Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-24 / 26. szám

1958. június 24. — június 29. A Csehszlovák Rádió magyar adásainak műsora Fúvós zene, 20.00 Láthatár. A rádió irodalmi magazinja, 21.30 Esztrádze- ne, 22.10 Tarka melódiák, 23.10 Tánc­zene. Hétfő — Szombat: 5.15 — 5.30, 13.00 - 13.30, 17.30 - 18.00, Vasárnap: 13.00 - 14.30. A Bratislava! ipádló állandó müsorszámai: 5.00 Hírek, 5.10 Reggeli zene, 6.00 Hírek, 6.10 Falurádió, hétfőn sport­híradó, 6.15 Reggeli torna, 6.30 Reg­geli zene, 7.00 Hírek, 7.55 Iskolás műsor, 10.00 Hírek, 12.05 Népi zene, 12.30 Hírek, 14.05 Kellemes délután, szórakoztató zene, 16.00 Hírek, 19.00 Rádió-újság, 22.00 Hírek, 23.50 Hírek. A Kossuth Rádió állandó műsorszámai: 4.35 Hírek, 5.00 Falurádió, 7.00 Hí­rek, 8.00 Műsorismertetés, 10.00 Hí­rek, Lapszemle, 12.00 Hírek, 16.00 Hírek, 18.00 Hírek, 20.00 Esti krónika, 22.00 Hírek, 0.42 Hírek. BRATISLAVA I. KEDD: JÚNIUS 24. 10.25 Délelőtti hangverseny, 11.20 Tánczene, 12.40 Fúvós muzsika, 13.00 Filmzene, 13.30 Operarészletek, 15.00 Esztrád dalok, 15.30 Vilet: Szonáta csellóra és zongorára, 16.10 Népi vi­gadalom, 16.30 A Moszkvai Rádió ösz- szeállítása, 17.00 A szülőföld dalai, 17.30 Tánczene, 18.15 Klvánsághang- verseny, 19.30 Az Ifjúság Dunai Ta­lálkozójának ünnepélyes megnyitója. Helyszíni közvetítés a bratislavai Hviezdoslav térről, 21.20 Szimfonikus hangverseny, 22.10 Szlovák népdalok, 22.50 Tarka melódiák. SZERDA: JÚNIUS 25. 10.25 Népdalok, 10.35 Délelőtti hangverseny, 11.00 Asszonyok félórá­ja, 11.30 Tánczene, 12.40 Fúvós mu­zsika, 13.00 Szórakoztató zene, 13.30 Zenei képek, 15.00 Ifjúsági kórusok énekelnek, 15.30 Ifjúsági műsor, 16.10 Operanyitányok, 17.00 Tánczene, 17.30 A világ dalaiból, 18.10 Klvánsághang- verseny. 20.00 Beszélgetés a táncze- léröl, 20.40 Rádióegyetem, 21.00 Ope- rettközvetltés. 22.10 Új hangfelvéte­lek, 23.10 Varázslatos hegedűk. CSÜTÖRTÖK: JÚNIUS 26. 10.05 Rádiódráma, 11.35 Tánczene, 12.40 Szórakoztató zene, 13.30 Csaj­kovszkij: Francesca «fa Rimini. Szim­fonikus fantázia, 15.00 Madrigálok, 15.30 Pionír híradó, 16.10 Fúvós ze- le, 16.30 Asszonyok félórája, 17.00 lengyel szórakoztató zene, 17.20 Be- nutatjuk Gerard Philipet, 17.30 Az Ifjúság Dunai Találkozója, 18.20 Kí- ?ánsághangverseny, 19.30 A ma dalai­ból, 20.00 Zenés irodalmi összeállítás, 20.40 Az ifjúság dalai, 21.00 Zene­szerzőink galériája. Jozef Kresánek, 22.10 Tánczene, 22.50 Szimfonikus langverseny, 23.25 Kamarazene. PÉNTEK: JÚNIUS 27. 10.05 Iskolások műsora, 10.35 Nagy nesterek kis művei, 11.20 Tánczene, L2.40 Fúvós zene, 13.00 Nyitányok, L3.30 Operarészletek, 15.00 A világ ialaiből, 15.30 Az ifjúság zenei albu- na, 16.10 Katonazene, 16.30 .A Moszk­vai Rádió összeállítása, 17.15 Filmhír- idó, 17.30 Az Ifjúság Dunai Találko- ;6ja, 18.15 Kívánsághangverseny, .9.30 Holoubek: Stella, operaközvetí- :és, 22.10 Dallal és tánccal, 22.40 íamarazene, 23.10 Operett egyvele­gek. SZOMBAT: JÚNIUS 28. 10.25 Szimfonikus hangverseny, .1.20 Tánczene, 12.40 Vidám zenés létvége, 14.25 Ifjúsági hangjáték, .6.10 Tánczene, 17.00 Részletek Verdi Ion Carlos c. operájából, 17.20 Sza- írikus elbeszélés, 17.30 Az Ifjúság )unai Találkozója, 18.00 Irodalmi mű- lor, 18.20 KIvánsághangverseny, 19.30 KICSI AZ ARAB-TENGER OXIGÉNTARTALMA Miután megfigyelték, hogy az Arab- enger halállománya szemlátomást ■.sokkén, a szakemberek megállapítot- ák, hogy az Arab-tengerben évente innyi hal pusztul el, mint amennyit i világ összes tengereiből ugyanennyi d'ó alatt kifognak. Feltételezhető, logy a halak pusztulását az arab-ten- jer vizének alacsony oxigéntartalma •)kOZ7Ut­VASÄRNAP: JÚNIUS 29. 6.00 Népi muzsika, 7.00 Szórakoz­tató zene, 8.00 Dramatizált mese, 9.00 Vasárnapi operahangverseny, 9.30 A Katona-rádió műsora, 10.00 Nép­szerű melódiák, 10.30 Csajkovszkij: Románcok, 11.00 Helyszíni közvetítés Stráznicéröl a népdalok és népi tán­cok ünnepségéről, 12.05 Keringők, 12.30 Külpolitikai kommentár, 13.00 A Falurádió műsora, 13.30 Árvái nép­dalok, 14.00 Szórakoztató zene Prá­gából, 14.30 Operettrészletek, 16.00 A Moszkvai Rádió zenekara játszik, 16.20 KIvánsághangverseny, 17.00 SPORTKÖZVETÍTÉSEK, 19.30 Népi együttesek műsora, 20.00 Csehszlo­vák és szovjet szórakoztató zene, 20.30 Hangjáték, 21.05 Klvánsághang- verseny, 22.15 Tánczene, 22.40 A ma dalaiból. MAGYARORSZÄG KOSSUTH RÄDIÖ: KEDD, JÚNIUS 24. 8.10 Gudi Farkas Mihály és zene­kara játszik, 8.40 Rádió kórusok éne­kelnek, 9.00 A Gyermekrádió műsora, 9.40 Könnyű zongoramuzsika, 10.25 Szimfonikus táncok, 11.20 Lakatos Sándor és zenekara játszik, 12.10 Könnyű zene ebédszünetben, 13.10 Operarészletek, 14.00 Szórakoztató muzsika, 14.15 A Gyermekrádió mű­sora, 15.05 Petress Zsuzsa operettda­lokat énekel, 15.30 Eigy falu — egy nóta, 16.10 A Gyermekrádió műsora, 17.15 Vécsey Ernő zongorázik ritmus kísérettel, Í7.25 Magyar nóták, 18.10 Szív küldi..., 18.40 Gyári sziréna ... 19.00 Helyszíni közvetítés a világbaj­noki labdarúgó mérkőzésről. Beszél: Szepesi György, 20.50 Neményi Lili sanzonokat énekel, 21.00 A Gyermek- rádió műsora, 21.40 Táncdalok, 22.25 Korunk zenéje, 0.10 Tánczene. SZERDA, JÚNIUS 25. 8.10 Népszerű operarészletek, 9.00 Rádióegyetem, 9.30 Sántha Ferenc és zenekara játszik, 10.10 A Gyermek­rádió műsora, 10.20 Ifjúsági riport- műsor, 10.30 Dalok, 11.00 Magyar szerzők könnyű zenéje, 11.40 A Ko­lozsvári vegyeskar énekel, 12,10 Tánczene, 13.00 Lányok, asszonyok... 13.15 Klasszikus operettek, 14.00 Boross Lajos és zenekara játszik, 14.40 A Gyermekrádió műsora, 15.25 Párizs dalai, 16.15 Szív küldi... 17.00 Hazai körkép, 17.20 Tánczene, 18.1.0 Goar Caszparjan operaáriákat énekel, 19.00 Népdalcsokor, 19.50 A Magyar Rádió gyermekkórusa énekel, 20.25 Tánczene, 21.15 Szabadság szerelem. A Rádió irodalmi folyóirata, 22.20 A Magyar Rádió szimfonikus zenekará­nak hangversenye, 0.10 Régi magyar muzsika. CSÜTÖRTÖK, JÜNIUS 26. 8.10 Százszorszép. Könnyű zene. 9.00 A Gyermekrádiö műsora, 9.10 Fogkefekirálynő országában. Mese.já- ték, 9.40 Tömegdalok, 10.10 Rádió­egyetem, 11.20 Toki Horváth Gyula és zenekara játszik, 12.10 Vidám meló­diák, 13.10 Operarészletek, 14.20 Egy falu — egy nóta, 14.50 Az Állami Férfikar énekel, 15.10 Sakk-matt, Fiatalok sakkiskolája, 15.34 Ifjúsági Napok Budapesten, 16.10 Szórakozta­tó zenekari muzsika, 16.50 Gyári szi­réna ... 17.10 Mai nótaszerzök, 18.10 Könnyűzenei híradó, 19.00 Lemezal­bum II. 20.15 Mozart: Szöktetés a szerályból. Három felvonásos dalmű. 22.30 Tánczene, 23.10 Szimfonikus zene, 0.10 Népi muzsika. ^ PÉNTEK, JÚNIUS 27. 8.10 Részletek Szirmai Mézeskalács és Kacsóh János vitéz daljátékából, 9.05 Táncdalok, 9.30 Magyar nóták, 10.10 Óvodások műsora, 10.30 A Hon­véd Központi fúvószenekar játszik, 11.00 Rádióegyetem, 12.10 Tánczene, 13.15 Népszerű vígoperarészletek, 14.10 Úttörő-híradó, 14.40 Színes népi muzsika, 15.15 A Gyermekrádió mű­sora, 16,10 Szív küldi... 17.00 Törté­netek nagy karmesterekről, Otto Klemperer, 18.10 Zenéjét szerezte Ernst Fischer, 18.40 Ifjú Figyelő, 19.00 Levél Hévizfürdöről. Szél Júlia zenés riportműsora, 20.30 Hilda Gue- den operettdalokat énekel, 21.00 Köz­vetítés az Erkel Színházból. A Magyar Rádió szimfonikus zenekara játszik. Közreműködik Robert Casadesus (zongorakiséret), 23.05 Kapcsoljuk Prágát! Tánczene. 23.40 Kamarazene, 0.10 Gyere, ülj kedves, mellém... Könnyű zene. Megfejtés: 10 pont. VÍZSZINTES: 1. Az iskolaév vé­gén ... (folyt, a 41. sz. sorban). 14. Tova. 16. Lám! 17. A liliomfélék csa­ládjába tartozik (gyógyanyagot készí­tenek belőle). 18. Jó ízű gyümölcslek­vár. 19. Például rövidítése. 20. Vissza: közlemény. 22. A kör sügara rövidí­tése azonos római számok között. 23. „Tóvá“ mássalhangzói. 24. Vissza: emberi vagy állati testben van. 25. Lob, buzgóság, 26. A fényképész teszi a sötétkamrában. 28. Nyári munkát végez. 30. Valamely ország pénzrend­szere és pénzegysége, 32. Régi fej^ védő. 33. Ruhát formál. 35. Kutat. 36. Mezőgazdasági eszközt. 37. Le. 38. Viaszsejt. 40. Bolgár női név (ékezet­tel). FÜGGŐLEGES: 1. Kutatom. 3. Eszik — csehül. 4. Düledezik, rombadől. 5. Füstbe ment... 6. Szlovák névelő. 7. Túl fekvőt, szélsőt jelent az össze­tett szavakban. 8. Háziállatok. 9. Ákos Éva névjele. 10. Január 1. 11. Dohány — szlovákul. 12. Bizony, bíz. 13. Tantárgy az alsóbbfökú nyolcéves iskolákban. 15. Leánynév (becézve). 19. Péterhez tartozó. 21. Nyári káni­kula. 25. Az öt kanadai-tó egyike. 27. Vajon számjegy-e? (ék. fel.). 28. Nem felém! 29. Nem enged meg. 31. Fran­cia névelő (kettőzve). 33. Szlovák kö­tőszó. 34. Lent, vagy kendert... 37. Ajándékoz. 39. Ludolf-féle szám. Beküldendő a vízsz. 1. és 41. sz. sorok megfejtése. Határidő: 1958. június 30. A címzésnél tüntessük fel: „Rejtvénymegfejtés“ A hibátlan meg­fejtők névsorát vezetjük és minden hónap elején közöljük a múlt hónap legeredményesebb rejtvényfejtőit a pontozással együtt és a jutalmazot- takat. 25. szám keresztrejtvényének he­lyes megfejtése: „Üdvözöljük a párt kongresszusát“. ifkkAkkkkkkkkk kkAkkkirk’kkAAk-A'kk-irHrkirkirkirkirk-kirkA-irk-irk ****** kAkkirk-kAk-kirkirf EDISON TÉVEDÉSE KAGYLÖHÖMÉRÖK Ez a lehetőség nemcsak nem rend­kívüli, de tulajdonképpen csak egy múltbeli állapothoz való visszatérést jelent. A kőszénkorszaktól a negyed­kor kezdetéig, vagyis néhány száz millió éven keresztül, nem léteztek gleccserek, a sarkok is jégmentesek voltak, s az átlaghőmérséklet valami­vel meghaladta a jelenlegit. A har­madkor vége felé aztán hirtelen né­hány fokkal csökkent a hőmérséklet átlaga, s ekkor keletkeztek a glecs- cserek. Az egész negyedkor folyamán Földünk váltakozva hol felmelegedett, hol lehűlt. Az átlagos hőmérséklet- ingadozások nem nagyok, csupán né­hány foknyiak. De évezredek folya­mán ezek a különbségek komoly vál­tozásokat idéztek elő az éghajlatban. A gleccserek legnagyobb kiterjedésük idején Európa felét elborították, s legyalulták a hatalmas orosz sík­ságot. A jégkorszak nyomát meg lehet találni a tengeri üledékekben. A petróleumkutató geológusok kút- jaik fúrása közben felfedezték, hogy egy puhatestű véglény (a foraminife- rák családjának egyik tagja) háza balról jobbra csavarodik fel abban az esetben, ha a környezetét alkotó tenger meleg, és jobbról balra, ha a tenger hideg. Ez a kis állat tehát valóságos ásatag hőmérő, amely meg­mondja, hogy a tengerüledékek egyes rétegei milyen hőmérsékletű korban keletkeztek. A legutóbbi felmelegedés kb. tíz­ezer évvel ezelőtt állott be. A jég­mezők lassan elolvadtak és egyre összébb húzódtak, vissza, majdnem egészen a jelenlegi jéghatárig. Azt mondtuk, hogy majdnem és nem egé­szen, hiszen a legújabb megállapítá­sokból az_ derül ki, hogy a jég visz- szavonulása még egyre tart, vagy legalábbis újra elkezdődött. Ez a mozgás még a történelmi korban sem volt állandó. Egyes vidéken a jégme­SZOMBAT, JÚNIUS 28. 8.10 Reggeli hangverseny, 9.00 A Gyermekrádió műsora, 9.40 Mandolin­muzsika, 10.20 Részletek Vincze Ottó és Szenkár Dezső operettjeiből, 11.20 Kőrössy Marianne énekel. Bán Melitta zongorázik, 12.10 Verbunkosok, ma­gyar nóták, 13.05 Operarészletek, 13.40 ' Szív küldi... 14.10 Fürkész Adám: Az évszázadok vándora. Ifjú­sági műsor, 15.10 A kórusirodalom mesterei IX. Schumann, 15.30 A nem­zetközi munkásmozgalom időszerű kérdései, 15.45 Martiny Lajos zongo­rázik, 16.10 Élőszóval — muzsikával, 17.00 Helyszíni közvetítés világbajno­ki labdarúgó mérkőzésről. Beszél Szepesi György, 18.45 Magyari Imre lemezeiből, 19,00 Közvetítés a Szegedi Nemzeti Színházból; Bál a Savoyban. Nagyoperett három felvonásban, 22.15 Sporthíradó, 22.35 Táncoljunk! Hang­lemezek. zők újból kiterjedtek (mint pl. Skan­dináviában 1740 és 45 között), s az­tán ismét ’csökkent a területük. De azért elmondhatjuk, hogy tízezer év óta a fejlődés iránya nem változott: az átlaghőmérséklet emelkedik s a jég olvad. Legalábbis az északi féltekén ez a helyzet. FELMELEGSZIK-E AZ ANTARKTISZ IS? Ami az Antarktiszt illeti, a kérdés egyelőre megválaszolatlan. Vannak, akik úgy képzelték, hogy az Északi­sark lassacskán megkönnyebbül, meg­szabadul jégsapkájától, s mivel a Déli-sarkot továbbra is változatla­nul jég borítja, — Földünk egy szép napon úgy megfordul tengelye körül, mint egy egyensúlyát vesztett pörgő csiga. S hogy megakadályozzuk ezt a szörnyű katasztrófát — amely el­képzelhetetlenül nagy tengervíztöme­geknek helyváltoztatásával járna —, azt javasoljuk, hogy atomrobbantások segítségével olvasszuk meg az an­tarktiszi jégtömegek egy részét! Melegszik-e vajon a déli félteke is az északihoz hasonlóan? Erre a kér­désre valószínűleg majd a geofizikai év ad valamilyen feleletet. De bizto­sat csak akkor fogunk tudni, ha a jelenlegi fúrási eredményekkel ösz- szevehetjük a jégpáncél vastagságára vonatkozólag néhány év múlva vég­rehajtandó mérések adatait. VASÄRNAP, JÚNIUS 29. 6.00 Kellemes vasárnapot! 8.10 Fa­lusi életképek, 8.20 Egy falu — egy nóta, 9.00 Zenerajongók, 10.10 Kiván­csiak Klubja, Az Ifjúsági Rádió mű­sora, 10.50 Tánczene, 11.30 Magyar tájak, A budai hegyek, 12.15 Jó ebéd­hez szól a nóta, 13.00 Szív küldi... 13.30 Rádiólexikon, 14.00 Az Oszipov együttes műsorából, 14.30 Bolondos állattan, 15.00 Helyszíni közvetítés világbajnoki labdarúgó mérkőzésről. Beszél Szepesi György, 17.10 Kincses Kalendárium, 18.00 Magyar Rádió tánczenekara játszik, 18.40 Reviczky Gyula verseiből, 18.45 Népszerű szim­fonikus hangverseny, 70.20 ,.Szelek szárnyán“. Fellegi István zen''s ri­portja. Karinthy emlékest, 22.10 A ve: irnap sportja, 22.35 Vasámap-éjI Rádiószfnház: Királylány szerelme. 23.47 Tánczene. A rakéták, a távirányítású automa­tikus gyárak, a szputnyikok, a tudo­mány és technika többi csodájának korszakában nem feledkeznek meg a Szovjetunióban a „kisebb jelentő­ségű" találmányokról és felfedezé­sekről sem. Persze, ezek a kisebb jelentőségű felfedezések nem is olyan jelentéktelenek, mert gyakran az egész gazdasági életet gyökeresen átformálják. Ilyen felfedezés volt a mesterséges kaucsuk, a műgumi. Hogy mit jelentett ennek a felfedezése, mi sem bizonyítja job­ban, mint az a tény, hogy Moszkvá­ban, a Forradalmi Múzeumban, az októberi forradalom ereklyéi között őrzik az első mesterségesen előállított gumi egyik darabkáját. 1931-ben repült világgá a hír, hogy szovjet tudósoknak és mérnököknek sikerült előállítaniuk az első mester­séges gumit. A nyugati kémikusok nem akarták elhinni a hírt. Thomas A. Edison a híres feltaláló Így nyilat­kozott, amikor meghallotta a műgumi előállításának bejelentését: „Nem hi­szem el, hogy a Szovjetuniónak sike­rült előállítania a szintétikus kaucsu- kot. Ez utópia. A magam és mások tapasztalatai azt bizonyítják, hogy aligha koszorúzhatja siker valaha is a műgumi előállítási kísérleteket“. Azután néhány év múlva Németor­szágban, majd később, már a második világháború folyamán, az Egyesült Államokban is felépítették az első mesterséges gumigyárat. De akkor már a Szovjetunióban nagyban folyt a műgumi tömeggyártása. Autógumikat, villamos kábeleket és más gumiárut gyártottak mesterséges gumiból, mégpedig olyan műgumiból, amely lényegesen felülmúlta a ter­mészetes gumi tulajdonságait. Fagy­álló, höálló," ellentáll a savak és egyéb vegyi anyagok hatásának. 1956-ban már 23 fajta műgumit állítottak elő a Szovjetunióban. Most, a hatodik ötéves tei-v folyamán újabb nagy feladatok megoldását tűzte maga elé a szovjet vegyiipar. A mű­gumi gyártásában áttérnek új alap­anyag, a köolajgázok felhasználására. A műgumit etilalkoholból készítik. Eddig az etilalkoholt burgonyából, gabonából vonták ki. Egy tonna etil­alkohol előállításához 10 tonna krumplit, vagy négy tonna gabonát használtak fel. A kísérletek bebizo­nyították, hogy egy tonna etilalkohol gyártásához mindössze 0.7 tonna kő­olajgáz szükséges. Amellett egyéb előnye is van az új módszernek. A burgonyából vagy gabonából előállí­tott egy tonna etilalkohol 160 ember egy napi munkáját igényelte, a kő­olajgázból előállítandó etilalkoholhoz pedig elegendő 10 ember egy napi munkája. A Szovjetunióban ma már három gyárban folyik az etilalkoholnak kő­olajból történő előállítása. Az új felfedezés sok szempontból jelent hasznot a szovjet gazdaságnak. Az élelmicikkeket nem használják fel ipari célokra, hanem meghagyják a lakosság ellátására: Olyan alapanya­got, kőolajgázt alkalmaznak, amelyből szinte korlátlan mennyiség áll a szov­jet ipar rendelkezéséra. Edison tehát — tévedett Utópiának minősítette a műgumi előállítását. Am nem is bizonyult olyan rossznak az az utópia, amelyből a szovjet embereknek és az egész világgazdaságnek ilyen nagy haszna van.

Next

/
Thumbnails
Contents