Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-22 / 17. szám

CSISZ kassai ke­rületi vezetősége által indított versenyben: mi­nél több fiatalt megnyerni a me­zőgazdaságnak - a királyhelmeci járás is kiveszi részét. A közel­gő XI. -pártkong­resszus tisztele­tére 200 fiatal megnyerését vállalták. Noha a CSISZ járá­si szervezete még nem látott teljes lendülettel az adott szó beváltásához, egyes falusi szervezetek vezetőségei már szép eredményt értek el e té­ren. Jól dolgoznak a zempléni fiatalok és komoly eredmé­nyekről ad számot Cservé­nyük János CSISZ-elnök Bácskáról, ahol két nap alatt 10 fiatalt nyertek meg a szö­vetkezetnek. Cservényük János tagja a CSISZ kerületi vezetőségének is. Az elhangzott felajánlást komolyan vette és azonnal munkához látott. A vezetősé­gi tagokkal közösen megláto­gatta azokat a fiatalokat, akik bár alkalmilag dolgoztak a szövetkezetben, de még nem voltak rendes tagok. Munká­juk sikerrel járt. Krajnyik Lajos, Dajka Rozália, Vtgh Jolán, Krajnyik Irma, Dajka Margit, Dajka Erzsébet, Kar­dos Ilona, Randi Bertalan és Dajka Ilona aláírták a belé­pési nyilatkozatot és ezzel véglegesen a szövetkezeti gazdálkodás mellett döntöt­tek. A bácskai CSISZ-szervezet így igazolta, hogy nem feled­kezik meg a felettes szervek határozatairól és még kevés­bé mezőgazdaságunk fejlesz­téséről. CSISZ-szervezetek köves­sétek példájukat! KASZONYI ISTVÁN HÍREK • 60 MÉTERES KERÍTÉS - MÁSFÉL ÖRA ALATT. A Német Demokratikus Köztársaságban a Volksbau nevű vállalat újfajta kerítéshálót dolgozott ki per- lonszálból. A 3 —9 méter hosszú kerítésdarabok métere 2 már-^ kával olcsóbb, mint a fakerítésé. Ebből az anyagból két munkás másfél óra alatt állíthat fel egy 60 méter hosszú kerítést. • AUTÖÜT ÖTEZER MÉTER MA­GASBAN. Nemrég nyitották meg Kínában a Tibetbe vezető új au- tóutat, amely ,a világ legmaga­sabban fekvő útvonala, körüibe- lül ezer kilométer hosszúságban 4 000 — 5 000 méterrel a tenger­színt felett. A Kuenlun hegy­ségben épült az út, amelynek elkészítéséhez alig másfél esz­tendőre volt szükség . • AZ ŐSZI BÚZA magas hek­tárhozamáért Szovjetunióban folytatott versenyből a Kirov- kolhoz dolgozói kerültek ki győztesen. N. S. Aliba munka­csapata 90 hektárról 50.1 mé­termázsa búzát gyűjtött be, má­sodik helyre M. P. Marsan csa­pata került, mely 29 hektárról 47 métermázsa búzát takarított be. • AZ ANGOL PARKOKBAN legújabban 2.4 —DES vagy Crag 1. jelzésű dudva elleni szert használnak, ami nem más, mint dihlorophenoxietilszulfát. Egy hektárra 4.5 — 9 kg igen enyhe oldat is elegendő, s ez a meny- nyiség 4 — 6 hétre megakadá­lyozza a dudva elterjedését. • AZ EGÉSZ VILÁGON kö­rülbelül 16 — 17 000 hektár terü­leten építettek üvegházakat. A legtöbbet Hollandiában. Ez is bizonyítja, hogy ott milyen fej­lett a kertészet, • MENNYI DOHÁNYT FO­GYASZTANAK EURÓPÁBAN? A behozott dohány egyharmadát Anglia fogyasztja el és csak 40%-át a Német Szövetségi Köztársaság, melynek ugyan­annyi lakosa van, mint Angliá­nak. Dohánybehozatal terén har­madik helyen áll Franciaország. Az elmúlt évben a világon a do­hányszükséglet 3%-al emelke­dett. • A SZARVASMARHAÁLLO­MÁNY különös megbetegedését észlelték a Német D. Köz­társaságban és Svájcban. Gondos kutatás alapján megállapították, hogy a széna kötözésére olcsó papírspárgát használtak, amely 4.6%-os hexaklornaftalint tar­talmazó színes viasszal volt pre­parálva. Az állatok valószínűleg elfogyasztották a spárgát és bőrrákhoz hasonló daganatokat kaptak. Ha Komáromba érkezik az utas és a hajógyárba akar men­ni, nem kell hosszadalmas jobb- ra-balra való kérdezősködéssel pocsékolni az idejét: ha bár­mennyire járatlan is a városban, rögtön szemébe tűnik a gyár sokszínű épületeivel, és máris tudja az útirányt. Hatalmas gyár nőtt ki a Bene egykori elhagyatott térségein; Közép-Európa legnagyobb hajó­gyára. Komárom ugyanis a vizek vá­rosa; itt folyik a Duna, a Kis Duna, a Vág, a Nyitra, a Zsitva és egy kevésbé fontos víz: a Holt Vág —, éppen ezért már a természeti feltételek is mind igazolják a gyár e helyen való építésének jogosságát. Bent a gyárban igazi „gyári­hangulat“ fogad: az óriási sze­relőcsarnokban félkész hajók emelkednek, mozgódaruk rohan­nak el a fejünk felett s oly óriási zajjal kalapálnak, s az ember nem tud olyan erősen kiabálni, hogy megértsék. Itt nagyobbára csak mutogatni le­het. További hajótesteket, a már elkészülteket a „mólóra“, azaz az üzemi kikötőbe vontatják. A hajók vízrebocsltása minden esetben kisebbfajta ünnepszám­ba megy. Eggyel megint több, újabb munkasiker! Laikus szemmel nézve szinte hihetetlennek látszik, hogy a sokféle vaslemezből, gépből, mű­szerből, melyek „s.zabályos ren­detlenségben“ hevernek az épí- tőcsamokban, végül is olyan csodálatos alkotás lesz, amilyent igen sokan csak újságokból és fényképekről ismernek. A komá­romi Steiner Gábor üzem eddig 31 személyhajót és 48 folyami vontatóhajót szállított le meg­rendelőinek. Ugyanakkor más, kisebb úszóműveket is készíte­nek. MÓL 1200 A szerelőcsarnokban hatalmas méreteivel szokatlan hajótest tűnik a szemünkbe. Font, az or­rán kis tábla hirdeti: MÓL 1200. Ez lesz az új motoroshajő. Oj komáromi specialitás! 1200 ló­erős, fényűzően berendezett hajó (ebben az évben elkészül a min­tapéldány), amely sajátságos segédkormányzó berendezéssel fordul és járhat a beltengeren is. Megtudjuk, hogy a MÓL 1200- as különösen kedves a komáro­miaknak: ezt már ők tervezték. A rajztáblán elbűvölve nézzük a sokszínű, furcsa, szeszélyes vonalakkal teli ábrát. Az egész hajótest áll előttünk. Hány kon­struktőr, mérnök, rajzoló verej- tékes munkája rejtőzik e rajz mögött, s milyen csodálatos szervezés, összmunka kell ah­hoz, hogy minden hajlat, ív gör­bület beleilleszkedjen az előre meghatározott helyre, hogy min­den úgy legyen, ahogyan a mér­nök, a tervező megálmodta, A jó munkát bizonyítja az is, hogy az üzem nemrég nyerte el másodszor a kormány és a Szak- szervezetek Központi Tanácsá­nak vörös vándorzászlaját. Ezt a nagy kitüntetést komoly, fá­radságot nem ismerő munkával kellett a hajóépítőknek kihar­colni. A komáromi hajógyárban is úgy volt, mint több nehézipari üzemben: nehezen ment az in­dulás, mert sok idő kellett ah­hoz, míg az egykori szabók, cipészek, borbélyok és más kis­iparosok elsajátították a hajó­építés tudományát. Nagy, nehéz munka volt, de megérte! Ezek a hajók, amint azt nemrég Tarakanov elvtárs a Szudoinyort vezetője, az üzemi újság szer­kesztőjének adott nyilatkozatá­ban mondotta, ma már müsza- kila'g is minden téren nagyszerű alkotások. A FIATALOKRÓL Ezekben a sikerekben termé­szetesen nagy szerepe van az ifjúságnak is. Az üzemben na­gyon sok fiatal dolgozik, s mind a termelésben, mivel az admi­nisztrációban derekasan megáll­ják helyüket. A CSI.$Z szerveze­tének munkája is kielégítő. Nemrég, Jerzybasinsky elvtárs vezetésével, lengyei fiatalok jártak az üzemben, hogy meg­ismerkedjenek a komáromiak munkájával, a szervezettel és a különféle problémákkal. Karol Seemann mérnök, a CSISZ össz- üzemi szervezetének elnöke tá­jékoztatta a lengyel elvtársakat a szervezet munkájáról, a hiá­nyosságokról é.s azokról az el­képzelésekről, amelyek a munka még jobbátételét szorgalmazzák. Az ifjúság részt vesz „Az if­júság millióiért“ mozgalomban, és értékes munkafelajánlásokkal köszönti pártunk XI. kongresz- szusát. Ezek a felajánlások nagy mértékben járulnak hozzá a terv teljesítéséhez, illetve túlteljesí­téséhez, mert olyan fontos dol­gokra irányulnak, mint a gyár­tási folyamatok lerövidítése. anyag- és időmegtakarítás, újí­tási javaslatok bevezetése. A CSISZ összüzemi szerveze­tének vándorzászlaját mindig a legjobb alapszervezet nyeri el. A vándorzászló legutóbb az V. alapszervezetnél ttolt. A szervezet munkájában fel­merülő legnagyobb nehézség. — mondotta Seemann mérnök, hogy a munkába nagyon sok fiatal jár be, akik műszak után az állomásra sietnek, hogy elér­jék a vonatot. így azután a vi­déki ifjúságot nehéz összefogni. De a jövőben, amikor is elegen­dő legénylakás áll majd a ren- delkezé-sünkre, remélhetőleg ez a probléma is megoldódik. A közelmúltban az ifjúság ré­szére egy új. nagyszerű lehető­ségekkel teli kezdeményezés, az „Ifjú újítók negyedéve“ vette kezdetét. Az üzem idősebb dolgozói újítói évtizedes tapasztalataik­kal az ifjú munkások rendelke­zésére állnak, hogy ez a hasznos kezdeményezés sikerrel járjon. Az újitójavaslatokra az egyes gazdasági vezetők és az illeté­kes műszaki elbíráló bizottság tagjai is gyorsabban reagálnak, hogy mielőbbi gyakorlati érvé- nyesitésükkel a gyártáEji eljárást még'jobbá és hatékonyabbá te­hessék, A fiatalok felajánlották, hogy az ,,Ifjú újítók negyedévében" pártunk XI. kongresszusának tiszteletére 100.000 koronát ta­karítanak meg. Nagyszerű lehetőségek, távla­tok kínálkoznak tehát, s most egyedül az ifjúságon múlik, hogy milyen eredményeket ér majd el. Bízunk a hajóépítő fiatalok lendületében, munkaszereteté­ben és abban, hogy a továbbT munkasikerek nem maradnak el! VISZONTLÁTÁSRA Mire elhagyjuk a gyárat, las­san bealkonyodik. A munka azonban továtsb halad: a délutá­ni műszak vette át a hajókat, hogy este 11-ig az 6 kezeik nyomán épüljenek — szépülje­nek. A munka zaja, a sok élmény még mindig körülzsong és hol-* doggá tesz az a tudat, hogy fej­lett iparunk ma már olyan nagy­szerű alkotások létrehozására képes, amilyeneket az üzemben láttunk. Viszontlátásra Komárom, sok sikert és a vörös vándorzá.szló további megtartását kívánjuk! (k. 1.) Új távlatok A NEMZETGYŰLÉS JÓVÁ­HAGYTA AZ 1958. ÉVI ÁL­LAMI KÖLTSÉGVETÉST Az állami költségvetés az idén a vállalatok saját forrá­sait beleértve, 10 milliárd 453 millió koronát, tehát 1957-hez viszonyitva 9,6 szá­zalékkal többet irányoz elő a mező- és erdőgazdálkodás fejlesztésére. Ebből a mező­gazdasági iskolákra, a tudo­mányra és a műszaki fejlő­désre egy milliárd 9 millió korona, azaz 1957-hez viszo­nyítva 15.5 százalékkal több jut. Az egységes földmúvesszö- vetkezetek beruházási épít­kezéseire és hosszú lejáratú szükségleteire továbbá 2 mil­liárd 698 millió korona ösz- szegü hitelt, azaz 1957-hez viszonyítva 40.8 százaiékkal többet biztosítunk. Az a tény, hogy a mező­gazdaságra előirányzott költ­ségvetési kiadások 1948-ban összesen egy milliárd 16 mii­Hó koronát tettek ki, míg az idén 10 milliárd 453 millió koronát érnek el, igazolja, milyen gondot fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére. Minden szövetkezeti tag és az egész társadalom érdeke, hogy a mezőgazdasági ter­melés gyorsabban növeked­jék. A mezőgazdasági terme­lés a második ötéves terv első két éve alatt 1.4%-al növekedett, a szövetkezeti tagok és parasztok jövedel­me azonban 17.4%-al volt nagyobb. Az EFSZ-ek termelésének gyorsabb növekedése megkö­veteli, hogy a szövetkezeti tagok fő figyelme még job­ban a szövetkezeti gazdálko­dásra irányuljon és a háztáji gazdálkodást összhangba hozzák a szövetkezet érde­keivel. A háztáji gazdaságo­kon az alapszabályokban megengedettnél nagyobb gaz­dasági állatállományt tarta­nak és ennek következtében jHasználjunk ki minden percet! .A bratislavai GT.4 dolgozója, JMUculás Kormos magáévá tette a jelszót és valóban igyekszik kihasználni minden percet. a túlméretezett természet- j beni jutalmak gyöngítik a' szövetkezet általános gazdál­kodását. Az idén az EFSZ-ek beru- ( házásaira általában 3 milliárd j 187 millió koronát kell fordí­taniuk saját és állami eszkö­zökből. Eddig azonban az egy 1 szarvasmarha istállózásának j költségvetései nem csökken­tek. A Kutná Horá melletti { onomysli szövetkezeti dolgo­zók önsegélyczéssel 100 da­rabot befogadó tipizált te­hénistállót építettek. Az i összköltség a tagok jutalma- j zását és a saját anyagokat j beleszámítva egy szarvas- ( marha után 7.720 korona he- [ lyett 4880 koronát tett ki. Ha tekintetbe vesszük, ] hogy az idén 360 ezer szar-( vasmarha számára kell új is- j tállókat építeni, akkor ez a megtakarítás köztársasági vi­szonylatban 1 milliárd 22) millió koronát jelent, A ,,Minél kisebb költségek, ] annál nagyobb támogatás" i elv jegyében az állam módo- ' sította az általa nyújtott 1 közvetlen támogatást, hogy j a szövetkezeti tagok minél) olcsóbban építsenek. Az állami költségvetés a) milliárd 158 millió jcoronát, teháf a tavalyihoz viszonyítva ] 15.8 százalékkal többet írá-1 nyoz a gép- és traktorállo- < mások fokozott feladatainak | biztosítására. , A mezőgazdasági feladatok j teljesítésében most fokozott felelősség hárul a nemzeti bizottságpkra, melyeknek) jogköre messzemenően kibő­vül. A nemzeti bizottságok ] az év folyamán maguk gaz- i dálkodnak a mezőgazdaságra J előirányzott általános költ- i ségvetési kiadások 80 száza­lékával. JÚLIUS ÖURIS pénzügyminiszter j beszámolójából !-rx. ' Ilyen lesz majd a MÓL 1200 jelzésű új motoroshajó. Seemann mérnök, a CSISZ összüzemi szervczelének elnöke üd vözli a lengyel vendégeket. Az első személyhajó a „Rosszija“ SZOVJETUNIÓ. A Szovjetunió déli körzeteiben kiszélesítik a szőlőterületet. Ez a terület ta­valy a szovhozokban és kolho­zokban 95 600 hektárral növeke­dett. Az idén legalább 100 000 hektár területen akarnak szőlőt ültetni. A következő évben a szőlőültetvények területe a szovhozokon és kolhozokon egy millió hektárt tesz ki. BULGÁRIA. Az utolsó ötéves terv szerint 14 434 000 gyü­mölcsfát ültettek ki a szövetke­zetek és az egyénileg gazdálko­dók földjein. NÉMET SZÖVETSÉGI KÜZ- TÁRSAS.ÁG. Schleswig Holstein­ban az Eider folyó partját any- nyira elmosta az ár, hogy a ter­mékeny partok hónapokig víz alatt állnak. Nagyon fontos len­ne végre megvalósítani a folyó szabályozását, legalább 100.000 hektár termékeny földet nyer­nének. A szövetségi kormány azonban nem hajlandó folyósí­tani a szabályozás költségeit. KiN.A. 1968-ig további 54 mil­lió hektár területet fásítanak be. Főleg olyan fákat ültetnek, amelyek gyorsan nőnek és gaz­dasági szempontból hasznosak. A tervezett fásítással 300 000 000 köbméter fa kitermelését bizto­sítják. ROMÁNIA. Sztálin közelében a Stupini állami gazdaságon ha­talmas, teljesen korszerű tyúk­farmot létesítettek, ahol havon­ta 65 000 csibét költetnek ki, JUGOSZLÁVIA. A kormány határozata értelmében Macedó­niában 11 duzzasztógátat épí­tettek és kiszélesítették az ön­tözési hálózatot is. Ebben a kör­zetben 60 000 tonna gyapot, 30 000 tonna dohány, 50 000 ton­na rizs, 176 000 tonna gabona­nemű, 219 000 tonna cukorrépa termelését akarják elérni. FRANCIAORSZ.ÁGBAN, a Német Szövetségi Köztársaság­ban, Ausztriában, Svájcban és más európai államokban egyre job­ban elterjed a 20 %-os foszfo- ros műtrágya használata, amely északafrikai foszfátokból készül. A legalkalmasabb az enyhén sa­vanyú és savanyú talajnál az olyan területeken, ahol 600—700 mm a "csapadék. Az új műtrá­gyát olyan növényeknél alkal­mazzák, amelyeknek hosszabb a vegetációs időszaka. A hiper- foszfátot ilyen esetekben a szu­perfoszfát és a Thomas-féle műtrágya helyett alkalmazzák. Komposztok készítésénél külö­nösen alkalmas.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents