Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-21 / 4. szám

Még időben I Ha a színpadon a táncoló fiú- ' kát és lányokat nézzük, ügy tü- , nik, mintha semmi sem lenne i| könnyebb, mint muzsikaszóra [ I mozdulatokat végezni. Mert ' ugye minden fellépés valami tö- J kéietesebbet hoz a gyakorlásban. I Minél könnyebb a tánc, annál II nehezebb a betanulás. Ezt a , 1 Lucnica vagy a Sluk művészei ' ‘ tudnák legjobban igazolni. Ezek­I nek már van bizonyos gyakorlati I j tapasztalatuk. Annak tudatosi- 'i tása, hogy együttesekkel dol- '' gozni felelősségteljes munka, \ \ mindannyiunk kötelessége, akik II az ifjúságot előkészítjük a já- 11 rási alkotóversenyekre. I' A múlt év végén „Hétvégi se- j I regszemle“ címén találkoztak a 11 népi alkotás dolgozói, CSISZ ' funkcionáriusok, tanítók és a I nemzeti bizottságok tagjai, hogy ^ közösen állapíthassák meg, ho- ' ]gyan állnak az együttesek az , i előkészületekkel. Észrevételeik- I bői sok komoly probléma került i felszínre, amelyet jó lesz mind- f járt tudatosítanunk, hátha még J segítségünkre lehet. J Elsőszámú probléma — kez- á deni. Noha az alkotóversenyek I határideje hivatalosan lejárt, 1 számos együttes még nem kUld­* te be jelentkezési ívét és még í nem is gyakorol. Megdöbbentő, i hogy éppen azokban a kerüle- J tekben, ahol a népi művészet S élő, ahol a táncoknak és a da- f lóknak rendkívül nagy a népsze- 1 rúsége, mint például Árvában, J vagy Garammentén, ott az 1 együttesek száma viszonylag ke­* vesebb, mint mondjuk a hratisla- j vai vagy a nyitrai kerületben, J ahol a népi művészetnek nincs ' olyan nagy múltja. * Az együttesek vezetői minde- J nekciőtt a művészi színvonalra ) gondolnak, persze a népi alko­i tóversenyek megszervezésénél nemcsak erről van szó. A fiata­lokat nevelni kell, lelkűkben alakítani és formálni a szlp iránti érzéküket. Minél több fia­Í talt vonunk be az együttesek munkájába, annál teljesebb, kie­légítőbb a tevékenységük. Mostanáig a járási alkotóver­senyekre több a benevező, mint tavaly ilyenkor. Magátől értető- II dően még most is lehet emelni ' I a benevezett együttesek számát. ,1 Minden osztály, minden üzem || és minden szervezet küldhetné legalább egy megfigyelőt, vagy I' szakembert, énekest, zenészt |! stb. I Az alkotóverseny első évében ' nálunk Szlovákiában nem érté- , kelték kellőképpen az esztrád- ‘ jellegű kis kultúrbrigádokat. , Pedig az ilyen kis együttesek } programja élő, kidolgozása mű­1 vészien mély, és fellépésük sem olyan körülményes mint a na­gyobb együtteseké. Leginkább a brnói rádióban ( gyakran hallható lányok népi duója és triója. Délcseh dalokat énekelnek harmónium kíséret- ^ tel. Ilyen együttesekkel mi alig i dicsekedhetünk, i Tavaly a mi együtteseink I többségében a népi művészet a Itánc és az ének felé fordultak. ' Ez természetes, hiszen ez a mű- J \ vészét áll hozzájuk a legköze- ! I lebb. Ahol azonban a műsorok I összeállítása körül nehézségek ! 1 mutatkoznak, nincs szakember, * aki betaníthatná a táncot s aki I foglalkozhatna koreográfiával, - I szükségtelen a táncolókat fog- I lalkoztatni. A színpadon a ki- ' sebb együttes is megállja a he- ' \ lyét, tánccsoport nélkül. A járási alkotóversenyekre va- ' ló benevezés határideje lassan I lejár, ezért az együttesek ne ^ halasztgassák a dolgot, tegyék í meg az azonnali lépéseket a be- [ nevezésre. A probléma nem ke­vés, tudjuk, de a seregszemle \ után behatóbban foglalkozunk I majd észrevételeinkkel. 9253 tudós nevében Dr. Lines Pauling, amerikai Nobel-díjas tudós negyvennégy ország 9.253 tudósa nevében bead­ványt intézett Hammerskjöldhöz, az ENSZ főtitká­rához, amelyben nemzetközi egyezményt sürget a nucleáris bombákkal végzett kísérletek beszünteté­sére. A kérelmet aláíró 9.253 tudós közül 36 Nobel- díjas. Pauling üjságírók előtt kijelentette, hogy a be­advány aláírói a világ tudósai többségének véle­ményét képviselik. Az aláírók között szerepel az Amerikai Tudományos Akadémia 101, a londoni Ro­yal Society 35. és a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának 216 rendes, illetve levelező tagja. Most kezdődik a... | tánc, helyesebben a rendkívül szorgalmas felkészü- lés a járási alkotó versenyekre. Szerte az országban próbálnak, gyakorolnak a fiatalok, hogy a versenyen g első helyre kerüljenek. Nemes versengés lesz ez, üdítő, fellendítő. Amint hírlik, népművészeti együt- teseink a nagy előkészülő munkákban sem feledkez- nek meg a Győzelmes Február 10. évfordulójáról. Tarkítják, színesítik, gazdagítják műsorukat és már arról beszélgetnek, hogy az évforduló napján nem- csak munkahelyükön vagy falujukban,-^ de a szom- szédos községben is fellépnek. Tehát mindez valóban bizonyíték arra, hogy megkezdődött a tánc... = Mi újság a világűrben ? Ha ezt a kért*ést tennénk fel az odesszai csillagvizs­gáló vezető dolgozójának, a következő választ kapnánk: A szputnyik IL saját tengelye körül is forog. A csil­lagvizsgáló dolgozói a szputnyik II. áthaladásakor végzett megfigyelések alapján állítják, hogy a másodUc mester­séges hold gyorsan változtatja fényének erejét: egyszer igen fényes csillagként látható az égbolton, máskor vi­szont teljesen eltűnik a szem elöl. A jelenségekből azt a következtetést vonták le, hogy a szputnyik II. hordozó rakétájával együtt saját tengelye körül is forog és fé­nyének ereje attól függ, hogy a megfigyelés pUlanatában oldalról vagy a végével fordul-e a Nap felé. A megfigyelések szerint a szputnyik II. körülbelül 80 másodperc alatt tesz meg egy félfordulatot saját tenge­lye körül. Itt lég nei volt Noteszemből lövészem a hűséges jószá ^ got és lapozgatok benne, $ míg csak valami nem mozdít a * képzeletemen. A notesz egyik » oldalán vastagabb és hasasabb f betűkkel odavetve: Tornaija, a > CSISZ járási konferenciája. * Mi mindent juttat eszébe az t embernek néhány sebtiben le- J jegyzett szó is? Olyan az emlé­> kezetiink, mint a filmvászon ^ hátteréből előlépő alak, aki ho- I mályból jön az élesebb, világo­* sabb körülhatárolt Ság felé. t Az én noteszem, illetve emlé­* kezetem is egy lányt emel ki I zsúfolt képzeletem emlékeiből; j Szabó Jolánkát, a CSISZ sajógö- , möri elnökét, a tornaijai tizen­* egyéves magyár középiskola idén * érettségizett tanulóját! ‘ Estefelé, a konferencia bezá- f rása után, amikor sűrűn és nagy ■ pelyhekben hull a hó, s takaró- . fával bevonja puhán a házakat, t utcákat, tereket és a tanácsko- í zásban résztvevők nyomot váj­> va a hóban, közös éttermükbe J sietnek, ismerkedem meg a sa- f jógömöri lánnyal. ' Csengenek a tányérok, villák, J kanalak, az étterem zsúfolva « küldöttekkel, a helység zümmö- I gö méhkas, s mi egy sarokba J tolt asztalnál beszélgetünk. J A konferencia anyagából tudom, * hogy a lány a múlt esztendő no­Í vemberében került a sajógömöri szervezet élére, s noha ötvenkét tagja van a szervezetnek, rend­szeres gyűlések nem voltak, semmüyen körök nem működtek. Érthető hát, ha első kérdésem ez volt: — Mi a terve? A lány tele ambicióval, az ab­lakra vet pillantást, amely úgy fest, mint a filmkocka, röpköd­nek rajta a hópihék, aztán vá­laszolja: — Elsősorban különféle érde­kes szórakoztató köröket szer­vezni. Társasjátékokat már foly­tathatunk, hiszen vásároltunk három sakkot, dominót, lottót. Asztali teniszre is megtakarítunk pénzt a szilveszteri tea és mű­soros délután hozzásegít pénz­hez! — Mi a célja ezekkel a játé­kokkal ? — Elvonni a fiatalokat a korcsmától! — S egyéb tanulságosabb, ne- velöbb jellegű körök szervezésé­re gondolt? — Természetesen — feleli ko­molyan a lány. — Megalakítot­tuk az olvasókört, ötvenketlen jelentkeztek a munkába, s most a vitaesték megszervezésén a sor. Érdekes nálunk a faluban a szerdai, szombati, vasárnapi nap is! — Miért? — A lányok ezeken a napokon jönnek össze közös kézimunká­ra. Hát nem okos dolog, hogy ezt kitaláltuk? — Mit tudna még mondani a munkájukról ? — Táncssoportunk két éves, sok fellépésen résztvettünk, most is rendszeresen gyakoro­lunk. A közelmúltban a Csema- dokkal közösen mutattuk be A Szabin nők elrablását, külön­ben ezzel a darabbal neveztünk be a járási alkotóversenyre. — Mit készülnek legközelebb betanulni? — A boci boci tarka című ze­nés vígjátékot. Harminc fiatal tanulja szorgalmasan, kitartás­sal a szerepét. — Amint hallottam, maga is szenvedélyes szereplő!... S zabó Jolánka mosolyog és szerényesen bevallja: — Igen. Nagyon szeretem a színdarabokat. Tizennégy éves koromtól szerepelek. Játszottam Gárdonyi Géza Annuskájában, a Nápolyi királyban és Az utolsó kívánságban. A Szabin nők el­rablásában a főszerepet játszom. Tanulni kell, gyakorolni sokszor, hiszen a járási alkotó versenyre ezzel a darabbal neveztünk be, s nem akarunk szégyenben ma­radni! Ezekután az ember önkénte­len is mérlegeli, amit hallott. Sajógömörön a CSISZ élete újra fellendülőben van, ez a bátor és faluját szerető lány mindent megtesz, hogy a fiatalságot ösz- szefogja. De Szabó Joli Tornai­ján tanul, s mikor van így ideje a készülésre, ez az utolsó kér­désünk. — Este öttől nyolcig tanulok, aztán megyek a fiatalok közé. S itt Tornaiján is készülhetek kettőtől félötig! L ám, lehet bejáró tanulónak szépen dolgozni és akarni a falujában, kedv kell hozzá, semmi más, ez a tanulsága en­nek a párperces beszélgetésnek. Sok sikert kívánunk Szabó Jo­linak további munkájához, s mozdulunk, megyünk tovább, mert a küldöttek már elvonul­tak az étteremből, noteszünket bezárjuk és csúsztatjuk vissza a helyére... MÁCS JÓZSEF A műkorcsolyázó és jégtánc Európa bajnokság, amelyet január 30 —feb­ruár 2-a között rendez­nek meg Bratislavában, az egész sportvilág figyel­mét Szlovákia fővárosa felé fordítja. Mert ilyen nagy esemény Szlovákiá­ban még nem volt. A szervezési zárlatig (január 15.) több mint száz nevezés érkezett, te­hát Európa legjobb mű- korcsolyázói közül többen vesznek részt mint a ta-: valyl bécsi Európa baj­nokságon. «

Next

/
Thumbnails
Contents