Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-28 / 5. szám
A HÍRLAPOK az eseményeket változatosan és különböző szempontból vetik fel. Tanulságos és érdemes foglalkoznunk az új magyar sajtótudomány egyik nagyon tehetséges képviselőjének, Kemény G. Gábornak, a „Társadalom és nemzetiség a szabadságharc napjaiban" című müvével. A szerző új utakon járva, sokoldalúan és érdekesen galmak is, amelyek e fontos korban kifejezésre jutottak. A könyvben feldolgozott sajtóanyag — Dezsényi Bélának, az Országos Széchényi Könyvtár Hlríaptára vezetőjének szavait idézve — ... az „úr-paraszt", az „úrkatona — honvéd" kérdéséről, az államformáról, a reakciós bürokrácia nyűgéről, a nemzetiségi problémáról, a történész függetlenségi törekvés, a nemzetiségek közötti békés együttélés és az emberi haladás — kapcsolódik szerves és elválaszthatatlan egységbe e korszak progresz- sziv sajtóirodalmában. Az első korabeli hadi lap szerkesztője — Ocsvai Ferenc — „Irányszózatában" 1848 december 28-án kijelenti: „Hirdetni fogja a Honvéd Magyarországnak A „honvéd" fogalma ekkor az egész ország védelmében hadra- kelt összes népet jelenti, a „hadi sajtó" viszont a függetlenségért és a népi szabadságharcért folytatott küzdelem részvevőinek íródik. Ezek az újságok különböző címek alatt a nemzetiségek nyelvén is megjelentek. A kormány Debrecenbe történő áthelyezése után az Orol Történelem a hírlapirodalomban világítja meg az 1848—i9-es smbadságharc idején kiadott hírlapok, hadi lapok szerepét, tevékenységét. Az írónak hatalmas és sokrétű atyagot kellett áttanulmányoznia, és felölelnie, ennek következtében sokhelyütt nehezen találja meg a kellő koordinációt. Ez természetesen nem csökkenti a mü értékét. A hírlapok és hadi lapok anyagában nemcsak a szabadságharc csatái elevenednek fel, hanem azok a ’ 'rsadalompolitikai mozA komáromi Magyar Területi Színház együttese január 20- án este a bra- tislavai Hviez- doslav Színházban bemutatta Rahmanov Viharos alkonyat című darabját. A bemutatót rendkívül nagy érdeklődés előzte meg s a közönséget kielégítette a színészek játéka. Különösen Király Dezső Polezsa- jev professzor szerepében, J. Bottka Zsuzsa a tudós felesége szerepében nyújtott kiváló alakítást. Oe nem marasztalható el Konrád József sem a matróz egyszerű és mélyen emberi figurájának ábrázolásában. Két képünk a Viharos alkonyat egy-egy jelenetét örökíti meg. ű szó legmagasabb értelmében vett szabadságát és függetlenségét. Hirdetni fog jogegyenlőséget, semmi magánérdekre nem tekintve". A hadi lapok nemcsak a hadsereg szervezésével, haditudósítással, eszmei-politikai irányítással és hazafias lelkesítéssel foglalkoztak, hanem iyye- keztek feltárni és megoldani azokat a társadalmi és nemzetiségi ellentéteket, amelyek a szabadságharc alapvető kérdését jelentették. Az 1848—49-es évi magyar- országi hirlapirodalmat a sajtó történeti kutatás három csoportra tagolja: az 1848 márciusa előtti — diétái légkörű — pozsonyi irányítás alatt álló sajtóra, a pesti ellenzéki szellemű baloldali és a kettő közt helyet- foglaló hivatalos és a kormánynyal rokonszenvező félhivatalos sajtóra. E felosztás keretében a hadműveleti gócpontokban megjelenő hadi lapokat a baloldali sajtó termékei közé kell sorolni. Ezek a lapok az egészséges decentralizáció következtében nem az országgyűlés székhelyein, hanem a fő hadműveleti központokban; Komáromban, Kolozsvárott és a Székelyföldön keletkeztek. A hadi lapok munkatársai többnyire maguk is katonák. Az újságok nem kormánypárti lapok a szó teljes értelmében, de végig következetesen támogatói a szabadságharc kormányának. A honvédsajtó sok fontos politikai kérdésben serkentőleg hatott a kormány tevékenységére. számára épp úgy új tényeket szolgáltat, mint a Petőfi életéről haditudósítói működése kapcsán felszínre hozott új anyag az irodalomtörténésznek". A nagy hazafival és katonaköl- tővel együtt még sok más — kevésbé ismert — lírikus, epikus és nem utolsó sorban számtalan újságíró és névtelen hős is forgatja a tollát kardja mellett, — a nagy európai és nemzeti ügy: a szabadságharc érdekében. A „szent világ szabadság" a magyar Tatranski, Slovácké Noviny, Slo- venskje Národnje Npviny stb. vagy már korábban vagy később megszűntek, illetve átalakultak. Közülük a Nép Barátja szlováknyelvű kiadása, a PrjateT Ludu jelenik meg újra Debrecenben. Ez a rövid korszak szegény volt hírlapirodalomban. Erdély teljesen haladó sajtó nélkül maradt, a honvédséget sem látták el teljesen sajtótermékekkel. Kolozsvár visszafoglalása után Bem kezdeményezésére megjelent a fontos szerepet betöltő Honvéd című hadi lap, amely alakulásától egészen a szabadságharc végső fázisáig fennmaradt. A Honvéd-del egyidőben vagy később a kővetkező lapok jelennek meg Erdélyben: a Brassói Lap, a Csíkszeredán kiadott Hadi Lap, majd a kézdivásárhelyi Székely Hírmondó. Bemnek a szabadság- harc legendáshírű tábornokának a szabadságharc diplomáciai irányítóin kívül szoros kapcsolata volt a hadi lapok szerkesztőivel is. 1848 decemberében nemcsak a nyomdát vitte el magával Debrecenből, hanem a város legjobb nyomdászait is. A SZABADSÁGHARC tábori nyomdáinak történetében jelentős szerepet játszik a pozsonyi Mangold és a kassai Werfer nyomda. A kassaiak Görgei hadtesténél működtek, a pozsonyi könyvsajtó pedig egészen a gyá- szosemlékü Aradig követte a kormányt. A honvéd lapok váltakozó példány számban jelentek meg, az egykori híradások alapján a Komáromi Értesítő például 300, a Komáromi Lapok 600 példányban jelentek meg, külörúe- ges napokon 1—2000 példányban is forgalomba kerültek. A Komáromi Értesítő 1849 január 9-én jelenik meg először. A lap megindításában Kossuth is segítségére volt Mack Józsefnek, a lap első szerkesztőjének. De Mark 1849 rnárcius 12-én a lap szerkesztésétől visszalépett és helyét .,az egykori sajtó" legfiatalabb szerkesztője, a 18 éves Rózsafi (Ruzsicska) Mátyás bátor és lelkes forradalmár foglalta el. Ez a lap 1849 július 6-ig — megszűntéig — a szabadságharc fellegvárában, Komáromban volt a haladás gondolatának zászlóvivője. Rózsafit közvetlen re- publikanizmusa miatt leváltották. A Komáromi Értesítőben közölt búcsúzójában így ír erről: „A pályáról, melyre öt hava, hogy lénfem, ezennel letérek..." A lap néhány hét múlva Freibesz szerkesztésében már a reakciós megalkuvás hangján szólal meg: „Ha hazánkat egyedül a monarchia által menthetjük meg, leszünk monarchisták". 1849 OKTOBER 1-ig Komáromi Lapok címmel naponként megjelent ez a sajtótermék. A bemutatott hat hadi lap keletkezésének, kiadási helyének és idejének alapján megállapíthatjuk, hogy négy Erdélyben, kettő pedig Komáromban keletkezett és élt legtovább. A sajtóberendezések és nyomdák hiányosságai miatt az állandóan hullámzó Alföldön vagy a Délvidéken. A tani állandó sajtóközpontokat az harcokban nem lehetett kialaki- termelési technika ßs a leküzd- hetetlennek látszó műszaki akadályok lehetetlenné tették az állandó és folyamatos kiadást. A szabadságharc sajtómunkásainak nehéz, de nagyon szép feladat jutott osztályrészül! Kemény G. Gábor a legnagyobb elismerés hangján méltányolja érdemeiket: „Ezt a munkát eredménnyel csakis úgy végezhették el, hogy a hadi lapok szerkesztőit és nyomdászait a közös cél: a nemzeti függetlenség és népfelszabadítás eszméje fogta ösz- sze". Az 1848—49-es évek sajtóbibliográfiája alapján Magyarországon a megjelent magyar, német, szlovák, román, szerb és horvát nyelvű híiiapok és folyóiratok száma kb. 228-ra becsülhető. Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy 99 lap magyar nyelven, 12 szlovák nyelven jelent meg. A sajtónak ekkor nemcsak a védelem megszervezése volt feladata, hanem a fel- világosító, szervező és nevelőmunka is. Lenin szerint: „ .. .Oj- ság nélkül lehetetlen elvileg következetes és sokoldalú propagandának és agitációnak a folytatása ... a lap nemcsak kollektív propagandista, és kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is". HA EZT A lenini megállapítást vesszük alapul, az 1848—49-es szabadságharc haladó hírlapirodalma teljesítette történelmi hivatását. PÁRKÁNY ANTAL A londoni Shakespeare Emlékszínház igazgatója nemrégiben bejelentette, hogy az Avon- folyó mellett sikerült megvásárolnia egy területet, ahol a fák és bokrok között hatalmas szabadtéri színpadot építenek. Az angliai nézők így szabadtéren tekinthetik meg az Erzsébet királyné és Jakab király korából származó színművekből összeállított háromhetes nyári fesztivál műsorát. A színműveket, — Shakespeare kortársainak műveit, — az Oxford-i Egyetem, a Bristoli Egyetem Drámai Társulata és a Cambridge-i Egyetem Színjátszó Társulata mutatja be. ★ Leninről filmet készítenek Olaszországban. Catano Ramel- lo olasz rendező Ha!h.atatlan ember címmel Vlagyimir lljics Lenin életéről és műveiről dokumentumfilmet forgat. Űj könyvek NYEVEROV: A BŐSÉG VÁROSA 188 oldal, egészvászonkötés, ára kötve 9 korona. A huszas évek elején széthullott a gazdaság, üres a ház, rideg a szoba, beteg az édesanya, kenyérért rimánkodnak a gyermekek ... elragadja az éhség a nagyszülőket és az apát is. Valamit tenni kell, hogy el ne pusztuljanak mind — ez motoszkál a legnagyobb Dodonov- fiú, Miska agyában. És útnak indul kis barátjával Taskent felé, ahol bőven van kenyér. Hideg várótermek kövén gubbasztanak, vonatok tetejére, ütközőkre kapaszkodva szoronganak az éhezők. A kegyetlen éhhalál pedig sokukat eléri. Ki az, aki megmaradhat? Erre ad választ ez a hol feszülten izgalmas, hol könnyes-mosolygós történet. FABRY: HIDAK ÉS ÁRKOK 364 oldal, egészvászonkötés, ára 15,40 korona. Fábry Zoltán irodalmi eszméit eddig „A gondolat igaza“ és „A béke igaza“ című kiadványainkban jelentettük meg. A „Hidak és árkok“ című művében irodalmi tanulmányainak újabb gyűjteményét adjuk át az olvasónak. A könyv igen értékes mondanivalója határainkon túl is érdeklődésre tarthat számot. SELLYE!: NÁDAS HÁZAK 448 oldal, egészvászonkötés, ára 21,10 korona. Vágsellyei származású földműves volt az első Csehszlovák Köztársaság legismertebb, legeredetibb magyar népi írója — Sellyéi József. A gazdag válogatásban néhány kisregényét, számos elbeszélését, karcolatét, riportját, tanulmányát olvashatjuk. Valamennyi most kerül először könyvalakban kiadásra, kéziratokból és régi újságokból válogattuk össze. A kötet elé Dr. Csanda Sándor írt bevezető tanulmányt, .amely nemcsak Sellye! életét és művét tárgyalja részletesen, hanem az írón túl betekintést nyújt az első Köztársaság magyar irodalmi életébe, kult'irá- lis és politikai mozgalmaiba. V. HUGO: A PÁRIZSI NOTRE DAME I-III. A .3 kötet ára ffirve 9 korona. V. Hugo e híres rrgénvét olcsó kiadásban adjuk olvasóink kezébe. ERSKÍNE: PENELOPE FÉRJE 260 oldal, Olcsó Könyvtár sorozat, ára fűzve 3 korona. 260 oldal. Olcsó Könyvtár sorozat, ára fűzve 3 korona. A kiváló amerikai író ebben a könyvében a homéroszi eposzt meséli el modern formában. Most szétkUldöm a hírt a mindenségbe, hogy szeretlek te lány, te csuda-orvos, jövöm iránytűje s talán jövőm foglya, most szétküldöm a hírt a mindenségbe, könnyezve és mosolyogva. Foszló, lenge fátylak közt jár a Hold, arab leányként búvik mögéjük, ezüst fátylak közt fényes bogárkák örülnek, hogy e télutót megértük. Pihenő állat bozontja az erdő, borzolatlan, csomóba-állt, néma, ahol kikopott a gyapjú, fehér a föld, mint betegek horpadt, hűs halántéka, tartja a csöndes éjszakát, a holdfénnyel elvegyült levegőt. S az én akaratom kését, mely az üveg-hidegségbe beletört Néhol háztető villan, a vaksi ablakok nézése a hajnal partjaira tapad, a hegyet nem látom az erkélyről, de érzem, mmt az ősember a közelében ólálkodó vadat. Zúgó surrogás szegi az éjt, | mérföldes rojt, ez a nappalba is átfut, nem szűnik soha, — olyan végtelen, mint a vágyam, hogy mellettem lehess, mely őrjít és ringat s a halálba is átér; végigsurrogja egész életem. Virrasztók, mint öreg ridegpásztor, virrasztók, mint a csillagjósok egykor, fejemre a szellő víz-illatot billent; messzi nádak mögött tavasz készülődik, égi távcsövénél elmereng az isten. Mióta ismerlek, hiszem már az istent. Elküldöm a hirt a csillagpitykés űrbe, messzi tájra, völgybe, születő nyarakba, az idő méhében érő tavaszokba, VERES JÁNOS: jjocsáss vallók, mint a bűnös, megkönnyitem terhem, ismerjék meg vétkem, kivallom szerelmem, könnyezve és mosolyogva. Eredj, hír, élőlények, emberek és tárgyak erdejébe, hátha akad egy vidám hely, ahol körUlállnak, megnéznek, megértenek, s bocsánat nélkül a sűrű nem bocsájt el. Hátha találsz olyan szemet, bokrot, alkonyt, mely nem szömyűlködik el s a világból nem szapúl ki, mert az ügyetlen kéz, mely ezer pengébe meg, édes a szalmazsák zizegése, a szerelmeseknek a hullócsillag aranysistergésű esése, a vándornak a hóból kinéző kis vackorfa, a szalonkának a puska, * ha töltetlenül dől a bokorba, a nádnak a ruca suhogása, a folyónak az evező csapása, a fazekasnak az agyag puhasága, a virágzó fának a gyomláló lányka, az öreg kondásnak a pipaszár bojtja, az égnek a pirkadat sóhaja, mely az ég lámpásait eloltja. az ő kezéért, mert nyúlni. Megkérek mindenkit és mindent, mondják tovább a riasztó titkot, hajómról, mely tiltott vizekre siklott, — hátha valaki fölment! Milyen gyerekség, másoknak akarok rimánkodnl, esztelen dolgoknak is, víznek, fának, nem, már ki is józanodtam, tudom, hogy éhes aggodalmamnak nem bonthat batyut a bocsánat. Az udvaron vacsorázóknak mondja el az eperfa lombja, a kopár meg virágos domboknak a hulló Nap korongja, a szöcskéknek, a mezei nyulakn?' a pimpó szálló pelyhe, az ezüstpikkelyes pataknak a part mérgeszöld selyme, az ökör-patanyomnak az ivó madár csőre, konyhájában sürgő anyámnak a csibeleves szagos gőze, a leíekvönek, felkelőnek Menthető mivel is volna, hogy én téged szeretni merlek, s ezzel még meg sem elégszem, áldozatot is várok tőled, fegyvereim közé keverlek? Hát szabad-e, hogy szép válladra, — melyre oly sok szép virágszirom, bársony simítás, jó csók hullhat, — egy földrész mázsás baj-tömegét hordó fejemet hűlni ejtsem, mert túz-jelzöim nem kondúlnak? Neked már az is túlnagy robaj. ha két árvácska egymáshoz dől, s én fülszakajtó lódobogást csinálnék neked minden csendből. Tetteim minden okosságtól úgy futnak, csúsznak egymást törve, mint árvíz elől terelt borjak, — s még én akarnék méltó lenni szívedhez s kapni oly erőre, hogy minden hiányt kipótoljak?! Látomásom, az igaz, hogy van, barátaim a meteorok s ha szállók, acélsúly se gátol, de ki szőtt már a kedvesének harisnyát, kendőt látomásból? Mi vagyok már, hogy nem sündörgök szoknyád szélétől száz mérföldre s még bátor vagyok hozzád szólni, dadogó szóval beszédülni a körédhúzott varázskörbe? ValamUcor könyörögtem, hogy szeress, ne hagyj el, édes, most arra kérlek, ne szeress, ne szeress, édes, áldja meg isten a lépésedet, édes, sohase gyere már hozzám, sohase gyere, édes, rám sok tűz és kevés virág vár, édes, másütt a te helyed, öleld a fényeket, édes, a te mátkáid a csillagok legyenek, édes, én, ha felvágom a fejem, csak ostoba hiúság, édes, önző, bolohd, hiú és ködhajtó vagyok én, édes, bennem csak a vadlovak nyerítése valóság, édes, jaj, érezd majd a hajnalban Igazi szívemet, édes, gondolj rám úgy, hogy sohase sebeztelek, édes, s jaj, ne haragudj, hogy annyira szeretlek, édes, bocsáss meg szívemnek, bocsáss meg, bocsáss meg, édes.
