Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-06-10 / 24. szám

A sztrecsnói szorosba A napokban Zsolnán volt dol­gom és az értekezlet után a Metropol Szálloda teraszán egy prágai ismerősömmel beszélget­tem. Megállapítottuk, hogy Zsol­na Szlovákia „legvitágvárosia- sabb" városa. Ezzé avatja a mo­dem állomás, melynek homlok­zatát szlovák jolklór díszíti, az egymás mellett épült két mo­dern szálloda és kávéház, vala­mint az a tény, hogy az utas az állomásról egyenesen „beleesik" a forgalom kellős közepébe, akár a Gare de l'Est-en, a budapesti nyugatin vagy a Prága-Közép pályaudvaron. Prágai ismerő­söm azonban másra vágyott. — Ügy szeretnék már vala­mit látni Szlovákia híres vad- regényességéből, — mondotta — egy tájat, vagy egy régi várromot. Készen álltam a felelettel. Erre aztán Zsolna környékén van lehetőség. Csak egy ugrás­ra van lánoiík híres hazája, Terchová, itt nyílik meg Árva kapuja, itt van a híres vrátnai sziklaváros,’ a szulyöi sziklák, Rajec fürdő, a kunyerádl vár és a vadregényes várromok egész sora. — De mikor nekem már hol­nap reggel kell utaznom — hangzott a válasz. Én azonban nem hagytam magam eltántorítani. Késő délután volt. Strecsnó innen csak a harmadik állomás, — gondoltam — s majd min­den órában megy arra vonat. A sztrecsnói' szoros a Vág völ­gyének egyik legpoétikusabb pontja. Mivelhogy ismerősöm sohasem hallotta még Sztrecs- nó nevét, elmondtam, hogy a sztrecsnói vár a Vág balpart­ján, egy hegylánc előtt fekszik. s minthogy-^n másik oldalon Óvár meredezik az égnek, igen fontos stratégiai pontja Szlová­kiának. A sztrecsnói várat a hagyomány szerint a XIV. szá­zadban Csák Máté építette, aki ezek szerint nemcsak kitűnő politikus, de elsőrangú strata- géta is volt, hiszen az elsők közt fedezte fel és használta ki a sztrecsnói szoros hadászati jelentőségét. Aki Sztrecsnót és Óvárat hatalmában tartotta, uralta az egész sztrecsnói szo­rost és akkor támadhatta meg az országút vagy a Vág utasát, amikor akarta. Magától értető­dő, hogy az ilyen pompás vé­dővár birtokán nem erősítette az uralkodó központi hatalmát, s taáln ez is lehetett az oka annak, hogy a várat I. Lipót már 1698-ban leromboltatta. Sztrecsnó vára tehát már több, mint háromszáz éve rom. Ez persze semmiben sem csökken­tette a szoros hadászati érté­két és jelentőségét. A monda szerint a magyar szabadság- harc idején a sztrecsnói várban csak piros virágok nyíltak. Is­merősömnek elmondtam a szo­ros szerepét az első köztársa­ság megalakulásakor és elme­séltem a szoros legendáját is, mely ahhoz a sziklához fűző­dik, mely útját állja a Vág hömpölygő hullámainak. Tovább nem is kellett foly­tatnom, és a legközelebbi vo­nattal már Sztrecsnó felé ro­bogtunk. Áthaladtunk Teplics- kán, majd a varíni cement mü­vek mellett és csakhamar egy kedves, emeletes állomásépület bukkant fel — Sztrecsnó. Kicsi állomás ,de mégis, a sínek alatt vezetett a kijáró, akárcsak Zsolnán, A falu, illetve csak Zsolnán a Slovena Üzem mellett működő iskola tanulói szor­galmasan készülnek a kerületi Testnevelési Ünnepségekre. A legkülönbözőbb gyakorlatokkal teszik érdekesebbé az ünnep­ségeket. Évzáró gyűlés ballagás előtt nyékét értünk el. Költőkről, írókról havonként egy-egy iro­dalmi estet tartottunk. Tánc- mulatságokat is rendeztünk. Iskolánk minden tanulója elő­fizetett valamilyen sajtóter­mékre, főleg az Oj Ifjúságra. A sporttevékenységgel sem val­lottunk szégyent. Ebben nagy érdeme van Tóth Lajos torna­tanár elvtársnak is, aki mindig arra törekedett, hogy jó spor­tolók legyünk. A beszámoló után vita követ­kezett és szó esett a ballagás megrendezéséről Is.. Az Iskola utolsó évfolyamának tanulói, akU< pár nap múlva elhagyják az intézetet, a CSISZ-ben foly­tatott tevékenységgel kapcso­latosan jó tanácsokkal szolgál­tak az alsóbb osztályos tanulók A fülek! 11 éves magyar tan­nyelvű középiskolában Is meg­tartották a fiatalok a CSISZ évzáró gyűlését. A gyűlésen megjelent a CSISZ járási ve­zetőségének küldötte, Svec Jó­zsef járási titkár és Szőke Má­ria, aki nemrég még iskolánk tanulója volt. Az iskolai szervezet működé­séről szóló beszámolót Sebők Lajos olvasta fel. A beszámoló­ból megtudtuk, hogyan vette ki a részét az iskolai CSISZ- szervezet a mezőgazdaság to­vábbi fejlesztéséből és hány mezőgazdasági brigádon vettek részt a fiatalok. Mbidebből lát­ható, hogy a könyv mellől, amelyből tanultunk, a szerszám sem hiányzott, amellyel dol­goztunk. Bizonyítja ezt a CSISZ kerületi bizottságától kapott elismerő oklevél is. A kultúr- munka terén Is szép eredmé­égyik felé ä Vág 'jobbpartján, közvetlenül az állomás mellett kezdődik, s a másik fele a templommal együtt, folyó bal­partján terül el. A parti fasor után néhány lépésnyire előbuk­kan a sztrecsnói vár pompás panorámája. Közvetlen a Vág felett, meredek sziklán ül a várrom. Igazi „sasfészek". — Gyerünk, nézzük meg — lelkesedett prágai barátom — de hogyan jutunk át a túlol­dalra. Nem is kellett felelnem, mert pár lépéssel odább komp­ra találtunk. A Vág közepén még szebben bontakozott ki sztrecsnói vár festői panorá­mája. Prágai barátom megfor­dult és meglepetéssel mutatott a túlsó part egy kopár halmá­ra, melyen nagy fehér obeliszk emelkedett a magasba. A sztrecsnói kopár halomra menet a templom mellett kell elhaladnunk, s bár szerpentin vezet hozzá, mi nekivágtunk a meredeknek. Pár perc alatt ott voltunk a kőkerítésnél, s mire felértünk, a felhők ár­nyán már leszállt az est. Az obeliszk azonban továbbra is fehéren ragyogott. A szürkü­letben kibetüztük feliratát. Az egyik oldalon szlovák nyelven ez állt: „Virágozzék a felkelés tüzében fogant barátság. A ré­tek virágai övezzék az eleset­tek sírját, Franciaország fiai­nak örök dicsőségére. A Mar­seillaise vezette őket bátor tetteikben. Közös harcban estek el, hogy győzzön a boldogság nálunk és az egész vüágon". A másik oldalon ugyanez a felirat francia nyelven. Kiérdemelte... Noszál Gyula, a CSISZ rima- szombati járási vezetőségének elnöke is küldöttként vesz részt a CSISZ szlovákiai kongresszu­sán. Hosszú utat járt meg amíg kiérdemelte, hogy küldöttnek választották. Sokat segített a fiatalok nevelésében és lelkes tagja a CSISZ-nek. Hosszabb ideig a rimaszombati konzerv­gyárban, később útépítkezések­nél dolgozott. Állandóan tanult, képezte magát, majd kisegítő tanítónak jelentkezett és fel­sőbb iskolába iratkozott be. Et­től az időtől kezdve Gortván, Détérben, és Rimaszécsen ta­nított és vett részt a CSISZ munkájában. Mindig az volt az óhaja, hogy nevelhesse a fia­talokat. A CSISZ járási veze­tőségének kérésére nemrég a járási pionírház igazgatója lett és a pionírok nevelését a leg­nagyobb odaadással végzi, öt­letes pedagógiai munkával járul a pionírok neveléséhez és járá­si viszonylatban is meglátszik működésének hatása. Jelenleg a pionírok nyári táborozására és az ifjú turisták találkozójára készül, ahol mint vezető vesz részt. A turisztika fejlesztésé­nél is komoly érdemei vannak. Főként neki köszönhetjük, hogy Gortván megalakult a CSISZ alapszervezete, ahol a titkári funkciót töltötte be, majd később tagja lett a CSISZ feledi járási vezetőségének. Ka­tonai szolgálatának letöltése után sem tartotta távol magát a fiataloktól, hanem újra be­kapcsolódott az alapszervezet munkájába. Két éve választot­ták meg a CSISZ rimaszombati járási vezetőségének elnökévé. Nagy része van abban, hogy a rimaszombati járásban az alap­szervezetek a fejlődés útján vannak és jő eredményeket ér­nek el. Kiérdemelte a fiatalok bizalmát, akik küldötté válasz­tották a CSISZ szlovákiai kong­resszusára. ELEK ÁRPÁD A francia partizánok de La- nurien kapitány vezetése alatt harcoltak s egységükben har­colt Jerszov professzor is. A német üldözés menekültjei vol­tak ezek a hősök, akik fiatal életüket azonnal a Szlovák Nemzeti Felkelésnek ajánlották fel és külön partizán egység­ként harcoltak. Az egyik for- rásmü (Adalékok a Szlovák Nemzeti Felkeléshez Túróéban) így jegyezte fel a sztrecsnói domb eseményeit: 1944. au­gusztus 30-án a francia egység elfoglalta állását a Zsolnához vezető vasúti híd és az óvár felé vezető útkanyar között. (A sztrecsnói szoros bejáratánál). Az állás az erdők mentén hú­zódott. úgyhogy az országúttat tűz alatt tarthatta. Az ellensé­ges tankok ' zsolna-ruttkai sza­kaszon előnyomuló egyik oszlo­pát a francnla egység a már felrobbantott vasúti híd mögött feltartotta, egy tankot 37 talá­lattal teljesen megsemmisített, kettőt pedig úgy megrongált, hogy harcképtelenné váltak. A német páncélegységek azonban oldalról tűz alá vették a fran­cia csoport állását, míg az el­lenséges gyalogosok tankfede­zettet átjutottak a Vág bal­partjára, úgyhogy a francia egység igen nehéz körülmények közölt visszavonulásra kény­szerült. Sokan elestek, köztük hadnagyuk Jean Tomasi is, akit fején talált a golyó és az egy­ség tolmácsa, Dzurányi tanár Mártonból. Amikor a németek tovább támadtak, Albert Poupet tüzérhadnagy 150 méterről te­litalálattal egy további német nehéz tankot semmisített meg s így újból feltartotta a német előnyomulást. Közben súlyosan megsebesült. így tartotta birto­kában a francia egység Sztrecs­nót egész addig, amíg vissza nem vonult a mártani sörgyá­A holnap pionírjai, a Steiner Gábor utcai „Szabó óvoda“ nö­vendékei megtekintik a bratislavai Kiement Cottwald Plonir­házat. Leveleznii ismerkedni szeretnénk rtg. MÁRTONVÖLGYI LÁSZLÓ Szeretnénk csehszlovákiai fi­úkkal levelezni, bármilyen té­máról. Szeretem a zenét, tu­risztikát, sportot, 17 éves barna lány vagyok. Címem: Rópa Klá­ra, Diósgyőr, János utca 25. Magyarország. Csehszlovákiai fiúkkal vagy lányokkal leveleznék bármilyen témáról, avégett, hogy kölcsö­nösen megismernénk levelezé­sünk által egymás környezetét. Címem: Pánykó Éva, Pápa, Zim­mermann u. 8. Magyarország. Brezonai fiúkkal. lányokkal vagy más helyen lakó csehszlo­vákiai fiatalokkal szeretnék le­velezni. A nagyváradi középis­kola tanulója vagyok. Címem: Krajcsi János, Oradea, Str. Va­sile Roaita 9. Románia. Húsz éven felüli intelligens fiúkkal szeretnék levelezni, ze­néről, sportról, színházról. 17 éves szőke lány vagyok. Címem: László Erzsébet, Diósgyőr, Ma- tula Lajos u. 41, Magyarország. Régóta szeretnék, levelezi csehszlovákiai lányokkal, lehe­tőleg 17-18 évesekkel. Bármi­lyen téma érdekel. Címem: Varga Valéria, Budapest, XIII., Tömöri telep 12. épület 261. sz. Magyarország. Egy szlovák fiatalemberrel szeretnék levelezni, akár ma­gyarul, akár szlovákul. Szeret­ném megismerni a csehszlová­kiai fiatalok életét, érdekel a színház, film és Irodalom. Őí-í mem: Vízvári Katalin, Miklósfa 118/b. Zala megye. Magyaror­szág. Irodalomról, filmekről, szín­házról, általában a kulturális' élettel kapcsolatban szeretnék levelezni csehszlovákiai fiata­lokkal. Képeslap cseréről is szó lehet. Címem: Boros Endre. Oroszlány, Fürst Sándor utca 3. szám. Magyarország. OLYAi©IIIME VERSENYEZNEK A TANULÖK A királyhelmeci 11 éves ma­gyar tannyelvű középiskola ta­nulói az elmúlt hónapokban igen tevékeny munkát fejtettek ki mind a kultúrmunka, mind a sportolás terén. A tanulmányi előmenetel és a kulturális mun­ka terén az egyes osztályok is versenyben állnak. A verseny értékelése alapján az első he­lyet a X. A osztály foglalta el. MOLNÁR JÁNOS, Boly. TANULJÁK AZ OROSZ NYELVET A rozsnyői bányásztanuló is­kolában is vígan folyik az élet. A tanulóknak minden lehetősé­gük megvan, sportolhatnak, szórakozhatnak és tanulhatnak. Különös örömmel tölt el, hogy a tanulók szívesen látogatják a népi orosz nyelvtanfolyamot. A tanfolyam köreit Koátek ta­nító elvtárs vezeti. A tanulók azért érdeklődnek az orosz nyelv iránt, mert a Szovjetuniót szeretik és meg akarják ismer­8 éves iskola pionírjaival együtt érdekköröket alakítottak, ame­lyek közül az ének- tánc és a sportkör működik a legjobban. Géczi Lajos tanító elvtárs kez­deményezésére irodalmi kört alakítottunk. Gorkij születési évfordulójának alkalmából éle­téről és munkásságáról emlé­keztünk meg. Soron következő összejövetelünket Arany János emlékének és munkásságának szenteljük. SZATMÁRY ZOLTÁN, 11 éves magy. közép­iskola, Nagykapos. NAGYTÁRKÁNYBAN MEGTALÁLTÁK... Nagytárkányban megtalálták az ifjúság helyes nevelésének útját. Még nem is olyan régen a nagytárkányi fiatalok egyedü­li szórakozása a kocsmázás volt, ahol többnyire kártyázással töl-: tötték az estéket. A helyi nem­zeti bizottság kezdeményezésé­re ez a helyzet megváltozott'. Kultúrházat rendeztek be, ahol a fiatalok minden szórakozást megtalálnak. Mozi, könyvtár, társasjátékok állnak a fiatalok rendelkezésére. Ma már nerrt látni kártyázó ifjakat a kocs-J mákban. Esténként jókedvű fiatalok nevetésétől és énekétől hangos a kultúrház. A nagytár­kányi helyi nemzeti bizottság­tól példát vehetnek mindazért községek, ahol még az ellen­kezőjét tapasztalhatjuk. KÄSZONYI ISTVÁN, Királyhelmec. Szerkesztői iízenetek ni. FERENC/ BÉLA Szépítjük iskolánk környékét A vágsellyel kertészeti Isko­la tanulói hozzáfogtak intézetük szépítéséhez. Ezt megelőzően Preiner Tibor igazgató elvtárs a rendfenntartásról és a becsü­letes munkáról beszélt. A ta­nulók az iskola melletti terü­leten ezt követően virágágyak létesítéséhez kezdtek. Tanára­ink vezetésével egyre jobb eredményeket érünk el mind a szépítési akcióban, mind a ta­nulás terén. Szaktudással járu­lunk majd a mezőgazdaság to­vábbi fejlesztéséhez. MEDEI JÓZSEF, kertészeti iskola, Vágsellye. ^0 Noszál Gyula, a küldött. SIKORA TIBOR, ZUS 6. Rozsnyó, kiállítás POZSONYPÜSPÖKIN A Hadsereggel Együttműkö­dők Szövetségének pozsonypüs- pöki helyi szervezete hat napig tartó kiállítást rendezett, A ki­állításon bemutatták mindazo­kat az eszközöket, melyekkel a szövetség tagjai sikeres mun­kájukat végzik. A kiállításon meggyőződhettünk, hogy a ta­gok a legkülönbözőbb érdekkö­rökben fejtik ki tevékenységü­ket. A kiállított tárgyak az egyes érdekkörök egymásután­jában következtek. A fiatalokat főként a motoralkatrészek be­mutatása vonzotta. Sok fiatal elhatározta, hogy tagja lesz a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének. MÉSZÁROS GYÖGY, Pozsonypüspöki. IRODALMI KÖR NAGYKAPOSON A nagykaposi 11 éves magyar tannyelvű középiskola tanulói szép eredménnyel veszik ki ré­szüket az iskola környékének szépítési munkáiból. A tanulók valamennyien CSISZ-tagok és a Horváth Árpád, Libád. Falu- szépitési akcióról írt cikked már napvilágot látott. Írjál a fiatalok nyári tevékenységéről Is. Pongrácz Gábor, Szentmihály- fa. A legutóbbi írásod egész jő volt, máskor is hasonló stílus­ban írj. Baráth Sándor, Kassa. Szeret­nénk, ha többet leveleznél ve­lünk és írnál a kassai esemé­nyekről. Bognár Valéria, Lakszakállas, örülünk sikereiteknek, kíván­juk, hogy továbbra is ilyen te­vékeny munkát fejtsetek ki fa­lutok érdekében. írjál többet. Ha jó, leközöljük. Benke Dénes, Párkány. A kért cím: Hotelová skola, Pieäfäny. Felvételre most lehet jelent­kezni. Huszár József, Ipolybalog. írásod sajnos nem közölhető, mert elbeszélésnek gyenge. ír­jál rövid beszámolókat a falu­tokban megtörtént események­ről. Lövikes János, Rozsnyó. írá­sod nem felel meg közlésre, reméljük legközelebb jobbat írsz. Szabó Lajos, katona. Levele­det leközöltük, ha érdekes ese­mény történik, írd meg lapunk számára. Sikora Tibor, Rozsnyó. Sorai­dat közöljük, de legközelebb pontosabban, konkrétabban írj. Czajllk József, Bocsárd. Ezen-' túl is számolj be iskolátok éle-* téröl és a CSISZ-szervezet te-í vékenységéröl. Eke Elemér, Hanva. Érdeked volt az Írásod, bizonyára örül­tek neki a fiatalok is. Mi ig örülnénk, ha többször írnál. Molnár János, Boly. Leveled hosszabb is lehetett volna, mert Iskolátok helyzetéről így sokkal nagyobb áttekintésünk lenne. Zelenák István, Perbenyík. Autóbuszutazással kapcsolatban Irt cikked sajnos nem közöl­hetjük, Annyira nem komoly esemény, hogy az olvasók is csak mosolyognának rajta. Mészáros György. Pozsony- pUspöki. Reméljük máskor a fiatalok életéről és a kulturális tevékenységükről is írsz. Szatmáry Zoltán, Nagykapos. Gondolataid egészben véve jők. Szeretnénk ha sokszor imái a nagykaposi fiatalokról, de ver­sed még nem közölhető. Re­méljük. hogy később kiforrot­tabb verssel lepsz meg.

Next

/
Thumbnails
Contents