Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-24 / 26. szám

Az ifjúság te Ijesíti adott szavat Szene újból kezdeményez A szenei középiskola tanulói örömmel vettek részt a nemzeti műszakban Lelkesen dolgoztak és nagy területen megtisztí­tották a cukorrépát a gyomtól. A nyitrai kerület üdvözlete A nyitrai kerület ifjúsága már az év eleje óta békapcso- lödott a pártkongresszus tisz­teletére indított építő verseny­be. A nyitrai kerületben 495 falusi, 425 üzemi, 89 iskolai és 32 szakiskolai CSISZ szervezet értékes kötelezettségvállalást tett. Az üzemi szervezetekben értél el a legszebb eredménye­ket. 101 ifjúsági csoport és 94 ellenőrző bizottság áll verseny­ben. A megtakarított 4 230 000 koronát az ifjúság millióiért számlára a CSKP XI. kongresz- szusának adják ajándékba. A fiatalok a GTÄ-kon és az álla­mi gazdaságokon is bekapcso­lódtak a szocialista munka­versenybe, A péntekes mozga­lomnak köszönhető, hogy az ifjúság millióiért számlájához egy félmillió koronával járul­hattak hozzá. A nyitrai kerület ifjúsága nem feledkezett meg a szövetkezeti tagokról sem. 870 fiatal fiú és leány dolgozik már a szövetkezeti földeken. A CSISZ szervezetek 270 fiatal szövetkezeti taggal többet szer­veztek be, mint amennyire vál­lalkoztak. A város és falu szé­pítésében is érdemeket szerez­tek. Több mint 490 000 brigád-: órát ajánlottak fel a szövetke­zetekben 47 000 órát és a be­ruházási munkában 7 000 órát. A nyitrai kerületben a fiata­lok nem feledkeztek meg a rétek és legelők gondozásáról sem. összesen 12 686 hektárt gondoztak és 2 000 hektáron végezték el a trágyázást is. A nyitrai kerület ifjúsága a kötelezettségvállalások teljesí­tésével köszöntötte a párt XI. kongresszusát. JOZEF KRUCAY „Ugyancsak sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni az aratásnál való veszteségek csökkentésére és az idei aratáson fel kell használni a tavaly szenvedett nagy vesz­teségek tanulságát“. A kongresszusi beszámoló ezen szerény, de mégis nagyje­lentőségű mondatának elolvasá­sa után biztosan sok szövetke­zeti elnök, agronóm és funk­cionárius gondolta: ez nekünk szól. A CSISZ szenei járási vezető­ségének elnöksége azok közé tartozik, akik elgondolkoztak a fent említett rész fölött és ke­resték a megoldást. Már június 20-án összeült a CSISZ járási vezetőségének elnöksége és megvitatta Antonin Novotny elvtársnak, a CSKP első titká­rának beszámolóját — főleg azokat a részeket, ahol a kö­zeljövőben előttünk álló felada­tokkal foglalkozott. Az elnök­ség arra a megállapodásra ju­tott, hogy a jó munkamegszer­vezéssel az ifjúság nagy segít­séget nyújthat az aratási és eséplési munkákban és főleg a szalma összehordásánál. Az elnökség döntött: mozgó­sítjuk a járás ifjúságát, meg­teszünk mindent az aratás gyors és sikeres befejezése érdeké­ben. Ekkor vetődött fel a gon­dolat, hogy: hívjuk versenyre Szlovákia valamennyi járását! Most kezdődött a valódi munka. Gyorsan megvitatni az elnökség ajánlatát az alapszer­vezetekben és nyilványosságra hozni a felhívást. Sok alapszer­vezetben már 20-án este meg­vitatták a kongresszuson el­hangzott fő beszámolót és ezzel együtt a járási elnökség konk­rét indítványát is. A verseny­ajánlatot mindenütt elfogadták, sőt még sok értékes megjegy­zést is fűztek hozzá: — Nem elég csak összehu- zatni a szalmát, azonnal kazalba is kell rakni.. , — Cgy kell megszervezni a munkát, hogy rögtön elvégez­hessük a tarlóhántást és elvet­hessük az őszi takarmányokat... — Valóban nem sokat törőd­tünk a szalma összehordásával, sok helyen egészen megfekete­dett a földeken, természetesen így vesztett értékéből. .. Ilyen és hasonló megjegyzé­sek kisérték az elnökség ver­senyajánlatát A szenei járás ifjúsága újból igazolta, hogy kiérdemelte Szlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának versenyzászlaját és úgy dolgozik, hogy a zászlót meg­tartsa. Az elnökség rövid két nap alatt képes volt mozgósí­tani a járás ifjúságát és meg­született a versenyfelhivás: Versenyre hívjuk Szlovákia minden járásának ifjúságát az aratás és cséplés gyors és szemveszteséq nélküli elvégzé­sében. Ajánljuk, hogy a ver­senyt felsőbb szerveink a kö­vetkező pontok szerint értékel­jék: 1. Az aratást követő három napon belül összehordani a szalmát. 2. Ha az aratást önkötözögé- pekkel történik, azonnal össze­hordani a kévéket keresztekbe és úgy összerakni, hogy a lehe­tő legkevesebb legyen a szem­veszteség. 3. A gabona keresztberakása után elvégezni a tarlóhántást. 4. A kombájnok után szintén azonnal kazalba hordani a szal­mát és elvégezni a tarlóhán­tást. A szövetkezet támasza Megkezdődött az aratás a déli járásokban. Az ógyaliai járásban a dunaradványi szövetkezetben már learatták az őszi repcét. Amikor Peterkáék 1947-ben mint fiatal házasok azon ta­nácskoztak, hogy visszajöjje­nek-e Csehszlovákiába, nehéz feladat előtt álltak. Hazájukat tulajdonképpen nem is ismer­ték. Otthon mindig csehül be­széltek, a nagyapa meg a nagy­mama gyakran emlegették Hlas- nicét, ahonnan évtizedekkel ezelőtt kivándoroltak, de a család tulajdonképpen Boszni­ából származik. Vranduk köz­ségben Peterkáné apjának jól felszerelt hét hektáros gazda­sága volt. Az apja ezenkívül még kerékgyártással is foglal­kozott, A gyümölcsöskertjéböl is meg lehetett volna élni, de a szülök mégis csak vissza­vágytak Csehországba. Jedlová községben az egyik házat Posz- lednikék, Peterkáné szülei kap­ták és a szomszédban letele­pedtek a fiatalok is. Négy gyermekük született és a gyerekekkel együtt nőttek a gondok is. A szövetkezet a faluban 1949-ben alakult meg. A párt X. kongresszusáig ne­hezen küzdöttek. Mihelyt azon­ban a kommunisták vették a kezükbe a vezetést, jobban ment a gazdálkodás is. A szö­vetkezet nagyon sokat köszön­hetett Peterkáéknak, mert mindig ott dolgoztak, ahol arra' a legnagyobb szükség volt. A férfi mint zootechnikus, az asz- szony pedig a sertéseket gon­dozta. Amikor Peterkáné át­vette a malacokat, sok volt köztük a meddő, saját nevelésű malacokkal cserélte ki őket és tavalyelőtt már 12 anyakocától egyenként 16 malacot nevelt. Peterkáné a pardubicei kerület legjobb állatgondozói közé ke­rült és a „legjobb szövetkezeti dolgozó“ cimme! tüntették ki. Tavaly 16 anyakocáról gon­doskodott és még szebb ered­ményeket ért el. Már 20.1 % malacot nevelt fel egy kocától. A „kiváló munkáért“ érdem­renddel Is kitüntették. A CSKP XI. kongresszusa tiszteletére a szövetkezeti ta­gok kötelezettségvállalásokat tettek. Peterkáné is jobb ered­ményeket akar elérni, mint ta­valy. Az idén csak egy kis ma­lac pusztult el. Sok gonddal jár ám a malacok nevelése, örökké forgolódni kell közöt­tük. A szövetkezeteknek olyan dolgozókra van szükségük, mint Peterkáék. Milyen gyenge volt még négy évvel ezelőtt is a szövetkezetük és ma a párt XI. kongresszusa tiszteletére egy évvel előbb teljesítik az ötéves terv feladatait. A szövetkezet jó munkájá­nak köszönjük, hogy 245 mé­termázsa hússal, 30Ó 000 tojás­sal és 50 000 liter tejjel többet adtak be. Vállalásukat teljesítették, a szavakat tettek követték. 1966 műszak A kuncicei Klemont Gottwald Oj Bánya építői a párt XI. kongresszusa tiszteletére ver­senyt indítottak, amely máris meghozta az eredményeket. A vitkovici építkezések dol­gozói a részlegeken lerövidí­tették a határidőket és ezzel 1966 műszakot nyertek. A párt- kongresszus tiszteletére 1380 egyéni és kollektív vállalást tettek és ennek köszönhető, hogy hazánk legnagyobb épít­kezésén szépen halad a munka, s különösen az új hengermű­vek és a Martin-kemencék építése. Pionírok a köztársaságért A Csehszlovák ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottsága a múlt év szeptemberében felhí­vással fordult hazánk pionír­jaihoz: a pionírszervezet 10. évfordulóját munkával — a köztársaság építésével ünne­peljétek meg. S még ebben a hónapban kibontakozott a „Pio­nírok a köztársaságért“ moz­galom. Bár a feltételek nem voltak könnyűek: 10 brígádórát ledol­gozni az EFSZ-ben vagy a fa­luszépítésnél, összegyűjteni 15 kg papírt, vagy 30 kg vasat, részt venni az iskola és a pio­nír-csapat által rendezett ak­ciókban. Ez a felhívás nem maradt válasz nélkül. Egymás­után jelentkeztek a csapatok, mindenki segíteni akart. A feledi magyar tannyelvű 8 éves segédiskola pionírjai szin­tén bekapcsolódtak a mozga­lomba. Ez ideig már 73 pionír hordja a „Fiatal építő“ vörös szalagot. Ezek a pionírok gon­doltak a mezőgazdaságra is. Húszán még májusban elhatá­rozták, hogy az iskola befeje­zése után a mezőgazdaságba mennek dolgozni. így csele­kedtek a pionírok a többi isko­lákban is. Sok kicsi sokra megy — mondja a közmondás, ez vonatkozik most a pionírekra is. Pionírok a köztársaságért mozgalom első részében Szlo­vákiában a pionírok 1 200 000 brígádórát dolgoztak le az EFSZ-ekben, illetve a falu­vagy a városszépítési akcióban, összegyűjtöttek 4 200 000 kg hulladékvasat és 700 000 kg papírt. Ezenkívül még többezer facsemetét ültettek el. A jó munkáért nem hiányzik a jutalom sem. 70 000 pionír sierezte meg a „Fiatalépitő" vörös szalagot. Az a pionír­csapat, amelynek ötven száza­léka megszerezte a „Fiatalépí- tő“ vörös szalagot, csapat- zászlajára szintén vörös szala­got kapott jutalmul. Az első időszakban Szlovákiában a bra- tislavai kerület vezetett. Itt már májusban 26 472 pionír vi­selte a vörös szalagot. A nyitrai kerületben is kiszé­lesedett a mozgalom. Ma már 23 671 pionír viseli a vörös sza­lagot. Már a kicsik és fiatalok mégis nagy munkát végeztek. Összegyűjtöttek 1363 388 kg vasat, 177 492 kg papírt és le­dolgoztak 463 000 brigádórát. így sorolhatnánk tovább az összegeket, a tízezres számokat még nagyon sokáig ... Valóban beszélő számok ezek, a legfia­talabb nemzedék helyett be­szélnek; bizonyítják hazaszere­tetüket, a párt iránti hűséget, köszönetét mondanak a boldog jelenért és bíztató reményt nyújtanak számunkra, hogy a legifjabb nemzedék jó úton ha­lad. Sz. G. Képünkön az uhfinovi állami gazdaság egyik részlegét látjuk. Ezen a CSKP XI, kongresszusát szép kötelezettségvállalással köszöntötték. a tejbeadás félévi tervét 10 000 literrel túlteljesitjk. gazdaság dolgozói Elhatározták, hogy 5. Segíteni a gabona szárítá­sánál. A szenei járás ifjúsága ezzel az új kezdeményezéssel hozzá­járul az ötéves terv négy év alatti teljesítéséhez. Frantisek Siejchrt öntő, hazánk egyik legnagyobb üzemében a Wilhelm Pieck gépgyárban dóig ozik. A CSKP XI. kongresszu­sán mint küldött vett részt. ★ A VÄLLALÄS NÁLUNK TELJE­SÍTÉST JELENT ® A szenei járásban 120 000 brigádóra ledolgozását vállalták a kongresszus tiszteletére. A kongresszus megnyitásáig már 178 000 órát dolgoztak le. • Magasan túlteljesítették vállalásukat a komposzt készí­tésnél is. A vállalt 2000 köb­méter helyett már 6.700 köb­méter komposztot készítettek. ® Ha továbbra is ilyen ütem­ben halad a faültetés, néhány éven belül egészen megváltozik a járás képe. A fiatalok 21 000 facsemetét ültettek el a párt- kongresszus tiszteletére. 9 Az állami gazdaság Horné Dvori részlegén a fiatalok két hektárnyi területen gyümöl­csöskertet létesítettek. A ker­tet barackfacsemetékkel ültet­ték be. ® A CSISZ szervezetek leg­jobb tagjaikat ajánljuk a párt ba, tagjelölteknek. A kongresz- szus megnyitásának előestéjén a járási pártbizottság 46 kiváló CSISZ tag felvételét hagyta jóvá. Az új párttagjelöltek munkás, és gzövetkezeti fiata­lok, valapiint a legjobb ifjú ta­nítók, Vasárnap, 1958 június 15- én meghalt A szocialista haza építéséért Klement Gottwald-renddel kitünte­tett Frantisek Kubac elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja kiváló funkcionáriusa, Szlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke. Frantisek Kubac elvtárs 1837. december 3-án szüle­tett Szereden tizenegy gyer­mekes ács-családban. Fiatal korától mint munkás dolgo­zott építkezéseken és a me­zőgazdaságban, 1905-ben be­kapcsolódott Bécsben a munkásosztály sztrájkmoz­galmába és harcaiba. Három évvel később megkezdi ka­tonai szolgálatát és kato­nasorban éli át az egész vi­lágháborút. Kubac elvtárs a CSKP szlovákiai alapító tagjai kö­zé tartozott. Jelen volt a párt megalapításánál a szlo­vák marxista baloldal 1921. január 16-án és 17-én le­zajlott lubochnai kongresz- szusán, ahol megingathatat­lanul azon küldöttek sorá­ban állt, akik elfogadták a III. Internacionáléba való belépés feltételeit. A Mün­chen előtti köztársaság első éveiben különösen a dél­szlovákiai járásokban a CSKP járási titkárának funkcióját töltötte be. Később mint a Mezőgazdasági Munkások Szövetségének titkára fej­tett ki tevékenységet, több sztrájkot szervezett, külö- lösen 1926-ban a cukor- jyári munkások és 1929-ben' a mezőgazdasági munkások sztrájkját, 1929-ben meg­választották a kassai kerü­letben a CSKP képviselőjé­vé és 1935-ben a CSKP meg­választott szenátora lett. A burzsoá köztársaság hivata­lai két évvel később a hlo- hoveci ifjúmunkások tünte­tésével kapcsolatosan meg­fosztották mandátumától és 6 havi börtönre ítélték. Amikor 1938 őszén fel­oszlatták a kommunista pár­tot — földalatti tevékeny­séget fejtett ki. Együttmű­ködött az SZLKP illegális folyóiratának „A falu sza­vának“ kiadásában. Frantisek Kubac elvtárs i hazánknak a szovjet hadse­reg által való felszabadítása után az Ideiglenes Nemzet- gyűlés képviselője, egyben a Szlovák Nemzeti Tanács tagja, és 1948 júliusában alelnöke lett. 1950-től a S^^lovák Nemzeti Tanács el­nöki funkcióját töltötte be. 1950-ben megbízták a Szlo­vák Nemzeti Front Közpon­ti Akciós Bizottsága főtit­kári funkciójával is. A köz- társasági elnök a múlt év­ben Kubac elvtárs 70. szüle­tésnapja alkalmából A szo­cialista haza építéséért Kle­ment Gottwald-renddel tűn- ^ tette ki az elhúnytat. I Frantisek Kubac elvtárs ^ minden erejét azon harc t szolgálatába állította, me- | lyet a párt vívott a fasiz- I mus ellen és a dicső Szlo- I vák Nemzeti Felkelés nap­jaiban azok között az élen­járó kommunista funkcio­náriusok között volt, akik megszervezték a szlovák nép hősi harcát a Csehszlo­vák Köztársaság felújításá­ért és a Szovjetunió felsza­badító nemzeteihez való örök baráti szövetségért.

Next

/
Thumbnails
Contents