Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-02-26 / 9. szám
Bratislava, 1957. február 26. ACSISZ SZLOVÁKIAI KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VI. évfolyam. — 9. szám. Ara 6f fillér Mai számunkban : Bíztat a remény A jó tátrai levegő visszaadja az egészséget. *T ........ iiVh'mm ■ i h"'hi'ii "i A Rádió ostroma Betörik a kaput, Gerő beszél (riport) A Bajuszos knokout királyi elcsábítja a francia ördög Betekintés Papp László ökölvívó otthonába. STRASSEIt ’ GYÖRGY Nem pirosbetús ünnep, nem kerek évforduló, díszes ünnepségektől mentes nap. ft.í mégis nagy ünnep, ha a munkapadnál vagy az íróasztalnál üljük is meg. Komoly esemény dús kilenc esztendőt értünk meg 1948 februárja óta. Megizmosodott, megerősödött, megférfiasodott az ifjú csehszlovák népidemokráeia. A munkásosztály, a dolgozó nép jó gazdának bizonyult. Az idő igazolta őket. A szocialista építés nagy laboratóriuma éz az ország 1948 éta. Felhasználva a szocialista országok, elsősorban a Szovjetunió tapasztalatait, elsőnek kíséreljük meg iparilag fejlett, és burzsoádemokrata tradíciókkal rendelkező államban felépíteni a szocializmust. ■* Komoly, érett munkásoknak, tudósoknak, dolgos parasztoknak szánt feladat. Az eddigi eredmények sikert Ígérnek, és ez sokat mond, úgy nekünk, mint az egész haladó emberiségnek, főleg tőlünk nyugatra. Igaz ugyan, hogy ezek a kilátások nem jósolnak szép jövőt, a barikád másik oldalán állóknak. No, de hát mindenki szemében mi sem lehetünk „jófiúk“. Ellenségeink haragját munkánk, sikereink váltják ki, és erre tiszta lelkiismerettel lehetünk büszkék. Ezalatt a kilenc év alatt az élet iskolájában nagyon sokat tanultunk, és a szocializmus érettségié már a hátunk mögött van. Megtanultuk, hogy az út, amelyen haladunk, nem mindig aszfalt, és nem roboghatuk rajta egy Rolls Royce kocsi gyorsaságával és kényelmével. Talán így képzeltük ezt naivan, mikor lángoló szívvel és tüzes arccal, amit még a friss februári szél és fagy sem tudott lehűteni, nekivágtunk az életnek. És talán így is volt az jól. Éneikül a tűz nélkül nehezen indult volna el akár az Ifjúsági Vasútvonal, akár a kuncicei Klement Gottwald új kohászati üzem, az Ifjúsági Falu, és ki tudja még, mi minden. Épp' ezért ezt a tüzet még ma is táplálnunk kell. Igaz, hogy higgadtabbak lettünk, kiszélesedett látókörünk, jobban megfontoljuk a dolgokat, többet gondolkodunk. Az évek mukán sokat okultunk. Rájöttünk, hogy kell tudni küzdeni, dolgozni, és sokat tanulni. Rájöttünk, hogy az életet nem lehet képletekben kifejezni, hogy idézetekkel nem lehet nehéz kérdéseket megválaszolni, hogy nem lehet a közösség önfeláldozó munkáját egyének sikereinek elkönyvelni és még sok minden másra. Voltak felismerések, amelyek fájdalmasak voltak, de az erőnek akkor sem tántorodtak meg. Voltak gyengébbek, akik nem állták biztosan a lábukon, akik fiatal faként homokba engedték gyökereiket s ezért egy-egv erősebb vihar károkat is okozott bennük. Voltak sajnos olyanok is, akik a célt elveszítve és a saját karrierüket tartva szem előtt, becsületes dolgozó embereken gázolva akartak előretörni. De az ilypnek élete tiszavirág- jellegű. A nép kiváló sebész és az ilyen kinövéseket biztosan ki tudja vágni testéből. Sohasem volt ilyen kedvezőtlen a helyzet a karrieristák, a naplopók, az ingyenélők számára, mint ma. De még sohasem volt ilyen kedvező a kor a becsületes dolgos emberek számár.!, akik tehetségükkel, minden tudásukkal és odaadásukkal akarják biztosítani jövőjüket. Az ő jövőjük a köztársaság jövője. Az pedig biztos alapokon nyugszik. — Élj, erősödj és virágozz, továbbra is, Hazánk! TAVASZ FEBRUÁRBAN
