Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-02-26 / 9. szám
A iá duók Mire kiváncsiak a losonci választók Áz évzáró gyűléseken megválasztották az alapszervezetek új vezetőségeit. A gyakorlott funkcionáriusok mellé olyan fiatalok is kerültek, akiknek még nincsenek meg a kellő tapasztalatai. Ezért tanácsokkal szeretnénk ellátni őket. A CS1SZ ALAPSZERVEZET ELNÖKE Az elnöknek jő példával kell előljárni, úgy a munkában, tanulásban, mint a magánéletében. Az elnök tulajdonságaihoz tartozzon a kezdeményezés, az elvhűség, egyenesség, a szerénység és az, hogy minden munkát pontosan befejezzen. Ha az elnök vidám kedélyű és lelkes, ha el tud szórakozni a fiúkkal és a leányokkal és a fiatalokat kötelességeik teljesítésére vezeti, a munkája sikerrel jár és a fiatalok szívesen fogadják utasításait. Természetesen senki se születik ezekkel a tulajdonságokkal. Az elnök is csak akkor tesz szert ezekre a tulajdonságokra, ha a CS1SZ tagok ehhez hozzásegítik, mégpedig tanácsokkal, segítséggel és kritikával. Az olyan szervezetben, ahol az elnöknek sok nehéz problémát kell megoldania, ott sokat tanul és valóban tapasztalt jó elnök válik belőle. Ezért nagyon fontos, hogy az elnököt minél több segítőtárs és tanácsadó vegye körül, akik segítségére lehetnek a kérdések megoldásában. _A segítőtárs szerepét elsősorban a szervezet vezetősége tölti be. Az elnök arról gondoskodik, hogy a vezetőség tanácskozásain az összes tag résztvegyen és mindenki érvényesítse véleményét és észrevételeit. Az elnökre hárul az a feladat, hogy szervez, ez pedig azt jelenti, hogy gondoskodjon arról, hogy a vezetőség tagjai között pontosan fel legyenek osztva a feladatok és azokat kötelességtudóan el is végezzék. így például a vezetőség azon tagja, aki a politikai nevelésért felelős, legyen tisztában az olvasókör és a többi érdekkör tervével, járjon el az összejövetelekre, legyen segítségükre és a körök tevékenységéről a vezetőségi és a tagsági gyűléseken adjon jelentést. Mind erre az elnök ügyeljen, de természetesen nem szabad, hogy dik- tátoroskodjon. Tanácskozzon a vezetőség tagjaival és a többi CSISZ tagokkal és türelmesén magyarázzon mindent meg nekik. A feladatok felosztásánál legyen tekintettel a vezetőségi tagok és a szervezet tagjainak érdekeire és hajlamaira. A vezetőség tagjait úgy vezesse, hogy azok kölcsönösen segítsék egymást és a pontos feladatokat közösen oldják meg. Az elnök a feladatait a szervezet terve alapján végezze el. A terv ösz- szeállításánál az elnök tanácskozik a szervezet tagjaival, a párt vezetőségével és a tömegszervezetek funkcionáriusaival. Az elnök gondosan készül a tagsági gyűlésekre, ez azt jelenti, hogy pontosan ismeri a gyűlés programját és felkészül az esetlegesen felmerülő kérdésekre is. Nagyobb szervezetekben a tevékenység oroszlánrészét a munkacsoportokban végzik el A szervezet elnöke irányítja a munkacsoport vezetőket, tanácsokkal látja el őket és általuk áttekintést nyer a tagok tevékenységéről. Kötelességéhez tartozik, hogy pontosan beszedis a tagsági díjakat, pontosan ellenőrizze a tagsági nyilvántartást és szervezzék be a CSISZ-be a többi fiút és leányt is. A vezetőséggel közösen rendszeresen havonta tagsági gyűlést is h'v össze és a gyűlést pontosan előkészíti A vezetőségi vagy a tagsági gyűlés után ellenőrzi az elfogadott határozatok teljesítését, szem előtt tartja, hogy. a szervezet minden tagja pontosan tisztában legyen a reá várakozó feladatokkal. Munkájában a járási vezetőség segítségére támaszkodik és legalább egyszer maga is elmegy a járási titkárságra. Természetesen részt vesz a tanácskozásokon és a járási vezetőség által rendezett szemináriumokon, mert ott kicseréli tapasztalatait a többi funkcionáriussal és megismerkedik azokkal a feladatokkal, amelyek a szervezetére hárulnak. Elnöknek lenni annyit jelent, mint művelődni és tanulni, mert csak az taníthat, aki maga is sokat tud és csak az végezheti eredményesen feladatát. Losonci városrész a zsidó templommal Ha valaki Losonc felé közeledik, már messziről szemébe ötlik, a város belsejéből magasba! emelkedő hatalmas kupolájú ritka s2ép épület, a zsinagóga. Kerek harminc év előtt épüli ez a méreteiben is hatalmas losonci zsidó templom, melyet az idő és háború viszontagságai erősen megviseltek s ma már inkább csak messziről mutat impozáns látványt. A várost megtekintő idegenek azonban még ma is megcsodálják ezt a ritka szép építményt, melyet 1946-ban a város kulíúrház céljára megvett, de a kultúrház helyett most gabonaraktárnak használják ezt az épületet, amely állandóan pusztul, anélkül, hogy valakinek is eszébe jutna, legalább az esőtől megóvni. Az 1926-ban épült zsidótemplom méreteiben és kivitelében is a legnagyobb és a legszebb zsidótemplom volt már az első republikában is. Haumhorn Lipót volt budapesti építész tervezte s hasonmása a szegedi és az egri zsidótemplomoknak. Baumhorn Lipót specialista zsidótemplom tervező volt. A mór stílusban tervezett épület azonban már a korához viszonyítva is antik volt. Mint érdekességet jegyzem meg, hogy az ugyancsak 1926-ban épült zsolnai zsidótemplom már a kornak megfelelő modern stílusban épült. Losonc város ez érdekessége sok városnézőt ragadott meg s így azt hiszem nem lesz érdektelen a templomot közelebbről is megismerni. Az épület úgynevezett centrális építkezés, vagyis egy nagy terem, központilag elhelyezve és kupolával fedve. A templom 1944-ig istentiszteletek céljára szolgált, majd a front alatt erősen megrongálódott. S miután ez az akkori losonci hitközségnek túl nagy volt, a hitközség akkori vezetősége 1946-ban úgy határozott, hogy eladja a templomot, és a város vette meg. Megvette, pedig szakemberek figyelmeztették a város műszaki hivatalát, hogy az épület kultúrház céljaira bajosan fog megfelelni. Túlságos magas, nehezen fűthető és akusztikailag sem a legjobban megfelelő. Az épület azóta mégjobban megrongálódott és a rend- behozása olyan jelentős összeget igényelne'. amelyből valószínűleg egy korszerű űj kultúrház építése is kifutná. Különben is Losoncon új kultúrházat építenek, már az összeg is a város rendelkezésére áll. A zsidótemplom közel 1.5B0 ember befogadására alkalmas, ezért mégsem kellene elhanyagolni és átengedni az enyészetnek. Akkor, amikor a város megvette, kikötötték, hogy raktárnak, műhelyeknek nem szabad felhaszálni. Ma mégis raktárnak használják. A hatalmas épületen 1943 óta semmiféle javítást nem eszközöitek. Az eső ellen kellene lpgalább megvédeni, a tetőt, csatornákat rendbehozni, hogy a további rongálódástól ezáltal is védnénk. Ha már nem használják — mondják a városban, kegyéletből kellene az épületet védeni. Befalazni — mint Rimaszombatban tették és védeni a város vagyonát a teljes pusztulástól. Ma már a templom külső környezete is siralmas képet nyújt. A körülvevő hatalmas vaskerítés is tönkre megy. Bizony a város nevezetes érdekességét illene jobban gondozni, hiszen ez is közvagyon. Losoncon sokan kiváncsiak arra, hogy a helyi nemzeti bizottságnak mi is tulajdonképpen a terve ezzel az épülettel? Erre várnak sokan választ! SÓLYOM LÁSZLÓ /Aki szégyenkezik a faluja miatl Muzslai barátommal szolgálom a tényleges katona időt. Többször elbeszélgetünk az odahazai dolgokról és felelevenítjük magunkban, hogy mit is csinál a CSISZ szervezet. Nagyon rendes ez a muzslai fiú és sokszor beszéli, hogy milyen eredményeket értek el odahaza.. Megnyerték a járási vándorzászlót, rádiót vásároltak, kultúrtevékenységet fejtettek ki stb. Arról is beszélt már, hogy Muzslán milyen szép kultúrház van, nagy színpad és a fiatalok szeretnek oda járni. Sok brigádórát is dolgoztak le a szövetkezetben és dz ezért kapott ősz- szegért vásárolták a rádiót. A legnagyobb örömünkre nemrég olyan szerencsénk volt, hogy együtt utazhattunk hazafelé szabadságra egészen Érsekújvárig. Meghívott hozzáCZIMER VIKTOR, mérnök: 1 gyüirilcstermesztéssel kapcsolatos tudnivalók A TALAJ ÉS AZ IDŐJÁRÁS OKOZTA KÁROK ÉS AZ ELLENÜK VALÖ VÉDEKEZÉS A mézgásodás főleg a csonthéjasok betegsége és gyakran a fa pusztulását is okozza. Különböző okai lehetnek, melyek közül a leggyakoribbak a következők: Mész és sók hiánya a talajban, a helytelen trágyázás, a fagy és a sok víz. A kezelés abban áll, hogy a mézgát eltávolítjuk és a helyét 50%-os víz ecetesszenciaoldattal bedörzsöljük. A száraz mézgát először ecetes ruhával megpuhítjuk. A gyümölcshullás okai főleg a következők: Nitrogénbőség, erős trágyázás, mészhiány, szárazság és kiélt talaj. Védekezésül szolgálnak az istállótrágya, foszforsavtrágyázás, meszezés és az öntözés. A levélsárgulás, vagy klorózis nyirkos, vagy nagy szárazságban mészdús és mészszegénv talajokon áll be, minek következtében a levelek lehullanak a fa pedig lassan elpusztul. Szárazságban öntözzünk, a nagymennyiségű talajvizet elvezetjük, a mészsze- gény talajt pedig meszezzük. A gutaütés leginkább kajszibaracknál fordul elő, de minden csonthéjas fáját érheti. Ilyenkor a fa egy-egy ágán, vagy az egész fán a levelek egyik óráról a másikra hirtelen fony- nyadni kezdenek és az ág vagy az egész fa kiszárad. A gutaütés okát még nem sikerült megállapítani, de a feltevések szerint okozhatja a fagy, a talaj mészben való szegénysége és a nem megfelelő alany is. A gutaütött ágat legjobb azonnal levágni. A gyümölcsfákban és a gyümölcsben egyaránt nagy károkat tehetnek az eső, a jégeső, a' fagy és a szél. A sok esőtől különösen a csonthéjas gyümölcsök repednek ki. A jégeső pedig egész termésünket elverheti. A köd úgy a virágokat, mint a fiatal gyümölcsöt elviszi. Az erős téli fagyok a kevésbé beérett vesszőket és rügye4 M57.. február 26. két elpusztítják. A megfagyott ágakat tavasszal jól visszametszük, hogy új hajtásokat fejlesszenek. Nálunk gyakoriak a májusi fagyok derűs, szélcsendes éjszakákon, amikor a hőmérséklet erősen leszáll. A talaj erős hőkisugárzását füstöléssel igyekszünk egyensúlyozni szélcsendes időben. A gyümölcsösben alkalmazott permetezőszerek és azok előállítása A legtöbb gombabetegség a lisztharmat kivételével eredményesen pusztítható a bordói lével. Télen 2%-os, nyáron a tenyészidő alatt 1%-os oldatot alkalmazzuk. A 2%-os lé készítése pl. a következő: 2 kg rézgálicot 50 1 vízben feloldunk. Azután 1 kg égetett meszet kevés vízzel megoldunk és hl-es hordóba öntve, 50 1 vízzel felhígítjuk, A rézgálicoldatot folytonos keverés közben lassan a mésztejhez öntjük. A mész a savat közömbösíti és a permetlevet tapadős- sá teszi. Az oltott mészből 2 kg kell. Ha az oldat a piros lakmuszpapírt megkékíti, az oldat jó; ha nem, akkor még meszet adunk hozzá. Anyagot csak 1 napra készítünk, mert az ereje gyöngül. A bordói lé egyes készítményekkel keverve minden gombabetegség ellen alkalmazható, de gyü- mölcsfakarbolineummal vagy mészkén- iével keverni nem szabad. Arzénes készítményekkel keverhető. A mészkénlé készítése úgy történik, hogy 20 liternél nagyobb zománcozott vagy vasedényben 2 kg meszet megoldunk 4 1 vízzel. A vizet 2—3 részletben adjuk hozzá, majd 4 kg kén- port hozzáadva részletekben, 16 liter vízzel felhígítjuk. Egy órán keresztül forraljuk és a veszteséget meleg vízzel pótoljuk. A nyert oldatból téli permetezéshez 20 litert keverünk 80 1 vízhez, vagyis 1 literhez 4 1 vizet adunk. Nyári permetezéshez 1 literhez 10 liter vizet teszünk. A mészkénlevet réz vagy permetezővel nem lehet ki- permetezni. Alkalmas a gombabeteg- ségek, különösen pedig a lisztharmat és a puhatestű rovarok ellen. A nyers nikotint (bőr és gyomor méreg) a kajszin-, az őszibarack és a mandulafák permetezésére használjuk. Ezeket arzénnal permetezni nem szabad. 100 1 vízhez levéltetvek ellen 5—10 dkg-ot, hernyók és pajzstetvek ellen 10—15 dkg-ot és 1 kg vízben felfőzött káliszappant használunk. Mivel a nyers nikotin erős méreg, a permetlé készítésekor nagyon óvatosan kell eljárni. A gyümölcsfakarbolineumot úgy készítjük el, hogy a megszabott %-nak megfelelő mennyiséget a vízmennyiség felében feloldjuk és alapos összekeverés után öntjük hozzá a víz másik felét. Fontos, hogy a permetlevek készítéséhez lágy vizet használjunk és ha ez nincs készen, akkor 1 hl vízhez 1—2 marék mosószódát számítva a vizet meg kell lágyítani. Sajnos még nálunk is van sok olyan gazda, akik azt gondolják, hogy elég a gyümölcsfákat elültetni és ezzel mindent megtettek az érdekükben és azután csak a gyümölcsöt kell leszedni, de még az is sokszor szabálytalanul és időelőtt történik. Éppen ezen oknál fogva a józan megítélés szerint évente 30% gyümölcstermést a különféle betegségeknek és kártevőknek engedünk át és a következő 20% pedig általuk annyira megromlik, hogy csak alsóbbrendű gyümölcsöt kapunk. A kártevők által meghagyott gyümölcs értékének csökkentésében pedig saját magunk játszunk közre azáltal, hogy rosszul kezeljük, s főleg azáltal, hogy minden szakértelem nélkül raktározik. Így az egész gyümölcstermésnek sak a 15—20%-a képes versenyezni a külföldivel és tudja kielégíteni a vevő igényeit. juk, hogy nézzem meg mi újság van a falujában, győződjék meg arról, igaz-e az, amit beszél. El is mentem hozzájuk és őszintén megvallva nagy fogadtatásban részesültem családjuk körében. Táncmulatság is volt a faluban, oda is ellátogattunk, jól is éreztem magamat, de a fiatalok viselkedése nem nagyon tetszett. Idősebb emberek vígan táncoltak, de bizony a fiatalok egy része csak a féldecis poharakat szorongatta, másik része kártyázott, végül a nye- r<,ségosztáson összeverekedtek. Barátom megmutatta a kultúrházat is. Elhiszem, hogy amikor 8 odahaza volt, még szépen nézett ki, de amikor beléptem mindjárt tiszta képet nyertem a faluban uralkodó állapotokról és nem jó volt a véleményem. Nagyon meglepett az óriási ricsaj s akkora volt a füst, hogy késsel lehetett vágni és egy halomra való cigarettavéget, gyufaszálat szórtak el, dohányzás közben a fiatalok. Már az előcsarnokban szemembe ötlött, hogy a falakat sem kímélik, s mindenhol leverték, összerugdosták, mintha nem is kul- túremberek élnének itt, hanem falra- mászók. Teljes képet nyertem arról, hogyan lehet tönkretenni egy jól felépített kultúrházat. A CSISZ rádiója már régóta rossz és a gramofon szintén nem működik. A' könyvtárat is szanaszéjjel hurcolják és nincs, aki törődjön vele. Nekem az a véleményem, hogy a CSISZ alapszervezetének vezetősége nemigen törődik a fiatalokkal és a vezetőségi tagok szavának talán nincs is hatása a fiatalo'k között. Nagyon jó lenne, ha a CSISZ járási vezetőségéről többször látogatnák a muzslai alapszervezetet, mert bizony el kelne ide az irányítás De a helyi nemzeti bizottság is többet törődhetne a községben folyó ügyekkel, mert én mint ylegen fordultam meg a faluban, mégis szégyenkeztem azokon az állapotokon, amik ott uralkodnak. A fiai talok pedig inkább tanuljanak és rendesen szórakozzanak, necsak a kár2 tyában, italban leljék örömüket. A barátom szégyenkezik is a faluja miatt és bizony, ha hazakerül lesz is teendője, mert újra elölről kell kezdeni a fiatalok szervezeti életének elindítását. Mi katonák, akik a haditudományos kát tanuljuk és készen állunk a honi. védelemre, szeretnénk jobb híreket hallani Muzsláról és remélem, hogyha legközelebb ott járok, már más kép is fogad. CSICSÖ BÉLA katona ★ ★ ★ A VIT tiszteletére A ROZSNYÓI MÄRIA-BÄNYA CSISZ csoportja örömmel várja a Világifjúsági Találkozót. Elhatározták, hogy a VI. VIT tiszteletére a tizennégy tagból álló munkáscsoportjuk május elsejéig ledolgozik 46 műszakot és az utána járó bért a fesztiváli fond alapjára helyezik. Felhívják Szlovákia összes üzemi szervezeteit, hogy kapcsolódjanak bele a versenybe, melynek alapfeltétele a második ötéves terv második éve feladatainak teljesítése és a legnagyobb összeg összegyűjtése a fesztivál alapra. oioioioaoioioaoioioioioioioioBOic A somorjai járásban a tejfalusi szövetkezetben 300 darab, több mint egykilós „idei“ kacsákat nevelnek már. Akik a kacsamájat szeretik örülhetnek, nemsokára ehetik a jó falatokat.
