Új Ifjúság, 1958. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

1958-03-18 / 12. szám

iratislava, 1958, március 18. VII. évfolyam, 12. szám. Ara 60 fillér mindig Ő si park ölében lapul a kastély. Hajdan úrifészek volt, tivornyák színhelye, ma fiatal falusi lányok otthona, iskolája. Két évet töltenek itt, hogy mint kész szakemberek, könyvelők lépjenek majd az életbe. Várja őket a szövetkezet, a traktorállomás, az állami gazdaság. Tanulnivalő persze akad bőven, de azért a szórakozásra is jut idő. A kastély lakói tehát tanulnak, de a tanulás mellett ők is tanítanak. Furcsa egy kicsit, de valóság. Az iskola CSISZ szervezete gazdaságosan ozstotta be a szabad időt és igy tánc és színdarabok tanulására is jut idő. Persze, ahol annyi fiatal, jókedvű, az életnek örülő lány verődik össze, mint a somadi iskolában, nem hiányzik a vita sem. A CSISZ bizottságának kezdeménye­zésére énekkart is alakítottak. No, de térjünk a lényegre. Arról van szó, hogy az iskola növendékei a tanulás mellett tanítanak Is. Nem csak saját soraikban, de a közeli falvak fiataljai között is értékes nevelő munkát végeznek. Színjátszó csoport­juk, ének és táncegyüttesük fölkeresi a szomszéd falvak fiataljait és tanítja őket szórakozni, szeretni a szépet. Előadásuk után pedig elbeszélgetnek a fiatalok a mai helyzetről, megtanítják őket arra, hogy becsülni tudják a mai életet, szeressék hazájukat, becsüljék és ne hagy­ják cserben a földet, melynek minden rögéhez őseik verejtéke tapad. Szeressék a földet, a mezőgazdasági munkát és mint életpályát minél többen válasszák a paraszti munkát. A kastély fiatal, kedves lakói a kötelező tananyagok mellet, a kulturális élet mellett még más egyéb dolgok­kal is foglalkoznak. Mindenekelőtt arról kell szólni, hogy az egészség-ügy terén is szereznek némi tapasztalatokat. Egészségügyi kört alakítottak, melynek keretén belül megismerkednek az első segélynyújtás legalapvetőbb fogalmaival, hogyha aztán kikerülnek az életbe, bajba jutott embertársaikon segíteni tudjanak. Az ősi park ölében szunnyadó kastély falai között új emberek nevelődnek. Olyanok, akik értékelni tudják a mát és hasznos tagjaivá válnak a társadalomnak. FŰLEKIEK AZ ÉlRE TÖRTEK A fUleki Kovosmaltban a fiatalok az egész üzemre kiterjedő szocialista munkaversenyt szerveztek. Az üzemben sikereket ért el az „Ifjúság millióiért“ mozgalom is. Egyetlen részlegen ja­nuárban 32 100 Kcs-t takarítottak meg. A párt XI kongresszu­sára értékes kötelezettségeket vállaltak az üzem fiataljai. A virágzó mezőgazdaságépé FIATAL SZÖVETKEZETI TAGOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁ­JÁN HOZOTT HATÁROZATBÓL Mi, fiatal szövetkezeti tagok egész életünket az EFSZ-ek, a a GTÁ-k traktorosai Prága- haladó szocialista nagytermelés 1 országos konferenciára jöt- kiépítésével kötöttük össze, ik össze, hogy az egységes A CSKP-nek és köztársasá- dművesszövetkezetek kiépíté- gunk kormányának köszönjük, )en végzett tevékenységünket hogy mezőgazdaságunkat böl- Ttékeljük. Értékes tapaszta- csen, eddig még nem tapasztalt okát cseréltünk ki arra vonat- technikai és kulturális fellendü- zólag, hogy miképpen nyer- léshez vezeti, busásan támogatja tnénk meg a fiatalokat a sző- a szövetkezetek beruházási épít- íkezetek számára és mezőgaz- kezesét, harcot folytat azért, »ági termelés munkatapaszta- hogy a földművesek nézetei ha- aiból is okultunk. A CSKP XI. ladó szellemben alakuljanak ki igresszusa tiszteletére azt a és jó szövetkezeti gazdákat ne- tározatot hoztuk, hogy még vei belőlük. :ozottabb mértékben kiszéle- Falun éló földműves családból jük a szocialista munkaver- származó fiatal földművesekhez, lyt, amely a hektárhozamok fiúkhoz és leányokhoz fordulunk: elését, az állattenyésztés fo- lépjetek be a szövetkezetbe, a rasát, az EFSZ-ek íellendíté- nagy szövetkezeti családba, és és megszilárdítását tűzte ki aktívan harcoljatok a falu szebb ill. és örömtelibb jövőjéért! Mi. a konferencia küldöttei tö­kéletesen tisztában vagyunk az­zal, hogy a falusi életet meg le­het és meg kell változtatni, és ez csakis a mi hatalmunkban áll. Kövessük a jicíni és senicei járások példáját, ahol a fiúk és deg vagyunk róla győződve, leányok az EFSZ megalakításá- jy a szövetkezetek kiépítése olyan kitartóan harcoltak és egyedüli helyes út. Saját sze- ahol a fiatalok mindent elkóvet- nkkel győződhetünk meg ar- hogy a szövetkezetben nö- , hogy milyen lényeges váltó- vekedjen a számuk. Szélesítsük lokon megy keresztül a falu, jjj ^ jicíni-senicei mozgalmat, nnyire terjed a mezőgazdaság }]ogv további ezer és ezer fiú és jesítése és végre megvalósul ig^ny lépjen be a szövetkezetbe, 'öldművesek azon álma, hogy Az országos konferencia kellő- nehéz munkát géppel végez- képpen értékeli ezt a mozgalmat tik el.“ Saját tapasztalatunk g mezőgazdaság szempontjá- pján tudatossá válik bennünk, bői igen hasznosnak találja és gy a dolgozó földműves azelőtt ezért a CSISZ összes szerveihez >iase érte el a mostani élet- fordul, az összes CSISZ taghoz, nvonalat, még sohase látta g falusi fiatalokhoz, hogy vegyék lyire biztosítva a jövőjét, mint át és gazdagítsák a jicíni és se­ist, a népidemokratikus társa- nicei tapasztalatokat és az EFSZ- lomban. ek tagságának kibővítésével ér­Mi, fiatal szövetkezetesek, fi- jenek el további munkasikere- és leányok köztársaságunk két. nden sarkában sorsunkat és (Folytatása a 4. oldalon) Csapdossa a szél a kopott ház­falakat, csöpög az etesz, táncol az utcalámpa. Tavaszi szél tört a februárba, liheg, piheg a város .. Rövom az utcákat, szívom a szellő bódító illatát. Ilyenkor az ember nem maradhat bent. Hív, csalogat minden és a láb nem fá­rad, visz fel a várba... Körülöttem csoszogd, halk lép­tek, szerelmesek lépte. Özlábú lányok cipője susog a nedves kö­MINDEN ERŰNKKEL SEGÍTSÜNK AZ EFSZ-EK lÉPlTÉSÉBEN ÉS A JlCÍNI- SENICEI MOZGALOM KISZÉLESÍTÉSÉBEN vön, legények cipője kopog. El, lélegzik az élet az ódon falak közt. Árnyak hajolnak egymás­hoz, legény a lányhoz. — Szeretsz? Szeretlek ... Es táncol, billeg az utcalámpa. — Szeretsz? — Szeretlek ... Es incselkedve egymásba kap­nak a nedves faágak, lány illatos hajtincsét dobja a legény arcába a szél. a tavasz szele. — Szeretsz? — Szeretlek ... Suttog, s kérdez az élet. Sze­retlek, felel az élet, és súgva rö­pül a szél... Múlik az idő, sur­ran az élet. S lent, pár lépésnyire a csipkés várfalaktól, egy füstös kocsmá­ban, pislákolón hunyorgó fénye mellett az estnek, emberek ülnek. Csöndes szürcsölói az életnek. Újságot olvasó férj, olajban sült krumplit ropogtató halk asszony. Csak egy asztal hangosabb. Aki jön, mind megáll az ott ücsörgő két öregnél, a töpörödött halvány asszonynál és a szemüveges em­bernél. Az ember vasmarta kezét nyújtja, valaki virágot hoz, és egyre gyűlnek az emberek ... A szomszéd asztalnál valaki kérdez valamit és a hozzá hajló halk tisztelettel súgja: — Negyvenöt éve... — Negyvenöt éve — leheli e néhány szót az egyre gyűlök aj­ka. Negyvenöt éve fonódott egybe e két ember élete és ma megsok­szorozódva, testük megfonnyad­va, ülnek itt. Az asszony feje bó­logat: ki tudja, mire gondol? Az ember szemüvege mögött valami nagy homály: kit udja, a szem könnyezik-e? — Negyvenöt éve — röpköd a szó, és meleg az émbert simo­gató szem. Es én a csipkés vár­fokon egymás felé hajló fiatalok­ra gondolok. Negyvenöt ével.., — Szeretsz? — Szeretlek ... Es az élet megy tovább. A tán­cos tavaszi szellő odasimitja a legény arcához a leány illatos fürtjét és a nedves gallyak csap­kodják, húzzák egymást. .. — Szeretsz? — kérdi a leány. — Szeretlek... — sóhajtja a legény és az élet él... Negyvenöt éve... Akkor is így történhetett! .SZŐKE jÖZSEE] A 6-os MŰHELYBEN ^ konyhagé- pék: 5 000 Kcs s\l tüzelőanyagot ^ takarítanak meg. Esztergapad: »/j hajtó­^jm anyagon, vala- 8 berende- zések karban tar­Kcs-t takaríta- "" nak meg. Nagykonyha: A hajtóanyago­kon 16 000 Kcs-t takarítanak meg. Nikkelezés: A gépek karban­tartása által 3 000 Kcs-t, anyag- és energia megtakarítással 2 000 Kcs-t, és a víz gondos kezelésé­vel 1 000 Kcs-t takarítanak meg. Kályhaműhely: Az alapanya­gok megtakarítás útján 32 000 K£s-t, a gépek karbantartásával 10 000 Kös-t, a tüzelőanyagokon pedig 8 000 Kős-t takarítanak meg. Az új zománcozó műhelyben: a NOSZF nevű ifjúsági munka­kollektíva zománcon 4 000 Kcs-t takarít meg és szükség szerint 50 brigádórát dolgozik le. A Vö­rös csillag ifjúsági munkakollek- tfva zománcon és anyagon 4 000 koronát takarít meg, szükség szerint 45 brigádórát dolgozik le. Az Antonín Zápotock^ ifjúsá­gi kollektíva pontos olvasztással 3 000 KSs-t takarít meg és szük­ség szerint 30 brigádórát dolgo­zik le, a Béke ifjúsági kollektíva rriéréssel 2000 Kós-t takarít meg és 28 brigádórát dolgozik le szükség szerint. A Gyorsaság ifjúsági kollektí­va selejtcsökkéntésével 2 000 Kcs-t takarít meg, szükség sze­rint 22 brigádórát dolgoznak le. Az Ifjúság ifjúsági kollektíva zománcon és anyagon 2 000 ko­ronát takarít meg és 24 brigád- órát dolgozik le. A Szlovák Nemzeti Felkelés ifjúsági kollektíva 2 000 Kés-f takarít meg! és 24 brigádórát dolgozik le. A Május 1. ifjúsági kollektíva 2 000 Kcs-t takarít meg. A Klement Gottwald ifjúsági kollektíva helyes dúcolással 1500 Kcs-t takarít meg és 26 brigád­órát dolgozik le. A Nemzetközi Nőnap ifjúsági kollektíva 500 K2s-t takarít meg a hulladékokon és szükség sze­rint 20 brigádórát dolgozik le. AZ IPARI TANULOK A füleki Ko­csmait ipari ta- ulóiskola CSIS2 zervezete és a brradalmi Szak- zervezetv a :SKP XI. kong- esszusa tiszte­stére a követ­ező kötelezett- ségvállalásoltet eszi: 1. Az egy ipari tanulóra eső kiadásokat az elmúlt évvel szem­ben 3 százalékkal csökkentjük, ezáltal 35 ezer Kés-t takarítunk meg az üzemnek. 2. Az EFSZ-ek védnökség! te­vékenysége keretén belül arra kötelezzük mfcunkat, hogy bri­gádot szervezünk és a csúcs­munkák idején 1 200 órát dolgo­zunk le. 3. Ha jó szakemberek akarunk lenni, akkor fontos, hogy betart­suk a tanulási tervet, ezért kö­telezzük magunkat .arra, hogy egyetlenegy órát sem mulasz­tunk el. 4. A faluszépitési akció kere­tén belül egy 500 méter hosszú utat készítünk az Ifjúság Házáig és onnan az üzemi konyháig. Összesen 2 000 órát dolgozunk

Next

/
Thumbnails
Contents