Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-14 / 3. szám

ApáHalvárői: Képeslap helyett 'A nagyüzem zajos iparcsarno­ka közelében a tágas és mégis szűk udvar szélén dobozok és ládák birodalmában az egyik aj­tón megpillanthatsz egy szerény névjegyet: Ru'zena Viciánová. Beszédes, de komoly leány, nem fecsegő. Már öt éve ül itt ebben az elhagyatottnak látszó irodahelyiségben. Az asztalon könyvek, füzetek, jegyzetek, az állványokon folyóiratok és kü­lönböző brosúrák. Belföldi folyó­iratok, de külföldiek is, német, francia, angol, sok érdekes szak­lap. Ide a Ruzena asztalához jön­nek a textilesek, az újítók, de még a gyakorlott mérnökök is, hogy kikölcsönözzék a folyóira­tokat, mert hiszen mindannyiu- kat érdekli, hogy mi újság a nagyvilágban a textilipar terén. Ebbe a szerény irodába az el­múlt napok egyikén négy fiatal leány kopogott be egymás után, de különböző gondolatokkal. A négy leány jelentéseket hozott az alapszervezetektöl. Ebben még nem is volna semmi rend­kívüli, hiszen már két év óta hordják havonta a jelentéseket. Igen. Ez a kis gépezet pontosan dolgozik... De mennyi erőfe­szítésébe került Ruzenának, míg ezt n versenyt sikerült elindíta­nia és megtanította a leányokat hogyan is kell szítani ezt a kis tüzet: a munkakedvet. KEZDETBEN A CSISZ apátfalvai üzemi ve­zetőségében Ruzena Viciánová az elmúlt években minden évben más funkciót töltött be. De az utolsó két évben már állandóan versenyfelelős. Eleinte mint ahogy az már lenni szokott, ne­hezen ért el eredményeket. Ne­héz volt elindítani a versenyt. Hiába próbálkozott szép szóval, erőszakkal, csalafintasággal — mégsem ment. Minden hónapban megjelent a szövődében, a fonodában, a hím- zömühelyben, néha ötször is el­ment a munkahelyekre, hogy a versennyel megbízott felelősök­től összeszedje a versenyre vo­natkozó jelentéseket. De nagyon nehezen kapta meg az adatokat, nehezen bírta rá őket, hogy a műhelyben a tanácskozásokon megtárgyalják a verseny ered­ményeit és a versenyt a faliiij- ságokon is propagálják. Hányszor látott, futott a je­lentésekért, hányszor kellett ki­pótolni a hiányzó adatokat, hol a százalékot hagyták ki, hol meg a minőségről, a hulladékról fe­ledkeztek meg. Hányszor kellett vitáznia a műhelyek CSISZ funk­cionáriusaival és a mesterekkel. Nehezen jutott előre. Minden­kivel külön-külön beszélt, míg aztán négyen megígérték, hogy a fiatalok között állandóan el­lenőrzik a verseny menetét. így alakult ki ez a verseny — ötös. Ha nemcsak a futball csapa­tok állnának versenyben egy­mással, hanem a verseny szer­vezésében is „versenyeznének", akkor feltétlenül kitűnne ez az öt leány. Ruzena Viciánová, ez a szőke- hajú leány örvend a legnagyobb tekintélynek. A második. Maria Rojáková jeketehajú a himzö- mühelyben és Katarina Malatin - ská szintén szőkehajú, az admi­nisztrációban dolgozik. AZ EGYIK AKCIÖ Rojáková Mária mindenkit is­mer a fonóda szervezetéből. Amikor összejön a miihely ve­zetősége, jelentést tesz a CSISZ tagok munkaeredményeiről és elmondja a fiatalok javaslatait. — Mit csinálunk Hatajovával? Már harmadik hónapja nem tel­jesíti a tervet. Mint ahogy azt hasonló e.se- tekben tenni szokták, a vezető­ség elé hívták és beszéltek vele. Kiderült, hogy nem azért maradt hátra a munkában, mert politi­kailag fejletlen, hanem azért mert a műszaki felkészültsége hiányos. Lidia Hálájává tulaj­donképpen jó CSISZ tag és így segítségére kell lenni. Majd se­gítenek neki azok, akik jól is­merik a szövőgépeket. így is történt, és amikor a szövődé új eredményeit felírták a táblára, hiába keresték a Há­lájává nevét a legrosszabbak között. Amint a polanai példákból lát­juk, a jelentéseket nem azért teszik, hogy tessék-lás sék, ha­nem sokkal nyomóéabb okokból: azért, hogy ezzel segítsenek. A JUTALÖM Az építöver.seny nemcsak a táblákon létezik — amelyek va­lóban igen ízlésesek és minden műhelyben a látogató .szemébe ötlenek, — hanem elsősorban a versenyzők tudatában. Valahány­szor új eredmények jelennek meg a táblán, mindig körüláll- ják és megvitatják. Mióta Ru­zena Viciánová gondoskodik az ifjúsági versenyről, az opatovai Palana üzemben a leggyakrabban a fonóda ifjúsági kollektívája került ki győztesen, ők kapták a CSISZ járási vezetősége zász­laját is. —ms— A szélsőségek ellen a CSISZ tevékenységében A Pravda 1957 november 30-1 számában ilyen címmel cikket közölt Miroslav Brazdoviö, a bratislavai Március 8. üzem CSISZ szervezete titkárának tol­lából. A vitafelszólalás a CSISZ szervezeti munkájának tartal­mára és formájára nézve igen fontos kérdéseket vet fel. Annak ellenére, hogy üzem­ben dolgozó fiatalok szempont­jából indul ki, olyan kérdésekre világít rá, amelyek az egész szervezetet érintik. Ezért a zó­lyomi Erdészeti Főiskola CSISZ vezetőségének funkcionáriusai is foglalkoztak a vitafelszóla- lásban felvetett kérdésekkel. Mi is arra a következtetésre jutottunk, hogy a CSISZ mun­kájában a legnagyobb problé­mát az okozza, hogy miképpen oldja meg a munka tartalma és a munka olyan különböző for­mái közötti arányt, amelyek alkalmasak arra, hogy felhasz­nálják őket a CSISZ által al­kalmazott munkaformák között, mind a termelés, mind a poli­tikai nevelés terén — annak az alapvető igénynek felelnek meg, hogy a CSISZ a párt segítőtársa legyen, a szocializmus kiépíté­sében, az ifjú nemzedék neve­lésében. Konkrétan, ami a CSISZ szer­vezetnek a főiskolákon kifejlett tevékenységét illeti, elsősorban arról van szó, hogy a CSISZ szervezetek olyan munkafor­mákat alkalmazzanak, amelyek a tanmenetben segítenek és a hallgatókat arra serkentené, hogy kiváló szakemberekké váljanak. A CSISZ segítse a fő­iskolákon a pedagógusokat a munkájukban és a CSISZ tago­kat becsületes szívós munkára szoktassa. Ezeket a munkaformákat még olyan tevékenységgel kell ki­bővíteni, amelyek segítenének a diákok ideológiai nevelésében és abban, hogy a diákokat olyan irányba kell vezetni, hogy he­lyesen használják fel szabad idejüket. Ezt a munkaformát gyakran nem értékelték megfelelően, és még ma sem értékelik eléggé. Tökéletesen azonosítjuk magun­kat Brazdoviö elvtárssal abban, hogy az ifjúság illetlen visel­kedéséért, az erkölcsi kisiklá­saiért a CSISZ-t vonhatjuk fe­lelőssé, mert nem gondoskodik arról, hogy a szervezeti életet kiszélesítse és kitöltse a diákok szabad idejét. A vitából kifolyólag közvetle­nül megerősödött az a kívánság, hogy a diákok körében az ed­diginél gazdagabb kulturális életet teremtsünk. A CSISZ ta­gok azt javasolják, hogy szer­vezzünk vörös sarkokat és eb­ben is kövessük a Komszomol tapasztalatait. Azt ajánlják, hogy szombaton tánccal egybe­kötött teaestélyeket rendezzünk, vagy klasszikus zeneestéket. A CSISZ főiskolai szervezetei rendszeres színházlátogatással összekötött tanulmányi kirán­dulásokat szervez Bratislavába és Kassára. A J. G. Ta,jov.sky színházba két színházbér­letet vettünk. A jegyeket a leg­aktívabb CSISZ tagok kapják. Egyes csoportok már régebben is kirándulást rendeztek Besz­tercebányára és meglátogatták a Szlovák Nemzeti Felkelés múzeumot. Olyan javaslat is hangzott el, hogy kerületünk­ben beszélgetéseket rendezzünk régi párttagokkal. Sok olyan munkaforma léte­zik, amely alkalmas arra, hogy a főiskolán felhasználják. Arról van szó, hogy helyesen hasz­nálják fel őket és azok hozzá­járuljanak a fiatal szocialista nemzedék neveléséhez. Csak akkor térünk ki a szél­sőséges munkaformák alkalma­zása elől, ha alaposan megfon- tolóra vesszük, hogy milyen munkaformákat alkalmazzunk és a CSISZ valóban olyan tö- inegmunkát végezzen, amely vonzza a fiatalokat és hasznos a szervezet számára. vények Is — állapították meg a tudósok. Egyes növényfajták pozitívan reagálnak a zenei hangokra. Egy bizonyos mimo- zafajta például különös gyorsan nő és gazdag virágdíszt ölt, ha naponta ,,szerenádot“ kap. Olcsó halálsugár kerestetik. Az amerikai Iiadügyniiniszté- riura 34 oldalas füzetet küldött meg a tudományos kutató inté­zetek és laboratóriumok mun­katársainak, továbbá a külön­böző nyilvántartásokban sze­replő egyéni feltalálóknak ezzel a címmel: A haderő számára szükséges találmányok Jegyzé­ke. A jegyzékben szerepel egy félkilométeres hatókörű halál- sugár kibocsátó készülék, amely gyalogosok ellen használható. Az amerikai hadügyminiszté­rium most — olcsó halálsugár előállítására ösztönzi a feltalá­lókat. Kitört az Etna. Az Etna a legnagyobb tevékeny európai tűzhányó, északkeleti krátera. A' téli szövetkezeti munkaisRolákban több mint hatezer szövet­kezeti tag tanul, bővíti szakismereteit. A besztercebányai kerü­letben Zvolenská Slatinán 64 szövetkezeti tag látogatja az iskolát. Ebben a szövetkezetben már ötvenketten befejezték a harmadik évfolyamot is. Amint képünkön is láthatjuk, az előadások iránt nagy érdekiődést tanúsítanak a szövetkezet nötaqjai. Nemcsak az előadást hallgatják meg figyelmesen, hanem a felelésre is jól felkészülnek. Ferencová Zuzanna .szintén kifogástalanul tudja az előző előadás tananyagát. .•.SV.'.OfJWWW.'*? jJUtHIM H5. Szintetikus vitaminok. A Szov­jetunió vitaminelőállító tudo­mányos kutatóintézetében új vegyületet kokarbokszilazt ké­szítettek. A szintetikus vitamin szénhidrát anyagcsere zavarok­nál, cukorbajoknál, súlyos máj- megbetegedéseknél, a csecse­mők emésztési zavarainál és toxikus diftéria esetében alkal­mazzák. Kidolgozták továbbá a pantothensav gyártási eljárá­sait, amely a szénhidrát anyag­cserében játszik fontos szere­pet. A savnak és súlynak mes­terséges előállítása lehetővé teszi, hogy ezt a fontos vita­mint egyre inkább alkalmazzák a betegségek megelőzésére. Zenét a világnak! Nemcsak az emberek — már amelyik — szeretik a zenét, hanem a nö újból kitört. A kráter belsejéből percenként 8—9 robbanást le­het hallani. ŰJ KdOLAI-FORRÄS Bentheim mellett a német­holland határ közelében pél­dátlan erejű földgáz . kitörés történt s nyomában rögtön megindult a kőolaj felszökése is. A forró kőolaj 80.000 négy­zetméternyi területen öntötte el a földeket. Az odarendelt ta- lajegyengetö gépek gátakat emeltek az elöntött terület kö­rül. A kőolaj két méter maga­san áll. Az újkeletű olajforrás napi 2400 köbméter kőolajat szolgáltat. Ezzel a mennyiség­gel a kéznél lévő szivattyúk nem boldogulnak, úgyhogy te­hermentesítő fúrásokat végez­nek. A szakértők megállapítása szerint eddig ez volt a legna­gyobb földgáz- és olajkitörés Európában. (Basler Nachrich­ten.} Nagyobb igyekezetét Bolykon Hosszú tétlenség után ismét elkezdték a kulturális munkát a bolyki fiatalok. Szilveszterre két egyfelvonásos vígjátékot tanultak be, amit nagy sikerrel adtak elő. Nagy Béla tanító végezte a Szilveszteri műsor betanítását. Most már elhatározták, hogy egy egész estét betöltő, háromfel- vonásos színdarabot is bemutat­nak, Sokkal könnyebb lenne a munka, ha a CSISZ alapszerve­zete és a Csemadok helyi cso­portja jobban működne, mint most. Szervezettebben, komo­lyabban vennék akkor a fiatalok a kulturális ténykedést. De az­ért így is akad a bolyki fiatalok közül több, akiben megnyilatko­zik az alkotás utáni vágy. Pél­dául Harangza József is ezek közé tartozik, aki a próbákon is megmutatta fegyelmezettségét és még társait is többször fi­gyelmeztette, hogy pontosan járjanak a próbákra. Rubint Bé­la, Bize Mária, Ferencz József és Bize András szintén kitűnő szereplőknek bizonyultak. A kulturális ténykedésünk legnagyobb akadálya az, hogy a fiatalok sokat veszekednek, il­letlenül viselkednek a színdarab próbákon. A Szilveszteri műsor is csak azért sikerült, mert Nagy Béla tanító rendet teremtett, legalább is némileg, a szereplők között. A bolyki fiatalok, ha rendesebben viselkednének, sok­kal eredményesebb, nagyobb dolgokat is véghezvihetnének, mint eddig. (b. í.) ★ I Ez a leánykoszorú a sucani * villanyerömű táncegyütte­sének egy része. Amint már eb­ből is láthatjuk a fiatalok nem­csak jól dolgoznak, de, szívesen is szórakoznak. Ez az együttes „hajdanában“ a mártóni járás egyik legjobb együttese volt. Bizony jó lenne, ha újból felújí­tanák az egykori dicsőséget. ^Lipovcén itt termelik a be- ^ tont. Hogy miórt olyan fontos ez? Azért, mert az épít­kezésnél még 150.000 köbméter betonra van szükség. A megzabolázott folyók éltető energiát termelnek és megvál­toztatják a táj képét. Képünkön Bulgária egyUt űj duzzasztógátját látjuk

Next

/
Thumbnails
Contents