Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-03-05 / 10. szám

r I mezőgazdasági érdekkörök segítségére Készítéséhez kb. 10 dkg fehér. 10 dkg szürke és 15 dkg rézvörös gyap­jú fonal kettős szá­la és 2 V2--es kötő­tű szükséges. Munkánkat a ka­bát alsó szélénél kezdjük a fél csí- prtbőségnek megfe­lelő szemszámmal és a színeket két- soronként váltva a munk-i színén sima, visszáján fordított sorokkal dolgozunk. Karkívagásip egye­nesen kötünk, a hátrészen mindkét oldalon fogyasztjuk a szemeket. 10 x 1 szemet fogyasztunk minden oldalon, majd egyenesen kö­tünk tovább. Váll­hoz érve a szeme­ket fokozatosan 10 szemenként befe­jezzük. ,A nvakki- vágás szeméit egyszerre leláncoljuk. Elejét két részben készít­jük. A kezdéstől mért 12 cm-nél a gomblyukhoz hasonlóan kötjük a zsebet. Vl karkivágásig egyenesen kötünk, majd 6, 4, 3 és 5x1 szemet fogyasztunk. A karkivágás fogyasztása után egyenesen kötünk a vállig, de a középvonal felé eső oldalon minden sor elején 1 szemmel fogyasztjuk a nyakkivágást. A váll szemeit 10 szemenként fejezzük be. Ujjait kb. 26 cm-es szemsorral kezdjük és csíkosán kötjük. 5 cm egyenes rész után minden 6. sor elején és végén 1—1 szemet szaporítunk a kívánt bőségig, majd egyenesen kötünk az alsó űjjahosszáig. Innen kezdve minden sor elején 1 szemmel fogyasztjuk a sze­meket 14 cm magaságig, majd a megmaradt szemeket egyszer­re befejezzük, Az 5 cm széles gombolás-pántot 10 cm-es szem­sorral kezdjük és egyszínű rézvörös fonallal a munka színén sima, visszáján fordított szemekkel készítjük. Ha a kellő hosz- szúságot elértük, a szemeket befejezzük és a párttot kettéhajt­va, duplán varrjuk az összeállított kabát elejéhez. A kabát és az újjak alsó szélét visszahajtva szalaggal szegjük. Ugyancsak szalaggal szegjük a zseb alsó szélét, felső széléhez pedig a felszedett szemekre megkötjük a zseb hátlapját, melyet a munka visszáján az alaphoz öltögetünk. A fagyasztott zöldségek használatáról Szlovákiában ma már majd­nem mindenütt kapni fagyasz­tott zöldséget. Sokan ugyan húzódoznak a használatától, és csakis a saját maguk eltette zöldborsóban, vagy zöldbabban bíznak, mégis lassanként mind­jobban elterjed a fagyasztott zöldségek használata és a gazd- asszonyok egyre inkább meg­szokják és megszeretik. A fagyasztott zöldségeknél az a jó, hogy megőrzik vitamintar­talmukat; fontos azonban, hogy * * * betartsuk az utasításokat. A zöldséget azonnal a vásárlás után használjuk fel, sose hagy­juk felengedni, és keményen, megfagyva vágjuk fel, például a zöldbabot, paradicsomot, zöld­paprikát. Nagy előny a dolgozó asszo­nyokra nézve, hogy télen a már megtisztított spenótot gyorsan elkészíthetik, vagy pedig a fa­gyasztott paradicsomból és zöld­paprikából egy-kettőre kész a finom lecsó. M<mH A I/LCÁ0 Kiéitől nem messze, egy kis város­kában Robert Schmidt 70 éves öreg­ember érdekes kedvtelésnek hódol. Ölomfigurákkal megörökítette a tör­ténelem néhány fontos eseményét, így például Napoleon híres csatáit, Cortez, Mexiko felszabadítójának be­vonulását. A figurák ujjnyi nagysá­gúak és tökéletes illúziót keltenek. * Valais svájci kantonban a magas hegyeken fekvő legelőkről csöveken keresztül vezetik a tejet a városba. A tej így frissen és olcsóbban kerül a fogyasztókhoz. A csövezet „silamen“ nevű műanyagból készül és 2 000 mé­ter magasságban fekvő legelőket köt össze. Á „tejvezeték“ mindkét végén telefonösszeköttetés áll fenn. * Üj Delhiben most valószínűleg a métert vezetik be, mint hosszmérté­ket. * A Délafrikai Unió több városában a néger lakosság a faji intézkedések elleni tiltakozását úgy fejezi ki, hogy bojkottálja a városi közlekedési esz­közöket * A világ legritkábban használt nyelve a man nyelv, melyet a Man sziget lakói beszélik. Az adatok szerint a sziget lakossága 55.200, de közülük már csak 355-en beszélnek manul. A Találmányok Hivatalában a talál­mányokra vonatkozó sok ezer iratot őriznek, amelyeket az érdeklődök szá­mára készségesen lemásolva be is küldik. Ma a hivatal már fotókópiákat vagy mikrofilmeket küld az érdeklő­dők számára. Egy fotókópiáért 1.70 Kcs illeték jár, míg viszont egy mik­rofon filmkocka 70 fillérbe kerül. Hollandiában különböző növényekből sikerült mesterséges szemes kávét előállítani, mely tulajdonságaival fe­lülmúlja a valódi babkávét. Megoldódott a „fáraók bosszúja“, amely Tutenh-Amun fáraó sírjának felderítésével kapcsolatosan annyira foglalkoztatta a közvéleményt. Az ásatások alatt ugyanis sok tudós is­meretlen betegségben meghalt. Csak most jöttek a rejtély nyitjára, amikor felfedezték a „barlangbetegség“ víru­sát, amely a denevérek ürülékében található. Koreában termelik a világ legdrá­gább növényét, a zsen-.sen gyökerét, melyet az élet gyökerének neveznek és gyógyszerek előállítására szolgál. A növény 12 év alatt nő meg. Belga Kongóban mesterségesen úgy idéztek elő esőt, hogy nagyobb terü­letet faszénnel szórtak be és a nap­sugarak fokozottabb felszívásával fo­kozták a légáramlást. Az esőt viszont ezüst jódiddal idézték elő. Az Egyesült Államokban járt Szaud király 25 fia részére Cadillac kocsikat rendelt, amelyeken hűtőkészülékek, drágakővel kirakott öngyújtók lesz­nek. Az autókra olyan üveget szerel­nek, amelyen az utasok kilátnak, de őket nem látják. A meseaütőkat úgy­látszik előlegnek szánták Eisenhower középkeleti „segélyére“. Víz nélkül eint nem Int A talajtan már igen előrehaladott. A mezőkön Viljamsz szovjet tudós szerint vetésforgókat vezettünk be. Megtanultuk fenntartani a talaj mor- zsalékosságát, hogy nedvességkészletet fogjon fel. Egy napon azonban hirte­len tolvajjal találjuk magunkat szem­ben és hiába akarjuk megfogni, nem tudjuk, mert gyors — szelek szárnyán jár A tolvaj maga a forró, erősen fújó szél Ismerik őt a kolhozparasz­tok. emberemlékezet óta ismerik a földművelők. Hazája az ázsiai sivata­gok, ahol felmelegszik, kiszárad s azután Európa felett egész légóceá­nok képében úszik. Rokonait az egész világon megtaláljuk: Dél-Amerikában. az Egyesült Államokban, Spanyolor­szágban, ... sőt hazánkban Morvaor­szágban és Szlovákiában is érezzük, amint a magyar puszták felől fújdogál és a talajt kiszárítja. A szél azonban nem az egyetlen hívatlan vendég, mert nagy magasság­ból egy másik érkezik Azt hihetnők, hogy nedves, hiszen a felhők is öt ezer méternél magasabban úsznak, s ez tulajdonképpen a köd. De a föld fölött nagy magasságban hidegebb van, mint a föld közvetlen közelében. Ott már elég nagy a fagy. Amikor a meleg levegő a hidegbe áramlik, víz­gőzeinek nagy része lecsapódik. Kö­rülbelül úgy, mint amikor ősszel az ablakra lehelünk Lélegzetünk meleg, sok vízgőzt tartalmaz, s a hideg üveg­táblán a vízgőzök abban a pillanatban apró cseppekké válnak és fordítva: a forró levegő négyszer nagyobb mennyiségű vízgőzt nyel el, mint a hideg levegő. Mennél melegebb, annál szomjasabb, s ahol csak vízhez jut, mindenhonnan magába szívja. A föld feletti nagy magasságokban a légrétegek lehűlnek, csaknem min­den vízpárájukat elvesztik, s a magas­ságból hirtelen a föld felé zuhannak. A föld közelében újra felmelegednek és nedvességre áhítoznak. Amire szükségük van elvonják, ahonnan le­het — kiszárítják a földet. Ennek a szélnek is vannak testvérei. Megtalál­juk őket az Alpokban, ahol a parasz­tok „hőfaló“-nak nevezik, de tudomá­nyosan „főn" a neve. Kisebb mérték­ben a zateci járásban nálunk is elő­fordul. Amikor a levegő átzúdu1 az Érchegvségen, magasba emelkedik, eredeti nedvességét elveszti és az egész hegyvidéket kiszárítja. Védekez­hetünk egyáltalán a szél ilyen össz­pontosított támadásai ellen ? AZ ERDŐ ÉS A VlZ A tudósoknak állandóan Dokucsajev kísérletei jutottak eszébe, aki azt mondta, hogy „A szél útjába gátakat kell állítani, valami olyasmit, mint a hullámtörök, melyek azután az áram­lást szétvernék". Azt már korábban tudták, hogy a legjobb gát az erdősáv, mert megaka­dályozza, hogy a szél egyenes úton haladjon, s a fák törzsei között és az erdei növényzetben oly sokáig tartja fogva, míg teljesen megszűnik. A dá­nok ezt már a régmúlt időkben !s tudták Földjeiket a tenger felől fújó viharos szelek ellen emberemlékezet óta erdőkkel védték. A Rajna völgyé­ben a földeket erdők zöld sűrűjével vették körül, hogy a hideg alpesi misztrál ellen védjék. A hivatlan láto­gató elleni harc útján mindez csupán bátortalan, itt-ott megtett első lépés volt. A védő erdősávok éghajlatra és a talaj vízgazdálkodására való jó hatását ma már az egész világon ismerik. Tud­juk, hogy a szél sebességét egészen 80 százalékkal csökkentik, a talajban 30 százlékkal több nedvességet tarta­nak vissza, akadályt állítanak a hónak és a talajt átfag.yás ellen védelmezik. S képzeljük el, ha 5—10 méter széles erdősáv ilyen csodákat művel, mire lehet képes egy valódi erdő? A víz- és éghajlati feltételeket sokkal na­gyobb mértékben javítja, mint a szűk széltörö! Ezzel a kérdéssel a tudósok hosszú esztendőkön . át foglalkoztak. Erdősí­tett és letarolt vidékeken a nedves­ség mérésével kísérleteztek, s a víz felszíni elfolyását erdőben és erdőn kívül megmérték. Nézzük csak meg, milyen eredményekre jutottak. Negy­ven milliméteres csapadéknál egy óra alatt tű- és lomblevelű erdőben 15,5 m3 víz elfolyt és 384,4 m3 (96,1%) a földbe jutott, lucfenyő erdőben 38,2 m3 elfolyt és 384,4 m3 (90,4%) be­szivárgott. Ezzel szemben füves lege­lőn 106,6 m3 víz elfolyt és a földbe csupán 293,4 m3 (77,3%) került be. Az erdő a víz felszíni elfolyását tehát nagy mértékben csökkenti, de egyéb fontos szerepet is betölt: a hőmérséklet legnagyobb kilengéseit' kiegyenlíti. Ez annyit jelent, hogy erdő környékén nyáron a talaj las­sabban párolog tavasszal a hó lassab­ban olvad és a hőtakaró nélküli fa­gyok is ritkábbak. Ezenkívül a sokkal nanvobb vízm nnyiséget felfogó erdők (u. i. kevesebb víz folyik el) erőseb­ben párolognak is, és ezzel nagyobb mennyiségű csapadék keletkezését segítik elő, — a víz körforgását a szárazfölden ueggyorsítják. Persze ellenvetést tehetnétek és mondhatná­tok: „Milyen hatással lehet az erdő aü esőre? Hí zen mindenki jól tudja, hogy az eső a felhőkből hűl! alá!“ Igen, így van, egyetértünk! A felhők azonban vízgőzökből, ezek viszont kir'rolgásból keletkeznek minden le­hető helyről — a földből, kertekből, erdőkből és tavakból. A vízgőzök leg­főbb szállítója a tenger. Az erdő területegységéről állítólag másfélszer annyi vízgőz párolog el, mint a ten­ger ugyanilyen nagyságú területéről. Jól tudjuk azonban, hogy a földgolyón sokkal kevesebb erdő van mint tenger. Képzeljük csak el, hogy a szél a ten­ger felől a szárazföld fölé felhőket hajt. A föld csupasz, csaknem az egész csapadék nyomban a folyókba ömlik, és a folyókon át néhány nap alatt ismét a tengerbe jut. Mennél jobban távolodunk a tengertől, annál kevesebb felhőt látunk. Legtöbb csa­padék közvetlenül a tengerparton esik, a szárazföld belseje esőben már igen szegény. Ha azonban a földön sűrű erdő van, az esővizet felfogja, a víz egy része azonnal és a fennmaradt rész később transzpiráció útján pá­rolog el. Az erdők csaknem az egész felfogott vizet újra szabad útjára en­gedik. A párák a magasba emelked­nek, lecsapódnak, azután ismét felhők keletkeznek és a földre újból eső hull. Ha az esővíz erdőre hull, abból sokkal több víz párolog ki, mint a puszta földből. Megint csak felhők képződnek, s ez a körforgás szünet nélkül folytatódik. HALASTAVAK A mezők és erdők korlátolt víz­pórussal rendelkeznek, melyek vízzel telítődnek meg. Ha nagyobb vízhullám érkezik, mint amilyent a pórusok fel­foghatnak, a folyóban fokozott víz­átfolyás áll be és gyakran árvízre is sor kerül. A magas vízállás ellen az emberek különféle módon védekeznek. Az árvízről egymásnak híradásokat küldenek, a vidék elárasztásának megakadályozása céljából magas gáta­kat emelnek, völgyelzárókat építenek és igyekeznek, hogy a víz áramlását csatornarendszerrel feltartsák. De miért harcoljunk a víz áramlása ellen már a nagy folyóban? Hiszen egy részét már közvetlenül a forrásnál felfoghatjuk. A földön sok folyóba torkolló szá­raz völgy található. A völgyek alján egéáz éven át kövek, kavicsok között vékony erecskékben víz folydogál. De tavasszal, ha a hó olvadásnak indul, vagy nagy vihar után, az erecske megduzzad és rohanó vad folyóvá ala­kul át. ^ (Folytatása következik) Az egészséges alvás meghosszabbítja a fiatalságot „A reggel okosabb mint az este“ — mondja a régi közmondás, és ez azt bizonyítja, hogy az alvás jótékony hatását, mindig helyesen értékelték. És valóban az alvás gvógyítólag hat, felfrissít és lehetővé teszi, hogy a szervezet kipihenje az egésznapos fá­radalmakat és friss erővel kezdjük meg az új napot. Különösen a fiata­lok számára rendkívül fontos az egész­séges és kiadós alvás. Nemcsak a jelen, azaz a következő nap, hanem egyáltalában a jövő szempontjából fontos az alvás. Az a fiatal, aki rend- szertelenül alszik és nem alszik ele­get, később ráfizet, mert aztán már nehéz behozni a mulasztást. Igaz, könnyű mondani: eleget aludj. Este nehezen kerülünk az ágyba, elő­fordul, hogy valami érdekfeszítő köny­vet olvasunk és nem tudjuk abba­hagyni, vagypedig moziba, színházba megyünk, vagy másvalami tart vissza attól, hegy idejében lefeküdjünk. Igen ám, de reggel aztán nem akarózik felkelni. Reggel érezzük csak, hogy milyen jól esik még néhány percig pihenni. Milyen gyakran előfordul, hogy az apukának vagy anyukának erőszakkal kell kiráncigálnia az ágy­ból a gyerekeket. Hiába, az utolsó percek a legkellemesebbek. Ha még mielőtt iskolába mennénk, reggelizni is akarunk — ami szintén nem lebecsülendő — nem marad más hátra, mint korábban felkelnünk és előkészíteni a reggelit. Mert hiszen nem engedhetjük meg, hogy édes­anyánk szolgáljon ki bennünket. Szó­val megérkeztünk a kényes ponthoz a reggeli előkészítéséhez, ami legalább 10 perccel, ha nam többel, megrabolja alvásunkat. A reggeli lótás-futásra igazán nincs semmi szükség. Nyugodtan aludhatunk még 10 perc­cel tovább, ha ... Találjátok ki? Talán rájösztök magatok is. Akik nem tudják, azoknak eláruljuk: Használjanak szárított, cukrozott tejeskávét. Akkor aztán egy perc alatt elkészül a reggeli, nem kell sokág főzni, mert elég, ha a szárított tejeskávé-port forró vízben már az asztalnál felold­juk. Az így elkészített kávénak soha sincsen föle és mindig jóízű. A szárí­tott tejeskávét a Tejtápszerek ipara készíti. Minden élelmiszer üzletben kapható nagy vagy középcsomagolás­ban. Az elkészítése igen egyszerű: Három-négy kanál port elkeverünk egy negyed liter vízben és máris el­készült a kávé. Már cukrot sem kell beletenni, mert cukrot tartalmaz. Mi­vel a szárított tej jó minőségű tejből készült, a szárított tejeskávé igen tápláló. Az eredeti 500 grammos do­boz 4.5 liter tejet tartalmaz, azaz 18 negyedliteres tejeskávé adagot. A 250 grammos doboz ennek a mennyiség­nek a felét tartalmazza. A tejeskávé doboz megtakarítja szá­munkra a reggeli bevásárlást. A zárt doboz legalább egy fél évig is eláll, de ha már kinyitottuk, akkor 2—3 héten belül el kell fogyasztani. Minden használat előtt gondosan zárjuk le és helyezzük hűvös, száraz helyre. Ha megbeszélitek szüléitekkel és minden reggel szárított tejeskávéból készítitek a reggelit, akkor valóban rájösztök arra, hogy „a reggel oko­sabb, mint az este“. Csakhamar megértitek, hogy az ez­által nyert néhány perces továbbalvás hasznotokra válik. Nemcsak nektek, hanem anyukátoknak is, mert több nyugta lesz reggel és elmarad a szo­kásos reggeli lótás-futás. Vasárnap és ünnepnapokon a szárí­tott tejeskávé helyett kondenzált ka­kaót használunk. Ezt is a Tejtápsze­rek ipara készíti. Igen kellemes ízű és tápláló, kis mennyiségben is. A kondenzált kakaót is már csak az asztalnál készítjük el, egész egy­szerűen úgy, hogy forró vizet öntünk hozzá. Egy doboz kakaóból 10 negyed­literes csésze kitűnő kakaót nyerünk. Kedves barátaink, ha már közmon­dással kezdtük cikkünket, akkor köz­mondással is fejezzük be. Bizonyára mindnyájan ismét itek: „A jó tanács aranyat ér“. Ehhez már felesleges a magyarázat is. A szárított tejeskávé és a konden­zált kakaó olyan reggeli, amely lehe­tővé teszi, hogy tovább aludjatok — és ugye, ez aztán igazán jó tanács? Erre azonban csak akkor jöttök rá, ha valóban felhasználjátok.

Next

/
Thumbnails
Contents