Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-21 / 4. szám

rendkívül mozgalmassá hogy a békének és a népek ba­rátságának nagy eszméje dia­vált a múlt hét folyamán a nem- dalmaskodik.“ zetközi élet. Behatóan tanulmá- Vajon hogyan reagálnak Wa- nyozták Bulganyinnak a nyugati shingtonban, Londonban, Bulga- kormányfökhöz intézett üzene- nyin konkrét és reális elképze- teit, és a világlapok szerkesztő- léseire? Dulles amerikai kül- ségeiben a szovjet javaslatok ügyminiszter sajtóértekezletén nyomán az új lehetőségeket la- kijelentette: „nem ellenzi a ta- tolgatják, a nemzetek közötti lálkozókat a Szovjetunióval, nem békés együttélés jövő távlatait hiszi azonban, hogy az Egyesült elemzik. Joggal állapította meg Államoknak és nyugati szövet- a moszkvai Pravda vezércikké- ségeseinek két vagy három hó­ben: „Ha a nyugati hatalmak napon belül csúcsértekezletre hallgatnak a józan észre és el- kellene összeülniük a Szovjet­fogadják a szovjet kezdeménye- unióval, ha csak ezt a tanács­zést, akkor a világon minden kozást ,.megfelelően elő nem ember megkönnyebbülten léleg- készítik és ésszerűbb biztosíték zik fel, abban a reményben, nincs arra, hogy az valamilyen Okinavában, Naha városában az amerikaiak akarata ellenére haladó polgármestert választottak. Az amerikaiak múlt év novemberében eltávolították a pol- 'gájmestert és új választásokat írtak ki. A január 12-1 váiasz- tásoitnál Saicsi Kanos!, az Amerika-ellenes jelölt került ki győztesen. Programjának főpontja: Okinavát felszabadítani az amerikai megszállás alól. Okinava lakósai egységesen kifeje­zésre juttítták azon óhajukat, hogy a megszálló amerikai egységek hagyják el a szigetet és Okinavát csatolják újból Japánhoz. Képünk a válaszíás előtti kampány egyik jelenetét örökíti meg. A választási jelöltek az emelvényen arra várnak, hogy mikor mondhatják eí szónoklatukat. Balról az első Saicsi Kaüosi, közepén pedig Komedzsa Senaga, a volt polgármester ül. ' "" "• ...—...—....................i.^s kívánatos eredményt hoz“. A külügyminiszter tartózkodott annak bővebb kifejtésétől, mit tart ő „kívánatosnak“, de ezzel egyidejűleg határozottan eluta­sította az atommentes európai övezet gondolatát. Selvvyn Lloyd angol külügy­miniszter választó kerületében mondott beszédében elismétel­te a kormányfői értekezlettel kapcsolatos köztudomású apá­lyait, s azt hangoztatta, hogy a szovjet kormány javaslatának számos pontja „gondos tanul­mányozást“ követel. A brit kül­ügyminiszter állást foglalt a „rövid külügyminiszteri találko­zó“ mellett, sürgette annak mi­előbbi létrehozását a Szovjet­unióval a leszerelés problémái­nak megtárgyalására. Véleménye szerint szüksége lenne az első lépésre a „nagyobb dolgok felé“ előrejutáshoz. A Bulganyin-levelekhez mellékelt okmányban foglalt javasla­tok a világtérkép tükrében. A NYUGATI hIrmagyarAzOkat mindenekelőtt Eisenhower vá­lasza Bulganyin decemberi üze­netére foglalkoztatja. Az angol külügyminisztérium szóvivője nem fűzött kommentárt Eisen­hower válaszleveléhez, azonkí­vül, hogy kiemelte: a válasz megegyezik azzal a vélemény­nyel. amelyet más NATO kor­mányok kifejezésre juttattak az Atlanti Szövetség állandó ta­nácsának két ülésszakán. A Reu­ter tudósítója szerint londoni megfigyelők kijelentik, hogy az Eisenhower által felsorolt napi­rendi pontok az esetleges leg­felsőbb síkú értekezletre — úgy látszik — kiegészítést jelente­nek ahhoz a kilenc pontból álló napirendhez, amelyet Bulganyin marsall a múlt héten javasolt. Az angol hírszolgálati iroda a finom és diplomatikus fogalma­zásából nem merül ki, hogy az Egyesült Államok elnöke példá­ul az úgynevezett kelet-európai kérdés napirendre javaslásával mesterségesen támasztott ál­problémákkal igyekszik elterel­ni a figyelmet a főkérdések megvitatásáról. Érdemes megfigyelni a fran­cia sajtó első reagálását, bár a párizsi lapok kevés kommentárt fűznek az amerikai válaszhoz. Az újságok inkább híradásaik címében fejezik ki véleményü­ket. Az amerikai elnök válasz­levélének kétértelműségét mi­sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Figaro a Paris Journal és a Combat Eisenhower válaszát „a szovjet javaslatok elfogadásaként“ értékeli, míg ezzel szemben az Aurore, a l’Hu- manité és a Liberation a szovjet indítványok elvetését látja a válaszban. A Közel- és Közép-Keleten élő népek közhangulatát mutat­ja az A1 Ahram című kairói lap cikke, amely megállapítja: „Ei­senhower elnök egyetlen olyan intézkedést javasol, amely ked­vezne a békének és a nemzetkö­zi enyhülésnek. Bulganyin vi­szont béke és biztonsági pers­pektívákat kínál a világnak olyan időszakban, amelyben a nemzetközi légkör veszélyektől terhes. POZITÍVAN FOGLALKOZIK a tárgyalások gondolatával Ei­senhower válasza ellenére a nyugati közvélemény. Ezt a kér­dést az utóbbi napokban az üze­netekhez csatolt szovjet okmány alapján vizsgálják egyes tekin­télyes politikusok és ilyenmó­don kommentálja a sajtó is. Nehru indiai miniszterelnök az AF'P tudósítójának adott nyi­latkozatában helyeselte Bulga­nyin marsall javaslatait a csúcs­értekezletre vonatkozólag és hozzáfűzte, hogy ennek ilyen vagy olyan formában létre kell jönnie, mert a helyzet megkö­veteli. Az afgán kormányfő ki­jelentette, hogy kormánya és az afgán nép támogatja az érte­kezlet összehívására vonatkozó szovjet javaslatot. Crosman an­gol munkáspárti képviselő var­sói látogatása során megbeszé­lést folytatott Rapacki külügy­miniszterrel. A megbeszélésről közölte, hogy lehetőség van az Angol Munkáspárt tervezete és az atommentes övezetre vonat­kozó lengyel javaslat összehan­golására. Bewan mélyebbre megy a szovjet javaslatok elemzésével, a News of the World-ben, ami­kor ezt írja, hogy a legutóbbi kilenc javaslat között három olyan van, amelyben nemcsak lehetséges a megegyezés, ha­nem a megegyezést gyakorlati próbának is alá lehetne vetni. Bewan szerint ez a három ja­vaslat: a hidrogén- és az atom­fegyver kísérletek felfüggesz­tése két-három évre; atommen­tes övezet létesítése Közép- Európában; ellenőrző állomások felállítása és a légi fényképezé­si körzet kijelölése. Az angol munkáspárti vezető felbecsül­hetetlen értékűnek tartja az említett három javaslatot, ame­lyek alkalmasak arra hogy ki­vezessenek a zsákutcából. Kőrmányelnökünket Viliam Siroky elvtársat indiai útján mindenütt óriási ovációkban részesítették. Végtelen tö­megek, üdvrivalgás, virágzápor kisérte az útját a kam­bodzsai királyságon és Burmán keresztül. Üt ja nagy lépést jelent az Indiai Köztársaság és hazánk között fennálló ba­ráti kapcsolatok elmélyítésében. Meglátogatja még az Indonéz Köztársaságot és Ceylont. Viliam Siroky elvtárs folytatja a béke és barátság útját. Nem kételkedünk abban, hogy az út gazdag eredmények­kel zárul le. ÁZSIÁI BARÁTAINK Képünkön a „Béke pagodá“-t látjuk, amely Barma egyik leg­érdekesebb nevezetességéhez tartozik. A nép nyelvén az a hit él, hogy ezt az arannyal díszített épületet soha baj nem éri. Barma lakossága jól tudja, hogy mit jelent a háború, hi­szen a háború alatt Ázsia or­szágai közül a legtöbbet szen­vedett. A rizshozam felére csökkent és az állatállománya í 945-ben teljesen tönkrement. Az ipara és a forgalom töké­letesen meg volt bénítva. Barma A PAGODÄK ORSZÄGA Buja, tropikus őserdők az iravadi gazdag legelői a vad elefántok és az orszarvuak csordái, homokos partok, me­lyeket az Andaman! tenger és a Bengali öböl vize mossa. Ezt a képet nyújtja Barma. Fiatal, független ország, amely békés külpolitikája és a gyarmatosí­tók elleni beállítása miatt el­nyerte a békeszerető országok tiszteletét és támogatását. A függetlenséghez vezető út nem volt könnyű. A barmai népnek elsősorban fegyvert kellett emelni az angolok ellen, akik több mint 100 éven ke­resztül elnyomták és kizsák­mányolták az országot. A nem­zeti felszabadító harc még nem fejeződött be, amikor a máso­dik világháború alatt Barma japán megszállás alá került. A fegyvert az új ellenség ellen szegezte. A barmai nép ádáz harcot folytatott, hogy végre lerázza magáról az idegen jár­mot. Japán leverése után a nemzeti felszabadító mozgalom annyira megerősödött, hogy Í948-ban Nagy-Britannia kény­telen volt Barma függetlensé­gét elismerni. Barma területe 677.544 négy­zet kilométer és 20 millió la- kóósa van. Nemzetiségi össze­tétele igen különböző. Sok nem­zetiség és törzs él itt, akiknek különböző gazdasági renszerOk, kultúrájuk van és különböző a nyelvük is. A két kamarából álló képviselőház, melyet négy évenként választanak tartja ke­zében a törvényhozás hatalmát. Az állam élén az elnök áll, akit öt évenként választanak. Az elnök nevezi ki a minisz­Barmai szépség, Taiuiggi táncosnő, terelnököt és javaslata szerint állítják össze a kormányt. Az ország politikai életében nagy szerepet játszanak a politikai pártok és szervezetek, melyek közül a legnagyobb a ,,Nemzeti felszabadulás antifasiszta ligá­ja“ amely erősen a (jobboldali) Szogialista párt befolyása alatt áll. Fővárosa Rangun, amely­nek Sl.'S.OOO lakósa van. Közle­kedése még igen fejletlen, mindössze 2250 km. hosszúsága vasútja van. Wolfram terme­lésben a világon második he­lyen áll, és a világpiac legna­gyobb rizstermelője. A bokeövezeten keresztül iiiiiiiiimiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiminiiiiiimi Képünkön Kambodzsa fővárosának Phnom Penh egyik leg régibb műemlékét látjuk Kambodzsa „A VIZEK ANYJA" A Duna és Mekong közöt — amelyet a vizek anyjának ne­vezünk — a föld kerületének majdnek negyede terjed el. Az ország, amely Nyugat-India er­dei között süpped Ázsia egyik legkisebb országa: Kambodzsa. Nevét a mithológiai Kambu törzs megalapítójától nyerte. Kambodzsa történelme i. e. né­hány évszázaddal előbb kezdő­dik. Azokban az időkben ami­kor ott a hinduk telepedtek le, akik a fejlett indiai kultúrát és vallást hozták magukkal. Kambodzsa évezredes törté­nelmét a nép szabadságharca cólti ki, melyet évszázadokon keresztül a függetlenségért folytatott. Kambodzsa a kato­nai akciók beszüntetésére vo­natkozó, genfi egyezmények alá­írása alapján csak négy évvel ezelőtt nyerte el önállóságát. A kambodzsai királyság 181 ezer négyzet kilométer terje­delmet foglal el, így tehát nem egész a felével nagyobb mint a mi köztársaságunk. Ezen a területen csak 5 — 6 millió la- kós él. -Az itt élő húsz külön­böző nemzetiség közül a leg­több a chmerekhez, kínaiakhoz te a vietnamiakhoz tartoznak. A francia gyarmatosítók há­romnegyed évszázadon keresz­tül merítettek Kambodzsa gaz­dagságából és így a nemzet- gazdasága nem lendült fel. Az ország mindmáig a kezdetleges fejlődési fokon áll, pedig min­den feltétele megvan hozzá, hogy gazdag országgá váljék. Az ország rendkívül termékeny és jelenleg sok-sokezer hektár föld hever parlagon, pedig ki­tűnő dohány, rizs, cukornádat és különböző fűszereket ter­melhetnének. A legelők is sok­kal nagyobb állatállományról gondoskodhatnának. Modern er­dészeti gazdálkodás mellett a kambodzsai erdőket kitünően értékesíteni lehetne, különösen értékes a teak fája. Ásvány- gazdagsága kiaknázásra vár. A kutatók megállapították, hogy Kambodzsában mérhetetlen sok arany, ólom, vas, foszfát és ón található. Fővárosa Phnom Penh, amely a Mekong és a Tonle- Sap folyó torkolatánál fekszik és 400.000 lakósa van. Kambodzsa kormánya Békés külpolitikát folytat és semle­gességet hirdetett ki. Kambo­dzsa baráti kapcsolatokat tart fenn különböző országokkal, tekintet nélkül azok társadalmi rendszerére és határozoátan kitér azelől, hogy háborús blokkba kerüljön. ♦ Külföldre csak mosolygós < ^ amerikai mehet o 0 ® A New York-i útle­1 > véliroda már több útle- ,, vélkérelmet utasított i > vissza azzal az indoko- ^ ^ lássál, hogy a külföldre i y vágyó polgárok -rendkívül komor fényképet csatol- ,, tak kérvényükhöz és ez rossz propagandát jelen- , [ tene az USA-nak. „Egy igazi amerikai hazafinak J í minden oka megvan, hogy boldog és mosolygós le- ‘ I gyen“ — hangoztatta az ’ iroda vezetője. Egyik így... Életuntakat keresnek, akik a mások szórakoztatására a saját bőrüket viszik vá­sárra. Másik úgy... ^ i Buenos Aires a politika mellett az Egyesült Álla- J [ mok sportkinövéseit is át­vette. Akik ezen a szóra- < i kozáson keresnek, azok * * nem ülnek a kocsin, tá- i y volról nézik a szórakozást *' és a markukba nevetnek. < ► Elmélet és gyakorlat < y ^ O A párizsi „Casino de , Lumiere“ az elmúlt na- ] [ pókban a következő kü­lönleges összeállítási < ► programmal kedveskedett '' látogatóinak. Első szám: o Paul Gruchon tanár elő- ^ * adása az emberi kultúra < y legmagasabb fejlődéséről. ^ * Második szám; női bírkó- 4 zó mérkőzés, zenei alá- ♦ festéssel. A ★ ▲ O A Szahara sivatag- I ban történelem előtti é időkből származó barlang- Á festményeket talált dr. T Fabrizió Móri olasz pa- 4 leontológus. A barlang- T festmények azt bizonyít- • ják, hogy valaha fehérbö- 4 rű, szőkehajú emberek T éltek a sivatag mélyén. T A tudós nemrég tért visz- 1 sza fezzani expedíciós út- * járói. Egyet meg kell hagyni, a nyugati kereskedőknek kitűnő orruk van. Nagy- y y szerűen eltalálják, hogy < > milyen újabb szenzációk- ' * kai lepjék meg a közön- < ^ séget. Most nagy keletje van a szputnyik mintával , > hímzett és festett kimo- , ^ nóknak. Akemi Hibino, a ' > híres japán táncosnő nagy < y sikereket ér el a szput- T nyik táncszámával. i i T

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents