Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-18 / 12. szám

A német nők küldöttsége Karlovy Vary-ban. Március 8-án a Nemzetközi nőnapon Németország mindkét részéből női kül­döttségek érkeztek. A pionírok üdvözölték a vendégeket. Ké­pünkön Gertrude Bieseld elvtársnőt látjuk a csehszlovákiai fiatal barátai között. A hegyekben A dunaszerdahelyi magyar tannyelvű 11 éves középiskola 66 tanulója tanítóik vezetésével Cadca környékére mentek síelni. Sokan elképzelni sem tudják, hogy a csallóközi tanulóra mi­lyen benyomást tesznek a feny­vesek. A friss levegőn való mozgás és sportolás kifárasztott és üdített is egyben. A napi gyakorlat után a szállásukon várta a jó meleg szoba és az ízletesen elkészített ebéd vagy vacsora. A sítanfolyam versennyel ért véget. A verseny azt bizonyítot­ta, hogy aránylag jól elsajátítot­ták a síelést. Az utolsó nap fájó szívvel csatolták le a sítalpakat lábukról, hogy egy évre búcsút mondjanak ennek a szép sport­ágnak, a fenyveseknek és a gyö­nyörű téli tájnak. OZORAI KATALIN A virágzó mezőgazdaságért (Folytatás az 1. oldalról) A fiatal szövetkezeti tagok és traktoristák legfőbb feladata, hogy harcoljanak a mezőgazda­sági termelés növekedéséért, hogy így a termékek, valamint az élelmiszerek fedezzék ha­zánkban a dolgozók szükségletét. Tudatában vagyunk annak, hogy ránk hárul a feladat, hogy az ál­lattenyésztésben dolgozzunk, igyekezetünket oda összponto­sítsuk, hogy teljesítsük a beüte­mezett tervet és a kiváló fiatal dolgozók nyomán magasan túl­teljesítsük. Tudatában vagyunk annak, hogy ez áldozatosságot, ügybuzgóságot követel és kezde­ményezést a helyes munkamód­szerek érvényesítése terén. Mindent elkövetünk, hogy szé­les mozgalmat indítsunk az ál­lattenyésztésben a fiatalok pél­dás munkateljesítményeiért. Az állattenyésztési termelés alapját a takarmányalap képezi. Ezért nagyon helyesen járnak el Szlovákiában ott a fiúk és leá­nyok, ahol a rétek és legelők gondozására mozgalmat indítot­tak. Felhívjuk a falusi fiatalokat, a'pionírokat és az iskolák növen­dékeit, hogy az idén minden talpalatnyi legelót gondozás alá vegyenek. Ezért már most, ta­vasszal brigádokat és ifjúsági készenléti csapatokat szervez­zünk, amelyek majd gondozás alá veszik a réteket, részt vesz­nek a talajjavító munkában és az idősebb szövetkezeti tagokkal közösen biztosítják a széna vesz­teségnélküli behordását. <A falu­si szervezetek álljanak az élre e harcban á feladat teljesítésé­ért. Az ifjúság már néhány év óta hozzájárul a kukorica-termesz­tés fellendítéséhez. Tekintettel arra, hogy ez a takarmány any- nyira tápláló, a fiatalok fokozot­tabb mértékben vegyenek részt a kukorica ültetésében, gondo­zásában, begyűjtésében és slló- zásában. A CSISZ falusi szerve­zetei és a növénytermesztésben dolgozó munkacsapatok vállal­janak védnökséget a kukorica termesztés felett és szövetkeze­teikben szélesítsék ki a kukorica termesztését. Az idei mezei munkák folya­mán az eddig nyert tapasztala­tokat érvényesítsük és harcba lépünk a dudva ellen. Felhívjuk a fiatalokat, pionírokat, a falusi iskolák tanulóit, hogy lépjenek kitartóan harcba a dudva ellen, amely rontja a termést és a mi közös kenyerünkből nagy dara­bot szel le. A konferencia elismeréssel ér­tékeli azon CSISZ szervezetek és CSISZ tagok munkáját, akik elhatározták, hogy komposztot készítenek és a földet javítani igyekeznek. Meg vagyunk róla győződve, hogy a szövetkezetek­kel a nemzeti bizottságokkal és a nyilvánossággal közösen a fia­talok sok komposztot készítenek, kellőképpen gondozzák és a ter­mőföldet értékes tápanyagokkal gazdagítják. FIÚK ÉS LEÁNYOK - A SZÖVETKEZETEK GONDOS GAZDÁI! A fiatal szövetkezeti tagnak példás tagnak kelle lenni. Ez azt jelenti, hogy példaadó le­gyen a munkában, számláján a legtöbb munkaegység szerepel­jen és állandóan emelje szak- képzettségét. A konferencia felhívja a fiatal szövetkezet lagokat, a falusi fiatalokat, ......... kczii'iinénye/óen segítsenek a munkában, a hiá­nyok eltávolításában. Felhívja az ifjúsági készenléti csapatokat. hogy az üzemi ellenőrző bizott­ságok példája nyomán az ara­tásnál és a csúcsmunkák idején nyújtott segítségen kívül min­dent tegyenek meg, ami a szö­vetkezetek jő gazdálkodásával összefügg. A mezőgazdasági termelésben a szocialista munkaverseny já­rul hozzá a legjobban ahhoz, hogy a szövetkezeti tagok kez­deményezése kibontakozzon. A fiatal szövetkezeti tagok legye­nek a szocialista munkaverseny kezdeményezői a szövetkezetben, főleg a • csoportok, csapatok és egyének versenyében. A példás dolgozókat népszerűsíteni kell, ki kell őket tüntetni és munka­módszereikkel meg kell ismer­tetni a szövetkezeti ifjúságot. A szövetkezetekben az ifjúsági munkacsapatok eddig jól bevál­tak és ezért mindenütt, ahol er­re alkalom nyílik, szervezzünk ilyen csapatokat. Az ifjúsági munkacsapatok az idősebb ta­pasztalt szövetkezeti tagok ve­zetése mellett álljanak az élre és legyenek a szövetkezetekben a szocialista munkaverseny kez­deményezői, harcoljanak az új munkamódszerek bevezetéséért. FIATAL TRAKTORISTÁK A GTÁ-KON HARCBA A TAKA­RÉKOSSÁGÉRT, A PÉNTEKES MOZGALOM TOVÁBBI FELVIRÁGOZTATÁSÁÉRT Az országos konferencia a tel­jesítmény és a munka minősé­gének emelésében és főleg a péntekes mozgalom kiszélesíté­sénél kellőképpen értékeli a fia­tal traktoristák igyekezetét. Fel­hívjuk a fiatal traktoristákat és az ifjúsági traktorosbrigádokat, hogy a CSISZ KB zászlajáért in­dított versenyben, — amelyet a legjobb ifjúsági GT.Á-nak ítélnek oda — fokozzák igyekezetüket és azzal javítsák mindennapi munkájukat, hogy a péntekes mozgalom elvei szerint dolgoz­nak, A CSISZ tagok, traktoristák feladata, hogy legyenek a falusi ifjúság segítségére, győzzék meg a fiatalokat a mezőgazdasági termelés, a gépesítés előnyeiről és nyerjék meg őket az EFSZ- ek számára. A FALUSI SZERVEZETEK SOKOLDALÚ TEVÉKENYSÉGET FEJTSENEK KI A falusi fiatalok csak akkor végezhetnek jó munkát, ha a CSISZ falusi szervezete tevékeny munkát fejt ki. Hogy a íiaUl szövetkezeti tagok között jobb legyen az együttműködés, a fa­lusi CSISZ szervezetek alapítsa­nak az EFSZ-ekben „ifjúsági csoportokat“, amelyek a CSISZ alapszervezetéhez tartoznának. A csoportok gyűlésein a fiatal szövetkezeti tagok az EFSZ mun­kájáról fognak tanácskozni, ki­értékelik a munkát, megtárgyal­ják a, hiányokat, amelyek meg­nehezítik munkájukat. Ezekre a gyűlésekre meg kell hívni a szö­vetkezet vezetőségét és velük együtt kell ezeket a kérdéseket megoldani. Fiatal szövetkezeti tagok, har­coljatok a szövetkezetben a CSISZ csoportok megalakulásá­ért. A konferencia a CSISZ összes falusi szervezetéhez fordul az­zal, hogy szorosan együttmű­ködve a nemzeti bizottságokkal, szervezzék meg a „falusi fiata­lokkal való beszélgetéseket" és aehopv enyszen kampánynak te­kintsék, hanem használják fel állandóan ezt a munkaformát. A CSISZ falusi szervezeteire hárul az a feladat, hogy állan­dóan gcaidoskodjanak a fiatal szövetkezeti tagok politikai fej­lettségének emeléséről és szak­tudásuk elmélyítéséről. A CSISZ oktatási év‘ keretén belül élén­kíteni és érdekessé kell tenni a tanulást. Hasonlóképpen a Fu- csík-jelvény megszerzésére ké­szülő olvasókörökben is és a fej­lettebb fiatal szövetkezeti tago­kat be kell kapcsolni a pártok­tatási évbe. A CSISZ falusi szervezetei ne legyenek közömbösek a sport és a kulturális tevékenységgel szemben sem. Ahol nincs test­nevelés! egyesület, ott testne­velési és védelmi érdekköröket kell alakítani. A többi szervezet­tel, valamint a Művelődési Ház­zal közösen fel kell lendíteni az Ifjúsági Alkotőversenyt, a szín­játszó tevékenységet, együtte­seket kell szervezni és támogat­ni a hagyományos mulatságok megtartását. A CSISZ falusi szervezetei, különösen a fiatal szövetkezete- sek, ne feledkezzenek meg arról, hogy a serdülő fiatalokon kívül a gyermekekről, a pionírokról is gondoskodni kell. MINDEN FALUBAN LEGYEN CSISZ SZERVEZET A falusi ifjúság körében csak akkor lehet jó munkát kifejteni, ha minden faluban működik a CSISZ szervezet. Ez a feladat a CSISZ funkcionáriusaira és min­den CSISZ tagra hárul. A CSISZ tagok a falukon tegyenek meg mindent annak az érdekében, hogy ott CSISZ alapszervezet alakuljon. A traktorosok, akik a faluban dolgoznak és kapcsolat­ban állnak a falusi Ifjúsággal, legyenek segítségükre. A CSKP XI. kongresszusáig mindent elkövetünk, hogy min­den faluban, ahol fiatalok élnek, CSISZ szervezetek legyenek. A fiatal szövetkezeti tagok és traktoristák országos konferen­ciája azzal a kéréssel fordul az idősebb szövetkezeti tagokhoz, főleg az EFSZ-ek funkcionáriu­saihoz, a vezetőség tagjaihoz, az elnökökhöz: segítsetek mun­kánkban, teremtsetek a szövet­kezetekben jó munkafeltétele­ket, tanítsatok meg minket arra, hogy jó gazdák legyünk és a megkezdett müvet sikeresen folytassuk. Hiszen a mi közös munkánk­ból születik a modern haladó szocialista falu, amely megér­demli, hogy küzdjünk érte. Az EFSZ további felvirágoztatásá­ért, fiatal nemzedékünk boldog jövőjéért! ★ ★ ★ Jó lenne... A libádi fiatalok érthetetlen okok miatt kivonják magukat a kulturális ténykedésből Ez bizonyos fokig maradiságot je­lent náluk, mert a idősebbek az idén is színdarabot tanultak be. Hogy miért ilyen maradiak a li­bádi fiatalok, azt saját maguk tudnák megmondani. A tűzoltó­testület tagjai azonban betanul­ták és előadtak a Tizenegyedik parancsolat című színművet, amellyel szép sikert értek el más községekben is. Nem volna rossz dolog, ha a libádi fiatalok­ra hatással lenne az idősebbek kezdeményezése és legközelebb végre hozzáfátn.ának a falu kul turális életének további fellen­dítéséhez. KOVÁCS FERENC Libád I A TjiJcuraj völgyében most ) hajlik kalászba a rizs. Szűk med- [rében zúgva szalad a kis patak [az Indiai óceán jelé. Szorosan la hegyek lábához lapulva egyre [sebesebben rohan, mint a futó \bajnok a cél előtt. A patak men­üén virágzó rizstermelés jotyik. Iámig a rizsföldek vízben állanak, \addig csak egy-két eltévedt vad- ! disznó gázolja el a vetést, de [amikor a földekről levezetik la vizet, akkor megjelennek a ma- [jomcsordák, hogy a sáskajárás- [nál is rettenetesebb pusztítást [végezzenek. > És a bennszülött jóformán te­lhet etlenül nézi a pusztítást. [Egyetlen „fegyvere" a bivalybör- \dob és a bambuszkereplö, amely- llyel éktelen zajt üt, hogy elriasz- sza a tolvajokat. Egy-két hétig [némi eredménnyel jár a zajcsi- [nálás. Az őserdő csendjéhez szo- [kott majmok sietve menekülnek [vissza a fák közé. De mikor ta- Ipasztalják, hogy az ijedtségen [kívül más bajuk nem történik, ^nyugodtan tovább folytatják a [pusztítást, sőt a bátrabb ja furcsa \ fintorokat vet a kétségbeesett 'üvöltő kereplő és doboló benn- \ szülött felé. ' Mikor a majmok már nem rea- ^ gólnak a zajra, akkor elérkezett la nagy vadászat ideje. Ilyenkor |a Tjikuraj völgyében fekvő fal- ivak föemberei tanácskozásra ül- '^nek össze és megállapítják a va- idászat napját. A nagy nap réggé- |lére a környék apraja-nagyja ifurkósbotokkal ' felfegyverkezve 'összegyűl a piactéren. A fóembe- \rek elosztják a vadászokat. Az 'asszonyok és a gyerekese a hajtők 'lesznek, a legények és a férfiak c vadászok. Ök készítik el |a vesztőhelyet is. Ez a vesztőhely ,egy embermagasságú fűvel be- 'nött térségből áll, amelyet két \méter magas bambuszkerítéssel körülcövekelnek, olymódon, hogy la térségnek a rizsföldek felé eső része nyitva maradjon. A hajtők 'mintegy öt kilométer hosszúság­ban állanak fel, gondosan elrej­tőzve a vetésben. ' Végre délután három óra felé |az erdő fáin megjelennek a maj­mok. Az ágak recsegése izgalom­ba hozza a hajtókát, de senki sem mozdul. A majmok egymás­után ugrálnak át a patak szik­láin. Harminc-negyven majom van egy csoportban. Tíz-tizenkét helyen majdnem egyidöben tűn­nek elő az erdő sűrűjéből. Alig 'pár percig tart, míg a majmok Majomvadászat a Tjikuraj völgyében átkelnek a patakon. Az őrszemek botokkal felfegyverkezve, beug- jeleket adnak egymásnak, s mi- ranak a fii közé. kor az utolsó majom is átugrált Először laposra gázolják a fü- a folyón, felhangzik az első „hoa, vet, ezzel mintegy betakarják hoa" kiáltás. És utána meg száz a majmokat. Ha ezzel a müvelet- meg száz torok üvölti a Tjikuraj tel elkészültek, akkor megkezdő­völgyében; hoa, hoa, hoa... dik a vadászat, amelynél undorí- A majmok ijedten lapulnak tóbb és visszatetszöbb nincs a a vetésben, de a hajtők csakha- földkerekségén, mar felzavarják őket. A megró- A vadászok egyes helyeken mült majmok ijedten futnak szétnyitják a füvet, ilyenkor a part felé, de ott őrszemek fúr- rendszerint a kétségbeesett ma- kója vár reájuk. Pillatnyi ha- jom feje bukkan fel. A vadász bozás után négykézláb futnak akkor az egyik kezével leszorítja végig a part kövein, egy újabb a majom fejét és a másik kezével átjárót keresve. De mindenhol egy hirtelen mozdulattal a far­emberek állják el az utat. A ve- kánál fogva kirántja a szegény tésből mind több majmot zavar- állatot a fűből. Két szer-három­nak ki a hajtők, ezek már ősz- szór a balcsuklójára tekeri az tönszerüleg futnak a többi után. állat farkát, a visít 6_ jószágot A folyó vize és a vetés között messze eltartja magától és a elhúzódó keskeny part szinte jobbkezében levő furkóssal fejbe- végeláthatatlan messzeségben 'téri. Azután a vérző állatot meg- megtelik négykézláb rohanó máj- forgatja a levegőben és egy len- mokkal. Az állatok nyomában dülettel keresztülhajítja a kerí- a hajtők szaladnak, akik vigyáz- tésen. nak arra, hogy egy majom se Az elkábult állatokat a keríté- maradjon vissza a vetésben. Néha sen kívülállók nagy bátran agyon­előfordul, hogy egy-egy kétség- verik és a hullákat egy halomra beesett majorn a vízbe ugrik és dobják, ahol egy számlálóbizott- átúszik a másik partra, ahol ság időről időre kikiáltja az ered- csakhamar eltűnik a fák között, ményt. A bennszülöttek hite azt tartja. Az emberek állati üvöltése ősz- hogy az ilyen majom pár napon szeolvad a majmok visításával, belül elpusztul tüdőgyulladásban. -Az izgalomtól eltorzult arcok . , . , . verejtékben fürödnek. A levegőbe A part, amelyre a majmok fut- jiajugff illatok nagy puffanással nak, a vesztőhelyhez vezet. Az ^ földre. A forró délutáni agyonhajszolt majm.ok mikor ide gi borzalmas émelyítő érnék sietve elbújnak a vesztő- látvány ez a hullákkal dobálódzó hely embermagasságú fuveben. tömeg, amelynek leírására égy -Alig egy óráig tart a hajtas. pg^fg tolla volna hivatott. Mikor a utolsó majom is eltűnt utolsó a fűben a vesztőhely nyitott m- jfigjoiof {g átdobják a kerítésen, dalát is elkerítik a két meter ^ számlálóbizottság előtt 318 magas bambuszfalakkal, majom hullája hever. Száraz fo, A kerítést egy pillanat alatt rözse és bambusz már készen áll ellepi az embersereg. A magas a szomorú domb mellett. Hama- füböl barna fejek bukannak fel, rosan befedik vele a majmokat a fejek sora tökéletesen vissza- és négy helyen meggyujtják adja a kerítés négyszögét. A a máglyát. A tűz scrcegve kap vesztőhelyen mozdulatlanul áll a szőrökbe s egy pár perc múlva a fü, amely száz meg száz szürke már az égő hús ém.elyítő szagát majmot rejt magában. A keríté- lehet érezni, sen kívül egy emelvény van, ZBORAY ERNŐ amelyen a jóemberek foglalnak (15 év Jáva szigetén helyet. A vadászok rövid furkós- c. könyvéből) Kőfelezetiségválialásokkal köszöntjük a CSKP XI. kongresszusát $a:ERK£SCTOY lenetek < A bratislava! Priemstav n. v. tanulóiskolájának CSISZ szerve­zete értékes kötelezettségválla­lásokkal köszönti a CSKP XI. kongresszusát. Egyben felhívják a bratislavai kerületben levő tanulóotthonok és ipari tanuló­iskolák CSISZ szervezeteit, hogy ők is hasonlóképp cselekedjenek. Kötelezettségvállalásaik a követ­kezők: Az ez évi termelési tervet de­cember 20-ig tíz százalékkal túl­teljesítik. Bratislavában az „500 ház" számára épülő művelődés házá­nak kőműves munkáit ez év jú­nius végéig teljesítik. A bratislavai kerületben a szö­vetkezetek további fejlesztésé­nek érdekében az év folyamán 2500 munkaórát dolgoznak le a tanulók. Az első osztályos kőműves iparitanulók számára technikai érdekkört szerveznek, hogy a tanulók ezáltal is elmélyíthessék szaktudásukat. Ezenkívül még 30 új előfizetőt szereznek az ifjúsági sajtóra, és előadást tartanak a nevelők se­gítségével a napi sajtó olvasásá­nak fontosságáról. .A CSISZ isko­lai szervezete pedig az új veze­tőségi tagok számára oktatást szervez, hogy jobban megismer­kedjenek a CSISZ küldetésével és az iskolai szervezet vezetésé­vel, így javul majd a CSISZ ta­gok további tevékenysége és jobb eredményeket érnek majd el, WITTHALM KÁROLY Gál Sándor, Komárom. A ver­seid még nagyon gyengék, nem közölhetők. Bíróczi István, Érsekújvár. Ér­dekes, őszinte írásod leközöltük és a faludról többször is írjál, rövid beszámolókat. Lamy János, Ipolyság. A kis vödör című írásod eléggé szelle­mes, de még kiforratlan és kissé unalmasan van megírva. Ferenczy Szombaty Katalin, Rozsnyó. A verseid még formai­lag nem érettek, sok helyen baj van a rímmel és a ritmus is igen sántít a sorokban. .A legfőbb hiba azonban az, hogy mondanivalód sincs. A litomerici állami gazdaságon, amely köztársaságunkban a legjobb, életbe léptették a CSKP KB intézkedéseit. A dolgozók kezdeményezéséből a gazdaságon kötelezettségvállalásokat in­dítottak. Az állattenyésztésben ot százalék!:cl emelik az állatok T'znosságát. A kertészet 11.000 négyzetméter nagyságú területén új mód­szerrel ültetik a salátát. E napokban 80.000 palántát készítettek elő. Szabó Ferenc, Vezekény. A versed sajnos nem közölhetjük, bár látszik, hogy őszintén akar­tad megírni, de sehogysem sike - rült formába szedni gondolatai­dat. Miklós Ferenc, Gelle. Az írá­sod közöljük, várjuk a többi beszámolóidat is, csak kissé hosszabban, tartalmasabban és konkrétabban írj. Gérecz Anikó, Tornaija. Az írásod hangulatos, eléggé színes, csak mégis tartalmasabb lehet­ne. Részletet közlünk belőle. Kéry K., Vámosladány. A ver­sed még nem közölhető, a be­számolódat azonban közölnénk, ha megírnád a pontos címed és neved. Nóta János, Losonc. Kérdésed­re pontos és kimerítő választ kapsz az illetékes járási katona, parancsnokságnál. Németh János, Sajószárnya. A bejei beszámolód a következő számban közöljük és írjál más­kor is a politikai iskolázásról. Ollárí Irén, Izsap. Levelednek nagyon megörültünk, annál is inkább, mert mar : égen nem ad­tál él,etjeit magadról, örülünk őszinte bírálatodnak is és miha ■ trarabbí gyógyulást kívánunk.

Next

/
Thumbnails
Contents