Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1958-03-25 / 13. szám
VII. évfolyam, 13. szám. Bratislava, 1958. március 25. A mi hetünk z ifjúság 1943-ban a Hitler fasizmus feletti nagy győzelem küszö- 6én ünnepelte először a Világifjúsági Hetet. Ez a hét újabb lendületet adott az ifjú nemzedék harcának. Az ifjúság az egész emberiséggel együtt szállt síkra, hogy megvédje magát a fasizmus pestisétől. Az ifjak és lányok megesküdtek, hogy soha többé nem engednek meg egy új háborút. * A Világifjúsági Hét bölcsőjénél Fucsík állt, Zoja Koszmo- gyenszka, Oleg Kosevoj és a haladó emberek milliói. Harcban született és ezért harci jellege is van. Az ifjúság jelentős szerepet tölt be a történelem színpadán. Nézzük csak a történelmi összefüggéseket. A fiatalokból lesznek a közéleti személyiségek, kulturális és tudományos vezetők és amilyen a mai ifjúság, olyan lesz a világ jövője. A kilátások biztatók. Erre mutatnak rá ezek a mozgalmak, amelyeket a fiatalok a Világifjúsági Héten indítanak. □ Világifjúság Hetében az ifjúsági szervezetek ádáz harcot folytatnak Dzsamila érdekében és a francia hatóságoknál el akarják 5mi a szabadlábra helyezését. A üatal algériaiak tavaszi táma- iásra készülnek. Afrika és Ázsia fjúsága közös konferenciákon ;alálkozik, hogy megszilárdítsa lorait a nemzeti függetlenségért rívott harcban. A harcot főleg iz algériai háború befejezésére rányítják és az „algériai háború illeni napon“ csúcsosodik ki. Ezek a célok hevítik Franciá- írszág, Anglia, Amerika és más írszágok haladó ifjúságát is. _______ fiatal jugoszlávok a Világifjúsági Héten ünnepélyesen megkezdőt a hatalmas mű —: az ezer kilométeres autósztráda építését. A Szabad Német Ifjúság tag- ai Rostock mellett építeni kezük a kereskedelmi tengeri ki- ötőt, amely a világ legnagyobb ikötője lesz. A bonni diákok é napokban iltakoztak az ellen, hogy a Dél- ifrikai Unióban a négereket Időzik és felszólították a fiatal égereket, hogy a Világifjúsági [éten lépjenek fel a jogaik legcsorbításaira irányuló intéz- edések ellen. Abban az esetben, a ez nem járna sikerrel, úgy Djjenek bármelyik német egye- emre tanulni — írják távira- ukban. — Mindenütt tárt ajtók árják őket. csehszlovák fiatalok □ azzal dicsekedhetnek a Világifjúsági Héten, hogy 223 millió korona megtakarítást értek el az „Ifjúság millióiért“ jlytatott mozgalomban. Ezt az sszeget a párt XI. kongresz- zusa tiszteletére vállalt kötele- ettségek teljesítése által érték I. Még sokáig tartana, ha felso- Dlnánk, hogy milyen mozgal- lakat indítanak a fiatalok. Ezek a mozgalmak oda irá- yulnak, hogy elérjék: igazsá- os rend uralkodjon a földön, nyhüljenek a fájdalmak, ámenek annyira kínozzák az elnyo- lott országokban élő fiatalokat, özösen harcolják ki a gyözel- let és érjék el a békét a vilá- on. A Világifjúsági Hét harcok özepette született, azért a tör- énete is harcias. Harcokban zületett, ezért legnemesebb el ja — a béke. avasz Fürge kis szellő röpködött, A fűz bárkákat szült, s nyögött. Dajkának ráhajolt a nap, — Nagy volt, s csodás e pillanat. A szomszéd éger leste el E titkot, s minden ághegyen Kiváncsi szemecskét nyitott, S a fűznek sátrat állított. "Patak partján futott a hír: Ni,, itt is — otf: is gólyahír, Sikongás, — bíbic hangja az... — S én felkiáltottam: tavasz! CSONTOS VILMOS Ezt vállalják Az ipolybélyi mezőgazdasági iskola CSISZ szervezete = értékes kötelezettségvállalásokkal ’köszönti pártunk ‘ XI. ^ kongresszusát. = Az iskolai CSISZ szervezet tagjai 800 brigádörát dől- M goznak le az iskola környékének szépítésénél, rendbeho- s zásánál. ^ Az állattenyésztést tanuló fiatalok versenyre hívják a g növénytermelést tanuló fiatalokat az évvégi tanulási ered- = mények megjavítására. - = Az állattenyésztést tanulók kötelezettséget vállaltak, M hogy az első félévhez viszonyítva a tanulási átlagered- s ményeiket 0.3 százalékkal javítani fogják. J Továbbá kötelezettséget vállaltak a CSISZ tagok, hogy g május 1-ig megszerzik a Fucsík valamint a PCO jelvényt, g Április' közepéig az iskola környékén 100 darab gyű- s mölcsfát ültetnek el a tanulók. s Az iskola fiataljai teljes létszámmal bekapcsolódnak a g faluszépítési akcióba. g A csúcsmunkák idején brigádokat szerveznek az Ipoly- g bélyi szövetkezet részére és ezáltal is elősegítik a sző- s vetkezeti gazdálkodást. g Alig akad olyan nap, hogy ne találkoznánk a lapokban Algéria nevével: francia terroruralom, háromszázezer halott, felszabadító harcok, a keretszerződés vitája a francia nemzetgyűlésben, új szaharai olajforrások Dél- Algériában stb. stb. Az algériai kérdés kemény diójába fogukat törő, egymást váltogató francia kormányok váltig azt hajtogatják, hogy Algéria voltaképpen Francia- ország három tengerentúli megyéje, hisz a franciáknak köszönhető, hogy ez a „barbár“, elmaradott ország valami civilizációra tett szert. A történelem azonban másról tanúskodik. Nézzük meg, miről. KLEOPATRA LEÄNYÄTÖL, EGY TÖRTÉNELMI POFONIG Algéria igen változatos, sok színű ország. Északon „vad tenger csapkodja a kietlen partokat“, amint azt már Sallustius, a római történetíró feljegyezte, de e kietlen partokat itt-ott szép kikötök tarkítják. A tengerparti sávot, ezt a bő termést adó földet hegységek követik, szinte kettészakítják az országot — délen már a sivatag húzódik, gyér oázisokkal és sóstavakkal. Mesék és legendák fűződnek szinte minden talpalatnyi földhöz. Említsünk meg egyet: Guelma közelében hőforrások bugyog- nak a földből, mellettük hatalmas, emberszerű homokkő figurák. A nép Hammam Meskutin-nak, Atkozott Fürdőknek nevezi a környéket, s hozzáfűzi: ősidőkben élt itt egy sejk, akinek olyan gyönyörűszép nővére volt, hogy sajnálta a kérőktől és maga akarta feleségül venni. Az akkor még hidegvizü források mellett tartották az esküvőt, de Allah haragja lesújtott rájuk: tűz buggyant ki a forrásból és a testvérpár kővé változott... ősidők óta a pásztorkődó- numidák lakják az országot, akiket a rómaiak barbároknak neveztek. Az arabok átvették, berber-ré alakították a szót, amelyet ma is használunk. A numidák, azaz berberek először az országukba törő föníciaiakkal, majd a rómaiakkal harcoltak, miközben sok mindent átvettek kultúrájukból. Kevesen tudják, hogy a híres Kleopatra leányát egy berber király vette feleségül, ma is sokan keresik fel a gyönyörű síremléket. A franciák arról sem emlékeznek meg szívesen, hogy Szent Ágoston anyja is berber nő volt. A berberekre a legnagyobb hatást az arab hódítók tették, akik Mohamed, a próféta zöld zászlaja alatt zúdultak végig Észak-Afrikán. Az a:abok új vallást, új politikaigazdasági rendet és új nyelvet hoztak magukkal, s az arab Algéria megindult a felvirágzás útján. Algír városa a középkorban élénk kereskedelmet űzött az olasz városokkal, ekkor épült fel a világhírű Kaszba, a mai „bennszülöttnegyed“, ez a zegzugos, bazárokkal és bódékkal telehintett, festőién piszkos, perzsaszönyegsze- rüen tarka, annakidején magas agyagfalakkal körülvett vár. Algéria azonban nemcsak kereskedőiről, de kalózairól is híres volt. Regények, színdarabok és legendák őrzik a Rötszakállú Kheiraddin emlékét, aki válogatott mar- talócai élén végigfosztogattá a Földközi-tenger vidékét, s fittyet hányt' az európai hatalmak hajóhadainak. Az olaszok, franciák, angolok hiába panaszkodtak a Magas Portánál, Algéria hűbérurá- nál, mert a törökök csak névlegesen uralkodtak az ország felett. A kalózkodásnak lassan bealkonyult, az algériaiak jobban megéltek a Francia- országnak szállított gabonából. És látszólag — de csak látszólag — ez a gabonaszál- lltás lett Algéria veszte. Az uralkodó bej elődei ugyanis nagy mennyiségű búzát szállítottak Napóleonnak, de' a későbbi francia kormányok nem akartak fizetni. A bej erre 1827. április 30-án magához hivatta és felelősségre vonta Dévai francia konzult. A konzul azonban pökhendi módon viselkedett. mire á bej légycsap’ójával arculcsapta. Megütötték a konzult! —: hördült fel a francia kormánysajtó, amely csak a kel- (Folytatása a 2. oldalon) I I A nemrég még csendes algériai faluban sötét füstfelhök emelkednek. A francia hadsereg könyörtelen repülötá- q^adást intézett az algériai hazafiak ellen. Algéria szabadságharca
