Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 3. szám

Mindenki tudja meg az igazat adótermében, hogy meghallgas­sák Főssel professzort, aki mel­lett Algírban Maurice Audin mint tanársegéd működött. • A hallgatóság között a francia közélet kiváló képviselői is megjelentek. Az első sorban szomorú, sá­padt fiatalasszony; Maurice Au­din felesége, mellette a fiatal tudós édesanyja és édesapja. „Monsieur Audin jelen van? ___“ — adja fel a szertartásos kérdést a bizottság elnöke. A bekövetkező csend még job­ban fokozza a terem megható- dottságtól szorongó hangulatát. Főssel professzor feláll és is- 1957. december 2-án többmerteti Maurice Audin doktori mint háromszázan jöttek össze értekezését, amit a szerző ma- a párizsi egyetem bölcsészeti ga nem adhat elő. fakultásának pszihológiai elő- A teremben két asszony figyel lélegzetvisszafojtva: egy anya és egy feleség, s gondolatukban mellettük van a fiú, a férj .. Miután Főssel professzor be­fejezi előadását, Schwartz pro­fesszor, a bírálóbizottság egyik tagja bejelenti: „Maurice Audin eredeti dok­tori értekezését olvastuk fel, minden változtatás nélkül“. És a bizottság Maurice Audint egyhangúan doktorrá avatja. „Kérem ne tapsoljanak — szól a bizottság elnöke — egy perc csenddel adjuk meg a tisz­teletet ..." S most mindenki előtt világos lesz, hogy nemcsak egy fiú, egy férj, egy apa veszett el, hanem Franciaország, és az egész tu­dományos világ veszített el egy ragyogó, fiatal tehetséget. Ki volt Maurice Audin ? „Meg vagyok róla győződve, hogy férjem nem szökött meg, hanem eltüntették, de már csak a holttestét, mert belehalt a szörnyű kínzásokba. És hogy miért tartóztatták le és miért kínozták halálra? Mert Maurice Audin az Algériai Kommunista Párt harcos és tevékeny tagja volt.“ Lucle Audin. — írja egy levelében Lucie Au­din. Biztos vagyok benne, hogy halálra kínozták, mert dr. Had- jadj, akit jelenleg az algíri bör­tönben tartanak fogva, mesélte az ügyvédemnek, hogy látta férjemet még június 21-e előtt — míg az ejtőernyősöknél volt és hogy nagyon rosszul nézett ki és igen meglátszottak rajta a kínzások nyomai". Maurice Audin, az algíri egye­tem bölcsészeti fakultásának ta­nársegédje volt, akit visszatér­te után a párizsi Sorbone egye­temen kellett volna doktorrá avatni. A huszonhat éves tudós Franciaország egyik legnagyobb tudományos reménysége volt. De Maurice Audm nincs. El­tűnt. A múlt évben, június 11-én kedden este 11 óra felé francia ejtőernyősök betörtek a fiatal tudós algíri lakásába és minden magyarázó szó nélkül maguk­kal hurcolták. Ezután őrizetbe vették feleségét, aki három ki­csi gyermekével — legidősebb három éves, legfiatalabb egy hó­napos maradt a lakásban. Nem engedték senkivel érintkezni, sem személyesen, sem telefo­non. egészen szombatig, június 15-ig. Június 22-én Robert Lacoste katonai parancsnok levélben ér­tesítette őt, hogy férje jól van és hogy nemsokára alkalma lesz öt látni. Ugyanezen a napon is­mét ejtőernyősök érkeztek a lakásba, mégpedig, hogy „felül­vizsgálatot tartsanak“. Egy hét múlva Godard ezre­des „megnyugtató“ hírt közölt Maurice Audin feleségével. Hi­vatalos írással bizonyította, hogy Maurice Audin június 21- én, miközben d’El-Biar-ból a Faidherbe utcába kihallgatásra szállították, megszökött. Vagyis tíz nappal a letartóztatása után és egy nappal azelőtt, hogy a katonai parancsnok kijelentette „jól van és alkalma lesz felesé­gével találkozni.“ „Meg vagyok róla győződve, hogy férjem nem szökött meg Tény az, hogy Maurice Audin letartóztatása, vagyis június 11-e óta semmiféle életjelt nem adott magáról. A felelős ténye­zők pedig — ha a sorsa felől érdeklődnek — elégségesnek találják ismételni a legegysze­rűbb feleletet: megszökött. Ok megelégszenek ezzel. De az igazságszerető francia nép nem elégszik meg. Maurice Audin felesége, férje doktorrá való avatása alkalmából néhány napig Párizsban tartózkodott, s puszta jelenlétével valóság­gal felvillanyozta a francia köz­véleményt. / „Maurice Audinröl azért be­szélnek olyan sokat, mert ta­nult ember, egyetemi tanárse­géd volt — mondotta Madame Audin a Francia Nöszövetség- ben - de tudják meg, minden­kinek meg kell tudnia, hogy számos hasonló eset van; fran­ciák, algériaiak, egyszerűen „el­tűnnek“ ... kell, hogy minden­ki tudja meg az igazat, tudja meg, hogy mi történik Algériá­ban! (Az Heures Claires című fran,cia lap nyomán.) . Nicole Courcel szeretettel üdvözli a filmbarátok táborát az új­év alkalmából. Talán a név nem mond sokat, de ha úgy mutat­juk öt be kedves olvasóinknak, mint a Papa, mama, ö meg én című francia film főszereplőjét, úgy bizonyára mindannyian jól ismerik. A CSISZKB VIII. plénumának határozata a pionírszervezet tovább fejlesztéséért fennállásának lO-it évfordulója előkészítésében (Folytatás a 4. oldalról.) 4. A pionírok életéből ne hiányozzon a vidám nótaszó és a tánc. A gyermekek óriási érdeklődést nyilvánítottak a művészi alko­tás iránt, ezt a legjobban az Ifjúsági Alkotóverseny keretén belül láttuk és ez arra kötelezi a CSlSZ-t, hogy továbbra is nagy figyelmet szenteljen a verseny fellendítésének és a pionírcsapa­tokban a csoportvezetők segítségével gazdag kulturtevékeny- séget fejtsenek ki. Jó volna, ha minden pionírcsapatnak saját ének-tánc vagy színjátszó együttese lenne. A járási és kerületi vezetőségek kevés kezdeményezést fejtettek ki a pionírottho­nokban és a CSISZ járási vezetőségeken az ének és tánccsopor­tok megszervezésében, amelyek a kulturtevékenység terén a pionírszervezetet képviselik és példát mutatnak a többi együt­tesnek. .A pionírszervezetben továbbra is el kell mélyíteni az esztétikai nevelést, a gyermekeket pionírdalokra, bábszínház előadásokra kell betanítani, közösen értékes könyveket kell velük olvasni és vitákat folytatni a könyvekről. 5. A pionírtevékenységben a gyermekeknek minden módot meg kell adni ahhoz, hogy természetes gyermekkollektivákban tevé­kenykedjenek. Főleg a felső osztályokban a munka súlypontját a osztálytanácsba kell áttenni, és fokozatosan mindig igényesebb feladatokkal kell megbízni. A tanács ne tévessze szem elöl a gyermekek érdekeit, legyen tekintettel lakóhelyükre, ne gátolja meg, hogy külön fiú és leánycsoportok alakuljanak, lehetővé kell tenni, hogy egy bizonyos időszakra egy bizonyos konkrét feladat teljesítésének tartamára is csoportot alakít­sanak, esetleg a gyermekek átmeneti érdeklődésének kielégí­tésére külön csoportot szervezzenek. A gyermekekre való befolyás kiszélesítése érdekében fontos, hogy a pionírszervezet a lakóhelyeken főleg a nagy települése­ken és az újonnan kiépült városnegyedekben is kiterjessze tevékenységét. A CSISZ KB mérlegelte és alkalmasnak találta, hogy a pio­nírok igazolványokat kapjanak, amely feltünteti, hogy a CSISZ pionírszer\«zetének a tagja és egyúttal arra is szolgál, hogy a pionír tevékenységéről és a rábízott feladatok teljesítéséről bejegyséseket tartalmazzon. 6. A pionírszervezet tevékenységében az eddiginél fokozot­tabb mértékben tekintettel kell lenni a gyermekek korára és ilyen szemszögből kell megállapítani a munka tartalmát és formáját. Nagyon hasznos lesz, ha az idősebb pionírok védnök­séget vállalnak az alsóbb osztályok pionírjai felett és jobban előkészítik a pionírszervezetbe való belépést. A CSISZ KB hasznosnak találja, hogy olyan irányban is in­tézkedés történjen, hogy már a legfiatalabb iskolás gyerekek­kel megismertessék a pionírmunka legegyszerűbb formáit, mint például a játékokat, a sétákat és felolvasásokat. A CSISZ KB elrendeli a CSISZ KB elnökségének, hogy álta­lánosítsa a „Mit kell tudni a pionírnak?“ kérdés feldolgozásával kapcsolatos kiértékelésnél nyert tapasztalatokat és az egyes korosztályok számára állítsa fel a tevékenységek szabályrend­szerét, és ezt a gyakorlatban is honosítsa meg. 7. A pionírok között mindig nagy visszhangra találnak a kü­lönböző versenyek. A CSISZ KB igen hasznosnak tartja, hogyha támogatjuk a gyermekek érdeklődését. Ezért azt ajánlja, hogy főleg a közhasznú munkában a sport és a kultúra terén ver­senyeket rendezzünk és a gyermekeknek alkalmat nyújtsunk arra, hogy összemérjék erejüket és tehetségüket. Hogy a győz­teseket tovább serkentsük, újabb elismeréseket és tiszteletbeli jutalmakat kell kiírni, hogy a gyermekek versengését állandóan fokozzuk. A pionír élethez szervesen hozzátartozik a pionír és a gyer­meksajtó. Helyes, ha a kerületi és a járási pionirotthonok mellett levelezököröket szervezünk, ahol a gyermekek megta­nulják, hogy miképpen kell együtt dolgozni a sajtóval és a munkájukban hogyan kell felhasználni a sajtót. III. A CSISZ pionírszervezetének irányítása 1. A pionírszervezet tevékenysége feltételezi, hogy a pionír­szervezetet a CSISZ szervei irányítják. A CSISZ KB leszögezi, hogy az utóbbi hónapokban ezeknek a kérdéseknek a szokottnál nagyobb figyelmet szenteltek. De azért nem nyugodhatunk a babérokon. Az irányítás gyakran még ma is felületes, rend- szertelen és sokszor csak alkalmi irányításról van szó. A CSISZ KB fontosnak tartja, hogy a pionírszervezetröl való gondosko­dás az egyes pionírcsoportok, valamint a pionirvezetök tevé­kenységének alapos ismerete alapján történjen és javuljon meg. 2. Hogy a pionírszervezetet jobban irányíthassuk, igénybe kell vennünk a CSISZ kerüieti és járási vezetősége mellett működő bizottságot, amely a gyermekkel való munka kérdéseit hivatott intézni és ezen a téren a CSISZ segítőtársa. A bizott­ságok élén a CSISZ kerületi vagy járási vezetőségei által vá­lasztott elnöknek kell állni. A kerületi és járási vezetőségek nagy figyelmet szenteljenek a bizottságok összetételének és rendszeresen ellenőrizzék tevékenységüket. A CSISZ KB szükségesnek tartja, hogy a pionircsoportok munkája megjavuljon és e célból az utcaf" vezetőségek, a vá­rosokban a szülői értekezletek és az iskolabarátok mellett bizottságok és tanácsok alakuljanak. A CSISZ-ben, a pionírotthonokban, a pionírházakban dolgo­zók kiválogatásának fokozott figyelmet kell szentelni. 5. A pionírok nevelésében fontos szerepet tölt be a vezető. A jövőben nem elégedhetünk meg a jelenleg uralkodó hely­zettel. A pionírcsapatok élén tapasztalt egyéneknek kell áll­niuk, akik alkalmasak arra, hogy tudásukkal, a tanítók, vala­mint a szülők tanácsának segítségével megszervezzék a gyer­mekek szocialista nevelését és jó tanácsadói lehetnek a rajvezetőknek. A járási és a kerületi vezetőségek egyik legfőbb feladatuk­nak azt tekintsék, hogy a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a nemzeti bizottságok mellett működő női bizottságok és más tömegszervezetek segítségével a szülök, a CSISZ olyan idősebb tagjai között, akik már leszereltek, főleg azonban a munkás és parasztfiatalok között keressék ki a megfelelő pionírveze- tőket. A központi' bizottság nem tartja kivánatosnak, hogy a 8-ik osztály tanulói maguk vezessék a pionírcsoportokat. Ezek a fiúk és leányok álljanak a csoportvezető segítségére, foglal­kozzanak az első és második osztályos gyermekekkel és így készüljenek a vezető-tisztségre. A nyári időszakban nagyon célszerű, ha a vezetőket sátor­táborozás keretén belül készítik elő. A CSISZ szervei állandóan propagálják a vezetők munkájában elért eredményeket és a vezetők számára a gyermekek, vala­mint a nagy nyilvánosság szemében vezető helyet biztosítsa­nak. Célszerű, ha a vezetők kulturális és klubtevékenységet fejtenek ki, ha kölcsönösen látogatjuk egymást, tanulmányi kirándulásokat tesznek és megszilárdítják a csoportokban és a járásokban a vezetők kollektíváját. 4. A pionírvezetökkel való rendszeres munkát ki kell bővíteni a pionír aktívával való rendszeres munkával. A pionír-aktíva nagy erőt képvisel és kialakítja a gyermekek véleményét. A CSISZ KB azt ajánlja, hogy a CSISZ járási vezetőségei mellett ideiglenesen pionír-szerveket létesítsenek, amelyek résztvennének a járási akciók szervezésében, például turista összejövetelek, pionírtalálkozók és versenyek rendezésében. A pioníraktivával kapcsolatban támasztott igényeknél az aktíva előkészítésénél tekintettel kell lenni a pionírok korára és a lakóhely által adott feltételekre. 5. A pionírszervezet irányítása nemcsak a CSISZ járási veze­tőségeinek, hanem a CSISZ alapszervezeteinek is a szívügye legyen. A CSISZ alapszervezetei az üzemekben, a falvakon, a traktorállomásokon, a katonai alakulatoknál, az iskolákban, a pionírszervezetben valóban a CSISZ niásodik őrségváltását lássák és a tevékenységéért teljes felelősséget érezzenek. Az alapszervezetek vezetői a tagsági gyűléseken kötelesek jóváhagyni a vezetőket, rendszeresen ellenőrizni munkájukat, a versenyek, kirándulások, tanulmányi kirándulások, védelmi játékok, sportversenyek rendezésében segíteni a pionírvezetö- ket. A CSISZ járási vezetőségei fokozottabb figyelmet szentel­jen azoknak a vezetőségi tagoknak, akik a pionírok munkájáért felelősek. A pionírszervezet fennállása 10-ik évfodulójára való előké­születekkel kapcsolatos kérdésekben a CSISZ KB szükségesnek találja, hogy azokhoz forduljanak segítségért, akik évekkel ezelőtt a pionírcsoportokat megszervezték és akik a csoportok első tagjai voltak. 6. A pionírszervezetekben nagy jelentőséggel bírnak a pio­nirotthonok és pionírállomások. A tevékenységet jobban össz­hangba kell hozni az egyes csoportok szükségleteivel és a vezetőknek rendszeres segífcéget kell nyújtani, főleg a késő délutáni órákban több figyelmet kell szentelni a gyermekek foglalkoztatásának. Nem kevésbé fontos, hogy az üzemi klub- bokkal és más intézményekkel egyetértésben igénybe kell ven­ni az adott lehetőségeket. 7. A pionírszervezet irányítása a CSISZ-re van bízva. A CSISZ KB tisztában van azzal, hogy ezt a feladatot csak akkor • tel­jesítheti, ha ebben sok becsületes, idősebb ember segíti. A pionírkollektivának csak akkor lehet lüktető aktív élete, ha elégséges jóakarója és barátja van a felnőttek között. A CSISZ szervekre hárul az a feladat, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket. A CSISZ KB magasan értékeli sok tanító és iskolaigazgató segítségét, akiknek a pionírszervezetben kifejtett munkájuk szorosan összefügg a pedagógiai tevékenységükkel. Ezért érnek el kiváló nevelési eredményeket. Nem hallgathatjuk el, hogy vannak még tanítók, akik még nem fogták fel a pionírszervezeet jelentőségét és küldetését. Az iskoláéi módszereket itt azon­ban nem lehet alkalmazni. A pionírszervezet nem utánozhatja és nem ismételheti a tanítást. Ezer és ezer tanító értékes tapasztalatra tett szert a gyermekek kezdeményezése és önálló munkája fellendítése terén. A CSISZ KB javasolja az iskolaügyi minisztériymnak, hogy a pionírszervezet fennállásának 10-ik jubiláris évében egyes érdemdús tanítókat kitüntetésben ré­szesítsen. A CSISZ KB a 10-ik évforduló alkalmából elvárja, hogy az igazgatók, a tanítók még aktívabban és céltudatosab­ban a pionírszervezet, a pionirvezetök és a gyermekek segít­ségére sietnek a körök és együttesek vezetésében. Ä CSISZ KB rámutat arra, hogy a művészi alkotás terén a jelenlegi helyzet nem felel meg a szükségleteknek. A gyer­mekek új dalokat, színdarabokat, filmeket, könyveket várnak, amelyek a mai életet tükrözik vissza. A CSISZ összes folyóira­tai, ■ különösen a Mladá Fronta, a Smena, többetVfoglalkozzon a pionírszervezet kérdéseivel. Fontos, hogy a gyermekiolyóira- tok és újságok még harciasabban ábrázolják a gyermekek életét és betöltsék a pionírmozgalom kollektív szervezőinek feladatát. A CSISZ KB plénuma nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a pionírok tevékenységét javítsák és gazdagítsák. Á CSISZ kezében áll, hogy becsületes, derék idősebb emberek segítségével a pionírszervezetben lényegesen javítsák a szo­cialista nevelést. A CSISZ szervei kövessenek el mindent, hogy megtalálják az utat a vezetőkhöz, a kulturális és a sport élet tényezőihez, és ne szorítkozzanak csakis a legfiatalabb CSISZ tagok szűk körének a segítségére. Komoly dologról van szó a szocialista társadalom jövő tag­jainak neveléséről. Amint ma a pionírszervezet érdekében meg­teszünk, azt holnap sokszorosan visszakapjuk. A CSKF vezetése alatt a CSISZ-el, szülőkkel együtt a gyer­mekek szocialista nevelésében elért további sikerekkel köszönt­jük a pionírszervezet fennállásának 10-ik évfordulóját.

Next

/
Thumbnails
Contents