Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-28 / 5. szám

VÁRNAY TIBOR, Nagysurány. CSÖBEDUDALAS SZfMÖN Igen érdeke.s dol­got írok a CSISZ szímöi alapszerve­zetéről. Azzal kez­dem. hoov a tava­lyi évben két gyű­lést rendezett csak az alapszervezet. Ez még nem is olvan naov hiba, de ha megkérdezzük a szervezet elnö­két, hogy hányán voltak a gyűlésen, azt hiszem nyu­godtan állíthatná, hoov a tele sem volt ott a tagságnak. Hogy mi a hiba, azt is megmondom. Az alapszervezet könyvtára egy rozo­A televízióvevö készülékek vásárlóinak m'nden igényt kielégítő készüléke­ket kínálnak maid az elárusító hel.yeken. Ez évben tízezer „Mánes“ vevő- készüléket készít a strasnicei Tesla n. v. Milada Capková is egy ilyen készülék összeállításán dolgozik. A XI. pártkongresszus tiszteletére Az eper.iesí kerületben a fiatalok ezrei vállalnak kötelezettségeket a párt XI. kongresszusának tiszteletére. Kerületi méretben 700 fiatalt nyernek meg a szövetkezetbe, és 15.000 hektárnyi rétet, legelőt ja­vítanak meg. Minden járásban 40.000 .qyümölcsfacsemetét ültetnek ki. Segítséget nyújtanak a közös gazdálkodásoknak, a gazdasági kul­turális és egyéb épületek felépítésénél brigádmunkával vesznek részt. Ezenkívül a XI. pártkongresszusig 2 millió koronát takarítanak meg a milliós mozgalom keretén belül. Azt is elhatározták, hogy nag.yobb ütemben fejlesztik szaktudá­sukat, ezért 7.000 fiatal iratkozott be az üzemi és téli mezőgazdasági iskolázásokra. Az ifjúsági alkot óversenyekre 2.000 fiatalt nyernek meg. A jövő évi tornaünnepélyekre 8.000 fiatal tornászt toboroznak. Mészáros gyula Kassa OLVASÓINK írjak JURIK JUCI JAVASLATÄRA ... A CSISZ bánke- szi alapszervezete nagyobb lendület­tel dolgozik az év­záró gyűlés óta, mint eddig. Remiás Ferenc az elnöke és sokat törődik azzal, hoov a fiata­lok szórakozzanak, kulturális tényke­dést fejtsenek ki. így történt meg, hogy elhatározták, hogy részt vesz a kultúrcsoportjuk az Ifjúsági Alkotóversenyen is. Karácsony előtt Télapó estet ren­deztek. színes, érdekes összeállítás­ban. A nézőknek legjobban az tetszett, hogy a fiatalok versbe foglalták a fa­luban előforduló problémákat, főleg bírálták a kultúrműsorban, a falu ut­cája kiépítésének hiányát. Amikor a Télapó est eredményeit kiértékelték, Jurik Juci az alapszervezet titkárnője javaslatára elfogadták a fiatalok, hoov egy nagyobb színművet tanulnak be. Az idősebbeknek tetszik, hogy sokat olvasnak, tanulnak a fiatalok, szaval­nak és színdarabot adnak elő. a kocs­mában is egyre ritkábban mutatkoz­nak. Meg az is lényeges, hogy előbb­reviszik a falu kultúrális életét. oa kredencben foglal helyet és már rá sem lehet ismerni, annyira összepisz- kolődott könyvek vannak ott. A kre- denc állandóan nyitva van, mert azt hiszem be sem lehet zárni. Nem cso­da, hoov majdnem a fele hiányzik a könyveknek és egérrágottak. Nemrég láttam, hogvan szórakozik a fiatalság az alapszervezet helviségében. Egé.sz biztos, hogy egynek sem jut eszébe, hogy könyvet olvasson, mert mulatsá­gosabb szórakozást találnak. Például székeket emelgetnek erőpróbaként, baltát a padlóba vagdossák, kályha- csőbe kiabálnak és a plafonra rendez­nek távköpö versenyt. Szeretném meg­kérdezni a szímöi fiataloktól, hogy mikor csinálnak már rendet, szeret­ném ha válaszolna az alapszervezet az Cj Ifjúság hasábjain. És az elnök? Ügy látszik nem veszi észre a hibákat, vagy nem akarja ész­revenni. Pedig azért választották meg őt, hogy helyes úton vezesse a fiata­lokat, ami lehetséges is, csak akarni kell. Mondhatni nagyon elhanyagolták a szímöi alapszervezetet, pedig van két szép helyiségük. Be kellene ren­dezni ezt a fiataloknak, mert törött- fábú asztalok vannak ott és nem érzik jól magukat a fiatalok, ha oda belép­nek. Van egy rádió, és egy rossz gra­mofon. Miért nem hozzák rendbe a helyiséget, miért nem szórakoznak rendesen, mikor erre megvan a lehe­tőség ? BORKA DEZSŐ, Szímő. MINDEN ALAPSZERVEZET MEGTALÁLHATJA ... A boldogfai alap- szervezet színját­szó csoportja a hegysúri színpadon is fellépett. Füle Lajos tanító veze­tésével. Szabó Éva pénztáros és se- gédrendezövel való beszélgetés közben megtudtunk egyet- mást a boldogfai alapszervezetről. Tavaly szeptember­ben alakult meg itt a szervezet. Akkor Füle Lajos színda­rabot kezdett tanítani a fiatalokkal, ami teljes sikerrel járt. Eleinte 13 tagja volt a .szervezetnek, de mikor az esztrádműsort betanultuk 19-re emel­kedett a taglétszám. Ekkor már ké­pesek voltunk egy nagyobb színmüvet IS betanulni. Ha az asszony kezében a gyeplő című színmüvet tanultuk be Tajovskvtól. Sikeresen léptünk fel Bol- dcgfán, ihajd Hegysűrcm, Jankó Teréz és Jankó Adolf alakították legjobban szerepeiket. Szabó Éva elbeszéléséből azt von­hatjuk le, hogy minden alapszervezet megtalálhatja a felfelé ívelő utat, ha színesen, érdekesen tevékenykedik. POZSONYI TIBOR, a szenei járási kultúrház titkára. Hogyan szerettessük meg... A jő gazda előre készül a tavaszra, az igen fontos mezőgazdasági munkák megszervezésére, megkezdésére. Mi is történne, ha nem előzné meg tervszerű előkészület a mezőgazdasági munkák megkezdését? Bizony akkor a termé­szet virágbaborulása nem díszítené, hanem csak inkább leplezné a mező- gazdaságban a hiányt, kapdosást. A fiatal micsurinisták. iskolákban működő mezőgazdasági szakkörök esetleg növénynemesítő szakkörök is időben készüljenek fel az igazán érde­kes munkájuk megkezdésére. Mert bizony az elmúlt évek tapasztalataiból még sok helyen láthattuk, hogy a ros^z felkészülésből eredménytelenségek születtek. Kezdjük azzal, hogy milyen sok helyen mondják a tanítók, nálunk Micsurin kert van és a tanulók szabad idejükben is szorgalmasan dolgoznak ott. Nyár folyamán, amikor vakáció van pedig felveri a gyom a Micsurin kertet, kipusztulnak a növények, per­sze ezzel már nem dicsekednek a ta­nítók. Vagy azért, mert minden áron eredményt akarnak elérni, sok helyen megteszik azt, hogy a szö\jptkezat vezetőségétől kérnek földterületet Micsurin kert céljára, de ennek aztán csak a neve Micsurin kert. Ügy gon­dolják, ha néha-néha a tanulók dol­goznak a kertben, már komoly célt érnek el ezáltal és tovább már nem kell menni és kész eredménynek ve­szik a Micsurin kert puszta létezését. Sajnos meg kell hagyni, hoov a CSISZ járási titkárai sem sokat törődnek a Micsurin kertek állapotával, inkább csak számszerűen elkönyvelik, hogy hány ilyen kert létezik a járásban, és statisztikát mutatnak ki erről. Sok helyen tévesen fogják fel a kísérletező Micsurin kertek célját. Nemrég az egyik 11 éves középiskola igazgatójá­val beszéltem erről a kérdésről. Azt mondta, hogy az ö Micsurin kertjük­ben igen szépek voltak a növények és a fiatalok mivel sokat kertészkedtek, annyira megszerették a mezőgazdasá­gi munkát, hogy gyakran brigádokon is résztvesznek a szövetkezetekben. Éppen cukorrépát hordtak a földekcől a vasúti kocsikba akkor a tanulók. Esős idő volt, hideg, szeles. Ma is azért rendeltem ki a tanulókat — mondta az igazgató, dacára a rossz időnek, hogy szeressék meg a mező- gazdasági munkát. Az igazgatónak nem volt igaza. Hideg, szeles időben cukorrépa hor­dással nem lehet a mezőgazdasági munkát megszerettetni. Én is sokat dolgoztam mezőgazdaságban, de a jó időben mindig kellemesebb volt és ilyenkor mindig jobban vonzott a me­zőgazdaság. mint szeles, sáros, esős időben. Ha már itt tartunk és minden­áron azért létesítenek Micsurin körö­ket, hoov megszerettessék a mezőgaz­daságot a tanulókkal akkor másképp kell csinálni a dolgot. Például hol van olyan Micsurin kert, ahol kísérleteznek a növényekkel, botanikai tulajdonsá­gaiknál fogva kényszerítik a legna­gyobb terméshozamra? Valljuk he őszintén, hogy nem sok helyen! Egy­szer. már több évvel ezelőtt egy taní­tó mutatott nekem Micsurin kertet, ahol mütrágyázási, öntözési és talaj- művelési kísérleteket folytattak. Kis területen folyt a művelés, talajössze­tételi szempontból nem is volt egészen alkalmas erre a célra, mégis jő ered­ményeket értek el. A tanulók már előre azon izgultak, hogy milyen ter­mést hoz majd az a babültetvény, amelyet foszforos műtrágyával szórtak be. Továbbá, hogy néz majd ki az a paprika ágy, amelyet öntöztek, vagy amelyet nem öntöztek. Naponta ott südörögtek a tanulók a vetemények körül és figyelték, szinte együtt fej­lődött velük .a mezőgazdasági munka iránt való érdeklődésük. Aprólékosan áttanulmányozták a növények bioló­giáját, botanikáját, amelyeket a kert­ben ápoltak. Megismerkedtek a külön­böző talajmüvelési fortélyokkal, a ker­tészet alapjaival és ezt eredménynek kell elkönyvelni. Pillanatfelvétel a krkonosei téli sport­paradicsomból. Az állami gyermeküdü­lőtelep Petrban szintén felkészült a téli üdültetésre. így kell csinálni, lia Micsurin kertét létesítünk. Már januártól kezdve — mert ilyenkor már itt az ideje — gyűjtsük a magokat, ültető anyagokat, tervezzük, hogy a kert miképpen néz­zen ki, mit vetünk bele ,és milyen kí­sérletezést viszünk majd véghez a növényápolás vagy a talajművelés ál­tal. Ha a fiatalok érdeklődése így íel- csigázódik, akkor lendületesen, gondo­san dolgoznak a Micsurin kertben. Eredményt várnak a munkájuk után és nagyjából ki is tudják számítani, hogy milyen eredményt érnek majd el. Már tavasszal tudják, hogy ősszel vagy nyáron milyen lesz az a növény és kíváncsiak a fejlődésére. Nem kétséges, hogy a Micsurin körök nagy szerepet visznek az if júság életében. A köröket természetesen jól meg kell szervezni, jól kell irányítani és arra is törekedni kell, hogy hasznot húzzunk a munkánkból. Ki lehet kü­lönböző növények termését kísérle­tezni a kertekben. Sok szövetkezetben bizonyos növény nem jól terem! mert vagy nem értenek a termeléséhez, vagy a talaj, esetleg az éghajlat nem megfelelő a növénynek. Azonban a Micsurin kertben próbaképpen ki lehet kísérletezni az eredményes termelést és fokozatosan nagyban bevezetni majd a termelési módszert. Ez is egy célja a Micsurin köröknek és az álta­luk művelt kertet erre használják fel. Ne pedig számként szerepeljen egy- egy Micsurin kert a járási konferen- ciákwi és a beszámolókban, hanem a mezőgazdasági eredményeink böl- csőjei, kiindulópontjai legyenek. A pionírokon kívül a CSISZ tagoknak is törődni kell a növénytermelési kísér­letezésekkel. márcsak azért is, mert haszonra megy a dolog. B. 1. A brazil ember; barátságos és mo­solygós, hangos és vidám, "imádja a szambát (a rock and roll máig sem tu­dott náluk meghonosodni), szereti a látványosságot, a „handa-bandát". Külsőleg jelnött — a szivében gyerek. A férfiak középmagasak, feketék, szin­te mindegyikük kis bajuszt visel. A nők — oh, a nők azok ennivalók. Alacso­nyak és karcsúak, az európai szem lát­tára szinte lélegzetelállítóan darázs derékkel és gömbölyű, ringó csípővel. Amellett tüzes, fekete a szemük és ingerlőén huncut az arcuk... Nem. is járnak, hanem szinte libegnek könnyű nyári ruhácskáikban a zsúfolt utcákon. Az életforma tele ellentmondásokkal: az egyik oldalon a szó szoros értelmé­ben fejetetejére állított szabadság, a másik oldalon a merev, spanyol fran­cia etikett maradványai. A jármüvek egyetlen korlátozója az önműkö­dő közlekedési lámpa, egyébként arra hajtanak, amerre akarnak, ott fordul­nak és ott előznek, ahol éppen kedvük tartja. A sebesség sincs szabályozva. Ebből eredően a közlekedési biztonság nem valami megnyugtató . ■ ■ Lépkedsz az utcán, s egy autóból a bokádhoz repül egy üres coca-colás üveg, vagy a-' eme­letről fejedre esik egy égő cigaretta, akkor — te vagy az ügyetlen. Jobb szemmel, gyorsabb reflex-szel elkerül­hető az ilyesmi... A tengerpart végig a tiéd, ott fürdssz, ahol akarsz, de a nagy rákok, ragadozó halak számára sem tilos a terület, s ka ilyennel talál­kozol, az is a te bajod A domboldaliak szegény telepesei közé bárhol és bár­mikor felállíthatod faviskódat, senki sem 1 jrödik veled ... raiilia élete kicsi t közelebbről A másik clilel: legyen bármilyen hőség, „rendes em­ber“ csak hosszú nadrágban és nyakkendőben mutatkoz- hatik a lakásán kivid. így izzadnak óraszámra munkahelyeiken a tisztvise­lők, a kalauzok és autóbuszvezetők stb. S ezt a szabályt, ahol lehet, iparkodnak is betartani mindenkivel. Egy ízben hosszúujjú fehér ingben sétáltam a vá­rosban, s így akartam felmenni a szál­lodánk tizedik emeletén levő étterem­be. De csak akartam. Hiába mutattam közérthetően tíz ujjamat a liftesnek, csak mosolygott és végtelen udvarias­sággal csóválta a fejét. Először azt hittem, nincs még ebéd, később azt, hogy elhurcolkodott a tizedik emeletről az étterem (hátha itt is úgy szereinek költözködni az emberek?) Negyedórás erőlködés után azonban megértettem, hogy nyakkendő és kabát nélkül „nem helyes" az étterembe lépni. Ugyanúgy járt Velkey is, aki 40 fokos hőségben shorttal próbálkozott... ítkezés: Európai szemmel, de főleg gyomorral — ez is furcsaság­számba megy. Az étteremben hatalmas asztal megterítve, s kitéve rá 6—S dúsan rakott hidegtál. Ezekből — elő­ételként — mindenki annyit ehet. nmenni/it akar. A hidegtálak ismertebb tartozékai: felvágottak, hideg süliek, marhanyelv stb. Kevésbé ismertek: különféle tengeri halak, rákok és salá­ták. Ismeretlenek (legalábbis számunk­ra): pálmagyökér, bogyók stb.) még a felsorolásuknál is izgalomba jön a gyomrom). Bizony, jónéhányszor megjártuk ezekkel a különlegességek­kel. Engem a rántott banán tréfált meg: ínycsiklandozó vagdalthúsnak látszott, amint elém-tartotta a pincér, összefutott a számban a nyál, s a jó hazai ízekre gondolva, vagy 5—6 sze­letet szedtem a tányéromba .,. Atkos telhetetlenségem! Hiába gyűrtem lefelé ezt a megcsúfolt gyümölcsöt, a gyom­rom megmakacsolta magát, s szinte lökdöste vissza a falatokat. De talán még nagyobb csalódás volt a palacsinta. Mert ki gondolná, hogy még a pala­csinta is lehet csalafinta? És ez — spenóttal volt töltve! ... Ez még a leg­erősebb idegeknek is sok volt! Cukornád-szörpöt ittunk ebédhez, amiről azt mondták, hogy a legegész­ségesebb, legvitamindúsabb ital. Lehet, hogy igazuk volt (aki ezt meg tudja inü, az feltétlenül egészséges, vagy legalábbis jó gyomra van), mi azonban mégis sóvárogva vágytunk a mi kissé kátrányos hazai narancsszörpünk idán! Befejezésül gyümölcsöt, sajtot és fe­ketekávét kaptunk. (A sajtot gyümölcs­ízzel adták!) És ami még érdekesség: aki itt feketét kér, annak előre be kell tennie a cukrot a csészéjébe, A pincér elment mellettünk, sorbanézte a csé­széket és továbbáUi. Utánakiáltottam: „kaffé!" Visszajött. ismét bepillantott a csészébe, aztán, mielőtt „kivédhet­tem" volna, félig töltötte cukorral, s erre öntötte rá a kávét. Egyszerűen nem hitte el, hogy a feketekávé cukor nélkül is élvezhető. No, de hagyjuk ezeket a ínyencsége­ket, szokásokat a braziloknak.., Említettem már, hogy a brazilok nagyon szeretik a „látványos" megol­dásokat, cirkuszi külsőségeket stb- Szinte minden két hétre esik egy-egy nagyszabású tengeri, vagy légi hadgya­korlat, bemutató. Pedig ezek az embe­rek egyáltalán nem akarnak háborút, csak tetszik nekik, ahogy a repülőgé­pek ijesztő alakzatokban cikáznak le és fel, mürepülnek a felhőkarcolók tornyai között bujkálva, vagy úgy „megsirulcolják“ a tengerparti fürdó- zőket, hogy azok hasravetódve, a ho­mokba fúrják magukat. Egy ilyen bravúr szomorú kimenetelét iáttuk mi is szállodánkból. Az egyik pilóta du­góhúzóban repült a tengeröböl felett, s olyan későn vette ki a gépét a zuha­násból, hogy a balszárnya belekapott a hullámokba, és a gép a vízre csapó­dott. A pilótát súlyos állapotban vitték el a mentők ... ■ I , I 1,1 ,1 Braziljában renge­Alevandorlokro!: európai, s egyáltalán nem vá­lik öreg földrészünk dicséretére, aho­gyan odakinn sokukról vélekednek. Az egyik Európából Származó milliomos nevetve mondta: „Az a szerencsénk, hogt) a brazilok legalább ötven évvel el vannak tőlünk maradva — rnffinált- ságban". Szinte hihetetlen, hogy az öslakók jóhiszeműségének, gyerekes gondolkodásának mennyien köszönhetik meggazdago'dásukat. Csak egy példa: koldusszegényen, szakma nélkül került át Európából az egyik bevándorló. Bolyongása közben egy farmra került, ahol éppen céllövő-verseny volt. Beállt a versenybe s első lövése, szerencsé­jére, telitalálat volt! Ezzel a „hőstet­tével“ úgy megnyerte a farmer szívét, hogy hitelbe adott neki egy „csapat“ marhát, ötezer darabot számoltak el (később kiderült, hogy 6500 volt). Az újdonsült kereskedő elkezdte terelni a csordát a vasútállomás felé, és köz­ben — mert ugye pihenni is kell vala­hol — meg-megállapodott. Az már persze csak a véletlen műve volt. hogy ezek a pihenők mindig a közbeeső leg­gazdagabb füvü legelőkre estek. így gyönyörűen kigömbölyödött állatokat vagonírozhatott be, felszedte a nagy pénzt, s a világ legtermészetesebb hangján kijelentette: „Mostantól kezd­ve építési vállalkozót!) leszek". Azóta felhőkarcolókat épít, s jelenleg 15 mil- Ijó dolláros beruházása van ... Ez az eset azonban egyedülálló szerencse, mert Brazüiában is nyomorog és nél­külöz a munkás. Megtudtuk, hogy Braziliában új fővárost építenek. Az elnök ugyanis azt mondta, hogy minden fővárosnak az ország szívében kell lennie. Mértani pontossággal kijelölték tehát a hatalmas ország középpontját, s ma gigászi erőfeszítésekkel építkez­nek. Az aztán, hogy ez a hely egy óriási őserdőnek a közepén fekszik, ahová egyelőre szinte mindent repülő­géppel kell szállítani, s az ország éle­tébe való bekapcsolásához sokszor km- es út és vasúthálózatot kell majd építeni, mindez: nem számít. Az új főváros neve BRAZILJA lesz. (SZABÓ JÁNOS naplójából)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents