Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-25 / 13. szám

A pári XI. kongresszusának tiszteletére Az Ipolysági járásban a fiata­lok méltóan üdvözlik a CSKP XI. kongresszusát és a CSISZ szlovákiai kongresszusát. A já­rási vezetőségen a kötelezett­ségvállalások könyvében nap mint nap egy több szövetkezeti tag, traktorista, diák, pionír Írja be magát. Rögtön az első oldalon olvas­suk; „Mi, palásti CSISZ tagok, a CSKP XI. kongresszusa, vala­mint a CSISZ szlovákiai kong­resszusa tiszteletére vállaljuk: A szövetkezetben két állandó ifjúsági munkacsapatot szerve­zünk, 1400 brigádórát dolgozunk le, 35 tagot szervezünk be a CSISZ-be, 15 előfizetőt nye­rünk az ifjúsági sajtó számá­ra .. A PALÁSTI CSISZ tagok lel­kesen teljesítik kötelezettségei­ket. Még március elején 11 elő­fizetőt szereztek és 15 új CSISZ tagot. SZÉCSÉNYKÉN sem maradnak hátra a fiatalok. Az ifjúsági csapatok mindegyike hat hektár területet művel meg. A CSISZ tagok 12.000.— Kcs-ért termel­nek zöldséget — mint ahogy azt a terv előírja. A fiatalok 80 hektár legelőt és rétet gondoz­nak, 10 új tagot szerveznek a CSISZ-be, az ifjúsági lapok szá­mára pedig 5 új előfizetőt sze­reznek és május 1-ig öten elnyerUc a Fucsík-jelvényt. A tűzoltóállomás kiépítésénél 500 brigádórát dolgoznak le és 150 mázsa gabonát csépelnek ki. AZ EGYHAZMARÖTI CSISZ tagok 30 hektár rétet és legelőt gondoznak, a kultúrház építé­sénél 200 órát dolgoznak le és a szövetkezetben segítenek a takarmány behordásánál. A MERŐI fiatolok egy hektár kukoricát gondoznak és a kül- túrház építésénél 200 órát dol­goznak le, A pionírszervezetek sem maradnak le. Az egyházma- róti nyolcéves iskola pionírjai a dohánykapálásnál 500 órát dolgoznak le. Az egyházmaróti lakósok a CSKP XI. kongresszusa tisztele­tére értékes kötelezettségválla­lásokat tettek. A szövetkezeti tagok a szabad piacon 50.000 darab tojást, 25.000 kg'sertés­húst, 5400 kg marhahúst, 20.000 liter tejet, 200 métermázsa bú­zát, és 300 métermázsa komlót, zabot adnak el, C, Veterániová, és Blahutová baromfigondozó­nők felhívták az Ipolysági szö­vetkezeteket, hogy ki éri el a legtöbb tojáshozamot és 1960- ban minden EFSZ-ben egy hek­tárra 470 tojás jusson. A falusiak 3000 brigádórára kötelezték magukat a kultúrház építésénél. Szép kötelezettség­vállalásokat tettek egyének is. Nyolc kis- és középparaszt el­határozta, hogy belép a szövet­kezetbe. A vállalások értéke 700.000.— koronát tesz ki.- csík ­A bratislavai ^tavoindustria nemzeti vállalat ácsai brigádmun­kával segítik az EFSZ-ek mezőgazdasági épületeinek építését. Valenta Jankovícs elvtárssal, az EFSZ elnökének az építkezés munkamenetéről beszélgetnek. PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ JELENTKEZZETEK A MEZÖGAZDASÄGI SZÁMVITELI iskolába A fiatolok napról-napra na­gyobb érdeklődést tanúsítanak a mezőgazdasági munka iránt. Különösen a lányokat foglalkoz­tatja az a kérdés, hogy milyen munkaszakaszon helyezkedjenek el a legelőnyösebben a mező- gazdaságban. Nem idegenked­nek már a mezőgazdasági isko­láktól sem, így nagy az érdek­lődés a mezőgazdasági számvi­teli iskolák után. A mezőgazda­sági iskolák igazgatóságaira sok levél érkezik volt növendékeik­től. A levelekből kitűnik, hogy elégedettek foglalkozásukkal és szívesen dolgoznak a munkahe­lyükön. Másrészt az állami gaz­daságok igazgatóságai és a szö­vetkezetek vezetőségei is gyak­ran levélben juttatják kifeje­zésre, hogy mennyire meg vannak elégedve a fiatalok szakképzettségével, akik az is­kolákról kikerültek. Borodács Mária a szepesvár- aljaí mezőgazdasági számviteli iskola volt tanulója így ír: Mondhatom nagyon meg vagyok elégedve a munkámmal, felelős­ségteljes a beosztásom és ipar­kodom elvégezni a reám eső munkát. Csakis az iskolának köszönhetem, hogy jó szaktu­dást szereztem és most megál­lóm a helyemet. A mezőgazdasági számviteli iskola két éves. A nyolcéves ál­talános vagy a téli mezőgazda- sági Iskolát elvégzett fiatalok jelentkezhetnek ebbe az iskolá­ba tanulónak, ha jó bizonyítvá­nyuk van. A leányok előnyben részesülnek, ami érthető is, hiszen a könyvelés nem jár megerőltetőbb fizikai munkával, ezért a lányok jól megállják ott a helyüket. A számviteli iskolát elvégzett tanulókból lesznek a szövetkezetek és állami gaz­daságok, gépállomások, kutató- intézetek, nemesitőállomások és egyéb mezőgazdasági üzemek, vállalatok könyvelői. Magyar tanítási nyelvű mező- gazdasági számviteli iskolák a következő helyeken vannak: Tallós, (galántai járás) és Somo- di (szepsi járás). Azok a fiatolok, akik hajlamot éreznek arra, hogy a mezőgaz­dasági üzemek ügyvitelében, könyvelésében megállják helyü­ket, bátran jelentkezzenek számviteli iskolára. Főleg azok a fiatalok jelentkezzenek, akik jól tudnak számolni, szeretik a pontos munkát, mert a köny­velés bizony nagy felelősséggel jár. Amint látjuk tehát, nem lebecsülendő ■ foglalkozás ez, mert egy jó könyvelő mindig oszlopos tag lehet egy üzem irányításában. A tanítóknak seg^íteni kell Minden tanítónak a feladata, hogy foglalkozzon az ifjúsággal. A szenicei járásban a tanítók mindenben segítenek a CSISZ járási vezetőségének. Csak Így tudtuk elérni, hogy a járási ve­zetőség széles aktívával rendel­kezzen és jól tudja irányítani a falusi szervezetek munkáját. Azt hiszem ezt az agitációs munkát kellően kell értékelni, mert hi­szen ma járásunkban már 400 fiatal dolgozik a szövetkezetben. ELENA TICHÄ, tanítónő MÁR MOZIBA JÁRUNK A gelleieket újabb öröm érte. Nemrég kezdték meg a rendsze­res filmvetítést a községben és máris nagy a mozilátogatók száma. Fiatalok és idősebbek egyaránt szívesen járnak mozi­ba és a filmek nagy hatással vannak rájuk. Azt pedig külön kell hangsúlyozni, hogy a fiata­lok most már komoly szórako­zási helyet találtak és inkább moziba mennek, mint kocsmába, vagy pedig az utcasarkokon és más helyeken ácsorogjanak. Az idősebbeknek pedig a munka utáni üdülést jelenti a film. MIKLÖS FERENC Gelle BEJÉN JÖL MŰKÖDIK A POLI­TIKAI KÖR Bején a Szentiványi kastély­ból kultúrotthont létesítettek és rendbe hozták a kastélyhoz tartozó parkot, kertet is. Ez természetesen ahhoz járul, hogy a tornaijai járásban Bején mű­ködik legjobban a politikai és az olvasókör. A bejei fiatalok minden este a kul túrotthonban vannak és tásasjátékokkal szó­rakoznak és olvasnak. A fiatalok munkáját elősegítik a helybeli tanítók, akik sokszor eljárnak közéjük és előadásokat tarta­nak. NÉMETH JÁNOS Sajószárnya JÖL SIKERÜLT A SfTANFOLYAM Mindannyian reggel fél ötkör az állomáson voltunk, akik sí- tanfolyamon vettek részt a Tát­rában. Érdekes utazás után elértük a hóval fedett hegyeket és berendezkedtünk szállásun­kon. Alig vártuk, hogy meg­kezdődjön a tanfolyam és a si- lécéket telcsatolhassuk. A sltanfolyam igen jól sike­rült, jól elláttak minket meleg szobával és élelemmel is. Mon­dani sem kell, hogy eleinte többször telbuktunk, de nem történt semmi baj, annál na­gyobb akarattal és jobb hangu­lattal kezdtük el újra a síelést. Amikor a tanfolyam vége köze­ledett annyira megszerettük a hegyeket, hogy előre féltünk nehéz lesz elbúcsúzni tőlük. Mégis megelégedettek voltunk, amikor hazafelé indultunk, mert elég jól megtanultunk síelni, jól sikerült a tanfolyam. GÉRECZ ANIKÓ Tornaija ELSŐ HELYEN A NEGYEDIK osztály A leleszi mezőgazdasági iskola CSISZ szervezete tanulmányi versenyt hirdetet ki az egyes osztályok között. A tanulmányi eredményeket negyedévenként értékelik ki, ugyanakkor zászló­val jutalmazzák a legjobb tanul­mányi eredményt elért osztályt. Egyszer a harmadik osztály ta­nulóihoz került a zászló. A ne­gyedik osztályos tanulók a har­madik helyre kerültek és utána komolyan nekiláttak a tanulás­nak, hogy a legközelebbi kiérté­kelésnél hozzájuk kerüljön a zászló. A legutóbbi kiértékelés­nél azonban már a negyedik osztály nyerte el és bíznak a ne­gyedikesek, hogy az év végéig megtartják. PAL OTTO-Mezőgazdasági iskola Lelesz. A VÄMOSLADÄNYI KULTÚR- CSOPORTRÖL A vámosladányi fiatalok be­tanulták „A gyújtogató leánya“ című ötfelvonásos színdarabot. Azonban nemrég bemutatták már a „Dulszky asszony erköl­cse“ című színművet is. A szín­játszócsoport ezzel nagyon hoz­zájárult a falu kulturális fellen­düléséhez. A kultúrcsoport szer­vezéséhez Burkó Irén tanítónő nagyban hozzájárult, valamint Csabay Vilmos is. Gál Gizi, Kovács Berta és Verllk Rózsi kiválóan alakították szerepei­ket. Lojda István és Gyurgyo- novics Jenő pedig kitűnő komi­kus jeleneteikkel mulattatták a közönséget. KÉRY K. Vámosladány MIKOR LE.SZ MOZI LIBÄDON Igen szomorú tény az, hogy Libádon nincs filmelöadás. A libádi fiatalok hiába kérik az illetékes hatóságokat, hogy szervezzenek filmelődást a fa­luban legalább alkalomadtán és ott főleg ismeretterjesztő fil­meket mutassanak be, .A kére­lem süket fülekre talál és a filmtársulat csak halogatja ezt az ügyet, pedig igazán fon­tos lenne nálunk, hogy moziba járhassunk, mert úgyszéíván semmi szórakozási lehetőség nincs a faluban. Különben nemrég tanulták be a libádi fiatalok a Tizenegyedik parancsolat című színdarabot és nagy sikert arattak vele. HORVÁTH ÁRPÁD Libád AHOL hiányzik AZ ÖSSZE­TARTÁS ■ A karolinai állami gazdas üzemi CSISZ szervezetének tag­sága egy színdarab betanulásé-.. ba kezdett. Azonban csakhamar félbeszakadt a tanulás és vesze­kedésekbe fajult. Ennek főleg az az oka, hogy az itteni fiata­lok nem tartanak össze és nem voltak eléggé fegyelmezettek a színdarab próbákon. Az, állami gazdaság vezetősége pedig min­den segítséget megad a fiata- laknek és támogatja őket kul­turális céljaik elérésében.' Jó lenne, ha a fiatalok összetarta­nának és nemsokára jóvátennék hibájukat, betanulnának egy színdarabot. SZALAY ERNŐ Zselíz EZT Ajánljuk Alakulatunknál sikeresen mű­ködnek a CSISZ keretén belül az olvasó és a politikai körök. Ezek a körök szép eredménye­ket értek el a fiatal katonák nevelésében. Például a Fucsík- jelvényt is megszerezzük, amit szintén az olvasókörökben kifej­tett jó munkának köszönhetünk. Olvasókonferenciákat is rende­zünk, ami iránt igen érdeklőd­nek a katonák. Ajánljuk, hogy a CSISZ járási vezetőségei ala­kulatunk példáján okulva több­ször rendezzenek olvasókonfe­renciákat, így a,fiatalokkal meg­szerettetik a könyveket és több előfizetőt nyerhetnek az ifjúsá­gi sajtóra is. KISS ISTVÁN katona A SZÉP iskolában Nagymegyeren épült fel a já­rás egyik legkorszerűbb iskolá­ja. Jelenleg a szlovák és magyarnyelvű 11 éves középis­kolák kaptak benne helyet. A 9-ik évfolyamban 92 tanuló jár, akik kivétel nélkül CSISZ tagok. Az iskola mellett több szakkör működik, amit a CSISZ iskolai szervezete hozott létre. Műkö­dik már a népművészeti, test- nevelési, valamint a Micsurin- kör, a lányok részére pedig főzőtanfolyamot is szerveztek. A tanulók odaadóan látogatják 3 kOTolcOt A CSISZ tagok közül 35-en a vezetők közösségének tagjai, akik az egyes pionírőrsök mun­kájában segítenek, KARTAI FERENC Nagymegyer A végzet sorsnak szemelt ki azon az estén. Ügy történt, hogy beléptem Nagymegyeren a 2. számú kocs­mába. Békésen beszélgető és néha sört hörpintgetö emberek ültek az asztaloknál. Füstöltek és tárgyalták a napi problémái­kat, meglátszott, hogy nem a kocsma kedvéért ülnek itt, hanem csak találkozni akarnak itt valakivel. A békés hangulatot egyszer mégis csak megtörte egy artikülátlan hangú, tántorgó egyén. — Bözsike, egy nagy málnát kérek, de töltsél már, szomjas vagyok. Valóban szomjas volt-e, nern tudom, de az tény, hogy már előzőleg jól beszedett valahol. A kiszolgálónö — lehet, hogy valóban Bözsi a neve — azonnal nem reagált a szavára, valaki előzőleg egy korsó sört kért, egy másik ember két deci bort pa­rancsolt. Ezekkel volt elfoglalva, közben nem volt aprópénze, s megoldást keresett a fizetéssel kapcsolatban. De utoljára mégis csak elkészített egy pohár mál­naszörpöt, s odaadta az illető­nek, aki rendelte. Az tántorogva odább lépett a pulttól, felit persze kilötyög- tette az italnak s néhány kor­tyot ivott belőle. Még utóbb kijózanít, — düny- nyögte magában, jó lesz valami keményebbet, tehette fel düny- nyögés nélkül a kérdést. Máris rendelt s pénztárcáját húzta elő, kabátja belső zsebéből, amiben alaposan összegyűrt papírpénzek voltak. Egy decit kérek, valami erjá­(3sillag OS eg sebbet Bözsike, jó lesz talán, ha rum lesz az, de siess, ne olyan lassan add, mint az előbb a mál­nát. Ügy nézett ki, hogy az eláru- sttónő nem akarja őt észrevenni, közben más elfoglaltsága is akadt. A valóság azonban az volt, hogy nem akarta öt kiszol­gálni, viszont vitatkozni sem akart vele, gondolta, hogy úgy sem győzheti meg józanabb be­látásra már vendégét, ha egyszer nem józan. így csak mellőzte annak kérését egy percre ki is szaladt az elárusító helyről, ta­lán azért, hogy ne molesztálja öt. A vendég azonban lerázha- tatlan volt és kitartóan követel­te az egy deci rumot. Éppen az hiányzott volna neki, bizonyára elterült volna a kocsma közepén, ki sem tudott volna az utcára lépni, annyira előrehaladott ré- szegségi állapotban • volt már. Nincs is egy decis poharam — mondta az elárusitónö, hogyan adjak hát neked egy deci rumot — próbálta lebeszélni az ivásról. — Két pohárba adjál, egy-egy féldecit. Belenyúl a bukszájába és néhány pénzdarab a padlóra esik, arra rátapos, valamennyit pedig az elárusítónőnek akar adni a rumért. Akkor már töb­ben is felfigyeltek a jelenetre, mosolyogtak, de csak hagyták a dolgot a maga medrében foly­ni. — Tudod mit, téged egysze­rűen nem szolgállak ki. Ha vala­mit akarsz holnap gyere el, hol­nap ilyenkor, de csak ha józan leszel, mert neked már elég a magad baja. Se könyörgés, már ahogyan könyörögni tudott a rumért, se káromkodás, szidalom nem hasz­nált, mert az elárusitónö nem és nem adott neki egy korty sze­szes italt sem. Szódavízzel kí­nálta, de azt meg nem fogadta el. Mikor már látta az illető, hogy nemcsak alakoskodik vele az elárusitónö, a részeg emberek tudatával mormogta, hogy pedig jó ember vagyok én és nem ér­demiem meg, hogy így bánjanak velem. Kiment az utcára, senki sem törődött vele többé. Vagy félóra múlva találtam rá az egyik ■ utca sarkon egész vé­letlenül. Egy sáros lépcsőn ült, az olvadó hó latyakjában. Csil­lagos ég, csillagos ég — ismétel­gette, pedig egy csillag sem látszott, még a hold sápadt fénye sem. Magam sem tudom miért, megszólítottam, pedig . el szoktam kerülni az ilyen barát­ságot. Azzal felállt, velem tar­tott, bár a lábán alig tudott állni, mégis elmondta az aznapi műveletét. Hogy nem ivott ő so­kat, panaszkodott, öt vagy hat üveg 12 fokos sört, egy kis gint. meg vagy másfél liter bort, de az már semmi. Most pedig egy deci rumot nem akart neki adni Bözsike. Csillagos ég, csillagos ég —• ismételgette néhányszor, s elvágódott az utcán, felállt. Viszontlátásra — mondom, mit mondjak neki mást, akartam tőle elválni, érezze jól magát. Jónapot, vagy jóéjszakát fe­lelte ö és kezdett átdülöngélni az árkon, az útkereszteződés irányában. Elérte már az út közepét és leült. Előtte nem messze a kanyarban sebesen igyekvő autó tűnt fel, lámpájá­val bevilágítva az utcát. A fene egye meg, még utóbb emberha­lál lesz, s egy pillanat, lerántom az útról akkor áll meg az autó is, gyorsan fékezve persze, na­gyobb utat téve meg a kelleté­nél, saját hibáján kívül talán ráfutott volna, ha ott ül. A sofőr azután alaposan lehordta, ledisz- nózta. Még majdnem nekem lett kellemetlenségem — hajtogatta egyre, egy ilyen részeg disznó miatt. Legalább ne ilyen éles kanyarban üljön le az út köze­pére. Csillagos ég, csillagos ég — felelte ő. Azzal a sofőr is, meg én is elváltunk, folytattuk to­vább utunkat. S hogy vele mi lett, nem tudom, s bár nem ti­pikus, hogy részeg embereket lehetne látni Nagymegyer utcáin, de az lenne a leghelyesebb, ha ő sem rúgna be többször. Az pedig nagyon helyes, hogy a ki­szolgálónö egy korty szeszes italt sem adott neki, bárcsak így tenne minden elárusító. Az autó nem gázolta őt el az biztos, talán azért, mert ott vol­tam. de hogy egy fiatal ember miért gázolja le ennyire az éle­tet, azt nem tudom. BAGOTA ISTVAH A privigyei és nyitrai Művelődés Házában nagy sikerrel fellép­tek az Ifjúsági Alkotóverkeny győztes együttesei. A szólistá­kon kívül a szénbányák, ipari vállalatok és iskolák 9 együttese szerepelt. A Béke-bánya ifjúsági táncegyüttese kelet-szlová­kiai népi táncokat mutattak be. Zselízen megalakult az alapszervezet Nemrég még nem beszélhet­tünk a CSISZ zselízi alapszerve- zetéröl. Nem volt itt alapszer­vezet, ami igen hiányzott és ezt főleg a fiatalok érezték. De úgy határoztak, hogy megszervezik az alapszervezetet, mert szük­ség van rá. Hiszen a fiatalok a kocsma füstös helyiségében keverték a kártyát és nevelte őket a világ legrosszabb neve­lője, az utca. Az egyik napon aztán a CSISZ járási titkárságára beállított néhány fiatal. Meg szeretnénk alapítani az alapszervezetet — mondták. Éppen kapóra jött a dolog, mert a járási vezetőség szintén az alapszervezet megszervezé­sén munkálkodott. Van Zselízen nem egy olyan hely, ahol több fiatal is dolgozik, mint például a vendéglőipar. pékség, külön­féle üzletek stb. A CSISZ járási titkára tudomására adta az üze­mekben dolgozó fiataloknak, meg a faluban Is kihirdette, hogy este gyűlés lesz. A gyűlésen nem vettek részt sokan, de ahány fiatal ott volt, még azon az estén kitöltötte a belépési nyilatkozatot, belé­pett a CSISZ-be. A legközelebbi gyűlésen már háromszor annyian is voltak, mint az előzőn. Azzal még nem elégedtek meg, hogy alapszervezet lesz Zselízen, Ha szervezet van, te­vékenykedni is kell — mondo­gatták a fiatalok. Elsősorban is olyan szórakozásokra gondoltak, amely egyúttal nevelő és közös­ségi szellemet is fejleszt. Elha­tározták, hogy többször tarta­nak összejöveteleket, vitaeste­ket és teaestéket is rendeznek majd. Többen azt javasolták, hogy jó lenne, ha a sportstadion építkezésénél is segítséget nyújtanának. Mindannyian he­lyeselték és vállalták is, hogy részt vesznek az építkezésnél. Politikai kört is álakítanak és olvasóköröket. VÄRNAY TIBOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents