Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-05-06 / 19. szám
Kiss elvtársnak sok öröme telik a munkában. 11 ideg áprilisi szél íúj, sötét ■n. felhők borítják az égboltot. A százdiak azonban nem sokat törődnek az időjárással. Elhatározták, mindent elkövetnek, csakhogy behozzák á mulasztásukat. A fiatalok mezei munkacsapata a falu közelében dolgozik. Tíz leány és két fiú. A melegKertészek ágyakban már kibújt a káposzta, a kalarábé és a palántákat már kiültették — mondja Kiss elvtársnő, a CSISZ falusi szervezetének titkára. Mi lesz azonban, ha fagyok köszöntenek be? A százdi szövetkezeti tagok tavaly nem érték el a tervezett zöldségtermést, ezért ezt a munkaszakaszt Kiss elvtárs gyakorlott kertész vezetése mellett a fiatalokra bízták. A CSISZ- tagokra vár az a feladat, hogy a szövetkezetét 120 000 koronával gazdagítsák. Hadd mutassuk be közelebbről a munkacsapat vezetőjét. Kiss elvtárs nemcsak jő szövetkezeti tag, hanem jó CSISZ-tag is. 1950 óta CSISZ- funkcionárius és egyszersmind szövetkezeti tag. A szövetkezet küldte ki kertésziskolába. Nagyon megszerette a mezőgazdasági munkát és katonai szolgálata után örömmel tért vissza a szövetkezeti földekre. Kitartó, gondos munkájáért nagyon megbecsülik és ezért beválasztották az Ipolysági járási vezetőségbe, sőt a kerületi vezetőségbe is. ke a sikereire. Kiss elvtárs képviseli majd az Ipolysági járást a CSISZ szlovákiai kongresszusán is. Milyenek a többi CSISZ-tagok? A százdi szervezet mindig a legjobbakhoz tartozott, a CSISZ- tagok lendítették fel a szövetkezetét. A fiatalok nemcsak a növénytermelésben dolgoznak. Elhatározták, hogy a rétek és legelők gondozásában is segítenek és mindenütt ott teremnek, ahol arra szükség lesz. Az utóbbi időben kissé elhanyagolták a kultúrmunkát. Még nem is olyan régen sikerrel lépett fel táncegyüttesük, de az idén még az ifjúsági alkotőverseny járási fordulójába sem nevezték be őket. Ug,yan miért? A százdiak azt mondják, azért, mert a lányok büszkék lettek. A jövőben azonban helyrehozzák a mulasztást és még fokozottabb tevékenységet fejtenek ki ezen a téren is.-csíkKiss elvtárs lelkiismeretes, jó funkcionárius, pontosan teljesíti kötelességét. Nem szeret dicsekedni, de amellett nagyon büszA százdi fiatalok Kiss elvtárs vezetése mellett, munka közben. Fiunci meseorszáQbiiii Senki sp gondolja, hogy a gyárban készült ez a kép. A pionírok félpmegmunkálö köre .Hunyady Lajos útmutótásával működik. C zeretem^^ embereket, inég . jelleiiségeirn isem mónd- fíá'tják rólam, hogy nem vagyok veridégsze'ré’tő, de azfe'hét, amíg nálam lákőtt Franci, nagyön is próbára tette türelmemet. Francit amikor még mint serdülő diákók együtt dézsmáltuk a ko- libai svábok cseresznyefáit ■— a szebb hangzású Ferkő néven szólitottá inindenki. Azóta lett csak ilyen „francis“- a neve, amióta! Bécsbe került, s ott valami vállalkozása folytán felvitte isten a dolgát. Szörnyű „nyugatiassá" változott, mióta nem láttam, s olyan modort vett fel, hogy most, amikor Bratislavába látogatott s nálam szállt meg, bizony attól kellett félnem, többét ront ez a hét barátságunkon, mint az egymástól távoltöltött másfél évtized. Még csönadrágját, gyűrűkkel ékesített ujjait kibírtam volna valahogyan, de az a folytonos lekicsinylés, ahogy az itteni életnívóról beszélt, még egy bárány türelmét is próbára tette volna. Mutogathattam én gyönyörű építkezéseinket, jó ruházatú járókelőinket, ő csak a maga nótáját fújta, s néha-néha any- nyira felhúzott már, hogy legszívesebben egy hatalmas pofont kentem volna le neki. Utálatos fickó lett no, — amíg meg nem térítette egy véletlen. Valamelyik nap történt, hogy egyéb program híján egy kis levegőzést indítványozott vendégem. — Menjünk ki a Vörös- keresztre, — ajánlottam némi gondolkodás után. Arra csupa kertes villa van, a levegő kitűnő, s ha eltalálna kapni egy eső, akkor is van hová beállani. Fél óra múlva kint is voltunk már a 13-as troli végállomásánál. Nagyszerű hangulatban indultunk neki az egyik cseresznyevirágos, keskeny utcácskának. A nap szinte két marokkal szórta le ránk aranysugarait, a madarak egész koncertet rendeztek tiszteletünkre, s még há akartunk volna se foghattunk volna ki kellemesebb délutánt. Alig sétáltunk azonban pár száz métert, amikor egy széles térségre lyukadtunk ki, melynek velünk szemben levő oldalát egy magas domb zárta el. Mehettünk volna jobbra, vagy balra is ugyan, azonban szemben velünk a domb tetején egy csodálatosan szép épület mosolygott csaloga- tóan felénk. Mintha a római Capitolium lett volna, úgy nézett ki ez a fehéren csillogó oszlopos épület, — mi a kutyafüle lehet vajon, soliasem láttam ezt ezelőtt! Valami múzeum féle lehet, magyaráztam bizonytalanul barátom kérdezösködésére, — van időnk, nézzük meg mi az. Amikor a domboldalba vájt szerpentin ösvényen és az épület előtti széies lépcsőkön végre feljutottunk, s átléptük a földig érő üvegajtókat, sze- münk-szánk elállt a csodálkozástól. Gyönyörű, márványpad- lós, örökzöld növényekkel díszített hatalmas hallba jutottunk ugyanis, s mintha csak törpeországba kerültünk volna, csupa kisgyermek nyüzsgött-mozgott abban. Csak nagynehezen tudtunk egyetlen felnőttre akadni, — Horváth Imrének hívták, — aki amikor megtudta, hogy barátom külföldi, maga vezetett végig ebben a mesebirodalomban. Nem, nem túlzók azzal, hogy meseországnak nevezem ezt a furcsa épületet és a hozzája tartozó 7 hektárnyi erdőt és kertet, mert hát nem tündérország-e az, melynek nagyon boldog népe csupa gyermek? Először is az emeletre vezetett fel kísérőnk, ahol egy tágas terem-félébe jutottunk. E teremben lócákon, székeken ülve, no meg a szőnyegen kuporogva kisfiúk, kislányok játszadoztak száz csodás játékkal. A játszóteremből egy óriási kör-erkélyre kerültünk, innen egy nagy-nagy szinházfélébe láttunk le. Itt is apró emberkék terpeszkedtek a kényelmes székekben, s hangos derültséggel figyelték a színpad báb-nyuszijainak kacagtató mókázásait. A földszinten még különösebb dolgokat láthattunk. Az egyik terem, — mintha csak valami gyárban lettünk volna — csupa igazi gépekkel volt berendezve. Valódi esztergapadjaival, fúrógépjeivel tökéletes fémmegmunkáló-műhely volt bizony ez a terem. Mint ahogyan a másik szoba fameg- munkáló-műhelynek, a harmadik terem pedig laboratóriumnak volt berendezve. S íme, mindegyik^^sztergapad, minde- g^^]^z'^gfűrész és minden egyes lörhbik^in'ellett fiúcskák és leánykák ültek. Az egyik gyermek apró traktort, a másik miniatűr fa-istállót fabrikált, a laboratóriumban pedig komolykodó arccal valami föld- elemzés-félét végeztek a csöppnyi tudósok. S láttunk e meseország kertjében vidáman kertészkedő, erdejében és gyümölcsösében gallyakat nyeső gyermekeket is. .'Xz egyik völgyben pedig egy mintaszerű farm képesztett el bennünket, ahol a fürgén sze- melgető csibékkel, pulykákkal és a nevetségesen totyogó japán kacsákkal szintén gyermekek foglalatoskodtak. Káprázat veit hát e csodálatos világ, vagy talán álmodtuk? Nem, nem volt káprázat, hiszen később egy iroda-félébe is elvezetett Horváth barátunk, ahol megismerkedtünk végre e meseország „tündérkirályával“. Korviny András néven mutatkozott be az a nagyon is húsból és vérből való, jóságos arcú férfi, ö vezette ezt a kedves gyermekparadicsomot, s ö mondta el a következőket: 1956 januárjától működik Bra- tislavának ez a legújabb gyermekintézménye, a Klement Gottwald Pionírpalota Micsurin- állomása. Minden kis iskolás, minden jó pionír eljárhat ide. Játszhatnak, filmekben, színdarabokban gyönyörködhetnek, s a különböző szakkörök révén kertészkedésben, gyümölcstermelésben, a zootechnikat tudományokban, s a mezőgazdasági gépek és felszerelések „gyártásában" is szép járatosságra tehetnek szert. Nyaranként pedig saját erdejükben kéthetes vidám táborozáson vehetnek részt. S hogy sokba kerüI-e mindez a sok gyönyörűség, s hogy bejuthatnak-e ide szegény szülök gyermekei is? Ugyan kérem, — mosolygott Korviny András, — nálunk nincs szegény és gazdag, nincs protekció! Mindent államunk fizet, s öt-hatszáz gyér- rríéklátogatónk nagy része munkások gyermeke! * * * Hazafelé menet szótlanul ültünk ä troli puha bőrülésén. Nem beszélt Frici sem, nem íe- széltem éri sem. Csupán, amikor a május elsejére készülőJSztá- lin-téri tribün suhant el k^sink ablaka előtt, kérdezte meg Frici kissé szégyenlősen, kissé rekedten: — A minap említetted, hogy vállalatod dolgozóival együtt te is kivonulsz május elsején. Izé... nem mehetnék én is veletek? Hát igen, a nagy felvonuláson „jómódú" bécsi barátom integetett leglelkesebben a diszemel- vény felé ... NEUMANN JÄNOS s IMI IL % p L Április 20-án, vasárnap, Szepsiben nemzeti műszakot tartottak. Dévényújfalim a C.SISZ tagjai együtt a határ- ^ őrség katonáival április 20-án megtisztítottak egy hektár földet az EFSZ számára.------------------------------------ —^^ MIM VÁLV@Q Néhány nappal ezelőtt Plavecky Stvrtokban, a könnyű- építészeti anyagok üzemében, amely egyedülálló a maga nemében, új anyagok termelésével kísérleteztek. Az új anyag tufából, tufitokból, hamuból és olyan nyersanyagokból készül, amelyekkel Szlovákia nagy mennyiségben-rendelkezik. Az üzefh évente 50 000 köbméter építkezési anyagot termel és'ezenkívül állandóan újabb-és újabb-termelési folyamatokkal kísérletezik. Keverőgépbe helyezik az új építkezési anyaghoz szükséges alapanyagokat. A kész habbetonból készült téglányokat elraktározzák. Az űj építkezési anyag kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik. Szovjetunió. Az ukrán kolhozokban tavaly több, mint 160 000 új házat építettek, kétszer any- nyit, mint 1956-ban. Franciaország. A második világháború alatt nehezen jutottak rizshez és ezért hozzáfogtak a rizstermeléshez. A mai terméshozam körülbelül 90 000 tonnát tesz ki és 759'o-ban fedezi a hazai szükségletet. Bulgária. Az utóbbi években nagyon kiépítették az öntöző- csatcrna-hálózatot és a talajjavítás terén is szép eredményeket értek el. Az öntözött területek terjedelme 110 000 hektárra emelkedett, s így kétszer akkora, mint 1952-ben. Eg,yesült Államok. A gazdasági válság jelei a mezőgazdasági gépiparban is mutatkoznak. Az Allis Chalmer Co üzem, amely a legnagyobbak közé tartozik, kénytelen volt sok üzemét leállítani, és sok ezer munkását bocsátotta el. Románia. Az 1958-as állami költségvetés 5.3 milliárd leit fordít a mezőgazdaság céljaira (100 lei = 120 Kcs). A mezőgazdaság 6.000 új traktort, 3500 kombájnt, 3350 kukoricakombájnt és sok más mezőgazdasági felszerelést kap. Kína. Az elmúlt nyolc év alatt 50 különböző országba 250.000 tonna teát szállítottak. A termés nagyobb részét a hazai szükséglet fedezésére fordítják. Német Demokratikus Köztársaság. Az egy személyre eső elélmiszerszükséglet az 1956-os évvel szemben lényegesen emelkedett. A hús fogyasztása 5%- al, a vajé 7%-al, a zsíré lOO/o-al és a tojásé 11%-al emelkedett. Anglia. A fogyasztók egyre inkább az olcsó margarint vásárolják. Az 1934 —38-as években a zsírfogyasztás személyenként 11.2 kg-ot, a margarinfogyasztás pedig 3.9 kg-ot tett ki. Ma azonban fordított a helyzet. Személyenként évente átlag 7.6 kg vajat, és 7.1 kg olcsó margarint fogyasztanak.