Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-05-06 / 19. szám

VIlÁg Alfred Krupp von Bohlen und Halpach, a jogtalanul S2ai>adlái>ra helyezett há­borús bűnöst nemrég Sid- neyben az utcán egy em­bertömeg megtámadta. Ml járatban van Sldney- ben? Az ágyúit árusítja. Most azonban nem taná­csos, hogy az emberek előtt mutatkozzon és így kénytelen szállodaszobá­jába bezárkózni Kurt Landsberg, nyugat- berlini tanár, a parlament elnöke. A zeneföiskolán történelmet ad elő — el­vesztette a parlamenti tisztséget. Öt év alatt nem tudta bebizonyítani, hogy a neve alatt megje­lent könyvnek valóban o a szerzője. Valóban .Jtézzelfogható“ sikert ért el egy erfurti artista, aki szülővárosá­ban a dóm lépcsőit sílé- eekkel a kezén „járta meg.“ Pakisztán az ellentétek országa. A múlt és jelen kezet nyújt egymásnak. Képünkön a Mogul biro­dalom fénykorából, a XVII. századból származó cso­dálatosan szép mauzóleu­mot látjuk. Lent: agyag­ból összetákolt sivár fa­lusi nyomortanyák. Csak a nyomort, éhséget és a betegségeket ismerik az agyagviskók lakói Az elmúlt héten a május elseje jegyében éltünk. A dolgo­zók milliói kivonultak az utcára, hogy megmutassak erejüket és a világ tudomására hozzák követeléseiket. Nem véletlen, hogy a kapitalista országokban leggyakrab­ban az atomháború ellenes felhívásokat olvashattuk és hall­hattuk. „Halál az atomháborúra!“ ,,Állítsátok le a nukleáris kísérleteket!“ — hallottuk német, angol, japán, olasz és más nyelveken, s főleg az utolsó jelszó: „.Állítsátok le a kísérle­teket“ — hangzott a ieghangosabban. Az angol kormány ugyanis kellemetlen meglepetésben részesítette az emberi­séget: nukleáris bombákkal kísérleteket hajtott végre. A nyugati hatalmak ezek szerint nem hallgattak a Szovjet­unió felhívására és nem csatlakoztak a kísérletek beszünte­téséhez. Ü.iból megszólalt Schweitzer dr. az afrikai tropikus beteg­ségek elleni harcos, Nobel-díjas orvos. — Ki adta meg a jogot ezeknek az országoknak, — mondja felhívásában — hogy béke idején olyan fegyverekkel kísérletezzenek, ame­lyek az egész világ számára a legnagyobb veszélyt jelentik? A múlt héten újból tárgyaltak a csúcsértekezletről, A Szovjetunió azt javasolta, hogy az előkészítő tárgyalásokon Leng.veloészág és Csehszlovákia is részt vegyen. A csúcs- konferencia necsak a nagyhatalmak, hanem a vezető kapi­talista és szocialista államok konferenciája is legyen. Ezért helyes volna, ha már az előkészületek folyamán betartanák a résztvevő államok közötti arányos viszonyt. A szovjet ja­vaslatra nyugatról még nem érkezett válasz. Nyugat-Németországban még nem alakult ki az cg.vséges közvélemény a Bundeswehr nukleáris fegyverekkel való fel­szerelésével kapcsolatos kérdésekben. A szociáldemokrata párt kiadta a jelszót: halált az atomháborúra. Ezzel a jel­szóval toborozni akarja a németeket, hogy álljanak ki a szö­vetségi parlament azon határozata ellen, mely szerint a Bun- deswehrt nukleáris fegyverekkel szerelik fel. A szociálde­mokrata párt és a nyugat-német állam haladó erői olyan széles mozgalmat indítottak, hogy az a reakciós kormány­körökben joggal félelmet kelt. így tehát átlátszó cselszövé­sek tanúi vagyunk. Adenauer pártja is kiadta a jelszót; halál az atomháborúra az egész világon! Ezzel igyekszik a világ figyelmét elvonni attól a ténytől, hogy Nyugat-Németország a saját területén rakétafellövő pályákat létesít. A játszma azonban túlságosan átlátszó. A francia kormányválság Franciaországban már harma­dik hete tart a kormányválság. A világ már megszokta és úgy várja a francia kormány válto­zását, mint ahogy a tavasz jöve­telét vagy a téli fagyok beálltát. Franciaországot már kormány­válság nélkül nem is tudjuk el­képzelni. A francia kormányválságok röviden a következőképpen ele­mezhetnénk: a francia jobboldali politikai erők túl gyengék, mini­sem hogy nemzetellenes politikát űzhetnének, tekintet nélkül a vá­lasztók véleményére. A baloldali politikai körök viszont nem elég erősek ahhoz, hogy magukhoz ragadják a kormányt. A múlt vasáman lezajlott kan­tonális választások azt bizonyít­ják, hogy az úgynevezett balol­dali pártok, azaz a kommunis­ták, szocialisták és a radikális szocialisták fölényben vannak, A reakciós pártokkal szemben kö­rülbelül 1500 mandátum közül 800-at nyertek el A francia imperializmus to­vábbi vereségére és Franciaor­szág gazdasági helyzetének to­vábbi leromlására van szükség ahhoz, hogy a két nem kommu­nista párt politikusai olyasvala­mire legyenek hajlandók, mint ami Franciaországban 1935-ben bekövetkezett: a népi arcvonal kialakulására és a baloldali erők együttműködésére. Csakis ez mentheti meg Fran­ciaországot mai öngyilkos algé­riai politikája és a Nyugat-Né- metországgal szemben folytatott politikája következményeitől. Ne provokáljanak A múlt héten még egy csel­szövés tanúi lehettünk. Az Egye­sült Államok a Biztonsági Ta­nács elé határozatot terjesztett, amelyben követeli, hogy a sarki övezetek felett repülcellenörzést létesít.senek. Állítólag ez az egye­düli út annak elkerülésére, hogy a nukleáris fegyverekkel felsze­relt amerikai repülök netalán a Szovjetunió irányába repüljenek. Nem ez az egyedüli üt. Nézzük csak mit állít a Now York Post című amerikai folyóirat; „Mi gá- rolhatná meg például a nukleáris fegyverekkel felszerelt repülő- egységek parancsnokát abbán, hogy mondjuk a sarkvidék terü­lete felett ilyen elhatározásra jusson: már megelégelte a sok hamis riadót. Washington hatá­rozatlanságát, Moszkva dicsek­véseit, és így a világ sorsát saját kezébe veszi és a hidrogénbom­bákkal egyenesen a Szovjetunió­ba repül?“ Bizonyára nem lehetne meg­akadályozni azt sem, hogy a .sarkvidékét repülőgépekről ne fényképezzék. Az egyetlen kiút csakis az, hogy ne repüljenek arra és ne provokáljanak. Milyen célokat követ az Egye­sült Államok javaslatával? Bizo­nyára csak a közvéleményre igyekszik megnyuglatólag hatni. Valószínűnek tartjuk azonban, hogy más körülmények is közre­játszanak. Ha megfigyelnénk az ellenőrzendő övezetet, megálla­pítanánk, hogy a Szovjetunió északi része, és az Egyesült Ál­lamokból csak Alaszka jelenték­telen területe tartozik hozzá. Ta­lán csak nem azért akarja az Egyesült Államok e.zt az övezetet fényképezni, mert azt hiszi, hogy a szovjet interkontinentális ra­kéták fellövő pályái cda irányul­nak? Természetesen ebben az eset­ben a fejelágyára esett az, aki elhiszi, hogy egy ilyen javaslat elfogadható. Schweitzer tanár megint felemeli inió szavát. A norvég rádió április 28—30-án közvetítette Albert Schweitzer Nobel-díjas tanár előadásul, amelyben kifej tel te, hogy milyen veszélyt je­lentenek az atomfegyverek. Képünkön Schweitzer tanári láljuk, amint asszisztensnője se­gédlete mellett Afrikában az egyenlítő vidékén leprában meg­betegedett páciensét kezeli. Nem mehetne ez mindig Élen vita zajlott le a múlt napokban a nyu­gat-német parlament­ben. Arról volt szó, a szövetségi parlament jóváhagyja-e a szociál­demokrata párt azon javaslatát, hogy Nyu­gat - Németországban népszavazás döntsön a Bundeswehr atomfel­fegyverzése fölött. Azok a kérdések, melyeket a nyugat- németországi szociál­demokrata párt nép­szavazás alá akart bo­csátani, a kővetkezők: 1. Beleegyeznek-e abba, hogy a Bundes- wehr-t nukleáris fegy­verekkel szereljék fel? 2. Beleegyeznek-e abba, hogy a szövetsé­gi köztársaság terüle­tén rakétafegyverek fellövő pályáit helyez­zék el? Nagyon is jól tud­juk, milyen eredmény­nyel zárulna egy ilyen népszavazás. Az ural­kodó Keresztényde­mokrata Párt ettől na­gyon fél, s ezért a szo­ciáldemokrata javaslat ellen szegül \gy ez a javaslat már eleve el­utasításra van ítélve. Tudnivaló ugyanis, hogy az Adenauer-féle Kereszténydemokrata Párt a Ifonni parla­mentben többségben van. Ha a bonni parla­mentben a szociálde­mokraták javaslata sü­ket fülekre talál, akkor a szociáldemokraták azt szeretnék, hogy legalább azokban a köztársaságokban sza­vazzanak a kérdések­ről, ahol ck vannak többségben. Rosszul értékelnénk Nyugat - Németország helyzetét, ha azt hin­nénk, hogy a népsza­vazás képes lenne meg­változtatni a szövetsé­gi páriáméul határoza­tát a Bundeswehr nuk­leáris felfegyverzése fölött. A politikai kér­désekben azonban egyik napról a má.stkra riem állnak be változások. A Bundeswehr nuk­leáris fegyverekkel va­ló felszerelése körüli események a német nép számára egy na^^ politikai iskola, és a népszavazás — hacsak Nyugat-Németország egyes helyein is való­sulna meg — megmu­tatná a német nép iga­zi gondolkodását. Éppen azokban a na­pokban, amikor a nyu­gat-német hadsereg nukleáris felfegyverzé­séről tárgyaltak, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első he­lyettese A. I, Mikojan Nyugat-Német or szag­ba érkezett. Annak az államnak a képviselője tett látogatást az NSZK-ban, amely ellen a nukleáris fegyvereket fel akarják használni. Ugye érdekes helyzet? Mikojan azért jött' a Német Szövetségi Köz­társaságba, hogy alá­írja azokat a gazdasá­gi és konzuli megálla­podásokat, amelyeket Moszkvában a Szovjet­unió és a Német Szö­vetségi Köztársaság között nemrégiben megtartott tárgyalások során dolgoztak ki. Helytelenül bírálnánk a fejleményeket, ha azt hinnök, hogy Mikojant lelkes fogadtatásban részesítették, vagy hogy a nyugat-német militaristák kedves.sé- gükben azt se tudták. így ? hová tegyék. De tény az, hogy a tárgyalások, ha nem is hoztak sem­miféle szenzációt, je­lentős lépéssel vitték előre az európai poli­tikai feszültség csök­kentésének ügyét. A Szovjetunió főbb kér­désekben elfoglalt ál­láspontját a nyugat­német politikai élet vezetői és a nyugat­német közvélemény is kétségkívül jobban megérti ma, mint Mi­kojan látogatása előtt, így azután remélhető­leg kialakult Európa két legnagyobb államá­nak gazdasági együtt­működése. Két olyan állam közötti együtt­működés, melyeknek társadalmi rendszere különböző, és sok kér désre má.s a nézetük. Ennek ellenére meg­kötötték a hosszúlejá­ratú árucsereforgalmi és fizet ésegyezményt, valamint az általános kereskedelmi és hajó­zási egyezményt. Fel­tesszük a kérdést: nem mehetne ez mindig így? Többet és jobban, atombombák nélkül? —lac— íz UTOLSO (Folytatás az 1, oldalról.) ni, helyette egy másik cingár, csaknem gyermekes hang hallat­szott be a kocsiba: — .. ■ hogy lehetséges az, grá- láttal halat kábítani? Ez a hang is elhalt mögöttük, majd újabb, dallamos, vidám hang egy német ezredesről be­szélt, aki egész ezredével együtt megadta magát. „Végem“ — tűnődött Tanya, és olyan erősen szorította a kor­mányt, hogy belefehéredett a keze. —, Az én életemnek már vége. Nincs többé mit várnom az éleitől." Glása némán ült mellette, csak könnyei peregtek: észrevétle­nül letörölte és elfordította ar­cát. De ott az ablakon túl is em­berek mentek, és Glása nem tud­ta, hogy rejtse el könnyeit. L etértek a főútvonalról; az aránylag néptelen útra ér­tek és Tánya sebesen hajtott, így útkereszteződésnél megállí­totta a kocsit és megnézte a tér­képet, Jobbra kanyarodtak. Ism.ét menetelő katonaság vidám zsi- vajgása közé kerültek. Nagyobb 'aluba értek. Az utcán katonák jártak-keltek és Glása hirtelen '•elkiáltott: — A mieink! A mi hadosztá- yunk! Felismerte Garin őrnagyot, amint egy ház tornácán állt s éppen röplapokat osztogatott a katonáknak. Tanya megállította a kocsit. Glása kiszállt és odafutott Ga- rinhoz. — Jó napot, örnagu elvtársi Én vagyok: Korotcsenkova. Az őrnagy tüstént ráismert, kissé zavarba jött, mivel bűnös­nek érezte magát a termetes, jó- lelkit asszonnyal szemben. — Hogy megy a munka? — kérdezte. — Hol is varCtmost maga? Glása nagyon szeretett volna hallani valamit Veszelcsakovról, de mindenekelőtt Lubencov felöl érdeklődött. Garin csak a fejét csóválta: — Fehér zászlóval ment ki hozzájuk, mint parlamenter. Ogy hallom, agyonlőtték. Még nem jártam a hadosztálytörzsnél. A csapatoknál van dolgom. Igen ... Ez már nem háború, hanem á maga valódi lényét kimutató fa­sizmus! Sajnálom, hogy a gyil­kosokat nem sikerült elfogni, el- ülantak. De majd azokra is rá­kerül a sor. ★ E gy csatornahidnát rengeteg jármű várakozott az átke­lésre. Megálltak. Tánya mozdu­latlanul ült a kormánynál és várta, hogy a gépkocsik elindul­janak. Az előttük veszteglő nagy tehergépkocsi bordázott kerekeit nézte. A tehexgépkocsi motorja tompán dohogott. Kerekei fél- forgásnyit tettek előre, hátra, majd határozottan elindultak. Tánya utánaindult, de a teher­gépkocsi kerekei ismét megáll­tak és megállt Tánya kocsija is- Tánya addig nézte a veszteglő kerekeket,, míg halálosan meg nem gyűlölte őket. Konokul áll­tak egyhelyben, és a motor csak tompán dohogott. Végül aztán elindultak. Átkel­tek a hídon. A csatorna túlsó partján, mintegy két kilométer­nyire az úttól balra, Tánya egy csoport embert vett észre a dom­bon, frissen hantolt sír körül. Valószínűleg ex a legnyugatibb orosz katonasír. A síron fejfa, vörös csillaggal. A katonák le­vett sapkával állták körül. A sir fölött lombos fák lengették ágai­kat. Tánya megállította a kocsit és leállította a motort. A motor egyszerre, mintegy örökre elhall­gatott. Tánya kiszállt. Gyors léptekkel haladt, csak a domb­nál lassította lépteit. A sírt kö- rülálló katonák a léptek halla­tára feléje fordultak. Tánya felment a dombra, egy percre megállt, majd odalépett a fejfához. A csillag alatt a kis deszka­táblán ez állt: Szergej Ivnnov közlegény szül. I925 ben Vadállati módon megölték a fasiszták: 1945. május 2-án, Dicsőség a hősnek! I Welirmaclit ismét Líbiában Párizs felé fordult a nemzetközi közvélemény. Kormányvál­ság van Francieországban. A huszonötödik 1915 óta A politikai válság átmeneti megoldására tárgyalások folynak, kombinációk látnak napvilágot. Közben Párizsban másfajta tárgyalások is folynak. Francia- ország fővárosában ülésezett a N.ATO hadügymimszteri érte­kezlete. A napirenden a többi között az Észak-Atlanti Szövetség haderejének legközelebbi hadgyakorlatai szerepeltek. A többi között elhatározták, amint erről a francia lapok hirt adtak, hogy a nyugatnémet hadsereg megfelelő osztagai rakétafegyverekkel kombinált hadgyakorlatukat Észak-.Afrikában, Líbiában tartják. Kormányválság van Franciaországban és Párizsban elhatároz­ták, hogy a nyugat-német hadsereg egyes ala.kulatait Líbiába viszik. Két egymással párhuzamosan futó esemény. Csak párhuzamosan? Vajon oly nehéz az összefüggést meg­találni a kettő között? Az egyszerű francia polgárnak semmi esetre sem. Az lenne a csoda, ha bíznék az olyan kormányok­ban, amelyek a Wehrmacht utódát szívesen invitálják oda, ahonnan az emberi szabadságért harcolóknak éles harcok árán kellett kiseprözniük az elődöket. Ha ez így folytatódik, végül Stülpnagel tábornok úr veszi majd át ismét a párizsi helyőrség parancsnokságát. Feltéve, ha az egyszerű franciák hagyják. Mert ha nem. az lesz ám az igazi kormányválság ... A Mojszejev-egyUttes New Yorkban nagy sikert aratott. Képün­kön az együttes tagjai: L. Hrulovova, Galina UkoHcsi'vova Valentyina Loganova Ludmila Alckszandrovova. Lydia Srkarja- binova, Galina Voronkova, és Ludmila Kudrjaveevova New York belvárosában sétára indulnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents