Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-03-19 / 12. szám
_ Ä hűvös világ-politikai tavasz ellenére a lipcsei vásár iránt az idén a szokottnál is nagyobb az érdeklődés. Lipcse a két világpiac gazdasági kapcsolatainak gócpontjában az idén különösen módot nyújt arra, hogy hozzájáruljon a politikai feszültség enyhüléséhez. Ha szólnak a fegyverek, hallgatnak a múzsák. A kereskedők józan hangját nem lehet a hideg háború fegyvercsörtetése mellett se elhallgattatni. Hosszú karavánok húzódnak Lipcse felé, nemcsak Keletről, a népi demokráciák országaiból, hanem a kapitalista országokból is. Lipcse pályaudvara, mely Közép - Európában a legnagyobb nehezen tudja lebonyolítani az óriási forgalmat. AZ EMBARGO BÁSTYA ALAPKÖVEI MEGMOZDULNAK Amit Lipcsében a vásár két hete alatt megnéznek, megtárgyalnak, amiben észak, dél, kelet és nyugat megállapodik, az az Embargó bástya alapköveit mozdítja ki a helyéből és sok rosszakaratú propaganda hírt tesz nevetségessé. A lipcsei vásár megdönti az ellenséges propaganda azon állítását, hogy a szocialista tábor ipara válsággal küzd. Az idén több szocialista állam és újabb iparágak állítottak ki, mint az elmúlt évben és így alkalom nyílt arra, hogy az egyes iparágakban világviszonylatban is ösz- szehasorilításókat tegyünk és lássuk a haladást. Elmondhatjuk, hogy az Egyesült Államokon kívül majdnem minden kapitalista állam képviseltette magát legújabb iparcikkeivel. A mintavásáron találkozunk Kelet és Nyu- gat-Németországgal, amint egymást kiegészítve közösen mutatják be iparuk fejlődését. Amire az utóbbi évek-' ben a politikusok csak a hosszadalmas tárgyalások folyamán jöttek rá, azt a lipcsei vásár megvalósítja. Bebizonyítja, hogy a különböző társadalmi rendszerek békésen egymás mellett élhetnek és békében kereskedhetnek egymással. Ezt a valóságot érzékeli az ember, amikor az óriási terjedelmű mintavásár kiállított árucikkeit nézegeti. A technikai vásáron 22 hatalmas kiállítási pavilonban helyezték el az árucikkeket. A Szovjetunió pavilonja nagyságával és művészi kiépítésével már messziről magára vonja a látogató figyelmét. Nagyságra nézve második helyen Csehszlovákia pavilonja TT Ü K @ R INDONÉZIA. — Megvalósítják Közép—Jáva 10 éves befásítási tervét. Több mint 74.000 hektár területet fásítanak be. VIETNAM. — A vietnami faluban egyre jobban utat tör a szövetkezeti gondolat. Egyelőre még csak kezdetleges módon, brigádcsoportokkal szervezik meg a kölcsönös segélynyújtást. 1956-ban több mint 190.000 brigád- csoport alakult. Ezek a briagádok 1.352.000 településen, azaz a mező- gazdasági területek 56.9%-án szervezkednek. Egységes földművesszövetkezeteket csak kísérletképpen szerveznek. KOREA. — A Koreai Népköztársaságban 1956-ban több mint 20.000 hektár parlagon heverő szűzföldet műveltek meg és 245 csatorna berendezést létesítettek, amelyek lehetővé teszik, hogy további 45.000 hektár földet öntözzenek. áll, annak tőszomszédságában sok bámulója akad a nemzeti stílusban épített kínai pavilonnak. A legtöbb országnak önálló kiállítási pavilonja van, ezenkívül az egyes iparágak termelési ágai szerint még külön pavilonokat rendeztek be. A GÉPIPAR FEJLŐDÉSE A könnyűipar termékei árucikkek szerint a város közepében nagy áruházszerű épületekben nyertek elhelyezést. Napokig tart, amíg az ember csak felületesen megtekintheti e vásárt. A Szovjetunió és a népi demokráciák bemutatják a külkereskedelem Az építkezési gépek kiállításán nagy feltűnést keltett egy báger, amely egy mozdulattal 1,8 kubikméter földet ás és emel ki. céljaira szánt ipari termékeiket és szemléltető módon megismerkedünk az ipar fejlődésével. A Szovjetunió és Csehszlovákia főleg a nehéz gépiparral képviselteti magát, de gépiparunk fejlődését bemutatják a többi népi demokratikus országok is, úgymint Magyarország, Lengyelország, Bulgária, sőt már Kína is bemutatja saját gyártmányú vaseszterga-padjait és nehéz teherautóit. A szocialista államok együttműködése a gyakorlatban munkamegosztást jelent, és feltételezi az illető országok termelési tervének és az egyes országok termelési lehetőségeinek tökéletes kihasználását. A párhuzamos termelés mellett nagyobb tere nyílik a szakosításnak. Magyarországot mint népi demok- ráicát nem sikerült megdönteni, ezt Lipcsében láttuk szemléltetően. Magyarország kiviteli termelése óriási emelkedést mutat. A lipcsei mintavásáron természetesen Kelet-Német ország termeléséről nyerjük a leggazdagabb benyomást. Láttunk textilgépeket, bőr- és fafeldolgozó berendezéseket, építkezési és útépítési gépeket, élelmiszeripari berendezéseket és nehéz volna leírni, hogy milyen sok mindent. A legnagyobb eredményeket szemmel láthatóan a gépiparban és a vegyészeti iparban érték el. A könnyű ipar sem maradt hátra és kiváló minőségű ízléses használati tárgyakat mutatnak be műanyagokból. Kitűnő konfekciót, optikai műszereket, szebbnél szebb porcelánokat, leleményes gyermekjátékokat állítanak ki. A lipcsei vásár közönsége egyre színesebb és érdekesebb. Azok a fiatal nemzeti államok, melyek felszabadultak az imperialista államok nyomása alól, gazdasági szempontból is egyre jobban a szocialista államok felé fordít iák figyelmüket, ahol előnyösebb feltételek mellett vásárolhatnak és műszaki, segítséget is kapnak. India, Tunisz és Izland, valamint Dél-Ame- rika és sok más tengerentúli ország részvételét a vásáron csakis így magyarázhatjuk. Minden jel arra mutat, hogy ki akarnak kerülni az Egyesült Államok politikai és gazdasági hatása alól. A kapitalista államok kereskedő világa is fokozott érdeklődést mutat a lipcsei vásár iránt. Tiszta képet nyernek a szocialista államokban való bevásárlási lehetőségekről és piacot keresnek termékeik számára. Lépten- nyomon találkoztunk a világhírű márkás nyugati cégek gyártmányaival, így a Standard Motors, Renault, Simon vagy a Sandoz cég gyártmányaival. A VISZONTLÁTÁSBA Nem szabad megfeledkeznünk arról a gondos szervezésről és arról az igazán baráti fogadtatásról sem, ahogy Lipcsében az idegeneket részesítik. A 750.000 lakosú város a mintavásár idején legalább ugyanennyi vendéget lát el. A csehszlovákiai vendégeket mindenütt különös szeretettel vették körül. Nehezen búcsúztunk és a különvonat indulásakor a német fiatalok énekszóval és virágokkal búcsúztattak. Sokáig fülünkben hangzott még az ütemes „Freundschaft" búcsúszavuk. M. J. ★ ★ ★ Az NDK hajóépítési n. v. pavilonja. Vladimír Küldések és Daniel Kosina mérnökök vizsgálják az oszlopok tariósságát. straváról bátran elmondhatjuk, hogy bányák és kohók városa, illetve iparunk egyik hatalmas bástyája. Meglátszik ez magán a városon, de még a levegőben is érzik az építő munka feszültsége. Mintha a hatalmas kohók, acélgyárak, bányák sugároznának ki magukból bizonyos feszültséget, delejes erőt. OÍyan érzés fogja el itt az idegent, aki még sohasem járt itt, mint sehol másutt. Az ember szinte csodálkozni sem ér rá, annyi a látnivaló. Nagyméretű építkezések, bányák, kokszolók különféle gyárak, magában a városban vagy szorosan a város közelében. Mint a többi bányák az ost- ravai-karvini körzetben a Julius Fuclk bánya sincs nagyon messze a város szívétől. Nagy munkába fogtak itt nemrégiben. Oj szénmező feltárását készítik elő a gyorsvágók, melynek kapacitása az előzetes számítások szerint körülbelül 2 millió tonna szén lesz. Nehéz munka ez. Az 'emberek kiválasztása nagy gondot okozott az üzem vezetőségének. Csupa jó munkásra van szükség, akik ezzel a merész feladattal becsületesen meg tudnak birkózni. Alapos megfontolás után négy bánya legjobb gyorsvágói - bóí összeállították az 56 tagú gyorsvágó kollektívát. A Jan Sverma bányából kiválasztották Alois Peter munkacsoportját a Mier bányából Bulay Rudolfét, a Zófia bányából Pavelka Józef- ét és a Julius Fucik bánvából Ííz Jan munkacsoportját. Jó volt a választás. A munka- csoportok vezetői és tag iái megértették a feladat fontosságát és a munkában szilárdan megállják a helyüket. Ezt bizonyítja az is, hogv a nehéz terep és a kemény homokkő ellenére egy hónap alatt 302.40 métert haladtak előre a vágatban. Ezzel a teljesítménnyel országos rekordot értek el és bebizonyították, hogy az ostravai bányában is lehet alkalmazni hasonló munkaszervezést, mint a pribrami bányákban, mely a pfibramiakat hozzásegítette a világrekord eléréséhez. — Eleinte bizony nehéz volt meghonosítani az új munka- szervezést — mondta Jan Cíz, mert az emberek kezdetben bizony idegenkedtek az új munJó segítőtársuk a gyorsvágóknak az NL—21 V típusú takodó, melyet Kováfik Jozef kezel. Egy műszak alatt 90-100 kocsi követ rak fel. kaszervezéstől. De sikerült és ez a fontos. így van ez, a kezdet nehéz, de annál nagyobb az öröm, ha a fáradságot siker koronázza. A gyorsvágók 56 tagú kollektívája is örömmel küldte el levelét Antonin Zápotocky köz- társasági elnöknek, melyben bejelentették, hogy sikerült győzedelmeskedniük a nehéz terep és a kemény homokkő fölött. Levelükben vállalták, hogy a munkát határidő előtt befejezik. Ezzel hozzájárulnak az új szénmezö 8 hónappal előbbi monyitásához. (e) így kell dolgozni! FRANCIAORSZÁG. — A Francia - országi Gabonatermelők Szövetsége felhívja a termelőket, hogy csökkentsék a tavaszi búzavetést és inkább árpát vessenek. El akarják érni, hogy a kiviteli termeléstöbblet ne tegyen ki 2.6 millió tonnánál többet, ami 10—11 millió tonna, termelésnek felel meg. KÍNA. — Az 1949—1956-os években Kínában 10.3 millió hektár területet fásítottak be, azaz tizennyolcszor többet, mint a kuomintang kormány 22 év alatt. AUSZTRÁLIA. — A tejtermékek piacát komolyan veszélyezteti az amerikai termelés többlet beözönlése. — Rendkívül kedvezőtlenül alakul a sajtpiac. Az Egyesült Államokban 80.000 tonna sajt van felhalmozva. A vajpiac is nehézségekbe ütközik. IRÁN. — A földművelésügyi minisztérium 'jelentése szerint az 1955— 1956-os évben az állam területének 3%-a volt megművelve, ami 5.6 millió hektárnak felel meg. A jelentésből kitűnik, hogy képesek volnának még megművelni 44 millió hektár földet, ami 27%-a az egész földterületnek. AUSZTRIA. — A decemberben végzett országos állatszámlálás kimutatásai szerint az 1955. év ezen időszakával szemben általánosan csökkent az állatállomány létszáma. A lovaknál 235.614-ről 221.715-re, a vágómarhánál 1.020.4'15-ről 920.972 darabra. Ugyanígy csökkent a sertés és juhállomány száma is. KÉT-HÁROM ÉVVEL EZELŐTT csak ritkán került szóba a királyhelmeci gép- és traktorállomás üzemi CSISZ szervezete. Ha mégis beszéltek róla, akkor a beszéd nélkülözte a dicséretet. Ogy látszott, lehetetlen megteremteni a szervezeti életet a gépállomáson, és ami ezzel együtt jár, a fiatal traktoristák, kombájnosok jobb munkára serkentését. Nem arról van szó, hogy a királyhelmeci traktorállomásnak eddig nem voltak jó traktorosai, vagy kombájnosai — de több is lehetett volna, ha nagyobb lett volna a CSISZ szervezet szervezettsége. MIT TEGYÜNK? A helyzet akkor vett más fordulatot, amikor Titka János lett a CSISZ járási bizottságának vezető titkára. Azelőtt ő is a gépállomáson dolgozott és akkor sem szakadt el a traktorállomás fiataljaitól, amikor a járási titkárságra került, sőt nagyobb felelősséget érzett a fiatalok iránt. Feltette magában, hogy rendbehozza a királyhelmeci gépállomás üzemi szervezetét. Először is a gépállomáson kereste meg a kapcsolatokat. Olyan fiatalokra támaszkodott, mint Koleszár Gábor, Hegedűs Lóránt és Kovács István, ezekről gondolta, hogy segítenek neki. Sokszor meglátogatta a gépállomást, segítséget nyújtott az ottani fiataloknak, hogy jó vezetőséget válasszanak az üzemi szervezet élére. A jó vezetőség persze még nem csinál nyarat a gépállomáson. Gondolni kell a traktoros brigádközpontokra, mert a vezetőség a gépállomáson lehet bármilyen összetételű, állhat jól dolgozó fiatalokból, ha a brigádokkal a tennivalókat nem beszélik meg, nem emelkedik a gépállomás teljesítménye. Hogy jó, vagy rossz a gépállomás, az a traktoros brigádközpontokon dől el. Ezért kell kiépíteni a gépállomás üzemi szervezete vezetőségének a legszorosabb kapcsolatot a traktoros brigádközpontokkal. SEGÍT A JÁRÁS Titka János itt kezdte munkáját. Sorban látogatta a brigádközpontokat, megbeszélte az ottani fiatalokkal a tennivalókat. Mit kellene tenni, hogy a brigád első legyen a járásban. Persze, hogy a fiatalok kaptak az alkalmon, örültek, hogy valaki már törődik velük. Mindent elkövettek, hogy elsők lehessenek, hiszen ez több keresetet is eredményez. Ahol lehetőség volt, például Szerdahelyen ifjúsági brigádot szerveztek. Az ifjúsági brigád a CSISZ üzemi szervezetének is felelős volt munkájáért. Viszont az üzemi szervezet törődött vek- hogy a brigád a lehető legjobb teljesítményt nyújtsa. így történt meg, hogy a szerdahelyi traktorosbrigád a múlt évi tervet 150%-ra teljesítette és az agrotechnikai határidőt pontosan betartották. Egyes traktoristák a tervüket 200% -ra teljesítették. ÍME AZ EREDMÉNY Amióta a CSISZ szervezet hatékonyabban kezd dolgozni, azóta a gépállomási előbbre került, nagyobb segítséget tud nyújtani a szövetkezeteknek és az egyénileg dolgozóknak. A gépállomás egyszer már volt a Vörös Zászló tulajdonosa és a kassai kerületben már többször kiharcolták az elsőséget; Ma a gépállomás az ország legjobb gépállomásai közé tartózik. Biztos, hogy nem mindegy a kis- tárkányi és a battyányi szövetkezetnek sem, hogy milyen a traktorosbrigád, amely nekik dolgozik. Bár a bácskai és a szomotori brigádközpont eddig sem volt az utolsók között, mégis mióta a CSISZ üzemi szervezete jobban dolgozik, azóta megjavult a brigádközpontok teljesítménye is. Jobb és több munkát végeznek. Természetesen, hogy így segítik a szövetkezeteket. EZ A TANULSÁG A szerdahelyi szövetkezet példájából láthatjuk, hogy milyen fontos, hogy a CSISZ járási bizottsága ne- csak védnökséget vállaljon a gép- és traktorállomás fölött, hanem segítsen is az üzemi szervezetnek. A segítség azonban ne abból álljon, hogy agyonlátogassák a gépállomást és körlevelek, határozatok özönét zúdítsák az üzemi szervezet vezetőségének nyakába. A gépállomáson a fiatalokat meg kell látogatni és a problémákat meg kell beszélni az üzemi szervezettel. A brigádközpontokkal szintén szoros kapcsolatot kell fenntartani a járási titkárságnak, ha valóban segíteni kíván a gépállomás üzemi szervezetének. A kapcsolatok fenntartása pedig abból álljon, hogy ötleteket adjon a brigádközpontoknak á munka megjavítására és segítsen is ezt megszervezni, úgy. ahogy azt Titka elvtárs a CSISZ királyhelmeci titkára teszi. Nagy szerepe volt abban a CSISZ szervezetnek, hogy ma a brigádközpontokon már felkészülve várják a tavaszt és sorban állnak a kijavított gépek. Nyilván a fiatalok érdeme hogy a gépállomás egy hónappal a határidő előtt befejezte a gépek kijavítását és most már csak az utolsó festéseket végzik. ILLÉS BERTALAN 3 1957. március 19. : KÉT VILÁG TALÁLKOZÓJA
