Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-02-19 / 8. szám

Ä KÖPŐRSÖ-ALAKŰ VIHORLÄTTÖL äelre, a Tisza, a Bodrog és a Latorca közt elterüld rónák szívében fekszik Lelesz. Ez még a Nagy Alföld nyúl­ványa, mely a Vihorlát lábáig húzódik, bár jóllehet az itt-ott. puposodó ho­mokdombok már elvesztik az Alföld jellegét. Mindettől eltekintve a Bod­rogköz mégis csak Alföld s amellett jó termo vidék. Igaz ugyan, hogy ég­hajlata szélsőséges, mely sokszor befolyásolja mind a kalászos, mind a kapás növények termelését. Télen a hideg és száraz fagyok jel­lemzik, ősszel a bő csapadék. Nyáron meglehetősen váltakozik. Megesik, hogy májusban, júniusban, sőt július­ban is csak egv-egy futózápor öntözi földjét. Ám, ha beáll az esőzés, hete­kig is eltart. Ez rendszerint az első és a második kapálás között a leg­gyakoribb. Az esős heteket aztán hosszantartó, száraz és forró nyári napok követik. A szárazság rendsze­rint októberig is kitart. Milliomosok között így történik meg aztán, hogy a ve­tés ideje későre nyúlik, s mielőtt a gyönge gabonaneműek megrősödné- nek, vagyis megbokrosodnának, beáll a száraz fagy. Ez aztán persze ment­hetetlenül elvégzi a maga pusztító hadjáratát. Egy ilyen rendkívüli szélsőséges időjárás volt vendége az elmúlt évben is a Bodrogköznek. Ennek hatását, mint rendszerint, Lelesz érezte meg leginkább. E kár súlyát a búza hek­tárhozamánál mérhetjük ki legjobban, amikoris egy hektáron fele búza ter­mett az átlagos jó termésekhez viszo­nyítva. Amit itt, dióhéjban elmondottam, A rudnói bányászok jól kezdték az 1957-es évet. Januárban ä tervet állandóan rendszeresen teljesítették minden műszakban ami Rudnóban éveken keresztül nem történt meg. 12.590 tonna vasércet bányásztak ki terven felül. Ezt a jó munkaszervezésnek és a munkaidő alapds kihasz­nálásának köszönhetik. A legjobb eredményt Dubravec Augustin 15 tagú kollektívája érte el, 8006 tonna vasérc kibányázásával. A szép eredmények elérésében nem kis része van a karbantartok kollektívájának. A gép és szalaghibák gyors eltávolításával bebiztosították az elosztó hibátlan műkö­dését. Azonban á vasutasok sem maradtak el a bányászok mögött. A „kék hadsereg“ tagjai jó munkájukkal és jó szervezéssel biztosították, hogy vagonhiány sose legyen a bányánál. Képünkön a rakodók egyik csoportját látjuk munka közben, kiknek szin­tén alapos részük volt a szép eredmény elérésében, \/OíiÍ'O't'fylA'iCy W&CjÄß? 0 0 0 A kékkői járásban a nenincei ifjú­ság szép munkát végez. A CSISZ szervezet majdnem valamennyi tagja az EFSZ-ben dolgozik. A legutóbb megtartott taggyűlésükön a kormány levelét ismertették a tagsággal. A kormány levele nagy visszhangot kel­tett, s az EFSZ-ek III. kongresszusa, valamint a VI. VIT alkalmából értékes kötelezettségeket vállaltak. Az EFSZ lóistállójának az építésénél ledolgoznak 2.600 órát. Az EFSZ növénytermesztésébe két csoportot szervezünk, mely állan­dóan itt fog dolgozni. Emellett 3 hektár kukoricát és 3 hektár burgonyát négyzetes módon elültetünk és gondozunk. A szervezet soraiból a III. EFSZ-ek kongresszusáig három ifjút szere­zünk, akik vállalják, hogy mint fejők dolgoznak az állattenyésztésben. A lányokból két ifjúsági csoportot szervezünk. Ezek zöldséget és do­hányt termesztenek. Ez a két csoport emellett külön versenyre hívja ki a járás valamennyi ifjúsági csapatát a legmagasabb hektárhozamokért. A szervezet tagjai közül nyolc ifjút nyerünk meg az EFSZ-be való belépésre. Hat agitkettőst szervezünk, akik a nemzeti bizottságokba való válasz­tásnál látogatni fogják községük polgárait. A nemzeti bizottságokba való' választásokat megelőző kampány idejére két színdarabot tanulunk be. Bizonyos, hogy ezek a szép felajánlások nem maradnak papíron a szervezet, amely a múltban is minden egyes kötelezettséget 100%-ra telje­sítette, ezt is valóra váltja. Biztosíték erre az oklevél is, amit a járási bizottságtól kaptak: „A járás legjobb szervezete“. SÖLYOM LÁSZLÓ Közeleg a tavasz, újra szükség lesz a traktorok­ra, övék lesz a döntő szó a tavaszi munkákban. Ha jók, üzemképesek, nem­csak a traktoros örül, ha­nem a szövetkezet veze­tősége és a tagság is, mert tudják, hogy időben földbe kerül a tavaszi mag és gazdag termést várhatnak. Jól tudják ezt a kassai kerületi javító­műhely dolgozói. Ezért dolgoznak egyenlő ütem­ben egész télen kresztül. Ebben az évben a műhely dolgozóinak 70 DT-54-es traktort, 125 Zetort, va­lamint 50 Zetor-motort kell megjavítaniok. A ja­vítók Klemes László mes­ter vezetésével vállalták, hogv februárban terven felül még két traktort megjavítanak. tudom, hogy nem ad kielégítő választ erre vagy arra a kérdésre. Ám, ha nem is ad, de mégis említést kellett róla tennem, hiszen ez a leleszi szö­vetkezet gazdálkodását erősen befo­lyásolja, s ez aztán arra ösztönzi a szövetkezet vezetőségét, hogy olyan mezőgazdasági növényeket termessze­nek, amelyek leginkább megfelelnek az ottani éghajlatnak s amelyből jó haszon is van. S ezt ők heliyel-közzel meg is teszik. A baj az, hogy még mindig keveset gondolkoztak a veze­tők s maga a tagság is a gazdaságo­sabb, a több hasznot hozó gazdálko­dási módszerekről. ITT VAN PÉLDÁNAK OKÁÉRT a szarvasmarha tenyésztése. Leleszen még mindig (a múlt hagyományaihoz híven) a magyar vagy a félkorcs te­heneket tenyésztik. Ennek a múltban meg volt az oka is. A falutól a legelő négy kilométerre van. Ilyen út napi két­szeri megtevésére pedig a magyar tehenek a legjobbak. Meg aztán a magyar tehén telelése is olcsóbb, mert szalmával is ki lehet telelni és ugyanakkor az igát is jól bírja. Szó­val szívós és nem nagy igényű állat. De nem is jó tejelő, s a mai tenyész­tése éppen ezért nem kifizetendő. Igaz ugyan, hogy már megkezdték e tehenek fokozatos kicserélését, de ez valahogy lassan megy, pedig a leleszi szövetkezetnek az állattenyésztés az alapja. Az állattenyésztésből jön be a legtöbb haszon, Itt megjegyzem azt is, hogy Lelesz község állatállománya az egyéni gazdálkodás idejéhez viszo­nyítva több mint kétszeresére nőtt, kiváltképp a sertésállomány növeke­dett meg nagyon, amit Sápos Sándor és ifj. Urbán Imre anyakoca gondo­zóknak köszönhetnek leginkább. Itt említem meg mindjárt azt is, hogy a szövetkezet vezetői már két évvel ezelőtt úgy tervezték, hogy a tejho­zam emelésével és annak jövedelmé­ből fedezik majd az évközi előleg ki­fizetését. De ez a terv még csak terv maradt. Ugyanis a szövetkezet tehe­neinek évi tejhozama alig haladjá meg az 1.300 litert, holott ma már van sok szövetkezet s kiváltképp állami gazda­ság, ahol évente közel 3.000 liter tej­hozamot is elérnek. Ha a meglévő gyöngén tejelő állatállományt, mint ahogyan már erről tárgyaltak is, gyorsabb ütemben kicserélik, jó teje­lőkkel és ugyanakkor húsra is jó hí­zókkal, lényegesen emelkedik majd a szövetkezet pénzalapja, és ezzel egye­temben a tagok keresete is. Nem szándékom most a szövetke­zetről dicshimnuszokat zengeni, ezzel nem sokat segítenék. Úgyis közismert, hogy a leleszi szövetkezet többszörös milliómos szövetkezet. Lassan tíz éve, hogy megalakult, s e tíz év alatt si­került olyan alapot teremteni, a nagy­üzemi gazdálkodás számára, amellyel kevés szövetkezet dicsekedhetik, s ami a legfőbb, s egyben a legnehezebb is, az építkezésen már túl vannak. Mi hát mégis az, amiben a leleszi szövetkezet egyes szövetkezetek mögött elmarad ? A leglényegesebbekről már szó esett. Engedtessék meg még egy-két dologról szólnom, hátha okulnak belő­le más szövetkezetek is. Állítom, hogy a leleszi szövetkezet, egyike Szlovákiában a leggazdagabb szövetkezeteknek és mégis csak nyolc korona osztalékot tudtak kifizetni egy munkaegységre. Miért? Ezt röviden így foglalnám össze, persze a fentem- lítteket is beleértve. Az évzáró közgyűlésen komoly, ér­tékes és hasznos javaslatok hangzot­tak el. A tagság nyíltan és őszintén beszélt a hibákról is. Jogos panaszok hangzottak el. Ahogyan mondani szo­kás kipakkoltak mindennel, ami a be­gyükben volt. A tagságnak mindenben igaza volt, csak egyben nem. Miért nem mondották meg év közben véle­ményüket, nézetüket, észrevételüket erről vagy arról? Ha a havonta meg­rendezendő közgyűlésekre is rendsze­resen eljártak volna, és már akkor szót emeltek volna hiányosságok ellen, mennyi hibát elkerülhettek volna. Palágyi János, a szövetkezet elnöke a hibák ellenére is jó gazdaként és gondos körültekintéssel vezeti a szö­vetkezet gazdálkodását. Az elmúlt év rossz termésének ellenére is 1,400.000 koronával gyarapodott a szövetkezet vagyona. De meg kell mondani, hogy komoly mulasztások is terhelik a szö­vetkezet vezetőit. Kiváltképp a zoo- technikust, az agronómust és a cso­portok vezetőit. A szövetkezet vezetőinek a jövőben az állatállomány feljavítása mellett meg kell javítani a takarmányellátást is. És itt említem meg a lovak körül elhangzott vitát. Teljesen osztom vé­leményemet Dobos Imre, volt szövet­kezeti elnök véleményével. Ugyanis a lovak nagybani tenyésztése ma már nem kifizető. E téren két megoldás lehet­séges. Vagy csökkenteni a lovak szá­mát, vagy pedig a lovak jobb kihasz­nálása végett bevezetni a nyolc, eset­leg a tíz órás munkaváitást. Így a kocsisok is többet kereshetnek és a lovak is meghoznák takarmányozásuk ellenértékét. VÉGÜL MÉG EGY FONTOS kérdés­re szeretnék kitérni. Végre meg kell már alakítani az állandó munkacso­portokat és a pótjutalmazást. A nagy­üzemi gazdálkodásnak ez egy fontos alapfeltétele. így nemcsak a jövedel­met, de a szövetkezeti dolgozók mun­kakedvét és a földek termelékenysé­gét is növelni lehet. Mert amint már mondottam a nagyobb jövedelemre, a jobb gazdálkodásra Leleszen minden feltétel megvan. A vezetők nagyobb körültekintésével, az egyes munkasza­kaszok jobb megszervezésével lénye­gesen emelhetnék a szövetkezet jöve­delmét. Persze ehhez szükséges, hogy a tagok mindig és mindenkor tegyék szóvá az észlelt hibákat. Ez nemcsak joga, de kötelessége is minden tag­nak. Az eredményes gazdálkodás, a nagyobb jövedelelem nemcsak a veze­tőkön, hanem a tagságon is múlik. * TÖRÖK ELEMÉR ★★★★★★★★★★ p P § a közösség Február 10-én és 11-én tartották meg a bratislavai Re- doutban a helyi gazdálkodás ágaza­taiban dolgozó fia­talok szlovákiai ak­tíváját. Az aktívan dr. Alexander Ho- rák, a helyi gaz­dálkodás megbí­zottja számolt be a fiatalok eddigi mű­ködéséről a helyi gazdálkodás egyes ágazataiban és az ifjúság további fel­adatairól. Beszá­molójában hangsú­lyozta,, hogy épp úgy, mint az ipar többi ágazataiban, a helyi gazdálko­dásban is nagy fe­ladat vár az ifjú­ságra. Felhívta a fiatalokat, hogy igyekezzenek a fela­datok sikeres teljesítésének érdeké­ben a lehető legjobban kihasználni a helyi anyagforrásokat, miáltal csök­kentik , az önköltséget. Beszámolójában nem feledkezett meg a feladatok ismertetése mellett az ifjúság nevelésének kérdéseiről sem. Hangsúlyozta, hogy az idősebbek tapasztalatait össze kell kötni a fiata­lok lelkesedésével. Ennek érdekében minden lehetőt el kell követni, hogy a fiatalok, ha kikerülnek a tanoncis­kolákból, az üzemekben olyan munka­helyre állítsák őket, ahol az iskolában szerzett ismereteiket tovább bővíthe­tik. Alexander Horák beszámolója után Tibor Donoval, a CSISZ SZKB titkára megelégedése Vadovics Gita fodrásznő és Tonhauser Stefka szabónő a bratislavai 7-ik tanonciskola tanulói az aktíva küldöttei beszélt a CSISZ szervezetek feladatai­ról a helyi gazdálkodás ágazataiban. A beszámolók után élénk vita fej­lődött ki. A résztvevők beszéltek a sikereikről, mt%eket egyes üzemek­ben vagy munkahelyeken értek el. Nem hallgatták el azonban a hiányos­ságokat sem. A vitafelszólalásokban beszéltek azokról a nehézségekről, melyekkel munka közben a fiatal munkások és tanoncok találkoznak. Kritizálták, hogy a helyi gazdálkodás sok üzemében még mindig olyan elavult munkamódszerekkel dolgoznak, melyek nem segítik elő a munkater­melékenység emelését. Az aktíván a CSISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottsága 15 fiatal munkást és tanoncot tüntetett ki Jilemnicky jel­vénnyel. —e— Még alig egy hete, hogy üié- sezet a CSISZ Szlovákiai Köz­ponti Bizottsága. Ez aránylag rövid idő alatt máris számtalan komoly megmozdulás, ifjúsági kezdeményezés, történt ország­szerte. A falusi szervezetek gyűléseket rendeznek s közösen a szövetkezetek vezetőivel meg­beszélik, hogy mit tegyenek a fiatalok a szövetkezet fejlesz­tése érdekében. IPOLYSÁG A járási vezetőség aktívát rendezett az alapszervezetek el­nökei számára. Megbeszélték, hogy mit tesznek a járás szer­vezetei az EFSZ-ek III. kong­resszusáig és hogyan készülnek fel a VIT-re. Az aktíván felszó­lalók helyesen látták, hogy a szövetkezetekben dolgozó ifjú­ságnak főfeladata becsületesen dolgozni, odaállani a legnehe­zebb munkaszakaszokra és sze­mélyesen példát mutatni. Elha­tározták, hogy az idén további ifjúsági csapatokat alakítanak s a fiatalok egy-két hektárnyi területen igyekeznek répából, kukoricából rekordtermést elér­ni. SZALATNYA Az ifjúság te­vékenyen kive­szi részét a szö­vetkezet meg­erősítéséből. A szövetkezetben 16 fiatal dolgo­zik s a szövet­kezeti munkais­kola II. évfolyamába 18 fiatal jár. Bizonyos, hogy a fiatalok az itt szerzett elméleti tudás­nak nagy hasznát veszik majd a gyakorlati munkákban. IPOLYVISK E híres szövetkezetben 28 koronára tervezték a munka­egység értékét, s olyan jól gaz­dálkodtak, hogy az év végén 35 koronát fizettek egy munka­egység után. Az eredményekben ott rejlik az ifjúság munkája is. A fiatalok a jövőben még többet akarnak tenni a szövet­kezetért. Ügy tervezik, hogy a kertészetben, a baromfifarmon és a méhészetben ifjúsági mun­kacsapatot alakítanak. A fiata­lok figyelme mindenre kiterjed Az ifjúsági szervezet elnöke Gergely János, elhatározta, hogy a téli hónapokra brigádra megy. Jelenleg már valamelyik ostra- vai bányában dolgozik. Segíti teljesíteni a széntermelés ter­vét. Az ilyen példamutató fia­tal vezetőket megbecsülik és szívesen követik a fiatalok. AZ IFJÚSÁGI ALKOTÖ VERSENYRŐL sok szó esik a járásban. Már eddig kilenc fa­lusi színjátszó és három tánc­csoport, ' vala­mint egy iskolai színjátszó és három iskolai tánccsoport jelentette be rész­vételét. Nagy érdeklődés mu­tatkozik az egyéni fellépések iiánt. Eddig 62 szavaló, négy énekes, két népi elbeszélő je­lentkezett. Négyen különböző hangszereken akarnak játszani. A LEGKISEBBEK sem maradnak el. A pionírok is szorgalmasan készülnek az ifjú­sági alkotóversenyre. Eddig négy ének-, tánc-, két balett- és négy szín játszócsoport jelentet­te be, hogy részt kíván venni a versenyen. Ez még csak a kezdet. Biztos még. számtalan csoport készül, amelyről a já­rási vezetőség még eddig nem tud. — s— 1957. február 19l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents