Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 3. szám

Az ehnúlt héten a nyugati *ilág közvéleményét olyan kérdések foglalkoztattak, amelyeket a következőképpen hozhatnánk közös nevezőre: hogyan bontakozzanak ki a kapcsolatok Kelet és Nyugat között? A további tárgyalásokra vonatkozó szovjet kezdemé­nyezés, melyet Bulganyin miniszterelnök levelében fekte­tett le, fejfájást okoz a nyugati uralkodó köröknek. Előbb a szovjet mesterséges hold, most pedig a tárgyalásra vonatkozó javaslat rázta meg a kapitalista világot. Nem csodálkozunk azon, hogy a nyugati államokban az embe­rek azt vallják, hogy: most, amikor a Szovjetunió erö- sebh, tárgyalni kell vele. .A közvélemény Nyugaton talán még sohase gyakorolt az uralkodó körökre olyan nyomást arra vonatkozólag, hogy kezdjék már meg a reális tár­gyalásokat. Az uralkodó körök egyes csoportjait eddig még sohase ragadta el ilyen erősen a közvélemény nyo­mása. A múlt héten főleg a Kelet-Nyugat közötti meg- nemtámadásra vonatkozó MacMillan-féle paktum javas­latáról és a szovjet fegyveres erők további 300 000 főnyi leszereléséről keletkeztek viták. lez. A miniszterelnököknek nem áll szokásukban, hogy „csak úgy" iöjjenek valami eszmével. Annak ellenére, hogy Macmillan ezzel a javaslattal belpolitikai Célokat követett — elhallgat­tatni az ellenzéket és ezzel eny­híteni a közvélemény nyomását — a javaslat érdekesen rávilágít az európai burzsoá körökben uralkodó irányzatokra és nem kételkedik benne, hogy erről a javaslatról még hallunk. MEGNEMTÄMADÄSI PAKTUM? „Általában elismerik — és nem alaptalanul — írja a Nyu­gaton folyó vitákról az egyik svájci folyóiratban „Az elmék megzavarodása“ című cikkben Salvador de Madariagga, hogy a hidrogénbombák felrebbanása egy olyan város felett, mint Londdn, szörnyű helyzetet idéz­ne elő. A Szovjetunió ma azzal dicsekedhet, hogy felrázta a nyugati közvéleményt egyszerű szavakkal“. Ilyen szavakkal jellemzi a Nyugat egyik legjobb védelme­zője, az ott uralkodó ingerült helyzetet. Valóban, ha alaposan átnéznénk, az elmúlt hetekben felhangzott felszólalásokat, ak­kor az idézett sorok írójának egy dologban igazat adnánk: új nyugati politikát keresnek, job­ban mondva: a közvélemény nyomása alatt egyre több állam­férfi új recepttel jön elő arra vonatkozólag, hogy miképpen indítsák el a Szovjetunióval való tárgyalásokat. Nyugat-Európában a Macmil­lan megnemtámadási szerződés­nek a terve a szocialista és a kapitalista országok között hoz­ta felszínre az „Elmék megza­varodását“. Hogy a ma katonailag erősebb Szovjetunióval szembeni politi­kával kapcsolatosan milyen zűr­zavar uralkodik Nyugaton, a legjobban az a tény bizonyltja, hogy ezt a javaslatot nem egész huszonnégy óra alatt úgy ,,ma­gyarázták“, hogy egész egysze-- rúen visszavonták. Allitóiag csak azért, mert egy felmerült „eszme“ volt — ami nem köte­MEGOED.A.S A TOVÁBBI FEGYVERKE/ÉS? Az amerikai uralkodó körök­ben is hasonló probléma körül keletkezett vita. -Milyen választ adjanak a > Szovjetunió javasla­tára, amikor olyan nyomást okoz a közvélemény. A politi­kusok egyik csoportja, melyet olyan nevek képviselnek, mint Stassen, Kennan, ■ azt ajánlja, hogy a 1 eszerelés kérdésében mégiscsak megállapodásra kell jutni. Azt javasolják, hogy a nukleáris fegyverek betiltása, valamint a közép-europai *■ „atommentes övezet" kérdésé­ben a Szovjetunió kedvében jár­janak. Ezekért a javaslatokért nem kardoskodnak csak hirtelen támadt békeszeretetböl. Ezek a javaslatok vagy összeköttetés­ben állnak azoknak a pénzem­bereknek az érdekeivel, akiknek nem áll érdekükben a fegyver­kezés, mert ázt hiszik, hogy a világ közvéleményének szemé­ben az Egyesült Államok eddigi „kemény“ kurzusával többet veszít, mint nyer. Ezekkel a körökkel — melyek kisebbségben vannak — szem­behelyezkednek a hatalmas ha­diipari konszernek. Szószólójuk Ratford és Strauss admirális és főleg Dulles, az amerikai kül­ügyminiszter. Ezek a körök megijedtek a Szovjetunió katonai fölényétől, melyet a Szovjetunió rakéta- technikával ért el és arról be­szélnek, hogy az Egyesült Álla­mok „halálos veszélyben“ forog. A múlt héten egy külön bi­zottság, melynek vezetője az egyik Rockefeller, jelentést adott ki a vizsgálatokról, azt javasolja, hogy további három milliárddal emeljék az Egyesült Államok katonai költségeit. Ta­lán érdemes megemlíteni, hogy nem létezik még egy olyan ka­pitalista állam, melynek olyan nagy volna a nemzeti jövedel­me. mint amennyit az Egyesült Államok csak a fegyverkezésre ad ki. És most még három mil- liarddal többet javasolnak. Mennyivel más a szovjet kor­mány álláspontja. Mintha csak hallanánk: csak ' nyugalom, uraim, de ha úgy kívánják, ak­kor csak ijedezzének tovább. Önök három milliárd dollárral emelik a fegyverkezés költsé­geit, mi pedig 300 000 katonával szállítjuk le hadseregünk lét­számát. Mennyivel másképp hangzik ez, mennyi erőt és bi­zalmat fejez ez ki! PETRH GRÖZAl Mozog-------------------------------------- --------------------------P é «1 ^ Tilag ISB A román népet mélységes gyászba borította nagy fiának elvesztése. Petru Groza harcos élete során bátran síkra szállott az elnyomottak jogaiért, a nép milliók felemeléséért, a demok­ratikus szabadságjogok általános kiterjesztéséért. Groza alapítot­ta meg a radikális agrárszocia­lista értelmiségiekből, valamint parasztokból álló a kommunis­tákkal együttműködő Ekés Frontot, ami a Közép- és Kelet Európára nehezedő fasizmus iúlvos fenyegetései ellen vál­lalta a küzdelmet a fasizmus térhódítása idején. 1943-ban politikai tevékenységéért a ná­cikkal együttműködő román fasiszták börtönbe juttatták. Románia felszabadulása után nyomban résztvett az ország Nemzeti Demokratikus Front­jának megszervezésében. A fel- szabadulást követő első kor­mányokban miniszterelnök he­lyettesként dolgozott, majd 1945 márciusában Románia mi­niszterelnökévé választották. A kormányfői tisztséget egész 1952-ig ellátta. A román nép ügyéért folyta­tott áldozatkész és meg nem alkuvó politikai tevékenysége során a továbbiakban a román nagy nemzetgyűlés elnökségé­nek elnökeként vívott elszánt és elvhű harcot mindazok ellen, akik mégegyszer megpróbálták visszafeié forgatni a történelem óramutatóját. Vílíam .Siroky miniszterelnök indiai látogatása alkalmából janu­ár 3-én Delhiben közös nyilatkozatot irt alá. A nyilatkozatot Dzsavaharlal .Nehru, India miniszterelnöke, a Csehszlovák Köz­társaság nevében pedig Viliam Siroky miniszterelnök írta alá. (Rádió-foto ÖTK-Punjab) Epítiinlc Indiában Külkereskedelmi szerveink Delhiben megállapodást kötöt­tek. amelynek értelmében Cseh­szlovákia szállítja a Bihar állam­beli Ranhi-ban épülő hatalmas kohászati művek felszerelését. A kohászati műveket két ütemben 1961-ben és 1964-ben helyezik üzembe. A ranhi kohá­szati müvek tervezése és beren­dezése az eddigi legnagyobb szállítás a csehszlovák-indiai kereskedelmi kapcsolatok törté­netében. .A gvaliari vár fontos szerepet tököli he az 1837 —58-as fel- szahadit 'i harcokliiin. .A felkelés legendás hősei ^TanUa ’^oppe és Laksmi Bal innen irányították hadseregüket a brit gyarmato­sítók ellen. A különös dajka (Folytatás az 1. oldalról.) észlelhető száraz zörgést hallot­tam, sziszegő hangot. Ökölbe- szoritotlam a kezemet, körmöm a tenyerembe vájódott. Tudtam, ez a kobra, amelyről szinte meg­feledkeztem. Hira Lal halkan zümmögni kezdett. Különös dal volt, szin­te döbbenetes hatású. A zörgés szinte egy pillanat alatt meg­szűnt, de folytatódott a szisze- gés. Hira'Lal most már hango­sabban zümmögött. Ráeszmél­tem, hogy Hira Lal tovább züm­mögve előrelépett és a kunyhó sötét része felé tartott. A kobra sziszegése most kevésbé mérges­nek tűnt. Rövid sercegés után meggyul­ladt egy gyufa, fellobbant a lám­pa és eloszlottak a szoba árnyai. A döngölt padlón, szanaszét gu­ruló konyhaedények között fe­küdt egy férfi. Sohasem láttam még. Különös testtartásából fel­ismertem, hogy halott. Kinyúj­tott karja közelében ült Hira Lal csöpp leánya. Hagy, sötét sze­mével rúnknézett, ügy látszott, nem ijedt meg. A halott férfi fö­lött méltóságteljesen ringató­zott Rakheval, a kobra riasztó feje. Nem sokat értek a kígyókhoz, de ilyen nagy kígyót még soha­sem láttam. Felismertem, hogy királykobra. Akit megmar, annak néhány percen belül vége. Leg­alább húsz láb hosszú lehetett, a lámpa fényénél koromfeketé­nek tűnt, noha sejtettem, hogy sötétbarna, fehér foltokkal pety- tyezve. Kinyitotta csuklyáját, s feje így nevetségesen kicsinek tűnt. Az apró, mereven néző sze­mek kis rubintokként meredtek rám, kétágú nyelve villámként cikkázott méreggel teli szájából. Hira Lal sietve tejet hozott és a kis edénnyel odújába csalogat­ta a kígyót. Amikor megnézte a holttestet, rámnézett és végre megszólalt: „Ki ez az ember? Nem isme­rem. Mit keresett itt?“ Én sem tudtam választ adni, Amikor kereste a másik gyerme­ket, a fiút és megtalálta az üres ágyat, észrevette, hogy elvitték pénzzel és egyéb értéktárgyakkal megtöltött kis ládikáját, amelyet a padlóba ásott üregben őrzött — sok minden megvilágosodott előtte. Hira Lal izgatottan, köny- nyes szemekkel kutatott a gyer­mek ágyában, amikor végre megtalálta a kis cédulát. Kétség nem fért hozzá, hogy a rablók, akik betörtek házába, elrabolták a kisfiút és váltságdíjat köve­telnek érte. G yakran megesik ez errefelé: a bandákba verődő rablók elragadják a gyermekeket és a kétségbeesett szülőktől több pénzt követelnek, mint amennyi­vel ezek rendelkeznek. Az volt a meglepő, hogy Rakheval, a kobra megtámadta őket és halál­ra marta azt a férfit, aki el akarta rabolni a kislányt. A rab­ló cinkosa sajnos megmenekült a kobra méregfogaitól. A koDra bizonyára jól tudta, kik laknak a kunyhóban, kik a háztulajdo­nos barátai, azt is tudta, hogy meg kell védeni a gyermekeket. Az ismerelten férfi, a rabló hol­tan feküdt n padlón. .4 rabló nem bánthatta a gyermeket,'aki láthatólag nem is ijedt meg — és mindkettőjük fölött imboly­góit a büszke és hulctlihozó kob­ra feje. A szomszédok természetesen sokat siránkoztak és dühöngtek az elveszett gyermek miatt, so­kat vitatkoztak arról, hogy mit is kellene tenni. A rablók üze­nete azt mondta, hogy a váltság­díjat el kell vinni a dzsungel egy pontjára, mintegy tizenkét mérföldnyire a falutól északra. Nagyobb összeget követeltek, mint amennyit Hira Lal össze- kaparhalolt, mivel vagyonának nagyobb részét, az arany értek- iárgyakat már magúval vitte a másik rabló. Ha eladná házát és földjét es ráadásul kölcsönt is venue fel. akkor is alig tudná előteremteni az összeget, egész életére tönkremenne, esetleg Chinségnek és pusztulásnak ten­né ki gyermekeit. Hira Lal ször­nyű cs fájdalmas probléma előtt állt, sajnos, nem lehettem segít­ségére. H ira Útinak azonban hirtele- nül olyan ötlete támadt, amely felrázott bennünket. A le­vél leszögezte, hogy egyedül kell elmennie a rablókhoz és csak a követelt pénzösszeget viheti ma­gával. Nem lehet nála fegyver és nem volt kétségem afelöl, hogy az egész úton lesik majd a fák mögé bújt rablók. Ezek a rablók igen ravasz fickók, úgy ismerik a dzsungelt, akár a tenyerüket. Egy dologról azonban mégis megfelc'dkeztek. Hira Lóinak természetesen egyedül kelteit mennie, elbú­csúztam barátomtól, aki bátran nekivágott az erdőnek, izmai si­mán fe.szülíek a rézbarna bor alatt. A vállán egyensxllyozott botra kötötte a bugyrot — benne Rakheval. a kobra és a kisfiú néhány ruhadarabja. Csak később tudtuk meg, hogy mi történt vele, amikor az árnyas zöld ős­erdőbe lépett. Őszintén szólva, alig hittem, hogy viszontlátom valaha. Amikor az őserdőbe lépett, kis idő múlva megtalálta azt g. tisz­tást, amelyet a levél említett. Nagyot kiáltott, mire a sürü er­dőből megjött a válasz: emelje fel a kezét és menjen előre né­hány lépést az erdőbe. Hira Lal a hang távolságiiból arra követ­keztetett, hogy a rabló már nem láthatja öt. Mie'őtt a felszólí­tásnak engedelmeskedett, kien­gedte a kígyót a bugyorból és megszagoltntta vele a gyermek ruháját. Hogyan sikerült ez neki, azt nem tudom, de úgyláiszik mindent megtehetett a kígyóval, amely sohasem marta meg egyetlen családtagját sem. A szabadjára engedett kobra gyorsan siklott a zöld fiiben az idegen hang forrása felé. Hira Lal azután a felszólításnak ele­get téve lassan előrelépett, de nem messze jutott el, mert ször­nyű ordítások verték fel a dzsun­gel csöndjét. Az ordítások meg­riasztották a fákon fészkelő vad- papagályokat, amelyek először az emberi hangokat uiánozca rikácsoltak, majd színes felhő­höz hasonlóan rebbentek szét. Hira Lal a hangok irányába fu­tott és nem csodálkozott, ami­kor egy halott fegyveres mellett egy ordítva vonagló másik férfit látott. A gyermek sirt, de szem- mellóthatóan nem történt sem­mi baja — a különös trió fölött pedig méltóságteljesen ringató­zott a királykobra. Hira Lal felragadta a gyerme­ket és örömében sírni kezdett. Megsimogatta a kígyó fejét, fel­emelte ax. állatot is, sírva és ne­vetve vitte haza őket. Az elra­bolt aranytárgyaknak nem buk­kant a nyomára, de megmentette mindkét gyermeké! és a bandi­ták három halottal fizettek a merényletért. Nem hiszem, hogy akadna olyan rabló, aki ezután Hira Lal háza felé közeledne. Mondanom sem kell, hogy a falusiak lelkesen ünnepelték, patkányokkal, tojásokkal, tejszí­nes tejjel traktálták Rakhevalt, a kobrát. Sőt, mi több: Rakhe­valt hivatalosan kinevezték Gangpur község fö őrzőjévé" a TELEVÍZIÓS ADAS 216 KILOMÉTERRE O Üzembe helyezték • Pic du Midi francia csil­lagvizsgáló televíziós adó­állomását. A 130 m magas oszlop 216 kilométer tá­volságban is lehetővé te­szi a televíziós adó mű­sorának vételét. A párizsi központi televíziós állo­más adását Franciaország dél-nyugati részébe ti­zenegy közvetítő állomá­son továbbítják. FEfJvUTATJÄK AZ ELEFÁNT TE.METÖKET • Az újév elején angol expedíció indul Afrika legmagasabb hegyére, a Kilimandzsáróra, hogy ta­nulmányozza a havat az egyenlítőhöz közel fekvő hegycsúcson. Az expedíció tervében szerepel az 5300 m magasban lévő óriási barlangok meglátogatása is, amelyekben az itt élő nép mondái és turisták híradása szerint nagy- mennyiségű elefántcsont található, mivel állítólag itt vannak a régóta kere­sett híres elefánt teme­tők. Az expedíció színes filmfelvevögépet visz ma­gával. totális kiürítés 75 A Münchenben állo­másozó amerikai katonai egységek kiürítették az egyik legnagyobb városi kórházat, melyet 1945 óta tartanak megszállva. A „kijiités“ tökéletesen sikerült, mert az ameri­kai katonák távozása után a kórházat újhó! fel kell szerelni fűtőtestekkel, sőt még viRanydrötokkal is. „SZIGORÚAN BIZALMAS“ NYAKKENDŐTŰ • Mintha csak a sors üldözné az amerikai ra­kétákat. Az egyik távirá­nyítású rakéták gyártásá­val foglalkozó oklahomai gyár legutóbb 200 000 nyakkendőt hozott forga­lomba reklámcélokra. Rö­videsen kilünt, hogy eze­ket a rakétákat ábrázoló nyakkendőtűket be kell vonni a forgalomból, mert az amerikai légierő egyik szigorúan bizalmasan ke­zelt rakéta típusát ábrá­zolják. ÖSSZEHAZA.SODNAK ­KIZÁRJÁK ŐKET A KLUBBÓL f? Nyugat-Berlinben működik a ,,Kiábrándul­tak klubja“, amelynek tagja lehet minden olyan férfi vagy nő, aki elvált és házasságában csalódva megfogadta, hogy még­egyszer nem házasodik. Alci megszegi fogadalmát, hivatalból törlik a tagok névsorából. Lagutóbb be­jelentették, hogy Erna Guttwell, a klub elnöke rövidesen férjhez megy a klub titkárához s a tagok kénytelenek új elnököt választani. A SZEMrCLENSÉG TETEIE • Mohó betörők egy éjszaka kétszer is meg­látogatták egy koppenhá­gai szeszesital kereskedő pincéjét. A következő éj­jel egy nagy kosár pa­lackozott bort loptak el. Nem elégedtek meg azon­ban ennyivel, és másnap visszahozták az üvegeket, szemtelenül követelve a kereskedőtől a betét ösz- szegét. Ekkor tartóztat­ták le ókét FÖLDASÖ ÖRIAS C A brjanszki gépgyár­ban elkészült a Diesel villamos meghajtású D — 369 magánjáró anyageme- lö útgyalu. A gép méltán nevezhető földásó óriás­nak, méreteinél és telje­sítményeinél fogva órán­ként 8Ö0 köbméter földet emel ki és szállítószalag segítségével 15 méterre dobja félre.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents