Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-02-19 / 8. szám

A sacal szövetkezeti tagok már friss zöldséggel látják el a kassaiakat. Sok salátát és újhagymát is piacra vittek már, Miklús Mária, Varga Ilona és Miklós Mária javában válogatják az eladásra szánt zöldségféléket. /Qz első sítú ra Az érsekújvári gépállomás javító- műhelyében ugyancsak nagy a zsivaj. Kalapálás, reszelés, motortúrázás olyan hangegyveleget eredményez, az em­bernek jó, hogy nem fájdul bele a füle. Látható módon mindenki iparko­dik, aki itt dolgozik. Elég jó idők van­nak már, arra kell gondolni, hogy nemsokára esetleg árpát kell vetni és ezért iparkodni kell a téli gépjavítá­sokkal. A bejáratnál azonnal meggyőződhe­tünk, hogy mennyire állnak a javítás­sal. Egy hatalmas táblán fel van tün­tetve az eredmény, de úgy látszik a világ megállt a műhelyben. Hatodikén jártam ott és Michnya József, a mű­helyvezető — egyúttal a gépjavításo­kat is vezeti — vakarja a fejét, sóhajtozik nagyokat és egyre csak azt hajtogatja, hogy már másfél traktor­ral maradtunk le. Ha így megy, hol­nap már majdnem hárommal. Ugyanis ennyi traktort kellett volna még meg­javítani, hogy a tervet teljesítsék. Arra is gondolhatunk, hogy a hónap végéig szépíthetnek az eredményen, de csak reméljük és ez nem valószí­nű. Pedig sürgős a gépjavítást, ége­tően sürgős. A fiatal gépjavítók teljesítménye után érdeklődöm. A műhelyvezető Bazsalik Ferencet mutatja be, akihez éppen közel álltunk, de alig láttuk, mert szinte belebújt a traktorba. Pár éve már a gépállomás kötelékében dolgozik a fűri brigádközpontban. Nem szerelő, hanem traktorista, de két év alatt nem kellett a traktort javítani, annyira vigyáz rá. Persze a szántást és más egyéb munkákat elvégzi vele, olyannyira, hogy külön jutalmat ka­pott a gépállomástól. Ha ilyen jó traktorista, hát beosztják őt a téli gépjavításokhoz és most pillanatnyilag a javítóműhelyben dolgozik, ilyen traktoristák kellenének minden gép­állomásra, mint Bazsalik Ferenc. Közben a műhely vége felé figye­lünk, egy éppen most javított t'rak­VÉDEKEZÉS A GYÜMÖLCSFÁK ÁLLATI ELLENSÉGEI ELLEN A farágó hernyó különösen az al­mafákban és a körtefákban tesz nagy kárt. A fák belsejét menetszerűen kirágja, minek következtében az de­rékbetörik. Jelenlétét könnyen meg­állapíthatjuk a fa alatt található fűrészporszerű ürülék szerint. A vé­dekezés egyszerű módja az, hogy a lyukon meghajlított drótot dugunk be és ezzel húzzuk ki a hernyót, vagy rongyot mártunk benzinbe vagy éter­be és ezzel dugjuk be a lyukat. A kéregszú a fá háncsszövetét pusztítja, Ennek jelenlétét a fa ágain található kis lyukak jelzik. Leghatáso­sabb védekezés az, ha az ágakat vagy az egész fát kivágjuk és elégetjük, hogy a bogár ki ne szabadulhasson. A vértetű az almafák ellensége. A fán fehér bevonat látható és ez alatt húzódnak meg a tetvek. A szívás he­lyén a fa eltorzul. Az ellene való vé­dekezés a következőkből áll: A fát gyümölcsfakarbolineummal megperme- tezzük. Nyáron nikotinoldattal is lehet permetezni vagy a vértetves foltokat kaliszappannal bekenni. Az embernek 4 1952, február 1Ö. torra. A javítója körülbelül 20 éves fiú, Horvát Lajos, a begyújtásával kínlódik. Egy közelünkbe vetődő em­bernek azt mondja a műhelyvezető, hogy fogadjunk csak körülbelül 10 lépést megy ez a traktor és újra vissza kell hozni a műhelybe, jó szakember a motor búgásáról is meg­ítéli, hogy milyen állapotban van a gép s mi azon a hiba. Én is oda figyeltem s valóban úgy történt. Ami-í kor nem boldogult a traktorral' Horvát József is segített neki. A két fiatal nem testvér, csak névrokon, de együtt javítják a gépeket. Mind a ketten a feledi gépészeti iskolából kerültek ki és az iskola megkezdése előtt jő ideig dolgoztak a gépállomá­son. Most azt a hibát követték ei, hogy a motoron nem jól állították be a nafta és benzin adagolót és a gáz zöme kiment a kipuffogő csövön, a henger nem bírt megfelelő erőt ki­fejteni a traktor üzemeltetéséhez. Aránylag egyszerű hiba az, a megol­dása sem túl nehéz, de a két fiatal nem boldogult vele. Végre a műhely- vezető pár szóval megmagyarázta ne­kik, mit kell tenni, hány milliméterre kell beállítani az adagoló szerkezetet és pár percen belül a hibát eltávolí­tották. Szeget ütött a fejembe, hogy eny- nyire apróság-számbamenő hibát sem tudott megoldani a két fiú, pedig most végezték el a szerelőiskolát. Kérdeztem tőlük, hogy járnak e az üzemi iskolába. — Egyszer voltunk — felelték, dehát minek oda járni? Igaz, hogy nem is mehettek több­ször, mert az üzemi iskola, szégyen a traktorállomás vezetőségére, csak most kezdődött meg, de hogy minek oda járni, ezt már nem szabad lett volna mondani a Horvát fiúknak. A műhelyvezető megkérdezte tőlük, tudjátok-e hogy február hónapban hány traktort kell megjavítani. — Mit ★ a vértetű elleni harcában nagy segít­ségére van a fekete darázs. A pajzstetű apró szívós rovar, melynek testét kemény pajzs védi. Legveszedelmesebb a kaliforniai pajzs­tetű. Ellenük úgy védekezünk, hogy rügyfakadás előtt a törzset lekeféljiik és karbolineummal megpermetezzük. Nyáron három hetes időközökben nyers nikotinnal permetezünk. A hernyók a levélzet veszedelmes ellenségei. Az ellenük való leghatha- tósabb védekezés abban áll, hogy a fákat télen rendszeresen tisztogatjuk, a hernyókat és hernyófészkeket állan­dóan szedjük és arzénes szerekkel permetezünk. Nyár végén ajánlatos enyves papírszalagot kötni a fa tör­zsére s ez összefogdossa a felmászó hernyókat. A levéltetű minden gyümölcs leve­lét pusztítja. Jellemzik reá, hogy igen gyorsan szaporodik. A levelek alsó lapján helyezkedik el, minek követ­keztében ezek összegöngyölödnek, a hajtásvégek pedig lekonyulnak. Télen gyümölcsfakarbolineummal, nyáron nyers nikotinnal permetezünk. Az almamoly az alma, körte, dió és a kajszibarack férgesedését okozza. Az almafa virágzásának idejében raj­zik. Két-három nemzedéke is van, melyek közül a későbbiek veszedel­mesebbek. Ajánlatos a gyümölcskam­rák ablakaira szúnyughálókat kifeszí­teni és ezekkel összefogdosni, majd pedig elégetni. Júniusban a iák töe­tudom én — feleli Lajos. A műhely- vezetőt majd a guta üti meg. Odahív még vagy tíz szerelőt és senki sem tudja, hogy hány traktort kell javí­tani e hónapban a terv szerint. — Hát harminchetet — mondja Michnya József, a műhelyvezető. Hisz tegnap magyaráztam el a reggeli saj- tótízpercen és a bejáratnál levő táb­lára is felírtam. Nézzetek oda, kiböki a szemeteket a 37-es szám. Akkorra számok, mint a ló. — Tényleg, tény­leg hümmögik a szerelők, dehát ki tartja ezt az eszében. Kérdés, hogy nem e jobban menne a javítás, ha a szerelők figyelemmel kísérnék a terv teljesítését, és tudnák a pontos feladatukat. De úgy látszik nem törődnek ezzel a kérdéssel, csak a nap teljen és hazamennek és majd lesz valahogy. Kérdés, hogy nem a az egyik oka annak, hogy az érsekújvári gépállomás a legrosszabbak közé tar­tozik. Továbbá az üzemi CSISZ szer­vezet vezetősége feladatnak tűzze ki, hogy megszerettesse az üzemi iskolát a fiatalokkal és ne csak eljárjanak az iskolázásra, hanem tanuljanak is ott. Azonkívül szerettesse meg a fiatalok­kal az üzemet, a javítóműhelyt, a gé­peket, mert csak így törődnek a gép­állomáson levő állapotokkal és a tervteljesítéssel is. Az üzemi CSISZ szervezet ezáltal nagyon sokat segít­het a műhelyvezetőnek is, de a szö­vetkezeteknek is. B. T. = ♦ = Nagymegyeri fiatalok panasza örömmel írhatok arról, hogy Nagy- megyeren televíziós rádiót szereltek fel a kultúrházban. Arról azonban sajnálkozással adok hírt, hogy meg­győződésem szerint a televíziós adá­sokat csak egyes tényezők nézhetik végig. Ezek a vezető tényezők azon­ban felhívhatnák a fiatalok figyelmét arra, hogy mikor vannak televíziós adások, illetve mikor vehetik igénybe a rádiót. Továbbá az is hiba, hogy a fiatalo­kat nem engedik be a kultúrházhu sakkozni, vagy más szórakozást, kul- túrmunkát űzni és emiatt sok fiatal a kocsma felé veszi útját. Az erre illetékesek végre beláthatnák, hogy ez hiba és megnyithatnák a fiatalok előtt a kultúrházat, ahol kellő veze­téssel és felügyelettel jobban eltölt- hetnék szabad idejüket. zsére hernyófogó gyűrűket teszünk és ezeket gyakran váltjuk. Télen és nyá­ron arzénos permetezést használunk. A darázs az érő gyümölcsöt rágja ki és először a belsejét rágja ki, majd teljesen megeszi. Legjobb, ha a da­rázsfészkeket kikutatjuk és azokat idejében elpusztítjuk. A rügyfuró bogár a körte virágrü­gyeit pusztítja. A bogár szeptember­ben, októberben rajzik. A rovart a korareggeli órákban ponyvába rázzuk és úgy pusztítjuk. A cserebogárnak a pajorja a fa gyökereit, a bogár pedig a fa lombjait pusztítja. Az álca (pajor) három évig él a földben. Minden harmadik évben rajzik. A pajort összeszedéssel pusz­títjuk, a bogarat pedig hajnalban ponyvába rázzuk, forró vízben pusz­títjuk és ha megszárítjuk kiváló ba- romfieleségül szolgál. A rovarkártevők irtásánál hathatós segítségére vannak az embernek a különféle madarak, melyek egész esz­tendőn keresztül szorgalmasan irt­ják a rovarokat, petéiket és álcáikat egyaránt. Házaű.k táján főleg a cine­gék, a kakuk, a bagoly, a harkály, a rigó és egyebek végeznek hasznos munkát. Helyes, ha a fákra kiakasz­tott madárodukkal és eleséggel nyúj­tunk nekik védelmet a tél hidege ellen. A denevér, a vakond és a sün­disznó is hasznos segítői a gyümölcs­termesztőnek, s ezért nem szabad pusztítani őket. A meteorológiai intézet jelentését közöljük, szólal meg a rádió, és a be­mondó máris olvassa: várható időjá­rás a következő 2i órára, hideg, ha­vazás stb. — Nos akkor végre síel­hetünk. Vasárnapra virradó reggel már haj­nalban az ablakhoz sietek. Valóban sűrű pelyhekben hull a hó és az utcát már legalább 10 cm magasan borítja Persze egy kissé korán van még, ki­csit várok és csak azután közlöm az örömhírt a családdal. Ki az ágyból, havazik! Megyünk síelni — jelentem be. Lányom erre kinyitja szemét és csak ennyit mond: havazik? És hogy síelni megyünk? Ilyen korán reggel? És nagyot ásítva jordul a fal felé. Fiam sem különb, megdörzsöli ál­mos szemét, majd szemrehányóan rámnéz. De hirtelen eszébe jut az Ígéretem. Mielőtt azonban határozna újból megkérdezi. Papa, ugye túrára is megyünk? És csak amikor ígére­temet megígérem cihelődik ki taka­rója alól. Lányommal szemben is sikerül atyai „tekintélyemet" érvényesítenem. (Bizo­nyára mosolyog, amikor ezt a kifeje­zést olvassa, mert mi bizony a családi ügyeinket baráti alapon intézzük el)t Tehát lassan az egész család talpon van, de még korántsem sítalpakon. Most a feleségem veszi át a szót, beosztja a teendőket. — Marika és én a reggelit, meg az útravalót ké­szítjük elő, Gyuri és te pedig a sítal­pakat viaszkoljátok bel Gyuri fiammal előszedjük a kamrá­ba rakott síléceket, letöröljük róluk a port és nekiálluníc a munkának. Ma „Médium" viaszkot kenünk a talpak­ra, mert nedves, friss hó esik — magyarázom fiamnak. Végre elkészü­lünk. Hátamra veszem az élelemmel megrakott hátizsákot, amelybe hó- szemüveget, tartalék körömszíjat, víz­hatlan kesztyűt és viaszkot tettünk. Majd síléceinket váltunkra rakva, az egész család megindul a 13-as■ trolej- busz megállója felé. A Zergehegyre járó trolejbuszra nehéz feljutni, mert a télisport híveit az első hó már mozgósította. Nos végre ezt az akadályt is sikerült le­küzdeni. Amikor a zergehegyi végállomásnál kiszállunk, sűrűn hull a hó. Szélka­bátunk csuklyáját a fejünkre húzzuk és léceinket felcsatoljuk. Persze fiam megint fordítva csatolta fel a síléceit, mire újra megmagyarázom neki, hogy a haknikat a cipők formája szerint szerelik és a jobb sítalpat a jobblábá­ra, a baltalpat pedig a bal lábára kell csatolni. Ezt is elrendeztük, most már sítal­pakon haladunk felfelé az úton, a va­dászháztól jobbra elterülő gyakorló­rétre. Először is formábahozó gyakor­latokat végzünk. A síket szorosan egymás mellett tartva keskeny nyom­Az egyik januárvégi napon ünnepel­tek a csatai nyolcéves középiskola tanulói. Az okot az adta az ünnep­lésre, hogy a nyolcadik évfolyam 21 tanulója tette le a CSISZ fogadalmat és egyúttal megalakult a CSISZ isko­lai szervezete. Ugyanakkor avattak fel az iskolában 53 pionírt is. Nemcsak az iskola tanulói érezték nagyfontosságúnak ezt az eseményt, hanem a falu lakosai is. Sokan eljöt­tek az iskolába a CSISZ szervezet alakuló gyűlésére, amelvről a kultúr­műsor sem hiányzott. Egyúttal azt is megírjuk, hogy az iskolánkban a kul­ban siklunk lefelé, közben ügyelünk a helyes testtartásra. A térdet ruga­nyoson behajlítva, a testet előre dől­ve kell tartani, hogy a kötés megter­helése elöl legyen. A síbotokat a test mellett körülbelül a nadrágzsebb ma­gasságában tartjuk. , Gyakoroljuk a fordulásokat, a megállást, a különbö­ző krisztiánniákat, közben bizony hamar telik az idő. A szorgalmas két­órás gyakorlatozás után megjön az étvágy, betérünk tehát a közeli vadász vendéglőbe, hátizsákunkból előszed­jük a magunkkal hozott ennivalót és jóízűen nekifogunk az ebédnek. Több ismerősünk is letelepedik 52 asztalunkhoz, ők is falatozni kezde­nek. Közben a egyikük panaszkodik, hogy nem megy a sízés, sok hó tál padt a sítalpára és hogy nem bír á ráfagyott hóval. — Tegye a léceket a kályha közelébe, tanácsolom, előbb azonban szárítsa meg és csak aztári viaszkozza be őket, mert nedves sí-' talpat nem fogja a viaszk. Máris nyújtom a megfelelő síviaszkot. Falatozás közben az ebédutáni sítűt rát is megbeszéljük. A vezetéssel ént gém bíznak meg. Hosszabb túrára már nem telik az időből, ezért csak rövidebb túrairányt választok. Nyolcán vagyunk és vezetésemmel libasorban elindulunk. Még az indu­lásnál figyelmeztetem a társaságot, hogy együtt kell maradnunk, ha va-' laki bukás vagy másmiatt lemaradna, meg kell őt várni. A vörös turistajel­zés mentén haladunk. Először is szép lesiklás következik, majd léceinkkel hegyre kell felkapaszkodnunk. A hegyt tetőn kissé kifújjuk magunkat, azután tovább megyünk egészen a három tölgyfáig. Onnét a jobbra lefelé veze­tő hegyi úton, hosszabb élvezetes le­siklás következik, mindaddig míg elérjük a zöld jelzést, amely mellett haladva a Fehérkeresztnél levő villa­mos megállóhoz érünk. Ott lecsatol juk siléceinket és felszállunk a villa­mosra. így folyt le az első rövid sítúránk. A következő szabadnapra egésznapos sítúrában állapodtunk meg. Remélem mindenki ott lesz és lesz is mit írni róla. FEKETE MIHÁLY ★ turális ténykedés nagyon eleven. Mű­ködik a tánc-, ének- és színjátszókor. Az alkotó versenyekre is beneveztünk és szavalóversenyt is rendeztünk. Sport és technikai köröket is szervez­tünk. Azzal pedig dicsekedhetünk, hogy nálunk a tanulmányi eredmények ki- elégítőek és az iskolánkban csak egy rossz tanuló akad, de reméljük, hogy a félévi bizonyítvány osztás után job­ban fog tanulni. ^ TÖTH SÁNDOR Csata ★ ★ Jól megy a tollfosztás CZIMER VIKTOR MÉRNÖK: A nemrég alakult málasi szövetkezet tagjai sem bánták meg, hogy belép­tek az EFSZ-be. Boldogan élnek és vidáman töltik a telet. A 17 éves Kovácsik Erzsébe- téknél Is kellemes szórakozás közben fosztják a tollat és ki tudja, talán Er­zsiké mennyasszo- nyi vánkosába ke­rül a finom, puha tollpihe. A szövet­kezet egyik legfia­talabb, de mégis a legjobb munkásai közé tartozik. Arra van kilátás, hogy az idén a növény- termesztési mun­kacsoportban dol­gozik majd. KOVÁCS LÁSZLÓ Nagymegyer I gyüniöltstermesztésssl kapcsolatos tudnivalók ★ ★ Megalakult az iskolai CSISZ szervezet

Next

/
Thumbnails
Contents