Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-04-08 / 15. szám

Ha nehezen is, de Budapestre is megérkezett a tavasz, örülnek a pestiek a jó időnek, bár még eléggé fukaron adja a nap a me­legét. Mégis már megélénkültek a parkok és sok a sétáló. (Foto: MTI) Pártunk XI. kongresszusára Az Iglöl bútorgyár üzemi CSISZ szervezete értékes köte­lezettségvállalásokkal köszönti pártunk XI. kongresszusát. A nagyobb munkatermelé­kenység érdekében két ifjúsági múhelyt szerveznek, amelyek­ben öt ifjúsági munkacsoport ’dolgozik majd. Feladatuk az új Haladó munkamódszerek beve­zetése, és példát mutatnak ab­ban, hogy a termelést a munka­idő pontos kihasználásával is emelni lehet. A CSISZ Üzemi szervezetébe 25 új tagot szerveznek. Vállal­ták továbbá, hogy az üzemi is­kolázásra minden CSISZ-tagot megnyernek. A nyári hónapok­ban brigádmunkával segítik a védnökségük alatt álló EFSZ- ricet, s kultúrfellépéseikkel lel­kesítik további jó munkára a szövetkezeti tagokat. Az „ifjúság millióiért“ moz­galomba is bekapcsolódnak és versenyeznek egymás között, hogy melyik CSISZ-tag takarít meg többet nemzetgazdasá­gunknak. ígéretet tettek arra is, hogy az üzemi szervezetből öt fiatal megszerzi a Fucslk-jel- vényt, továbbá 500 munkaórát dolgoznak le a varos sporttele­pének építésénél. A bútorgyár üzemi szerveze­tének kötelezettségvállalása máris eredménnyel járt. Az if­júsági műhelyek fiatal dolgozói teljesítik tervüket és jó minő­ségű bútor kerül ki kezük alól. Kötelezettségvállalásuk óta több mint 1883 koronát takarítottak mon riv. .7. MI is MEGSZERVEZTÜK A vágsellyei mezőgazdasági mesteriskolában is megalakítot­tuk a politikai kört. .Az előadá­sokra hetenként rendszeresen sor kerül és mindig más-más tanuló tartja. A kör működésé­hez nagy segítségévei hozzájá­rul Kukéi Imre tanár elvtárs és Balog Sándor tanuló, a politikai kör vezetője. A politikai körben a tanulók megismerkednek a dolgozó nép harcával, amelyet az elmúlt társadalmi rendszer­ben vívott jogaiért. Sokat fog­lalkozunk a jelenlegi poiitikai eseményekkel is. NAGY ÁRPÁD, PMS, Vág.sellye JÖ PÉLDAMÜXATÁS A dunaszerdahelyi lakosság tevékenysége egy fontos társa­dalmi munkában újra megmu­tatkozott. Négynapos brigád­munkán vettek részt a duna­szerdahelyi asszonyok a helybeli ll éves középiskola több helyi­ségének kitakarításánál és rend­behozásánál. Jelentős és értékes munkát végeztek. A helyi nem­zeti bizottság gyűlésén ezek az asszonyok külön elismerő dicsé­retben részesültek. Tervezik, hogy az utcákat is fásltják. a járdákat megjavítják és a par­kok gondozására is időt fordí­tanak. STRIKA LAJOS, Dunaszerdahely FELEJTHETETLEN DÉLUTÁN A nagymegyeri magyar tan­nyelvű 11 éves középiskola CSISZ szervezetének tagjai és tanári kara a tanulök eszmei nevelésé­nek érdekében Varga Imre elv­társsal beszélgetést rendezett. Varga Imre elvtárs idősebb em­ber, s részt vett a régi rend­szerben lezajlott munkásharcok­ban. A beszélgetésen elmondot­ta, hogy 1914-től mi minden történt Nagymegyeren és kör­nyékén. A CSISZ tagok a beszél­getésből sokat tanultak és bát­ran mondhatjuk, hogy találko­zásuk Varga elvtárssal felejthe­Ö6vasÓjUtk íKják, tétlen marad számukra. A be­szélgetés csaknem két óráig tartott és elhatároztuk, hogy más esetben is rendezünk ilyen délutánt. KARTAl FERENC, 11 éves iskola, Nagymegyer TEAEST FELSÖTÚRON A CSISZ felsötűri alapszerve­zete teaestet rendezett, amelyre a többi tömegszervezet vezetőit is meghívták. A teaesten jó hangulat volt, a fiatalok mulat­tak és nagyon szépen táncoltak. A lányok is nagyon jól éreztek magukat, mert kedvükre táncol­hattak. Az alapszervezet kezde­ményezése a lakosság körében is nagy tetszést nyert és olyan hangok hallatszanak a faluban, hogy jó lenne, ha a felsötűri fiatalok többször is rendeznének teaestet. KISS ISTVÁN, katoná dó írók, költök müveit ismerte­tik meg a lakossággal. Elsőnek Július Fucsik „Üzenet az élők­nek“ című müvének tartalmát vitatják meg és ismertetik az író életét, valamint harcait egy irodalmi est keretében. CSEFO FERENC, tanító, Szillce. FELÉPÜL A KULTÜRHÄZ A faluszépítési akcióba igen tevékenyen kapcsolódnak be a nagygéresi fiatalok is. A nyolc­éves középiskola tanulói ebből az akcióból részüket szintén ki­veszik. A kultúrház építésénél a falu dolgozói eddig 320 egyéni felajánlást tettek, ami 3300 bri­gádórát tesz ki. Ebből az ifjú­ságra 36 felajánlás és 360 bri­gádóra esik. Szép felajánlást tettek a szö­vetkezeti tagok az EFSZ tovább fejlesztésének érdekében. Vál­lalták, hogy a háztáji gazdaság­ban levő tehenektől származó 120 kg-os borjakat közös istál­lóban helyezik el. KÁSZONYI ISTVÁN, járási nemzeti bizottság, A SIKER TITKA A naprágyi CSISZ szervezet színjátszói megérdemelt sikert arattak A cigány című színmű bemutatásával. Kitűnő alakítást nyújtott Hubay József, Lenkey László, Papp Mária és Herceg Erzsébet. A színmüvet nagy si­kerrel adták elő Sajószárnyán is, és úgy tervezik, hogy a tor­naijai járás más községeibe is ellátogatnak vele. A színjátszók példájából azt látjuk, hogy minden színművet jól be lehet tanulni, ha megfe­lelők a szereplők és azon van­nak, hogy átéljék a szerepet. A szereplőknek ehhez meg volt a feltételük és ez elősegítette sikerüket. MADARÁSZ .ÁRPÁD Kövecses A BEJEI KULTÜRHÁZBAN A bejei kultúrházban jártam és amint beléptem két kislány 50 filléres beléptidijat kért. Meglepődtem, de nem a pénzt sajnáltam. Azt tartottam hibá­nak, hogy nem szép, tiszta kultúrotthon fogadott, hanem meglehetős rendetlenség ural­kodott a kultúrházban. Fűtetlen volt a terem és a könyvek, ame­lyek valamikor jólzlésű könyv­tárban sorakoztak, összedobálva, több félig összetépve, hevertek az egyik asztalon a sarokba dobva. Azt sem tudom, hogy a székek hová lettek, mert em­lékszem rá, hogy sok szék volt itt, most pedig az iskolából hoz­tak ide padokat szükségmegol­dásként. Pedig milyen jó lenne, ha rend lenne a bejei kultúrház­ban, mert sokkal szívesebben járnának ide a fiatalok. SZAJKÓ ROZSA VZS Rozsnyó IGY VAN NÁLUNK A rozsnyói bányásztanuló is- ko'ában a II. C osztály CSISZ csoportja az első helyen áll. Az osztály tanulói mindannyian CSISZ tagok és mindenkinek rendben van a tagsági igazolvá­nya. Seszták László a CSISZ pénztárnoka minden hónapban megfelelő időben gondoskodik, hogy a fiatalok megvásárolják a tagsági bélyegeket. Súlyt fek­tetünk arra is, hogy tanulmányi eredményeink is jók legyenek és a legtöbb időt a tanulásnak szenteljük. Szabad időnkben azonban sokat sportolunk és szórakozunk. LÖRINCZ JÁNOS, SPZ, Rozsnyó. IRODALMI ESTET RENDEZÜNK A szilicei fiatalok igen tettre készek s csak irányítani és ve­zetni kell őket tevékenységűk­ben. Főként a község tanítói tehetnek sokat. Egy szép kezde­ményezésből határozat született, mely szerint irodalmi és kultúr- esteket rendeznek, ahol a hala­SZERKESZTŐI r üzenetek ^ N. I. Nyárasd. Birálóleveieket csak úgy közlünk, ha beírod a pontos címedet, valamint a ne­vedet. Különben sem hisszük, hogy túl sokat ártana a nyáras- di fiataloknak, hogy táncolnak. Sólyom, Rozsnyó. Az írásod közöljük, bár tárgyilagosabb bí­rálatot mondhattál volna és konkrétabban írhattad volna meg leveledet. Buris Lajos, Inam. örülünk a kezdeményezésednek s remél­jük, hogy többször beszámolsz az inámi fiatalok életéről. Juhász Ferenc, Madar. A- tárgy, amiről írod verseid, jól megválasztottad, de egyelőre a verstechnikával még bajok van­nak. Sánta Katalin, Licince. A ver­sed élénk, színes, csak tartalmi zavarok vannak benne, ezért nem közölhetjük. Gesztenyeliget. Jó pályát vá­lasztasz, azonban ilyen szakot magyar nyelven nem adnak elő a főiskolán. Szlovák, illetve cseh nyelven Bratislavában és Prágá­ban van erre egyetemi fakultás. Adorján Z., PSN Rozsnyó. Kár lenne külföldre menned tanulni, mert igen jó fakultás van a bra- tislavai főiskolán is arra szakra, amit tanulni akarsz. Tanáraid bizonyára kielégítő útbaigazítást adnak, tanuimányaidat alapul véve. Beszéld meg velük a dol­got. Horváth Árpád, Libád. A le­veled tartalmasabb is lehetett volna, bár leközöltük. A verset, amit beküldtél Petőfi Sándor írta, ezért nem közölhetjük le a te neved alatt. Kulcsár Béla, Ipolyság. Az el­beszélésnek szánt írásod még kiforratlan. írjál inkább beszá­molókat az iskola életéből. Pál Ottó, Lelesz. Az írásod leközöltük, szeretnénk, ha leg­közelebb is küldenél érdekes beszámolókat. Bíró Zoltán. Szép a megihle- tődés, azonban még gyengén írtad meg a versed, talán idővel majd jobbat írsz. Soós Éva, Rimaszombat. A kért cím: Toni Sailer, Welt­meister in Skilaufen, Kitzbühel (Ausztria). Csiba Géza, Felsőpatony. Ezt a beszámolót már beküldte más, amit közöltünk is. igy megelőz­tek téged, ezért f ölösleges len­ne most már a te leveledet újra közölni. Majd a legközeleb­bi beszámolódat közöljük. A R magas ablakos méltóságteljes falai, nagy a rue St. Jacques régi házai azonban évszázadok óta állnak. A Capoulade kávéházban a Quartier Latin szU-ében, ahol Ady szeretett üldögélni, ma is éppoly vígan vitáznak a diákok és éppoly forrón simulnak össze a párok. A Szajnaparti kis könyvbutikokban pedig ma is kapható az egész világirodalom, a görög bölcsektől öhakespeare- en és Moliere-en át Thomas ' Gérecz Anikó, Tornaija. Na­gyon hosszú a beszámolód' így csak egy kivonatot közlünk be­lőle. Ha írsz legközelebb, az rö- videbb legyen, mert a jelenlegi írásod könyvhosszúságú. Kiss István, katona. Várjuk a többi beszámolóidat is, a je­lenlegit már közöltük. Tóth Albert. Formailag és tar­talmilag már majdnem kiforrott verseket írsz, azonban még min­dig nem érettek meg a közlésre. Mindenesetre ne hagyd abba a versírást, mert megvan rá a remény, hogy később szép ver­seket írsz. Zelenák István, Perbenylk. A bírálatod jogos és valősziriű, hogy az illetékes hivatalok meg is oldják az általad említett problémát. Vámay Tibor, Nagysurány. Színes, érdekes cikkeket írsz, csak folytasd tovább, szívesen közöljük. Mátis Mária, Balony. A balo- nyi fiatalok valóban megérdem­lik a dicséretet, írjál máskor is a munkájukról. Batta György, Tornaija. Szép, érdekes a beszámolód, hasonló­kat máskor is közlünk. Csizmadia Béla. A Vágnál cí­mű versed feltűnően hasonlít a Tiszánál című Petőfi vershez, nem tudunk mit kezdeni vele. Szabó Lajos, katona. Szép tő­led, hogy foglalkozói az otthoni dolgokkal. Bizonyára hatással lesz a görgői fiatalokra. Szalay Ernő, Zsciiz. Szeret­nénk, ha máskor is foglalkoznál az állami gazdaság CSISZ szer­vezetével. Bizonyára elősegítené így a tevékenységüket. Kovács Adél. Rimaszombat. Jó az elgondolásod, a formával sincs különösebb baj, de tartal­milag még kiforratlan a versed. Pásztor Lenke, Ipolyság. Le­veled feldolgoztuk, leközöljük. Máskor is írjál. Mózes Sándor, Vásárút. örü­lünk, hogy bekapc "iődtál leve­lezőink közé, írjál a vásárúti eseményekről is. Madarász Árpád. Szép a be­számolód, sokat merítettünk belőle és közöljük is. Bánóczy Imre, tizedes. Csak olvassál sokat, mórt a vetsírás- boz igen sok gyakorlat kell, másképp nem megy ez. A bekül- 3ött versed sajnos még nem tözölhető. Reggel érkeztünk meg Párizs­ba. Amikor egy óra múlva szál­lodánk kapuja előtt körülnéz­tem, úgy éreztem, Párizs kellős közepén állok. Mögöttem a Louvre, a volt királyi palota, a világhírű múzeum óriás épület­szárnyai. Mellettem a Comédie Francaise „Richelieu termének" végtelenül könnyed, finom egy­szerű palotája, előttünk az Ave­nue de l'Opéra sugárútja, melyet a nagy Operaház bronzkupolás épülete zár le. Még néhány híres utca, épület — gondolom — és láttam Párizst. Amikor kilenc nappal később a Le-Bourget-i repülőtérről elindult velem a gép hazafelé, csalódottan állapítottam meg: alig láttam valamit. Hiszen Párizs tömege, egész külön világ. És az árny városa is; a munka- nélküliségét a hihetetlen lakás­ínségé, a nyomoré. Párizs mai arculata a Bastille ledöntése utáni fél évszázadban alakult ki. De ez a korszak és dicső folyta- , „ tása a Kommüntől a mai napig Párizsban az alkalmi kereskedők már a kora reggeli órákban nemcsak a szűk sikátorokat felvásárolják a központi vásárcsarnokban a gyümölcsöt és a egyenesítette széles sugárutakká zöldséget. Néhány órával később, amikor a vásárlók tömege a CsÜlag-tér, az Etoile körül, megjelenik a vásárcsarnokban, már lényegesen drágábban adják hanem a párizsiak derekát is ki- el árujukat, amit korábban vásároltak meg. Az ilyen üzérkedés egyenesítette, s a népi jellembe persze a párizsi dolgozók zsebére megy. is beleoltotta a bátorság, a szó- kimondás, az emberiesség és a szabadság szellemét. Csendes beszédes jele egy bizonyos de­mokratikus közszellemnek, hogy ebben a roppant forgalmú város­ban a gyalogjáró nagyobb úr, mint a legdrágább luxuskocsi tulajdonosa. Láttam a Champs Élysée-n hat hosszan kígyózó autósort megállni, mert egy fia­talasszony kényelmesen átsétált az úttesten. Halkan, kedvesen szólal meg ez a Párizs annak a fiatal párnak az ajkán is, amely már jó öt perce egymáshoz ta­pad, a robogó Metrón, anélkül, hogy az utasok őket vagy ők az utasokat egy csöppet is feszé­lyeznék. A csók itt éppoly ter­mészetes, éppoly hétköznapi. ni rajtuk a város lakásainak po­litikai véleménynyilvánításait — főként a megszállókra vonatkozó feliratok formájában. Az egyik oszlopon meglepődve veszem észre n másik oldal az „amerikai párt“ jelszavát: „Segítsük meg Európát", vagyis az agresszív nyugat: blokkot. Frissek a kréta­vonások, legfeljebb egy-két na­pos lehet a felirat, de a válasz máris ott áll alatta: „go home", és nyomatékül néhány félreért­hetetlen ábra mutatja rögtön a javasolt útirányt is. Alig néhány órája voltunk Pá­rizsban, amikor felutaztunk az Eiffel torony tetejére. Jó 10 perc ez a háromszáz méteres út; két­szer is át kell szállni, egyik lift­ről a másikra, míg végre kiköt­het az ember az égbenyúló, kar­csú vasszerkezet legfelső emele­tén. Alattunk egész Párizs, a- kanyargó Szajna kis hajóival, ott a Noire Dame két tornya látszik, amott a Montmartre dombja ... Felejthetetlen! Mellettünk pedig nyers és hangos amerikai beszéd, ízléstelenül öltözött nők és fér­fiak, akik nagy fényképezőgé­peikkel úgy járkálnak itt Párizs fölött, mintha az övék volna mindaz, ami alattunk elterül... Ez is felejthetetlen ... Hiszen újra meg újra találkozol velük, újra meg újra figyelmeztetnek önmagukra s azokra a sorsdöntő kérdésekre, amelyeket szinte személyükben is jelképeznek. De az övék-e csakugyan ez a csodá­latos város? S az övék lesz-e valaha? Párizsban a szó szoros értelmében minden gyerek tudja, hogy az amerikai megszállás el­leni harc katonabátyjuk vagy apjuk sorsáért, a család kenye­réért vagy boráért és azért fo­lyik, hogy Párizs utcáin ne kell­jen újra a gyűlölt Wehrmacht csizmát látni. Versailles ... Rövid autóút Pá­rizson, majd a meudoni bájos kiserdőkön át és elénk tárul Ver­sailles, S benne a „Napkirály" valóban csodálatos palotája. Hí­res kertje kissé elhanyagolt, de a szökőkutak és az óriási kiter­jedésű rendezett park lugasaival, medencéivel, a bokrok közül ki- fehérlö szép szobraival és a pom­pás halahnas palotával lenyűgö­ző. Csak az a kár, hogy az épület “gyik srárnya kissé rcskadozik — évek, évtizedek óta elhanya­golták a karbantartását... MOLNÁR MIKLÓS mint az, hogy a lány francia és a fiú néger, A végén már én is csak azt csodáltam, hogy észre­vették, mikor kell leszállniák. A fényre gyakran árny borul. A Place de la Concorde sarkán pedig nem messze a Tuillerlák csodás kertjétől és a Champs Elysées lombos fáitól, ott áll Franciaország második kormá­nyának, az amerikai követségnek épülete. De Párizsnak megvan az a tulajdonsága, hogy megőriz mindent, ami érték és elpusztít mindent, ami rothadt. A Bastille lerombolt falaiból már csak egy követ őriznek a feudális zsar­nokság muzeális emléktárgya­ként. A Notre Dame tornyai s merengő szobrai, Versailles Mann-ig és Erenburg-ig. A Louv ■ reban Mona Lisa mosolyog és a milói Vénusz márványteste ra­gyog, a Hotel de Vilié, a Pan­theon, a királyi palota s meg­annyi bámulatos épület őrzi a legnagyobb mesterek kezének és lelkének nyomát. Ösi város ez, és örökké ifjú. Egy nagy nép te­hetségét őrzi képben és szobor­ban, szóban és zenében, román és gótikus ívekben és a szabad­ság olthatatlan szereietében. A Boulevard de la Madelaine sarkán áll a város egyik legszebb temploma, a hatalmas oszlopok sorától övezett ‘hi^eiaine". Oszlopait nemcsak építészeti szempontból érdekes tanulmá­nyozni; itt is, ott is iclfedezhet-

Next

/
Thumbnails
Contents