Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-25 / 13. szám

• • Üres dobogó ÍRJÁK ÉS SÍÉRKES^TIK AZ ÜJIRTÉSÁG OIAASÓI 9w. Egyiptom | művészetéről | s ^ ^ Az egyiptomi nép nagy függetlenségi har-^ ^ca csodálatba ejtette az egész világot. E har- ^ Scot figyelve az ember önkényteleniil ezt kér- ^ 5dl magától: honnét ez a hatalmas erő és^ ^akarat? És ez a kérdés önkénytelenül is^ ^eszébe juttatja Egyiptom többezeréves kul-b ^túráját, csodálatos építő művészetét és er-§ ^köleseit (amit szinte a földből kapartak Jti§ ^a kutatók.)- ^ & Egyiptom művészetének évezredeken át^ $ megbámult világcsodái a „nagy'* piramisok.^ SEzek királysírok, egyszerű, de fönséges alakú ^ ^hatalmas építmények. A nagy piramisok a^ ^ Nílus termékeny oázisvölgyéből minden át-^ ^ menet nélkül egyenesen az enyészet orszá- ^ ^gába vezető sivatagtenger szélén épültek.^ ^Építőanyagok jórészt mészkő. A piramisok^ Snagysága különböző. Egyiptom két hatalmas^ ^piramisát Kufu és öccse, Kafro építette. He-^ ^rodotosz, a görög történetírás atyja azt írja, ^ ^hogy „a hiúság őrültje“, Kufu fáráo, mikor 5 ^betörő piramisát építeni kezdte, bezáratta^ ^a templomokat, eltiltotta a népet az áldozás-^ ^tól, és minden munkabíró alattvalójának^ Imegparancsolta, hogy a piramisépités mun-^ skálatainál résen legyen. Olyan őrült iramban^ Ifolytak az építkezések, hogy Kufu fáraónak^ Sei kellett adnia bányáit, hogy a nagy művetS ^folytathassa. Piramusa 145 m magasra épült.S ^ Azonban sem Kufu, sem Kafea nem érte^ ^el célját, mert óriási sírjuk rejtekel nem ^ ^őrizték meg tetemüket. A sanyargatott mun-^ Skások ugyanis feltörték a piramisok sírkam-^ grált, összezúzták a gyűlölt fáraók mumuáit, ^ ^s kiszórták csontjaikat a sivatag homokten-!> |gerébe. á ^ Az ösegyiptomi művészet másüc jellegze-^ ^tessége a szfinksz, emberfővel ábrázolt^ ^ oroszlántest. Szfínksszel ábrázolták rendsze-S ^rint a megboldogult fáraókat. A szfinksz S «eszménye: Nílus országának őre. | S Az egyiptomi művészet valamennyi ágá-^ ^nak — amint azt az előbbiekből is láthattuk^ a vallás szabott törvényeket. És nincs^ ^vallás, melybe az állatvilág kultusza annyira^ ^beleolvadt volna, mint az egyiptomi. i ^ Az egyiptomi nép eszménye az életben aS I vidámság és szorgalom, a halál gondolatában S S a komolyság és megnyugvás, töméntelen Un- ^ ^nepeiben a fény és a pompa, családi körében^ ^az egyszerűség és a megelégedés, művésze-^ ^tében a fenség és nagyratörés. ^ A mai felszabadult egyiptomi nép ismeri^ ^gyönyörű hazáját, büszke múltjára. A mű-^ ^kincsek már nem vándorolnak ki az ország( «határain, hanem a múzeumokban a békesze-^ ^ rető egyiptomi nép kultúráját dokumentál- ^ ^ják. A hatalmas, szívós harc után kivívott^ ^függetlenséget az egyiptomi nép kész is^ ^megvédeni a tőkések és gyarmatosítók éhes^ k hadától. ^ I GYURÄSZ ISTVÁN ^ ^ 11 éves középiskola J ^ Ipolyság. ^ Lezajlott a komáromi járásban az iskolások szavaló-versenye. A dobogón vörösnyakkendös úttö­rők, kipirult arcú diákok és di­áklányok szavalták a klasszikus és élő költőink legszebb verseit, vagy mondták el elbeszélőink müveinek egy-egy részét. Lelke­sen, tűzzel a szemükben, érzés­sel szavaltak a diákok. Ady End­re sorai jutották az eszembe: „Ifjú szívekben élek, s mindég tovább. Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű“. Öröm volt látni őket, amint szavalták, előadtak és teljes szívvel tolmácsolták klassziku­saink örökbecsű gondolataiig. De még nagyobb öröm volt hallani, hogy egyre többen mai írók, köl­tők müveit választották, Bábi, Dénes, Ozsvald verseit, részletet Szabó Béla „Marci a csodakapus“ című regényéből. így helyes ez és így van jól. A költő, az író akkor él, ha művét szavalják, ha könyvét olvassák. És ifjú írógár­dánk megérdemli, hogy Adyhoz hasonlóan, ifjú szívekben éljen és müveiket ismerje mindenki e honban. Irodalomtisztelö. művé­szetet-szolgáló ember számára sok örömet hozott a szavalóver­seny. De hozott az öröm mellé ürömöt is ... A szavalóverseny szabályai szerint az iskolások négy kate­góriáján felül még két kategória van; ifjak részére, akik már az iskola padjaiból kikerülnek az életbe, vagy a főiskolára és a fel­nőttek kategóriái. És nagyon el­gondolkoztatott, hogy ezekbe a kategóriákba a komáromi járási versenyen nem volt jelentkező — egy főiskoláson kívül, aki kénytelen volt a diákokkal együtt szavalni, mert másnap egyedül „versenyzett“ volna az elsőségért. Ez nagyon elgondol­koztató valami, fiatal barátaim, ifjak, ifjú tanítók, tanárok. Az idei versenybe ígérte aktív be­kapcsolódását a Csehszlovák If­júsági Szövetség, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók kultúregyesülete is. Nos a szép ígéretből, nemes fogadkozásból nem sok lett — legalábbis a ko­máromi járásban. Az előadói emelvényen nem láttunk egyet­len ifjúmunkást, egyetlen fel­nőtt dolgozót, egyetlen tanítót sem. Rendjén van ez, üzemi klu­bok, CSISZ szervezetek, tantes­tületek és Csemadok csoportok? Én úgy vélem, nincs. Az ifjúmunkás, az iskolából kikerült ifjúság nem szomjazik a szépre, a nemesre? Elfelejtet­tétek vajon sorakoztatni szava- lóitokat erre a nemes vetélke­désre? Nem tudom, - mi volt az oka fájó távolmaradástoknak, ifjak! Tanítók, ti, akik olyan lel­kiismeretesen előkészítettétek az ifjúságot a diákokat erre a ver­senyre, miért nem álltatok ti is dobogóra, megvívni egymással a nemes vetélkedésben! Higyjétek el, hiányoztatok. Szavalást, elő­adást tanítani csak az tud iga­zán és szakszerűen, aki maga is aktív szavaló, előadó. Nem csak diákjaitokat, magatokat is ké­pezni kell. Az üzemek ifjúmun­kásainak hiánya is fájó. Ilyen és ehhez hasonló gondo­latok kergetöztek fejemben, ami­kor egymás után léptek dobogó­ra a diákok. A diák — az ifjú­ságnak csak egy része. És én fá­jón éreztem, hogy az a másik rész nincs sehol. Még nem késő, ifjak, még van idő a bekapcso­lódásra. Folynak az Ifjúsági Al­kotóversenyek és hátra vannak még a kerületi és országos ver­senyek is. Versenyre ifjak! Szó­laljon meg a költő igaza, az író igazsága a ti ajkaitokon is. A szocializmust építő munkásifjú­ság, légyen az bányász, hajó­gyártó vagy más, kötelessége hogy őrizze Ady Endre gazdag örökségét;, hogy tanulja meg a szép költeményeiből becsülni a mát, a szabad derűs életet. Ady tudta, hogy az 8 költészetét megsemmisíteni nem tudják a vén huncutok és gonosz ostobák, ő azt örökségül, gazdag öröksé­gül hagyta a felnövekvő nemze­dékekre, az ifjúságra. Tudta, hogy az ifjúság védelmére kel és verseinek sorsa: örök virágzás lesz. „Igen, én élni és hódítani fogok. Egy fájdalmas nagy élet jussán. Nem ér föl már szitkozódás, piszok; Lányok s ifjak szivei védenek. Örök virágzás sorsa már az enyém. Hiába törnek életemre. Szent, mint szent sir s mint koporsó kemény. De virágzás, de Élet és örök.“ Gondoljatok e verssorokra if­jak! Mit köszönhetünk költő­inknek, a lelkiismeret ébrentar- tóinak, a régi szennyek, bűnök bátor szellőztetőihek. És mit kö­szönhetünk mai költőinknek, akik megéneklik életünk szépsé­gét, szabad hazánkban, anya­nyelvűnkön. Ne hagyjátok a jö­vőben a dobogókon egyedül a diákságot. Tömegmozgalommá válljék a szavalás, a szép szere- tete és művelése. A költészet összehozza a nemzeteket. népe­ket. Magyar ifjú, szavald Hviez- doslavot, szlovák ifjú lelkesülj Petőfiért, Adyért. Ök, nemzete­ink e gigászi látnokai szerették, megértették egymást és egyet akartak, amit mi is akarunk őszintén: emberi életet, békes­séget, szereteted a népek között. Szavaljatok hát lelkesen, ifjak a jövőben. Ezer és ezer száj hir­desse a költők igazát. Versenyre ifjak! SIPOSS JENŐ Komárom. Faluról - Városról A CSISZ runyai színjátszói nagy sikerrel mutat­ták be Hanván a „Büszke páva“ c. 3 felvonásos vígjátékot. A kultűrház már korán megtelt közönséggel. Tóth Barnabás, ___________ _ aki a színdara­bot betanította, szép előadást tartott a Nemzetközi Nőnapról. A szinjátszőcsoport összes tag­jai dicséretet érdemelnek. Kü­lönösen jól alakítottak Bodor Béla, Eke István, Bodomé, Horváth Mariska és Szolga Len­ke. Köszönjük dicséretes mun­kájukat. (Eke Elemér, Hanva). A CSISZ izsapl szervezete a tél folyamán két színdarabot tanult be. Az első színdarab „A harmadik fiű“ Tersánszky J. Jenő négyfelvonásos mesejátéka volt. Ebben kiváló szerepet nyújtott Abrahám Géza, Kará­csony András és Kalmár Zsiga. A darabot négyszer mutatták be. A második darab „A furfan­gos Gergő“ c. egyfelvonásos víg­játék volt Jól szerepeltek ben­ne: Nagy Lenke, Abrahám Ár­pád. Kalmár Erzsiké, Rajtik Kató, Kalmár Zsiga és Abrahám Árpád. Ezzel a darabbal részt- vettünk Nagymegyeren a járási alkotóversenyen is, ahol a ne­gyedik helyen végeztünk. (Nagy Lenke, Izsap). A nagyudvamok! színjátszók falujukban lejátszották „Éles Marika menyasszonyi fátyla“ c. népszínművét A darab szereplői közül legjobban játszottak; Bla- hovics Árpád, Horváth Béla Horváth Béláné, Német Rózsika. Urögi VIncéné, Makk! Ferencné, A darab nagy sikert aratott a faluban és a kömyezö falvak­ban, többek közt Kisfaludon, DIóspatonyon. (Purcel József, Nagyudvamok). A nemrégiben Ipolybalogra került Pölhös Imre tanító által tartott gyűlések fordulópontot jelentettek a balogi ifjúság éle­tében. Az ifjúság elindult a he­lyes úton. Két hónappal ezelőtt 30 tagú színjátszócsoport ala­kult a falunkban. A tagok aktí­van dolgoznak és nagy sikerrel adták elő a „Cigány-“ és a „Bu- jócska“ c. darabokat, Ezeket a darabokat a szomszéd faluk­ban is előadták. Az eredményes munka Pölhös Imre tanítónak köszönhető. (Török Ferenc, Ipolybalog). Ipolyvisken a kultúra egy ki­csit jobban is mehetne. Most építenek nálunk kultűrházat, melynél az ifjúság Is szívesen segédkezik. (K. E. Ipolyvisk.) Az örösi CSISZ tagok főleg kultúrmunka terén érnek el szép eredményeket Most tanulják be a „Botcsinálta doktor“ és a „Cigány“ c. darabokat. Különö­sen jól dolgoznak kultúrtéren; Erdélyi László, Erdélyi Júlia, Harasz Bálint. Nagy Margit és Jackó Ferenc. (Hancsovszky Ká­roly, Őrös.) Felsőpatonyon most játszot­ták a „Mézeskalács“ c. három- felvonásos színdarabot. A dara­bot m. s falvakban is bcimitat- ták Műsort rendezett az ifjúság a Nemzetközi Nőnap tiszteletére is. (Szabó Sarolta, Felsőpatony). Érsekújvárott március 8. és 9-én rendezték meg az Ifjúsági Alkotóversenyt. Az alkotóverse­nyen sok tánc- és énekcsoport, zenekar és sza- valók léptek tel. Az érsekújvári 11 éves közép­iskola tánccsoportja, énekkara és zenekara az első helyet fog­lalta el. A tánccsoport a „Szál­kái népimulatságot“ mutatta be, amelyet Szlgotszky tanár elv- társnő tanított be Iskolánknak négyszólamú énekkara van, s an­nak vezetője Kopasz Elemér tanár elvtárs. (Béták István, Érsekújvár). A balázsfai Csemadok kultúr- csoportja nagy sikerrel mutatta be nálunk Kónya József az „Éles Marika menyasszonyi fátyla“ című 3 felvonásos szín­darabot. A szép sikerhez hozzá­járultak Görcs Györgyné, Kano- vics Lajos, Vígh Józsefné, Hoiy Vilmosné, KIszucky Etela. if. Holy Vilmos. Kosztra Arpádné, Görcs György, Kosztra Árpád és Füzék Pál. Általános vélemény közsé­günkben az volt, hogy a balázs- faiak kultúrmunkája és annak irányítása jó kezekben van. Na­gyon meglepett bennünket is, hogy Balázsfa járásunk legki­sebb községei közé tartozik és a kultúra terén társadalmunk fejlődésével lépést tart. Nagy érdeme van a jő eredmények elérésében Görcs György tanító elvtársnak, aki fáradságot nem Ismerve szervezte a színdarab betanulását. Annak ellenére, hogy egyedül tanít a faluban, jó munkát fejtenek ki a tömeg- szervozetek az ő irányításával úgy politikai, mint kulturális téren. (Farkas Sánkor, Felsőpa­tony). ^ A ki a végre beköszöntő gyönyörű tavaszig ^ ^ napokat Bratislava kedvenc kiránduló^ ^helyén, a várban akarja élvezni, különös lát-^ •tványban lesz része. Az öreg várbástyákat, a^ «kiégett, üres ablakszemüregeket, a magát^ §a vár mohos falát is furcsa faálványok tá-^ ^mogatják, s az álványok tetején — mints ^hangyák a tavaszi napsütésben — emberek § ^nyüzsögnek. | ^ — Csak talán nem tavaszi nagytakarításra^ ^készülnek az elvtársak? — hallatszik nem| ^is egyszer a várban sétálók tréfás kérdése,^ a kék munkaruhás, szorgoskodó kőműves^ ^félék azonban nem igen mutatnak hajlandó-^ ^ Ságot a viszonttréfálkozásra. Veszélyes, nagy 5 ^óvatosságot igénylő munkát végeznek ők,* I olyan falakon, olyan bármelyik percben be-^ ^molhatő kőtömbökön foglalatoskodnak, ams-| ^lyet százötven esztendeje nem érintett em-^ S berí kéz. ^ § Llchtner elvtársat, a Gottwald-téren levői ^technikai főiskola egyik mérnökét kerestük^ ^fel kíváncsiságunk kielégítése végett, ő me-§ ^sélte a következő érdekességeket. ^ ^ Szocialista államunk, — mondotta Licht-1 ^ner elvtárs, — népünk egy évszázados vágyát^ I valósítja most meg, a várbeli munkák elren-| idelése révén. Százötven esztendő óta, —^ ^amikor tűzvész pusztította el a várat, — ^ ^ígérgetik már a különböző kormányok, hogy | ^helyreállítják, rekonstruálják Bratislava e^ Icsodálatos szépségű történelmi emlékét, saj-^ ^nos „pénzhiány“ miatt ez az ígérgetés min-^ ^dig csak puszta szó maradt. Most aztán álla- ^ ^munk vette kezébe a dolgot, teljesen resta-| ^urálják a várat, olyanná építik át, mint ^ |amilyen teljes fénykorában volt. Persze Igen | §nagy feladatot jelent e terv megvalósítása, ^ ^ — folytatta közléseit Llchtner mérnök, ^ 11964-ig is eltart majd ez a munka, s nem| ^mondok sokat, ha rá nem megy legalább 40^ ^millió! Három féle stílust is viselnie kell | ^ugyanis a várnak, hiszen Zsigmond király^ ^után a Pálfiak is építgettek benne, nem is ^ |sz6lva Mária Teréziáról, akinek legnagyobb^ ^része volt abban, hogy új jelleget adott a^ |régi falaknak. ^ $ Igen, óriási áldozatot hoz államunk azi ^öreg, évről-évre pu.sztuló bratislavai vár res-^ ^taurálásával és rekonstruálásával, de nem^ ^lesz ez az áldozat hiába való, hálásak lesz-| |nek érte Szlovákia fővárosának polgárai. Hi-^ ^szen nincs olyan ember lakosaink közt akinek^ ^ne nőtt volna kissé szívéhez ezek a múltról^ .’^regélő ősi vén falak! ^ I I S (Strhársky felvételei) §

Next

/
Thumbnails
Contents