Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-18 / 12. szám

AZ IFJÚ NEMZEDÉK BOLDOG ÉLETÉÉRT AZ EFSZ>ek KISZÉLESÍTÉSÉÉRT Március 7 —8-án tartották Prágában az ifjú szövetkezeti tagok és traktorosok I. országos konferenciáját. Több mint 600 küidött vitatta meg az ifjúság eddigi munkáját a szövetkezet alakítása és kiszélesítése terén elért eredményeit, valamint az eddig még fennálló akadályok eltávolításának formáit. A küldöttek kicse­rélték tapasztalataikat és megbeszélték, hogy miképpen segít az ifjúság a mezőgazdaságban az ötéves terv feladatainak telje­sítésében. A konferencia jelentőségét növelte a párt és a kormány kül­döttségének jelenléte. A küldöttséget Vrastislav Krutina, a CSKP KB titkára vezette és jelen volt Michal Bakula a mező- és erdőgazdasági miniszter is. A főbeszámolót Miroslav Vecker, a CSISZ KB elnöke mondotta „Az ifjú generáció boldog életének alapja a falun, a szocialista nagyüzemi termelés“ címen. A vitában felszólalók főleg az elért eredményekről és falujuk ifjúságának problémáiról beszéltek. A konferencián kitüntették a legjobb egyéneket és kollektívákat. Hatan a Legjobb munkás-jelvényt, ötven egyén és kollektíva pedig dicsérő oklevelet és becsületbeli Fucsík-jelvényt kapott. A CSISZ KB Dicséret könyvébe beírták a strachotini EFSZ-ben dolgozó ifjúsági munkacsapatot, valamint a stemberki járásban lévő Troubelice községben működő CSISZ szervezetet. A konferencia 'a vita nyomán határozatot fogadott el, amely irányt ad a CSISZ falusi szervezeteinek az EFSZ-ek kiszélesítése és megszilárdítása terén végzendő munkában. Megnyerni és megtartani a fiatalokat MIROSLAV VECKER A CSISZ KB ELNÖK BESZÁMOLÓJÁBÓL kellemes életteltételeket teremt­senek. A fiatalok sokat tehetnek a falu szépítése érdekében és módjukban áll, hegy gazdag kultúréletet szervezzenek. Sok faluban már az elmúlt években szép számban kultűregyüttese- ket szerveztek, de még nem le­hetünk megelégedve a számuk­kal. Sokkal több együttesünk le­hetne. A falusi együttes megerő­síti a kollektív szellemét, sok szórakozást és örömet hoz, a fa­lubelieknek és a falu mindig hálásan fogadja a fiatalok ilyen irányú tevékenységét. A sport­tal is hasonlóképpen állunk. Azokon a helyeken, ahol nem működik testnevelési egyesület, vagy a Hadsereggel Együttmű­ködők Szövetsége, ott a CSISZ feltétlenül testnevelési érdek­köröket szervezzen. Pártunk és dolgozó népünk elvárja a fiataloktól, hogy a fia­talok lelkesen részt vegyenek az EFSZ-ek fellendítéséért vívott harcban. Egy a hatszáz küldött közül: Fe­kete Zoltán a bösi mezőgazdasá­gi mesteriskola tanulója és a falusi szervezet elnöke. Mit vár a párt és a kormány az ííjűságtóí Vratislav Krutina a CSKP I KB titkára beszédéből: t A CSISZ nyerjen meg • elegendő ifjút a mező- gazdaság, az EFSZ-ek számá. ra, érje el azt, hogy a fiata­lok ne hagyják ott a falut és ne menjenek dolgozni a nem­zetgazdaság egyéb szakaszai­ra, ha a szövetkezetnek szük­sége van rájuk. 2 Állandóan szélesítse kez- ■ deményező képességét és emelje felelősségérzetét a mezőgazdasági termelés fel­adatainak teljesítéséért és az EFSZ-ek kiszélesítésért. A föfigyelmet szentelje az ál­lattenyésztés fellendítésének, amit a takarmánytermelés és az állatok hasznosságának emelésével kell elérni. 3 Gyökeres javulást kell • elérni a nevelőmunkában. Az ifjúságot úgy kell irányí­tani és vezetni, hogy állandó­an bővítse politikai és szak­mai tudását és segítsen a fa­lun a kultúra terjesztésében. A CSKP KB elvárja, hogy a Jicín-Senice-i kezdeménye­zést minden CSISZ szervezet követni fogja és mikorra a XI. pártkongresszus összeül, már nem lesz egyetlen CSISZ járási vezetőség sem, amely nem szervezte volna meg az ifjúság megnyerését a szö­vetkezetekben. A konferencián bőven akadt idő a tapasztalatcserére és sok olyan fiatal találkozott, akik csak hírből ismerték egy­mást, vagy még úgy sem. Ké­pünk is egy ilyen tapasztalat - csere után készült. Hogy mi­ről beszéltek? Azt könnyen kitalálja minden olvasó, ha bemutatjuk a képen látható fiatalokat: Jobbról: SULEK JAN, a CSISZ szenicei járási vezető­ségének titkára, a Jiein-Se- nice-i kezdeményezés egyik aktív megvalósítója. Bizony aligha tudná megmondani pontosan, hogy a két nap alatt hányán tették fel neki a kér­dést: te vagy a szenicei tit­kár, no mondd csak hogy csi­náltátok? Középen: PALDÄN JOZEF, a CSISZ ruzindoli szervezeté­nek elnöke, őt már jónéhá- nyan ismerik a lapok hasáb­jairól. Háróm éve dolgozik az EFSZ-ben és azóta elnöke a CSISZ szervezetének. Azelőtt az egyik falusi boltban volt vezető, de úgy döntött, hogy jobb lesz a szövetkezetben a traktor kormánya mögött. Ha arra az időre emlékeztetjük, rendszerint így felel: Nem bántam meg, hogy otthagy­tam az üzletet, semmiért sem mennék el a szövetkezetből. Balról: POLAKOVIC ALOJZ, a CSISZ osuskei szervezeté­nek elnöke, a járás egyik leg­nagyobb szövetkezetének fő­könyvelője. Ósuskén tavaly új kultürkázat építettek és min­den CSISZ tag 100 brigádórát dolgozott le az építkezésen. A konferenciáig 30 brigádórát dolgozott le minden tag a szövetkezet gazdasági épüle­teinek építésénél. A konfe­rencia első napjának délután­ján ő is ott ált a kitüntetet­tek között, jó munkája elis­meréséül becsületbeli Fucsik- jelvényt kapott. —cs— Miről beszéltek a felszólalók? Vecker elvtárs beszámolójá­ban az új termelési lehetőségek­kel foglalkozott és rávilágított arra, hogy a kollektivizáciö mennyire emelte az életszínvo­nalat a falun. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy a szö­vetkezetekben különösen cseh vidéken nagyon hiányát érzik annak, hogy kevés a fiatal. Az elmúlt időszakban ezen a téren látható javulás állt be és több fiatal lépett be a szövetkezetek­be. A bratislavai kerületben 1957-ben több mint 700, a Ceské Budejovice-i kerületben több mint 600, a Hradec-Králove-i kerületben 410 és nincs is olyan kerület, amely ne venné ki ré­szét az EFSZ-ek megalakításá­ban és kiszélesítésében. A hely­zet azonban még nem kielégítő. A szövetkezeti tagok átlagos életkora egyre emelkedik. (43.6 év) A falvakon egyre kevesebb a fiatal házaspár és így az új­szülöttek száma is egyre csök­ken. A mezőgazdaság fellendü­lése szempontjából ezek a körül- mén,yek természetesen egy csöp­pet se kedvezőek. Hiszen csakis ott lehet igazán jó és tartós eredményeket elérni, ahol az idősebb gazdák sok éves tapasz­talatai párosulnak a fiatalok lel­kesedésével, erejével és kezde­ményezésével. szélesítsük ki a jiCIn­SENICE-I MOZGALMAT A központi bizottság nagy je­lentőséget tulajdonít annak a mozgalomnak, amely az elmúlt évben Jicínből és Senicéröl in­dúlt ki. Ezekben a járásokban a járási vezetőségek és a falusi szervezetek mindent elkövetnek, hogy megnyerjék a fiatalokat a szövetkezet számára és nagy fi­gyelmet szentelnek a fiatalok munkájának. Jicín környékén 150 fiút és leányt nyertek meg, Sénicén pedig több mint 200-at. Ezeket az eredményeket főleg annak köszönhetik, hogy a fia­talok megnyerésében aktivan ki­vették részüket az üzemi, isko­lai, valamint a GTÁ CSISZ szer­vezetei, továbbá a hadsereg é; természetesen a pionírok vala­mint a falusi tanítók is. Ez a mozgalom sok járásban és kerü­letben is kiszélesedett. Olyan feltételeket kell terem­teni a szövetkezetben, hogy a fiatalok jól érezzék magukat. Ennek elsősorban az az előfel­tétele, hogy a fiatalok egész éven keresztül érvényesíthessék képességeiket és olyan munka- szakaszon dolgozzanak, ahol a munka érdekli őket. A legfontosabb azonban az, hogy a CSISZ tagok és a fiata­lok küzdjenek a mezőgazdasági munka lebecsülése ellen, hiszen • Dr. Frantisek Kahuda isko­la és kulturális ügyi miniszter Antonín Nácovskynak, a prágai CKD Dukla-Karvin üzem kazán- kovács-tanoncának hősies ma­gatartása elismeréséül március 12-én egy gyönyörű szovjet a mezőgazdasági munka igazán gyártmányú karórát adott át. Nácovsky nemrég megmentette - ★ ★ ★ három 4 — 7 éves kis gyerek éle­tét, akik alatt beszakadt a prá­- A fiatalok Olsany tó jege. számára az ■ ® A kassai kerület legkívá- EFSZ-ben kor- lóbb mezőgazdasági dolgozói látlan lehetősé- március 11-én aktívát rendez- gek nyílnak: aki tek Kassán. Stefan Cap a kerü- a gépeket szere- ieti nemzeti bizottság alelnöke, ti, lehet trakto- nemzetgyűlési képviselő a leg- ros, aki az álla- jobb szövetkezeti tagoknak a tokát, állatte- GTA valamint az állami gazda- nyésztö, csak az Ságok 111 dolgozójának átnyúj- a fő, hogy azt a tóttá a „legjobb dolgozó“ jel- munkahelyet vá- vényt és diplomákat, lasszuk, amit ® A lengyel ipar már mintegy legjobban szere- kétszáz fajta szerszámgépet tünk, mert csak gyárt és évi termelése megha- itt érhetünk el ladja a 16.000 darabot. A gépek jó eredményeket között sok a nehézszerszámgép, — ez a vélemé- a félig vagy teljesen automati­nye Miluska PuI- zált gép és berendezés. A len- krátovának, aki gyei szerszámgépipar egyre töb- a Karle —Lito- bet exportál Európa, Ázsia és mj'sl-i EFSZ- Dél-Amerika különböző orszá­ben dolgozik, gaiba. valamint Ladis- ® Dr. Jan Kwoczynski, len­lav .Simouneknek gyei egyetemi magántanár a és JozeJ Sedivy- vektokardiograf feltalálója elekt- nek, akik a Goi- rokardiografiai atlaszt állított cuv Tenikov-i össze. Könyve — amely az elekt- GTÁ dolgozói, rokardiogramm alakja szerint Jó munkájukért csoportosítja anyagát — nemrég mindhármukat jelent meg Varsóban az Állami kitüntették. Orvostudományi Kiadónál. p éter István a CSISZ alsó- koporágyi szervezetének elnöke szintén részt vett a konferencián. Már katonai szolgálata előtt elnöke volt a szervezetnek. Hazatérte után jó munkájáért beválasz­tották a járási valamint a ke­rületi vezetőségbe is. Pista már régebbtől igyekezett meggyőzni szüleit a szövet­kezeti gazdálkodás előnyéről, de ez csak tavaly sikerült neki. Szülei beléptek az EFSZ-be, ő pedig traktoros lett. Ma a cserencséri bri­gádközponton dolgozik. Kö­telezettséget vállalt, hogy tervét 105 százalékra telje­síti. Jó munkát fejt ki a fa­lusi szervezetben. Az ifjúság minden munkából alaposan kiveszi részét és a XI. párt- kongresszust kötelezettség­vállalással köszöntik: a kong­resszusig két ifjút megnyer­nek az EFSZ számára, 600 órát ledolgoznak a szövetke­zetben, a csúcsmunkák ide­jén és 250 órát a szövetke­zeti építkezéseken. Ezenkí­vül tavasszal gondozás alá vesznek 15 hektár rétet és legelőt. ELEK ÁRPÁD IT éthy Géza a hamvai szövetkezet hét hektá­ros kertészetének vezetője. Kertészeti mesteriskolát vég­zett, majd a vágsell.yeí ker­tészeti iskolában tanított, innen jött haza, hogy szaktu­dásával segítse a szövetkeze­tét. Valóban a fiatalok barát­ja, ezt főleg azok tudják, akik Vágsellyén tanultak. Már itt is egyik irányítója volt a CSISZ szervezetnek. Hazatér­ve azonnal bekapcsolódott a falusi fiatalok nevelésébe. Hogy a faluban jó munkát végzett, misem bizonyítja jobban, mint az a megtisztel­tetés, hogy a helyi nemzeti bizotság elnökévé választot­ták. így most már valóban feladatává vált az ifjúság nevelése. Reméljük e téren is, úgy mint a munkában, jó eredményeket tud majd elér­ni. jön, amit én javasolok, vagy el­kezdek. Szerencsére a tagság idejében rájött, hogy nekem van igazam és új elnököt választot­tak. A mai vezetőséggel öröm dolgozni, mert minden ajánlato­mat meghallgatják és segítenek munkámban. Ebből a közös mun­kából természetesen a szövet­kezetnek van a legtöbb haszna. Azt hiszem helyes volna, ha az EFSZ-ek vezetőségei elgondol­koznának ezen a kérdésen és megadnának minden támogatást a mezőgazdasági iskolát végzett fiataloknak, hogy a tanultakat a gyakorlatban megvalósíthassák. NÁLUNK IS LESZ SZÖVETKEZET! J. Stastny ifjú egyéni gazdál­kodó vsetini .járásból: Nálunk még nihesen szövetkezet, de azt hiszem már nemsokára lesz. A mi falunkban a fiatalok alaposan elgondolkodtak, a jicín-senicei kezdeményezésen. Elhatároztuk, hogyha az idősebbek nem lépnek be, megalakítjuk mi a szövetke­zetét fiatalokból. Van néhány idős elvtárs, aki szintén ezen munkálkodik és mi segítünk ne­kik, reméljük nemsokára már eredménye is lesz felvilágosító munkánknak. HOL VETTEK ENNYI FIATALT? Mila Kappelová a troubelicei Februári Győzelem EFSZ köny­velője: Szövetkezetünknek 180 tagja van s ebből 44 fiatal aki még nem lépte túl a 25 évet. Hogy miért maradtak és marad­nak a fiatalok a faluban? Erre főleg szüléink tudnának felele­tet adni. Mi a szüléinktől mindig azt hallottuk, hogy a szövetke­zet a miénk, amint dolgozunk, majd úgy élünk. így még csak eszünkbe se jutott, hogy elmen­jünk a faluból. Mi az otthon alatt már a szövetkezetét is értjük. Most felnőtt szemmel ezt így fogalma.znám meg: ez a szülői nevelés eredménye. Az állattenyésztésben nálunk két ifjúsági munkacsapat dol­gozik. Dolgoznak itt egészen fia­tal lányok, Anicka Urbasková alig 15 éves és Ruzena Kappelo­vá 18 éves. Mindketten a hizlal­dában dolgoznak és 250 süldőt gondoznak. Tavaly 335 mázsa sertéshúst adtak be terven fe­lül. Természetesen az ilyen szép teljesítmény visszatükröződik a fizetésen is, Anicka 20.401.- Ru­zena 22.210.- koronát kapott a természetbeni járandóságon kí­vül — pedig ez is több mint 20 mázsa volt. Persze az elért ki­tűnő eredményekért még 2.300.- korona teljesítménypénzt is kap- ’ tak. Mi fiatalok örülünk annak, hogy szövetkezetünk ilyen szép eredményeket ér el és bizony egy kicsit büszkék is vagyunk., mert ebben nekünk is részünk van.-cs — Jaroslav Plísek az ostruznói EFSZ vezetőségének tagja: Ná­lunk csak tavaly alakult meg a szövetkezet. Annak ellenére, hogy szüleim nem rendelkeztek földdel, mégis úgy határoztam, hogy belépek. Voltam a határ­szélen brigádon, tudom mit tet­tünk ott azért, hogy ne marad­jon egyetlen hektár föld sem parlagon és mikor hazatértem bosszantott, hogy falumban ahol sokkal jobbak a körülmények, mégis húsz hektár föld volt gaz­da nélkül. Tehát szükség volt a szövetkezetre. Az én véleményem az, hogy a falusi fiatalokkal beszélni kell jövőjükről és világosan meg kell mondani mindenkinek, hogy a jobb életet csakis a közös gaz­dálkodás biztosíthatja. Én töb- bedmagamma! járok a környező falvakba és igyekezünk meg­nyerni a földműveseket a szö­vetkezet számára. Először bi­zony féltem, hogy esetleg kine­vetnek, vagy az idősebb gazdál­kodók azt mondják, hogy „egy tacskó engem ne tanítson.“ Bi­zony volt, aki ezt mondta. Ek­kor tanultam meg a saját ta­pasztalatom alapján, hogy ai ilyen agitáció mikor a párt poli­tikáját kell megvilágítani a 2 egyszerű földműveseknek felét egy politikai iskolával. De csat aki próbálta már ezt a munkát az tudja, hogy niily öröm az amikor egy félév múlva azl mondják a szomszédos szövet­kezet tagjai, hogy: mégis csak nektek volt igazatok, bárcsak előbb megalakítottuk volna a szövetkezetét. TÖBB LEHETŐSÉGET, NAGYOBB SEGÍTSÉGET Zbitovsky agronóm: Sok szö­vetkezetben nem sokat törődnek a mezőgazdasági iskolát végzett fiatalokkal — ezt saját magam tapasztaltam, mikor az iskola el­végzése után visszamentem .a szövetkezetbe. Az akkori elnök nemhogy segített volna, hanem igyekezett úgy intézkedni, hogy lehetőleg semmi új ne sikerül­ném érdemli meg, hogy orrfin- torgással beszéljenek róla. A mezőgazdasági munka meg­tisztelő és a fiatalok számára le­hetővé teszi, hogy érvényesítsék képességeiket. A munka a leg­nagyobb megelégedettséggel töltheti el a fiatalokat, az egyre tökéletesebb gépek új távlato­kat nyitnak a mezőgazdasági nagytermelés számára és ez a termelés egyre közelebb kerül az ipari termeléshez. HARMINC SZÁZALÉKKAL TÖBBET A kromérizi szövetkezeti ta­gok azon felhívása, hogy az öt­éves terv feladatait négy év alatt teljesítik, egyre nagyobb vissz­hangra talál a köztársaság többi kerületeiben is. Minden fiatal szövetkezeti tag feltehetné a kérdést: mivel járulok hozzá ahhoz, hogy emelkedjen a mező­gazdasági termelés, megszilár­duljon a szövetkezetünk és emelkedjen a saját jövedelmem? A fiatal szövetkezeteseknek, főleg az állattenyésztésben kel­lene elhelyezkedniük, mert ott aránylag kevés a fiatal. Állandó­an száz százalékra teljesítsük a tervet, ne maradjunk adósai a tervnek — ez legyen a fiatalok jelszava. A CSISZ alapszabálya értel­mében azokban a szövetkezetek­ben, ahol több mint három CSISZ tag dolgozik, alakítsunk CSISZ munkacsapatokat és ezek ter­mészetesen a falusi szerveze­tekhez tartozzanak. Ez elsősor­ban azért fontos, mert a CSISZ gyűléseken nem lehet a fiatal szövetkezetesek minden problé­májával foglalkozni. A CSISZ csoportgyűléseken a fiatal szö­vetkezetesek elsősorban a szö­vetkezet munkájával foglalkoz­zanak, szóljanak hozzá a szövet­kezet gazdálkodására vonatkozó kérdésekhez, tegyenek újítási javaslatokat és kölcsönösen ér­tékeljék ki munkájukat.“ JÖL DOLGOZNI ÉS JÖL ÉLNI A fiatalok járuljanak hozzá ahhoz, hogy a szövetkezetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents