Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-22 / 17. szám

A fiátalc^ pártunk XI. kong­resszusa tiszteletére napról nap­ra több kötelezettséget vállal­nak. A vállalások által gazdasá­gosabbá teszik a termelést, job­ban megállják helyüket a mun­kában, tanulásban, s lelkesedve végzik el feladataikat. A fiata­lokat nagy tettekre mozgósítja a pártunk iránti szeretet. A VÄGSELLYEI JÄHÄSBAN A pártkongresszus előtti Idő­szakban a vágsellyei fiatalok komolyan kezdtek megbarátkoz­ni azzal a gondolattal, hogy a helyi EFSZ-ben dolgozzanak. Éppen az ifjúsági alkotőverseny szította fel a fiatalokban a tü­zet, mert megmutatkozott, hogy mindenhol lehet szórakozási le­hetőséget találni, csak meg kell azt szervezni. Az ifjúsági alko­tóverseny pedig szórakozást is n^jtott a fiataloknak. Ezért több vágsellyei fiatal elhatároz­ta, hogy belép a szövetkezetbe s nem megy el lakóhelyétől tá­volra dolgozni. Hosszúfalun a párt XI. kong­resszusának tiszteletére Ada- mek János,- aki kavics fuvaro­zással foglalkozik, vállalta, hogy az év folyantán 76.000.- korona jövedelmet biztosit az EESZ- nek. Ugyanebben az alapszerve­zetben Tirinda Sándor a kong­resszus tiszteletére vállalta, hogy hektáronként a tervezett­nél egy mázsa dohánnyal többet termel. A hosszúfalusi alapszer­vezetben a fiatalok kötelezett­ségvállalásának összértéke meg- közelfti a 108.000.- koronát. A vágsellyei kertészeti iskola CSISZ-szervezetének tagjai kö­telezték magukat, hogy a kcmg- resszus tiszteletére 2.000 órát dolgoznak le a helyi EFSZ-ben. A felsőjattói állami gazdaság üzemi CSISZ-szervezetének egyik tagja, Marcsek Gusztáv Kötelezettségvállalásuk kere­tében a tanulók többször ellá­togatnak a szövetkezetbe és kultúrműsorukkal szórakoztat­ják az ottani dolgozókat. Ezen­kívül sürgős munkáknál mindig segítenek a szövetkezetben. TÖTH ENDRE Ipolyság HARMAC A CSISZ harmaci alapszeive- zetének tagjai szintén kötele­zettségvállalásokkal köszöntik pártunk XI. kc«igres.szusát. Hatszáz brigádórát dolgoznak a faluszépítési akció keretében. Az új kultúrház építésénél 10 000 brigádórát dolgoznak. Az Üj Ifjúság című hetilap ré­szére 10 előfizetőt szereznek. A CSISZ-tagok a harmaci EFSZ-ben egyénenként 50 bri­gádórát dolgoznak. öten megszerzik a Fucsík- jelvényt. A rét- és legelöjavítási akció­val kapcsolatban 250 hektár ré­tet és legelőt rendeznek. Elősegítik a szövetkezetben folyó építkezéseket és öt CSISZ tag mint állandó munkás az építkezési csoportban dolgozik. A CSISZ HARMAC! ALAPSZERVEZETÉNEK VEZETŐSÉGE FÜLEKEN Mi, a füleki Béke-üzem üzemi CSISZ-szervezetének tagjai a CSKP XI. kongresszusa tisztele­tére és a martini J. V. Sztálin üzemi bizottsága felhívására a következő vállalást tesszük; 1. Az ifjúság millióiért moz­galom keretén belül az ifjúsági műhelyben az önköltségeken 15 000 Kős-t takarítunk meg és a mozgalomba bevonjuk az üzemben dolgozó fiatalokat. 2. Az ifjúsági műhelyben az 1958-as év termelési tervét az előírt minőség betartása mel­lett 101 százalékra teljesítjük. 3. A védnökölt EFSZ-ek meg­segítésére a csúcsmunkák Idején 260 brigádórát dolgozunk le. 4. Tizenöt új CSISZ tagot szervezünk be. 5. Két kultúrműsort tanulunk be és felkeressük velük a véd­nökölt EFSZ-einket. 6. Bekapcsolódunk az Ifjúsági Alkotóversenybe. Találkozás a Dunán Az idén sok ifjúsági rendez­vény készül. A sok verseny és az olyan országos akciók mel­lett, mint például a CSISZ szlo­vákiai és országos kongresszusa, Bratislava a dunai város nagy napokra, a Duna két partján rendezett ifjúsági találkozóra készülődik. A találkozó június 24. és jú­lius 6. között valósul meg. A ta­lálkozást az Ifjúsági Alkotőver­seny központi fordulójával és a Testnevelési Ünnepségekkel köt­jük össze. Az ünnepségeket or­szágos méretben szervezzük, el­jönnek a fiatalok az ország min­den részéből. A gottwaldovl és a brnoi kerület ígéretet tett, hogy tőlük naponta 5000 fiatal vesz részt az ünnepségeken. A Duna partjain megvalósuló ifjúsági találkozó rendkívül vál­tozatos és gazdag műsorral ké­szül. A pionírok — akik számá­ra az ünnepségeket június 24. és július 1. között rendezik, tá­bortüzet raknak a Kolibán, s a bratislavai pionírok erre a talál­kozóra már szorgalmasan ké­szülődnek. Azok az együttesek lépnek majd fel, amelyek beke­rültek az Ifjúsági Alkotóver­seny központi fordulójába. Ezen­kívül hangversenyeket rendez­nek az amfiteátrumban, a pioní­rok felvonulnak a város utcáin a petrzalkai stadiőnig, gyermek­karnevált rendeznek a Pionír Palota kertjében, ahol az Ifjúsá­gi alkotőversenyben győztes pio­nírok átveszik a díjakat. Az ünnepségek rendezősége a serdültebb ifjúság számára is gazdag és változatos programról gondoskodik. Az ünnepségeket július 1-én, kedden este 19 óra­kor a Vár amfiteátrumában nyitják meg. Az Ifjúsági Alko- fóverseny központi fordulójának fellépésein kívül a Dunán állan­dó hajókirándulásokat és esti hangversenyeket rendeznek. A Testnevelési Ünnepségek ren­dezvényeiből csak a legfonto­sabbakat említjük meg: a ke­versenyre hívta a vágsellyei já­rás összes traktoristáit és vál­lalta, hogy az előírt tervet jó- minőségü munka mellett folya­matosan 200 %-ra teljesíti. A farkasdi fiatalok a kong­resszus tiszteletére vállalták, hogy 10 hektárnyi földterületről brigádmunkával betakarítják a takarmányt. A ' mocsonoki alapszervezet tagjai úgy határoztak, hogy pár­tunk. XI. kongresszusáig 10 fia­talt nyernek meg a szövetkezet számára és a faluban épülő strandfürdőn ledolgoznak 5000 brigádórát. VARNAY TIBOR Nagysurany. LELESZEN A leleszi mezőgazdasági isko­la pártunk XI. kongresszusa tiszteletére versenyre hívta a királyhelmeci szlovák és magyar tannyelvű 11 éves középiskola tanulóit. A versenyfelhívás pontjai a következők; Az iskolai faliújság megszer­vezése, tekintettel tartalmára és szép kivitelére. A Latorca szabályozási mun­kálatainál melyik iskola tanulói dolgoznak le több brigádórát. A sportolásból melyik iskola tanulói veszik ki legjobban ré­szüket és milyen eredményeket érnek el az egyes sportágakban. KASZONYI ISTVÁN JNB, Királyhelmec. IPOLYSÁG Az Ipolysági mezfigazdasági iskola tanulói a járásban levő egegi EFSZ felett védnökséget vállaltak. Az iskola tanulói pár­tunk XI. kongresszusának tisz­teletére egy hektár kukorica és egy hektár cukorrépa termesz­tését vállalták a szövetkezet­ben. A terméseredmények elé­résében versenyre hívták a sző-’ vetkezet tagjait. Bratislavában nemrég tartották meg a Csehszlovák Vöröskereszt kerületi konferenciáját. A kon­ferencia alkalmával a Vöröske­reszt Szlovákiai Bizottsága a Vöröskereszt bratislavai kerületi szervezetet mint az ország leg­jobb kerületi szervezetét tün­tette ki. rékpárversenyt, a Praha —Brno — Bratislava —Pieätany vizipóló mérkőzést, a Csehszlovákia — Lengyelország vívóversenyt, a , Bratislava — Bécs tomász-fellé- ' péseket, könnyüatletikai verse­nyeket. A Kultúra és Pihenés Parkjában a fiatalok bált ren­deznek, ahol a táncversenyben részt vevő együttesek lépnek fel. Július 5-én a Hviezdoslav téren 21 óra 30 perckor éjjeli manifesztáciő kezdődik; vasár­nap, július 6-án manifesztációs felvonulást rendeznek és a köz­társaság különböző vidékei kö­zött baráti szövetséget kötött fiatalok nyári vendéglőkben ta­lálkoznak. A programot a tor­nászok fellépései és a falusi fia­talok találkozása az Ifjúsági Fa­luban teszik változatossá. Majd az Ifjúsági Alkotóverseny köz­ponti fordulóján részt vett győztesek között kiosztják a dijakat és utána reggelig tartó ifjúsági mulatságok következ­nek. Már most elmcmdhatjuk, hogy az ifjúsági rendezvények iránt óriási az érdeklődés. Meggyőző­désünk, hogy Bratislava utcáit kékinges fiatalok lepik el. A szervezés kérdései iránt sok fia­tal már most érdeklődik. Egye­lőre azt üzenjük nekik, hogy az ünnepségek résztvevői iskolák­ban, intemátusokban és sátor­táborokban, valamint magánhá­zakban nyernek elhelyezést. A bratislavai fiatalok lesznek a vendéglátók és mindent elkö­vetnek, hogy városukat ünnepé­lyesen feldíszítsék és az utcák, a parkok tiszták és rendezettek legyenek. A bratislavalak az Európa mű- korcsolyázó bajnokság napjai­ban már megmutatták, hogy milyen vendégszeretők tudnak lenni. A Duna két part.ján rendezett ifjúsági találkozó alkalmat ad, hogy vendégszeretetüket fiatal polgártársaikkal szemben is be­bizonyítsák. élet és halál felett egyedül a ka­pitány rendelkezik, akinek köte­lessége, hogy még a legválságo­sabb pillanatban is megőrizze hidegvérét és betartsa a nemzet­közi szabályt: az elsőbbség az utasoké! De egyúttal világossá vált mindenki előtt, hogy akit nem vesz fel a mentőcsónak, kö­nyörtelenül a halál fia. Ezért hi­ába volt minden beidegzödött fegyelem, a hajósok dulakodni kezdtek a kevés számú titassal, de ekkor A KAPITÁNY KEZEREN MEG­VILLANT A REVOLVER. Még egy utolsó, harsány figyelmezte­tés és eldördült az első, közvet­lenül utána a második lövés. Nyomukban két tengerész holtan rogyott össze. A legénység fog­csikorgatva megtorpant, mert 'a pisztoly tátongó csöve továbbra is fenyegetően meredt rájuk. Az utasok elhelyezkedtek a két csó­nakban, magukkal cipelve a se­besülteket is. Üjabb parancsszó hangzott el; a csónakokat vízre bocsátották a szegény, halálra ítélt matrózok. — Megfeszítet­tük minden erőnket, — folytat­ta az elbeszélő, — hogy minél távolabb kerüljünk a süllyedő hajótól, mert az elmerülés után keletkező örvény könyörtelenül magával ránt mindent a feneket­len mélységbe. A többi már pil­lanatok müve volt: A HAJÖ OR­RAL BUKOTT HÜLLÁMSIRJÁBA. Még láttuk a kapitányi fülkét és i ekkor még egy lövés dördült el, i az utolsó: a kapitány főbelötte magút! Negyvenkét tiszt és mat- \ róz követte útján oda, ahol már ] csak számtalan vízbuborék em- \ lékeztet a helyre, ahol a fensé- ■ ges tenger végzett egész, kö­nyörtelen munkát. — Két nap és , két éjjel felóáltva eveztünk, — ^ fejezte be mondókájúí vendé- - günk, — míg végre, t^re, dél- kinai halúszbárkúk fogtak ki bennünket. Egy tizenkét éves ' fiú öt perccel a megmentés előtt ' lehelte ki lelkét, a kórházban to- ^ vábbi hat utas halt bele sérülé- seibe. ' r Felesleges megemlítenem, hogy ; áj utasunk ezen tragikus törté­netének tneghallgafása után már ^ nem aludtunk olyan nyugodtan, jj mint két nappal azelőtt, a fő- mérnök magyarázata után! j! Jaj annak... Nyitra élénk forgalmú ke­rületi székhely. Lakossága az elmúlt napokban hatalmas hékemanifesztációt rendezett c tett hitet a béke mellett. Kisebb-nagyobb embercso­portokból áradó emberfolyam keletkezett és mindent el­söprő erővel menetelt. Fia­talok, idősebbek egyaránt tüntettek a békéért. Vasuta­sok, katonák, üzemi és me­zőgazdasági dolgozók, hi­vatalnokok egyaránt megmu­tatták békevágyukat, de egyúttal az erő seregszemlé­je is volt a felvonulás. Meg­mutatkozott a nép ereje s jaj lenne annak, aki bánta­ni merészelné hazánkat. Az egyik idősebb vasutas a vasutasok életéről beszélt. A fiatalok hallgatták, minden szavát magukba szívtak, köz. ben egyre nőtt, egyre népe­sebb lett a gyülekező cso­port. Rátértek a napi ese­ményre is. Elmondta, hogy milyen odaadással és lelkiis­meretesen végzik a vasuta­sok felelősségteljes munká­jukat. Örömmel szállítanak ipari és mezőgazdasági ter­ményeket, mosolyogva me. nesztik a kiránduló és rek­reációs vonatokat. Éjjel, nap­pal helytállnak posztjaikon, emberek élete és sok milliós érték felett örködnek. S mi­ért ne végeznék továbbra is ezt a megtisztelő, örömteli feladatot? Azért, mert né­hány nagytőkés, kapzsi mil­liomos ezt meg akarja aka­dályozni? Hogy tőkéjüknek nagyobb befektetést szerez­zenek, páncélszekrényeikben újabb milliók halmozódjanak fel? Ezért uszítanak a béke ellen! Csak békében boldogulhat az emberiség, békében tanul­hatnak a fiatalok és érvé­nyesíthetik tudásukat a ter­melésben. A fiataloknak két­szeresen szent a béke, két­szeres odaadással kell érte küzdeni. A békét pedig meg- védjük, és ha valaki bánt minket, beletörik a bicskája. Keményehbek vagyunk ml annál, hogy ütni lehessen bennünket, s ezt a nyltral béketUntetés is megmutatta. Fiatalok zászlós éneklös csoportja és komolyabb arcú idősebbek menete vonult Hosszú seK'kba a nyitrai ut­cákon. Békét akarunk, jaj i annak, aki bántani mer min­I két! I -bi­Aki olyan lányt vesz feleségül Magyarbélen a CSISZ keretében egy varró- és szabászat! tan­folyamot szer­veztek. A tan­folyam vezetését Szabó Zsófia nemrég vette át Fodor Olgától, akinek munkája nem engedte meg, hogy tovább foglalkozzcKi a fiatalokkal. A tanfolyamot 13 fiatal lány látogatja, javarészük a szövet­kezetben dolgozik. Hetenként egyszer jönnek össze és akkor nemcsak egymás tapasztalatait cserélik ki, hanem tervszerűen átvesznek egy-egy témát, ami a varrással és a szabászattal összefügg. Zsófi néne elmondta, hogy minden lány jegyzeteket, rajzokat készít és kezdetben az alapszabás, rajzolás eléggé bo­nyolult formáival ismerkedtek meg. Később már ruhaanyagot hoz­tak, amiből blúzt és szoknyát varrtak. Ma már minden 'segít­ség nélkül minden egyes lány, aki résztvesz a tanfolyamon, szoknyát, blúzt, kötényt tud varrni. Megkérdeztem Szabó Zsófi nénétöl, hogy a lányok szívesen járnak-e a tanfolyamra. Azt felelte, hogy igen. Nagy kedvvel látogatják, s ez abból is látszik, hogy ha összejönnek, nem a tervezett két órai időt töltik együtt, hanem együttlé- tük sokszor belenyúlik az éj­szakába is. Ez természetes is, mert mmdegyik arra törekszik, hogy az anyagból minél többet elsajátítson. Két évig tanulnak ezek a lá­nyok szabni, varrni. Eredményes volt a tanulás eddig is, és a jö­vőben még jobban igyekeznek. Április végén befejezik a tan­folyamot, de odahaza tovább gyakorolják majd a varrást és jövőre újra kezdik. A szabást és varrást olyan mértékben sajá­títják el, hogy nyugodtan vásá­rolhatnak ruhaanyagot, nem kell varrónőre bízni, mert saját ma­guk is elkészítik ruhájukat. !dondanl sem kell, milyen jól jár jz a fiatal aki varró- és szabá- izati tanfolyamot végzett lányt vesz feleségül. FÜLÖPP PÉTER himbálódzó jármű éppen gyúj­tópontjába került, s melyből már nem volt menekvés. Mire a tisztek italos mámorukból felo­csúdtak, a forgószél már fel is kapta és játszi könnyedséggel a levegőbe emelte a tizenegyezer tonnás óriást, mely egy, a víz színe alatt fekvő szirtre vissza­hullva, egyszerűen kettéhasadt! A zuhanás folytán halálra seb­zettek jajkiáltását túltömbölte az orkán, a szétforgácsolt árbo­cok recsegését elnyelte a ron­csokhoz vágódó hullámok dü­börgése, Vaksötétség borult az anyag- és emberroncsok össze- kiíszált tömkelegére, melyre most zuhogó áradatként höm- pölygött alá a záporrá vált zi­vatar. A zűrzavar tetőfokra há­gott, mikor a hullámnyáldosta parancsnoki hídról felcsendült a kapitány mindent túlharsogó, ér­ces hangja: „MENTÖCSÓNAKOKAT LEDO- CSATAN'I!“ A közben összeverő­dött, még épkézláb legénység csakhamar észbekapott és em­berfeletti erőfeszítéssel igyeke­zett szembeszállni a tomboló ele­mekkel. Legnagyobb rémületére azonban csak most vette min­denki észre, hogy az eredeti hat ment ócsónakból csak kettő ma­radt meg, a többit lesodorta a tájfun. Villámként cikkázott át az emberek agyán, hogy két csó­nak semmiképpen sem elegendő az utasok és a személyzet befo­gadására. Megkezdődött tehát a közelharc, a végső és legelkese- redettebb küzdelem az életért, mikor minden ember fenevaddá álacsonyodik le. Erő- és számbe­lileg a legénység volt túlsúlyban az utasokkal szemben, a küzde­lem kimenetele tehát nem lehe­tett kétséges. A hafón azonban élet és halál felett egyedül a ka­pitány rendelkezik, akinek köte­lessége, hogy még a legválságo- sább pillanatban is megőrizze hidegvérét és betartsa a nemzet­közi szabályt: az elsőbbség az utasoké! De egyúttal világossá vált mindenki előtt, hogy akit nem vesz fel a mentőcsónak, kö­nyörtelenül a halál fia. Ezért hi­ába volt minden beidegzödött fegyelem, a hajósok dulakodni kezdtek a kevés számú titassal, de ekkor A KAPITÁNY KEZÉBEN MEG­VILLANT A REVOLVER. Még egy utolsó, harsány figyelmezte­tés és eldördült az első, közvet­lenül utána a második lövés. Nyomukban két tengerész holtan rogyott össze. A legénység fog­csikorgatva megtorpant, mert 'a pisztoly tátongó csöve továbbra is fenyegetően meredt rájuk. Az utasok elhelyezkedtek a két csó­nakban, magukkal cipelve a se­besülteket is. Üjabb parancsszó hangzott el; a csónakokat vízre bocsátották a szegény, halálra ítélt matrózok. — Megfeszítet­tük minden erőnket, — folytat­ta az elbeszélő, — hogy minél távolabb kerüljünk a süllyedő hajótól, mert az elmerülés után keletkező örvény könyörtelenül magával ránt mindent a feneket­len mélységbe. A többi már pil­lanatok müve volt: A HAJÖ OR­RAL BUKOTT HÜLLÁMSIRJÁBA. Még láttuk a kapitányi fülkét és ?kkor még egy lövés dördült el, íz utolsó: a kapitány főbelötte magút! Negyvenkét tiszt és mat- -óz követte útján oda, ahol már :sak számtalan vízbuborék em- ékeztet a helyre, ahol a fensé- jes tenger végzett egész, kö- xyörtelen munkát. — Két nap és 'cét éjjel felóáltva eveztünk, — 'ejezte be mondókájáí vendé­lünk, — mig végre, t^re, dél- cinai halúszbárkúk fogtak ki lennünket. Egy tizenkét éves iú öt perccel a megmentés előtt ehelte ki lelkét, a kórházban to­vábbi hat utas halt bele sérülé- eibe. Felesleges megemlítenem, hogy !j utasunk ezen tragiktts törié- leténck tneghallgafása után már lem aludtunk olyan nyugodtan, \ nint két nappal azelőtt, a fö- j nérnök magyarázata után! ] KOZICS EDE c taksasaounk hajói nei Süllyedhetnek el, - ma gyarázta a Malacca-nevü, tíz ezer tonnás, dán motoroshajó fő mérnöke Szingapúr felé vezet utunkon, — mert öt egymásti légmentesen elzárható rekeszbi áll a hajó belseje. Ha tehát léke is kapna a jármű és egyik reke sze megtelne vízzel, önműködő en elzárul a többitöl és a haj folytathatja útját. Ugyancsak el magyarázta a biztonsági bérén dezések korszerű vívmányait, tüzet, zátonyt és sekély vizet jelző készülékeivel együtt. Eny- nyi ördöngős óvintézkedés tu­datában a szokottnál nyugodt ab­ban tértünk aznap nyugovóra. MÁSNAP SZILVESZTER ESTÉ JE LEVEN, már a kora délután órák az ünnepi készülődések je gyében állottak, este pedig a ha jóstisztek hófehér, arany sujtá SOS egyenruhájától az izzadástó szuszogó hölgyek vakító színi estélyi ruhájáig minden csal úgy csillogott, ragyogott. Di egyszerre csak kicsapódott o, ajtó és belépett g hajó halott halvány rádióstisztje. Hirtelei elnémult a zene, elhalkult a ka cagás, mindenki érezte, hog\ történt valami... Minden szén a fiatal tisztre szegezödött, ak a kapitányhoz lépve átnyújtot egy rádiógrammot. A kapitán\ átfutotta az üzenetet, ugyancsal belesápadt, de az unszolók kér désére csak szomorú, mély hall­gatással válaszolt. Ekkor a rá dióstisztet rohanták meg az uta sok, aki Végre is belátta, hogy ( titkolódzásnak amúgy síneset értelme s azért leadta a követ­kező hivatalos jelentést: az előt­tünk többszáz mértfölddel ha­ladó, Kína nevű, tizenegyezei tonnás testvérhajónk, mely mát ' nyolcadnapja nem válaszol sem­miféle rádióhlvásra, még kará­csony estéjén Manilla magassá­gában tájfunba került és mindé nestül elsüllyedt. — Vége volt t I szilveszteri hangulatnak, az Un­Janda Janos. írásodat későn küldted és már nem időszerű, ezért nem is közölhetjük. Lörincz János, Rozsnyó. Sok­kal pontosabban kellett volna megfogalmaznod írásod, hogy leközölhessük. Reméljük legkö­zelebb sikerül ezt elérned. Búda Judit, Nagymegyer. Le­veled legközelebbi számunkban egész biztos leközöljük, hasonló írásokat máskor is küldjél. Ambrus Rozália. Erről már Irr tunk, azonban örömmel várjuk további írásaidat és szívesen kö­zöljük. Ferencz Béla, Guszona. Cik­ked jó volt, közöltük, reméljük meg vagy elégedve és máskor is írsz. Türelemre, szerelemre vágyik. Sok boldogságot és szerencsét kívánunk a házassághoz, de mi házasságközvetítéssel nem fog­lalkozunk, reméljük, hogy egye­dül is megtalálja élete párját. • BRATISLAVA NAGY ESEMÉNYEK SZÍNHELYE LESZ • KÉKINGES CSISZ-TAGOKKAL LESZ TELE A VÄRUS • TÄNC- MULATSÄG A KULTÚRA ÉS PIHENÉS PARKJÁBAN • TŰZI­JÁTÉK ÉS MULATSÁGOK REGGELIG. • MEGŐRZIK A BRATIS- LAVAIAK A SZÍVES VENDÉGLÁTÓ HÍRNEVÉT? M neplö társaság hangtalanul szét­- oszlott, ki-ki a maga gondnla­- tatba merülve, csendesen indult- meg fülkéje felé... En a fömér- ő nők tegnapi magyarázatán rá- il gódtam! ’f OJEV NAPJÁN BEFUTVA ^ SZINGAPÚRBA, felvettünk egy utast, aki túlélte a borzalmas katasztrófát: a „Kína" tisztjei ° és legénysége a karácsonyestét olyan kiadósán ünnepelték, hogy j a sokféle szeszesital élvezete ! után este már mindenki mélyen < aludt, beleértve a rádióstisztet is, aki ezért nem foghatta fel a i környékbeli szigetek adóinak rá- i dió-figyelmeztetését, miszerint i tájfun közeledik óriási sebesség- ,- gél, a hajó tehát térjen el ere- ti deti útjától északkeleti irányban:- a folyton ismétlődő figyelmezte- i- tésekre a „Kína" leadója néma i- maradt, hiszen mindenki aludt, ; ií pedig akkor még nem lett volna , ü késő! A hajó épségét már előző- ; k leg az is veszélyeztette, hogy a i c kapitány nem a tengerszoros elő- : 2 írásos északnyugati, hosszabb i- átjáróját választotta, hanem a | n rövidebb, de közvetlenül a ten- I- ger színe alatt fekvő szirtjei i y miatt annál veszélyesebb, tehát i t mélyjáratú hajók részére tilos < ■i átjárót, * l t ÁLMÁBÓL RIASZTOTT FEL < y MINDENKIT a hajóra rátörö vi- l k har, melynek a dióhéj módjára t TENGERÉSZSORS

Next

/
Thumbnails
Contents