a szovjet tudomány­ról, Zójáról és Suráról, Meresz­jevovról, egyszóval mindarról ami minket a szovjet emberek­kel összeköt. A szúdi fiatalok alaposan akarják megismerni a Szovjetuniót. Az évzáró gyűlés óta sokat javult ebben a faluban a politikai iskolázás színvonala. Akkor ala­kították meg a Világ térképe felett kört és jöl megy a mun­ka. A fiatalok hetenként jönnek össze és az előadásokat felváltva Janó Sfastny, Cyro Palecka és Milka Machutová tartják. Az előadásokkal kapcsolatban fény­képeket is mutatnak a fiatalok­nak és legközelebb filmeket is vetítenek majd. Amikor Cseh­szlovákiát vették át. Janó Sfast­ny rendkívül érdekes fényképe­ket hozott. Az előadás és a vita után pedig zene mellett kedélye­sen szórakoznak a fiatalok. Szódon azonban még mindig sokat lehetne tenni a fiatalok politikai nevelésével kapcsolat­ban. A CSISZ tagok erre azt fe­lelik, hogy ami még nem történt meg, azt pótolni lehet. Ezért el­várják, hogy a helyi nemzeti bi­zottság megváltoztatja a fiata­lokkal szemben tanúsított állás- foglalását és megadja azt amit az ifjúság joggal elvár, egy meg­felelő helyiséget, ahol a fiatalok összejöhetnek. FERIANCIK A Bucina n. v. dolgozói a munkahatékonyságának emelése ér­dekében fontos feladatok megoldásához fogtak. A kísérleti vizsgálatok már eddig is jelentős megtakarítást hoztak az üzem számára. így például a bükkfatönkök feldolgozásánál 200.OOü. — Kcs értékben csökkentették a hőenergia szükségletet. Az ecet­sav értékesítése évente 400.000.— Kcs megtakarítást jelent és 19öi)-ban már eddig 80.000.— takarítottak meg. Az ecetsav eddig a csatornába folyt. Ö2ERKES2TÓI üzenetek i Batta György, Tornaija. Csak így tovább, mindig ilyen jó le­veleket írj, persze lehet kicsit tartalmasabb is, akkor örömmel közöljük. B. D. Szimö. Megkapó, őszinte Utijegyzetek Kolumbiából A tizenhatodik század köze­pén a spanyolok az atlanti par­toknál Dél-Amerika belsejébe törtek. Elkeseredett nehéz elő­retörés volt ez. Őserdőkön, mo­csarakon, zeg-zúgos hegylánco­kon át érték el kitűzött célju­kat. Itt várost alapítottak. A Kordillerák mentén ahol a lé­legzetvétel már nehezebb. Ma­gasság 2600 méter. Idő 153S augusztus 6. Hely: A „paradi­csom", ahogyan ezt a spanyolok nevezték, akiket az arany utáni vágy Itajtott ide. Mi bizony könnyebben értünk ide mint a spanyolok. Hála a re­pülőtársaságnak. A karábiai ten­gertől egész Bogotáig pár óra aaltt tettük meg ezt a néhány ezer kilométeres utat. SMARAGDMEZÖK Valóban gaz­dag vidék a Kor- diílerdk hegy­lánca. Bővelke­dik aranyban és smaragdban. Smaragd a föld három részén található csak. Szibériában, In­diában és Ko­lumbiában. Cso­dálatos látvány a Mazu hegy­csúcs, melynek belsejében rejlik a mélyzöldszínü csábító smaragd. Festői út vezet ide. 24 óra autó­val és még 6 óra szamárháton. A keskeny hegy- szorosokon át. No de ahhoz, hogy ezt a ro­mantikus utat a smaragdmezök- höz megtegyük a minisztérium és a bogotai Nemzeti Bank engedé­lye szükséges. Megírtuk kérvé­nyünket, de arra nem számítot­tunk, hogy emiatt hegycsúszam- lást idézünk elő. Sajnálatukat fejezték ki az illetékes hatósá­gok az esemény felett. Ueg- nyugtattak, hogy pár hónap alatt helyreállítják a rongálódást és akkor megnézhetjük a smaragd- mezőket. Mi ezt nem várhatjuk be, mert utunk rövidesen végére jár. A KAKASVIADAL. Hogyan is nevezzük ezt a jel­legzetes intézményt ahol a via­dalokat tartják? Hivatalos ál- latölés, vagy nemes dicséretre­mélt ó versengés színhelyének ? A közönség fanatikusabb mint a bikaviadalok közönsége. A küz­Fazékpiac, Puerto Tajeda faluban. A Magdaléna folyó festői vidéké. Csak a nádkunyhók kissé szo- m(^ú képet adnak a tájnak. delmet sok százan nézik, de a hangzavar olyan nagy mintha százezren lennének. A követke­ző tizperc vagy legtöbb félóra leforgása alatt súlyos fejsérülést szenvednek a kakasok. A küzdők meg-megingatlak, most kezdő­dik az igazi viadal. A hangzavar erősödik, a közönség tombol, most szívják magukba az igazi élményt: az utolsó szárnycsapá­sok a legyőzött elterül és ki­hulló vérét beissza a száraz ho­mok. Ezután jön a fogadások lebonyolítása. Hiszen a közönség nagy része emiatt jár ide. Fogad a tulajdonos, aki a viadalt ren­dezi fogad itt mindenki minden­kivel. A fogadást kifizetni be­csületbeli dolog, senki sem fut el előle. — Azért elővigyázatos­ságból minden kaput bezárták. — Vasárnaponként sokezer pe- sót nyer vagy veszít az akinek van. „Ez nemes, igazi sport, ál­lat állat ellen küzd" — jegyzi meg szomszédom. AHOL SOK A LAK.AS Kolumbia 12 milliós állama, fővárosa Bogota l milliós lakó- sü forgalmas város. Mégis szép új lakóházak évekig üresen áll­nak. Mi az oka ennek? A felelet­re nem sokáig kellett várnunk. Egy munkás havonta 300 pesot keres, szakmunkás 600-at. Egy kétszobás egyszerű lakás havi bére 350 peso. A munkások fal­vakon laknak és a városba jár­nak dolgozni. Lakásuk agyag, fa vagy nádkunyhó, melynek padlója a puszta föld. írni olvas­ni sokan nem tudnak. Egyetlen szórakozásuk vasárnaponként bemenni a városba ácsorogni és nézni a mások mulatságát, per­sze csak messziről. Vagy a kávé­házak ablakain át. Kolumbia lakossága igen ve­gyes, Spanyol, lengyel, német bevándorlók, akiket vonzott a pénz, a meggazdagodás remé­nye. A bennszülöttekben természe­tes hajlam van a művészet iránt, csak nincs aki kifejlessze azt. Különösen Dél-Kolumbiában Hu- íia vidékén gyönyörű sajátságos szobrászmunkát végeznek. A nagy nyomorban élő Kolum­biai munkásság és parasztság tiltakozik az ellen, hogy gazdag országának kincseiben más dő­zsöljön. 1956 -1957-ben a partizánok ellenállást fejtettek ki az őket nyomorgató földbirtokosok el­len. És ha pillanatnyilag el is hallgattatják őket, de szívükben él a vágy, hogy munkájuk gyü­mölcsét ők élvezhessék majd. V. E. levelét köszönjük s mi is min­dent elkövetünk, hogy panaszá­val kapcsolatban megváltozzon a helyzet, de reméljük, hogy az írás is használni fog. H. Árpád, Libád. Az írás jó, de csak úgy közöljük, ha a ne­vedet pontosan megírod, mert név nélkül nem vehetjük tekin­tetbe a leveleket. Ha akarod, a neved persze nem írjuk cikked alá. Tokár Miklós, Ágcsernö. Az alkalmazott még ha családi ok miatt is megszakítja munkavi­szonyát és más munkahelyre megy dolgozni, nem jár neki szabadság, csak akkor, ha 11 hó­napot dolgozik az új munkahe­lyén. Azonban ha a két munka­hely vezetősége megegyezik a helycserébe, például az ágcser- női igazgatóság hivatalosan el­kért volna Ostraváról. akkor jár a szabadság, mert így nem szá­mit munkamegszakltásnak az eset. B. F. Bratislava. Szép írást küldtél, szeretnénk ha máskor is írnál, például a munkahelyed­del ka ncsol atban. Fercncz Béla, Gu.szona. Tóled már sokkal kiforrottabb írást várunk, mert már írtál sokkal jobbat is, mint a legutóbbi le­veled. Nem tudjuk megérteni, miért ítéled eli sokszor a szín­játszó csoportot, amelyről leve­ledben írsz, néha pedig az egek­ig magasztalod. Tárgyilagos bí­rálatot várunk tőled. Mezöszáliúsi Károly, Tesmag. Lehet, hogy igazad van, utána­nézünk a dolognak, nemsokára elmegyünk falutokba és majd meglátjuk a helyzetet.' N. B. Szilice. Megelégedéssel vesszük, hogy ennyire szereted az Oj Ifjúságot. Hivatalos he­lyen is szóvá tettük panaszod, ígérték, hogy orvosolják. G. 1. Ipolyság. Helyszűke mi­att késve közölhettük leveled, de az időtálló téma miatt nem vesztett aktualitásából. Bátor kiállással írsz és ilyen őszinte leveleknek .örülünk. Horosz Árpád, Őrös. Nemso­kára közöljük. Máskor írjál tar­talmasabban, hosszabban. Lukács József, Ipolynyék. Kö­szönjük beszámolódat, sajnos a közléssel megvárakoztattunk egy kicsit, de a legközelebbi számunkban már olvashatod írá­sod. írjál máskor is. Horváth István, Otrokocs. Az „öszhajú fiatal“ bizonyára örül­ni fog a dicséretnek és csak to­vább is ilyen lendületes kultúr- ténykedést fejtsetek ki. Tóth Albert, Manva Legköze­lebbi számunkban a fényképet és a cikket is közöljük és ké­rünk máskor is számolj be az ottani eseményekről. Kulcsár Béla, Ipolyság. To­vább is sokat foglalkozzatok a zenével és csak szórakoztassá­tok a dolgozókat. Az írásodat közöljük. Tóth E. Ipolyság. Sajnos, na­gyon általános dolgokról írsz már, ami az olvasóknak sem ér­dekes. Ezért nem közölhetjük írásod, de reméljük legközelebb jobbat írsz. Molnár János, Királyhelmec. Sokára maradt az írásod közlé­se, de tartalmánál fogva ez nem hiba. Legközelebb közöljük, ír­jál máskoc is, Ifjúságunk nagy feladatok előtt ßp CTK munkatársa felkérte MILAN RAZUST, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnökét, tájékoztassa azokról a feladatokról, amelyek ebben az évben a CSISZ- szervezetek előtt állnak. A beszélgetés lényegét az aláb­biakban ismertetjük: A párt XI. kongresszusának, valamint a CSISZ szlovákiai kongresszusának évében a CSISZ szervezetek alapvető feladata, hogy a szocializmus betetőzé­sének érdekében fokozzák rész­vételüket az építömunka, min­den szakaszán. Szlovákia ifjúsá­ga hathatósan hozzájárul nem­zetgazdasagunk hatékonyságá­nak fokozásához, s az „ifjúság millióiért“ mozgalom keretében eddig több mint 40 millió koro­nát takarított meg. Ez a moz­galom most még nagyobb mére­teket ölt az üzemekben, és a szocialista munkaverseny kere­tében további ifjúsági csopor­tok, komplex-brigádok alakul­nak. Az ifjúsági kollektívák így elősegítik nemcsak a terv tel­jesítését, hanem új munkamód­szerek, újítási javaslatok segít­ségével a termékek minőségé­nek megjavítását is. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok feladatul tűzték ki, hogy aktívan részt vesznek a mezőgazdasági termelés növe­lésében és szövetkezetek alakí­tásában. A fiatalok ebben az év­ben arra törekednek, hogy a .Jiatalok az új szövetkezetek­nek“ mozgalmát kiterjesszék. E mozgalom keretében a fiata­lok védnökséget vállalnak a szövetkezetek beruházási épít­kezései felett, segédkeznek a mezőgazdasági munkákban és a takarmányalap biztosításában. Nagy súlyt fektetnek továbbá a rétek és legelők megjavítására. A munkás- és parasztfiatalok mellett a tanuló ifjúság is részt vesz az építőmunkában. Az is­kolai CSISZ szervezetek célja, hogy megjavítsák a politikai nevelő munkát, hdgy brigád­munkával hozzájáruljanak ha­zánk felvirágzásához. Kultúrális téren a fiatalok népi művészegyütteseket alakí­tanak, melyek járási, kerületi és központi versenyeken vesznek részt. A sportversenyek a szlo­vákiai testnevelési ünnepsége­ken csúcsosodnak ki. Minden az ifjúság nevelését tartja szem előtt. A szocializmus építésében tanúsított aktivitáson kívül nagy jelentősége van a politikai ne- velömunkának. Itt a legfonto­sabb feladat a proletár-nemzet­köziségre és a szocialista haza- fiságra való nevelés. Ezt a célt szolgálja a cseh és morva fia­talokkal kötött baráti kapcsola­tunk, mely megerősíti ifjúsá­gunk együttműködését és egy­ségét. Nagy múltja van az ifjúsági építkezéseknek. S ez év nyarán is több mint 20 ezer diák kap­csolódik be a munkába — töb­bek között a tátrai ifjúsági út építésébe. Az egyes kerületek­ben ifjúsági építkezéseket szer­veznek. Ezeken az építkezése­ken ezer és ezer odaadó, öntu­datos hazafi nevelkedik, — s ezek az építkezések tisztes helyet foglalnak majd el a töb­bi ifjúsági építkezések mellett. Körültekintőbben... Iskolákban, tanulóotthonokban és általában a tanintézetekben ha a CSISZ alapszervezetének elnökével beszélünk a tanulmá­nyi előmenetelről, majdnem mindenhol elismerő nyilatkoza­tot kapunk. Hogy nálunk jól megy-e a tanulás? És utána még hozzágondolja az illető kérdezett — perszetiem mond­ja ki a gondolatát — hogyan is kérdezhetnek ilyet tőle. Megol­dottunk mi minden problémát a tanulással kapcsolatban — kap­juk a feleleteket. A jobb tanu­lókat a tanárok segítségével a CSISZ szervezet beosztotta a gyengébb tanulók mellé és azok sokat foglalkoznak velük, így bizony emelkedik az előmenetel. Ezt hallani Kass:ltcl Bratisla- váig, minden iskolában. Még olyan helyeken is, ahol nagyon gyenge az előmenetel, ott is így próbálják megoldani a fiatalok tudományra való nevelésének problémáit. Ha járási vagy ke­rületi konferenciákon és a CSISZ által rendezett más összejöve­teleken az iskolai küldött beszá­mol, mindig ez az első szava: a jó tanulókat a rosszabb tanulók mellé osztottuk be! Mereven azt állítani, hogy bi­zonyos fokig nem helyes ez a módszer, valószínűleg pedagó­giai melléfogás lenne. A jó ta­nulótól sokat tanulhat env gyen­gébb elömenetelü tanuló, s ha már így van, természetes, hogy a tanulók általános előmenete­lét elősegítjük így. De ki meri aztán azt állítani, hogy ha két részre osztjuk a tanulókat gyen­gébb és jő tanulókra és minden gyengébb tanuló mellé egy jó tanulót ültetünk, akkor már megoldódott a tanulás kérdése az iskolában. Akkor már az is­kolai CSISZ szervezetnek nem kell mást tenni, mert megtör­tént a várva várt csoda, manna esett az égből, jó tanulók ülnek a gyengébbek mellett, foglal­koznak velük (bár lehet, hogy néha randevúról beszélgetnek, nem az egyenletek felállításá­ról) de a megoldás gyenge szá­lait előteremtettük ezzel. Bi­zony nincs igaza az iskolai CSISZ szervezetnek, ha megelégszik ezzel az* eredménnyel. A jó ta­nuláshoz sok feltétel szükséges, sok körülményt meg kell vizs­gálni, hogy előteremtsük ezeket a feltételeket. Például néha eqy családi esemény, amiről sokszor nem is tud az iskolai CSISZ szervezet, bizonyos időre a jó tanulőhól is rossz janulót csi­nálhat. Vagy ha nincs rend az internátusbán, szintén a tanu­lás rovására megy. Ezért ha az iskolai CSISZ szervezet minden áron arra tö­rekszik, — és helyes ha így tesz — hogy előmozdítsa a tanulók előmenetelét, akkor necsak jó tanulót nevezzenek ki a gyen­gébb tanuló mellé. A jó tanuló­ban is lehet olyan hiba, ami miatt elveszti tekintélyét a gyengébb tanuló előtt, még ha többet is tud annál. Továbbá azt is meg kell tenni, hogy fel kel! támasztani a gyengébb ta­nulóban az önbizalmat, reményt kell belőle kiváltani. aziránt, hogy nem ő a legtehetségtele­nebb tanuló az iskolában és csu­pán szorgalmán, akaratán múlik, hogy a jó tanulók közé kerül­jön. Arra is fényt kell deríteni hogy minden tanuló nem lehet minden tantárgyból egyformán jeles, mert vannak tantárgyak, amelyeket valaki jobban szeret tanulni viszont vannak olyanok is, amelyeket csak megerőlte­téssel. Továbbá a családi körül­ményeket, és internátusi körül­ményeket is tekintetbe kell venni. Hátha az internátusbán éppen lárma van, amikor a gyengébb diák tanulni tudna. Viszont ha jobb tanulót szerve­zünk meg az istápolására, akkor nem biztos, hogy önbizalm.at ön­tünk beléje, lehet hogy ha egy kis remény él benne, hogy jó tanuló lesz majd. még azt is ki­öljük belőle ezáltal. Legutolsó­nak érezheti így magát az isko­lában és lehet menekülni sze­retne onnan. Tehát körültekintőbben és minden lehetőséget tekintetbe véve hassanak az iskolai CSISZ szervezetek a gyengébb tanu­lókra, necsak felületesen és meggondolatlanul. B. i. — A szovjet kolhozok a s Volga és a Dél-Ural, va­s lamint a Kazachsztan vi­s dékl szárazság ellenére az s előbbi évekhez viszonyítva zl 41 százalékkal több ga­s hónát termeltek. 1.2 mil­lió tonna cukorral termel- j tek többet mint az előbbi g években. Ennyi cukor még = sohasem termett a Szov­g jetuniójban. g A szovjet kolhozok 20.5 s millió tonnával több tejet g termeltek, úgy hogy be­g hozták az Egyesült Alla­g mok tejgazdaságában az = egy szeméyre kiszámított = fejadagot. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents