Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-02-12 / 7. szám

Az új szocialista szövetkezeti falu eltörli a parasztok sokszáz éves nyomorát és robotolását, gazdag életet és gyönyörű távlatokat

biztosít a parasztifjúság számára

Major elvfársnak a CS/SZ SZKB titkárának beszámolójából

Elvtársak és Elvtársnők!

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának plénuma mai plenáris ülésén megtárgyalja a CSISZ szervezetek munkáját a falvakon és a mezőgazdaságban általában. Ezeknek a fontos kérdéseknek megtárgyalására éppen akkor kerül sor, amikor egész népünk fokozott figyelemmel kiséri mezőgazdaságunk fellendülését, a már meglévő egységes földművesszövetkezetek megszilárdítását és továbbiak alapítását.

A CSISZ Központi Bizottságának VI. plenáris ülése 1956. december 17—

18-án megtárgyalta Ifjúsági Szövetségünk munkáját a falusi fiatalok között, valamint az ifjúság részvételét az EFSZ-ek III. országos kongresszusa előkészületeiben, amelyet március végén Prágában tartanak meg. A CSISZ Központi Bizottsáqu hangsúlyozza munkánk mindennemű megjavításának szükségességét, különösen az EFSZ-ek fejlesztésén keresztül a mezőgazdasági termékek további fokozását kívánja.

A második ötéves tervben a terv szerint szükséges a mezőgazdasági termelést körülbelül 30 százalékkal emelni, ebből a szlovákiai mezőgazdasági termelésnek 39 százalékkal kell emelkednie. A szlovák mezőgazdaság fejlesztése tervének a második ötéves tervben a cseh országrészekkel szembeni csaknem 10 százalékos fokozása, pártunk és kormányunk Szlovákia további felvirágoztatásáért való állandó gondoskodásának bizonyítéka. Csupán az említett terv azt jelenti, hogy a szlovák mezőgazdaság 10 százalékkal több gépet, műtrágyát, építőanyagot, beruházást és más segítséget kap az államtól.

öt év folyamán 39 százalékkal emelni Szlovákia mezőgazdasági termelését — ez nagy feladat, de a teljesítése mindenki részére gazdagon terített asztalt jelent, lényegesen magasabb jövedelmet a földműveseknek és jobb életet az egész szlovák népnek. Ebből kifolyólag az egész nép érdekelt a mezőgazdasági ötéves terv teljesítésében, az élelmiszeripar további fokozásában, a mezőgazdasági termelés növekedésében, a tartalékok kihasználásában, a mezőgazdaság szüntelen fejlesztésében. Ezt a feladatot természetesen nem teljesíthetjük a gazdálkodás ősrégi módszereivel, a keveset- hozó kisgazdálkodással, amely csak korlátozott mértékben teszi lehetővé érvényesíteni és kihasználni a tudomány és technika vívmányait, fékezi a mezőgazdasági termelést és nem egyezik társadalmunk és a -mezőgazdaság érdekeivel.

A mi rendszerünkben a kis- és középparasztok százezrei részére az egyetlen elfogadható út a szocialista nagy termelés, a nagy szövetkezeti gazdálkodások építésének útja. Ezekbe a szövetkezeti gazdálkodásokba a dolgozó parasztok önkéntesen tömörülnek, hogy felszabaduljanak az apró-parcellás gazdálkodástól, hogy többet tegyenek a saját, s ennek eredményeként az egész nép jólétéért, s hogy jobban éljenek.

Megfelel ez az út az ifjúság érdekeinek? Teljesen megfelel! Hiszen ki kap többet a szövetkezettől, mint a fiatalok ?

A fiatal szövetkezeti tagok jövedelme ma már számos szövetkezetben nemcsak eléri, hanem gyakran felül is múlja az ipari munkások keresetét. A becsületes munka és az érte kapott jutalom lehetővé teszik a szövetkezeti fiatalok részére olyan vágyak megvalósítását, amilyenekre néhány év előtt még gondolni sem mertek. Az érsekújvári járásban lévő Zemné-ben 35 fiatal szövetkezeti tag vásárolt motorkerékpárt, Palárikovon Dedig a fiatal szövetkezeti tagok annyi családi házat építenek, hogy új utca lesz belőlük.

A szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről nemcsak a munkaegységekért kapott egyéni jövedelem tanúskodik, hanem nem szabad megfeledkeznünk a gazdag kultúr-, társadalmi- és sportéletről, a művelődés különböző módjairól és mulatságokról.

Ha mindezt figyelembe vesszük, úgy nemcsak helyes, hanem életbevágóan fontos, hogy a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságának mai plénuma az összes CSISZ szervek és CSISZ szervezetek és az egész falusi ifjúság elsőrendű, és hazafias feladatává tegye: a második ötéves tervben fokozottan harcolni az EFSZ-ek megalapításáért.

1957. február 12.

Oj EFSZ-ek alapítása, a fiatalok ezreinek belépése a mezőgazdaságba — ezzel járul hozzá a falusi ifjúság a moszkvai Világifjúsági Találkozó sikeréhez. Ezt a feladatot hangsúlyozta a CSISZ KB plénumának nemrégi ülése is. A CSISZ SZKB plénuma az utóbbi évek folyamán többször foglalkozott az ifjúság szerepével az EFSZ-ek megalapításában és fejlesztésében. Mondhatjuk, hogy egy feladatra vonatkozólag sem fogadtak el annyi határozatot, mint éppen erre. A kívánt eredmények azonban nem mutatkoztak teljes mértékben. Hiányosságként róhatjuk fel. hogy kezdve a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottságától, a járási vezetőségekig, nem fejtettek ki elég igyekezetei az elfogadott határozatok teljesítése érdekében, az EFSZ-ek alapítását illetően és a szervezés terén sem nyújtottak elegendő segítséget.

A mezőgazdaság szövetkezetesítésére mindenütt meg vannak a feltételek. Csak arról van szó, hogy a CSISZ kerületi és járási vezetőségei, valamint a falusi szervezetek megtettek-e mindent az EFSZ-ek fejlesztésére vagy sem. Némely CSISZ funkcionáriusok még mindig arra támaszkodnak, hogy a fiatalok maguktól is belépnek a szövetkezetbe, hogy nem szükséges köztük politikai munkát kifejteni, úgy is megtalálják az utat az EFSZ-be. Az ifjúság szövetkezetekért folytatott harca — amikoris a CSISZ tagok a kommunisták oldalán szívósan és türelmesen győzték meg a parasztokat és az ifjúságot. — első éveinek tapasztalatai azt mutatják, hogy sikereket csak akkor érünk el, hogyha a szervezetek egész szervezeti-, politikai-nevelő-, és kulturális- tömegmunkája a cél elérésére, a község szövetkezetének megalapítására vagy megszilárdítására, irányul. A skalicei, szobránci, michalovcei, mol- davai és rimaszombati járásokon azért értek el az elvtársak az utóbbi időkben sikereket, mert helyes módszereikkel az egész ifjúságot meg tudták nyerni egységes földművesszövetkezetek alapítására.

A szlovákiai mezőgazdasági termelés 39 százalékkal tervezett fokozásának alapvető feltétele, hogy sokkal nagyobb lépésben haladjunk a szövetkezeti mezőgazdasági nagytermelés kiépítésének útján. E feladat megköveteli, hogy teljesítésében az összes fiatalok, az összes falun lakó CSISZ tagok részt vegyenek, akkor is, ha üzemben dolgoznak, vagy iskolába járnak. Ez azt jelenti, hogy az EFSZ megalapításáért folytatott harcot minden falun lakó fiatal magáévá tegye.

A falusi szervezetek fő figyelmüket fordítsák az egyénileg gazdálkodó parasztokra. Mindenekelőtt éppen nekik kell megmagyarázni és kifejteni a közös munka jelentőségét és megnyerni őket a szövetkezetesítés gondolatának.

Ügy ahogy az Ifjúsági .Szövetség egész életében, a falu szocialista építésében is, kell, hogy nagy szerepet játsszon a munkásifjúság. A munkásifjúság különbözőképpen segíthet. Tudnunk kell, hogy Szlovákiában az

5—15 hektárig terjedő gazdaságok 40 százalékából a fiúk és lányok gyárakban, hivatalokban dolgoznak. Ebből láthatjuk, hogy a falusi fiatalok nagy százaléka az iparban dolgozik, de a falun lakik, ahol szüleinek kisebb- nagyobb gazdasága van. Ezeket a fiatalokat az említett munkahelyek CSISZ szervezetei konkrét feladatokkal bízhatják meg; nyerjék meg szüleiket, rokonaikat, barátjaikat az EFSZ-be és maguk is lépjenek be a szövetkezetbe.

A falun lakó fiatal munkások legye- nék az üzemi pártszervezet agitke Hőseinek legagilisabb tagjai, akik meglátogatják a földműveseket és megnyerik őket az EFSZ-be. Ezen a téren szép eredményeket ért el a szenicei selyemgyár CSISZ szervezete. Az üzem védnökséget vállalt Cácov község fölött. Az üzem CSISZ tagjai hathatósan vettek részt az EFSZ megalapításéért folyó agitációs munkában, és amikor megalakult, a fiatal munkások jó példával jártak elő és az elsők között léptek be a szövetkezetbe.

Az agitációs munka elmaradhatatlan része a szemléltető agitáció. Különböző jÄzavak, villámhíradók, továbbá rövid filmek bemutatása jó szolgálatot tesznek. Ebben nagy segítségünkre lehetnek a tanítók, diákok, fiatal agronómusok, és az egész falusi értelmiség. Felhasználhatjuk még a hirdetési szekrénykéket, a fali újságokat, és a helyi leadót.

Ma a szövetkezeti földeken körülbelül 30 000 fiú és leány dolgozik. A szövetkezeti ifjúság a parasztifjúság legjobbja, a haladás és a szocialista

szövetkezeti nagytermelés gondolatának terjesztője. Büszkék lehetünk rá, hogy a múlt évben éppen a szövetkezeti ifjúság ért el kiváló eredményeket.

A szövetkezeti gazdálkodás széleskörű alkalmat nyújt az ifjúságnak munkakezdeményezése érvényesítésére és lelkesedése kifejezésére. A múlt évben a CSISZ kezdeményezésének alapján megvalósult a szövetkezeti ifjúság tevékenységének helyes módja — CSISZ tgokból álló' ifjúsági munkacsapatokat alakítottak, melyeknek száma meghaladta a 300-at. Az ő munkájuk alapján a Szövetkezeti fiatalok és a CSISZ szervek sok értékes tapasztalatot szereztek. Ott, ahol ifjúsági munkacsapatok dolgoztak, érvényre jutott a fiatal szövetkezeti tagok kezdeményezése, fokozódott a felelősségérzet' a tervezett hozamok eléréséért és túlteljesítéséért és a gazdasági állatok hasznosságának növeléséért.

Az ifjúsági munkacsapatoknak nagy jelentőségük van a fiatal szövetkezeti tagok nevelésére nézve. A rájukbízott feladatok teljesítésével növekednek az ifjúsági kollektívák, növekszik felelősségérzetük, megtanulják a munka szervezését és a kölcsönös ellenőrzést. A kollektívák között fennálló szocialista munkaverseny minduntalan jobb eredmények elérésére serkenti a fiatalokat.

A CSISZ tagokból álló ifjúsági munkacsapatokat továbbra is szervezni és szilárdítani kell. Tevékenységüket továbbra is az ipari növények termesztésére kell összpontosítani, s ezzel egyidejűleg folytatni kell az ifjúsági munkacsapatok alakítását az állattenyésztésben.

Továbbra is lendítsék fel a CSISZ helyi és országos versenyét, a természeti gazdagságok és tartalékok fel- használásáért és falvaink felvirágoztatásáért

Pártunk országos konferenciája a döntő feladatokon, a szövetkezetek megszilárdításán és új szövetkezetek alakításán kívül kihangsúlyozza a szükségességét annak, hogy mezőgazdaságunkban állandóan fokozni kell a termelést és e, cél teljesítése érdekében fel kell fedni és ki kell használni az összes tartalékot.

Fellendíteni a rétek és legelők rendezése érdekében indított mozgalmat

A CSISZ a tavalyi évben a rétek és legelők gondozását célzó versenyben nyerte az első tapasztalatokat. A fiatalok rendbehozták és megtrágyáztak

70.000 hektár rétet és legelőt. A CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága és a Megbízottak Testületé 135 győztes szervezetet és 10 járást tűntetett ki tárgyi jutalommal. Ezt az akciót pozitiven értékelhetjük, mivel újból bebizonyította a CSISZ szervezetek forradalmiságát és az ifjúság áldozat- készségét, mert a rendezett hektárokon az ifjúság bebizonyította, hogy réteinken és legelőinken több és jobb minőségű takarmányt érhetünk el. Az akció jelentőségteljes már azért is, mert a CSISZ szervek, az ifjúsági kollektívák és a pionír szervezet a jó eredmények eléréséért folytatott versenyükben megszilárdultak. Ebben az időszakban fellendült a falusi CSISZ szervezetek széles és sokoldalú tömeges kultúrmunkája. Az akció folyamán sok ezer és ezer fiatal került ki a rétekre és legelőkre, ahol a jó munka mellett vidám mulatságokat rendeztek és este tábortűz mellett kedélyesen szórakoztak.

Az adott szót — azt a kötelezettségvállalást, hogy 70.000 hektár erdőt és rétet rendbehoznak — a CSISZ szervei teljesítették. Ezt az akciót azonban még nem tekinthetjük befejezettnek. Hiszen Szlovákiában több mint 775 ezer hektár rét és legelő van, így tehát száz ezer és ezer hektár rét és legelő még rendezetlen maradt.

Nyíltan meg kell mondanunk, hogy nem válik a szlovákiai mezőgazdasági büszkeségére, hogy az olyan mesébe illő szép országban, mint Szlovákia, ahol annyi a folyó, rét és a legelő, a kapitalista országokból Kanadából, Oj-Zélandból kell takarmányt hozatni, hogy bebiztosíthassuk a hús, tej és vaj termelést, csakis azért, mert nem gondgzzuk megfelelő módon a réteket és legelőket. Hány autót, gépet és mennyi cementet kell ezért adnunk? Mindez a mienk maradhatna, ha fokozottabb mértékben gondoskodnánk a rétekről és a legelőkről. Abból indulunk ki, hogy a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága a rétek és legelők gondozását célzó mozgalmat

Szlovákiában az ifjúság hazafias feladatának tekinti, felhívja a parasztifjúságot, valamint a munkás és tanulóifjúságot, hogy minden erejével járuljon hozzá a réteken és legelőkön a magasabb hozamok eléréséhez. A kerületekben, járásokban és az alapszervezetekben fel kell használni a tavalyi tapasztalatokat, szoros kapcsolatot kell teremteni a nemzeti bizottságokkal, a GTA-kal, az EFSZ-ek- kel és az állami gazdaságokkal és gondosan elő kell készíteni az ifjúsági brigádok nagy sorakozóját a rétek és legelők tavaszi rendezésére és az akciót úgy kell megszervezni, hogy az ifjúsági brigádok a tavaszi időszakban sok százezer hektár rétet és legelőt hozzanak rendbe.

Sok ezer brigádórát dolgozzunk le

városunk és falvaink rendezésében

A moszkvai ifjúsági fesztivál tiszteletére minden CSISZ szervezet és minden fiatal becsvágya az legyen, hogy munkájával hozzájáruljon ahhoz, hogy városaink és falvaink még tisztábbak, szebbek és kellemesebbek legyenek.

Az összes CSISZ szervezet és a pionírszervezet ültessen a város és falu szépítés! mozgalmán belül a mezei utak mentén gyümölcsfákat, létesítsenek ligeteket az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban, a baromfi farmok, gazdasági épületek, a szabályozott folyók és patakok, legelők mentén mindenütt ott, ahol a gyümölcsfák ültetése alkalmasnak mutatkozik. A zsolnai kerület CSISZ tagjai példája nyomán létesítsünk „Ifjúsági ligeteket“. Ahol nem lehet gyümölcsfákat ültetni, ott fűzfákat, nyírfákat ültessünk. Segíteni kell erdeink befá- sltásánál és az erdei bogyók és növények gyűjtésében. Ne feledkezzünk meg a már kiültetett gyümölcsfa palántákról sem, gondozzuk őket, hogy egyetlen fácska se menjen tönkre.

El kell érnünk, hogy a falusi szervezetek minél jobban vegyék ki részüket a falusi iskolák és kultúrházak építésében. Minden faluban valami újat kell alkotnunk. Minden szervezetnek konkrét kötelezettségvállalást kellene tenni faluja fellendítése érdekében. Ebben az irányban a falusi szervezetek sokat várnak a fiatal mérnököktől, a főiskolásoktól és az egész falusi értelmiségtől.

A CSISZ tagoktól, a mezőgazdaság fiatal dolgozóitól, akik nincsenek megterhelve a régi előítéletekkel és rossz szokásokkal, egyenesen elvárjuk, hogy munkájukkal és magatartásukkal a leghatározottabban fellépnek azok ellen, akik a közösség érdekein csorbát ejtenek és energikusan, lelkesen harcolni fognak azok ellen a hiányok ellen, amelyek az EFSZ-ek és az állami gazdaságok fejlődésének útjában állnak.

A mezőgazdasági termelés további fellendítése és a mezőgazdaságban a tudomány és technika rendszeres érvényesítése megkívánja, hogy a fiatal mezőgazdasági dolgozók alaposan képzett szakemberek legyenek, ismerjék az új munkamódszereket és az új technikát. A CSISZ szervezetek a falvakon, GTÄ-kon és az állami gazdaságokban nyerjék meg a fiatalokat a szakiskolákba és tanfolyamokra, érjék el, hogy minden fiatal mezőgazdasági dolgozó elsajátítsa az agrotechnika és a zootechnika alapismeretéit. A falusi CSISZ szervezetek a fiatalok szakképzettsége kérdésében számítanak a fiatal mezőgazdasági szakemberek, mérnökök, agronómusok segítségével, számítanak azzal, hogy a mezőgazdasági iskolák növendékei felkeresik a falusi ifjúságot és készségesen átadják tapasztalataikat.

A szilárd falusi szervezetekért

Csakis a szilárd és tömör szervezetek érhetnek el a falu átépítésében komoly eredményeket, Ez azt jelenti, hogy a falusi szervezetekben is állandóan gondoskodni kell a szervezeti törvények, a CSISZ alapszabályok betartásáról. Előfordul azonban, hogy az egyes falusi szervezetekben a funkcionáriusok mellőzik vagy megsértik az alapszabályokat. Nem ritkaság, hogy néha hónapokon keresztül nem tartanak tagsági gyűléseket. A szervezetek vezetőségei nem ismertetik meg a tagokat a feladatokkal, nem számolnak be a tagoknak a kifejtett tevékenységről és így megfosztják a CSISZ tagokat attól, az alapvető joguktól, hogy teljes mértékben kivegyék részüket a CSISZ szervezet munkájából. Gyakran előfordul, hogy a gyűlések unalmasak, nem érdeklik a fiatalokat és nincsenek jól előkészítve.

Még mindig érezhető, hogy a CSISZ nem gyakorol kellő befolyást a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokra. Soraikhoz kevés fiatal fiú és leány, szövetkezeti tag és egyénileg gazdálkodó parasztfiatal tartozik.

Nem kevésbé fontos a rendszeres együttműködés és a konkrét feladatokban és a mindennapos problémák megoldásában nyújtott segítség. Csakis az ilyen lüktető mindennapos munkában nyernek a funkcionáriusok új tapasztalatokat és jó szervezők válnak belőlük az ifjúság olyan igazi barátai, akiket szíves Örömest követnek.

A fiatalok szívesen meghallgatják az idősebb elvtársakat, akik érdekesen beszélnek a múltról és megvilágítják a mai életet. Ezért az aktívával való munkában nemcsak a CSISZ tagokra kell támaszkodni. A CSISZ szervek munkájában szabállyá kell válni annak, hogy meg kell kérni az idősebb elvtársakat, a kapitalizmus idején a dolgozók jogaiért folytatott harcok résztvevőit, a fasizmus elleni harcosokat, a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőit, a kommunistákat, a Komszomol funkcionáriusokat, az idősebb szakszervezeti dolgozókat és a kerület idősebb CSISZ funkcionáriusait, hogy vegyenek részt az ifjúsági összejöveteleken és beszélgetéseken beszéljenek a fiataloknak a régi életükről, adják át a munkában és a politikai tevékenységben szerzett tapasztalataikat.

A falvakon nagy feladatok várnak ránk abban az időszakban, amikor a szocialista mezőgazdasági termelés győzelméért, az EFSZ-ek győzelméért harcolunk, ez már természetesen másképp nem is lehet. A nagy mű befejezéséhez és az akadályok leküzdésére a párt felhívja az összes CSISZ tagot, az egész ifjúságot.

Ez év májusában lesznek a nemzeti bizottságba való választások. Közéletünkben ez rendkívül jelentőségteljes eseményt jelent. A nemzeti bizottságok gazdasági kulturális életünkben jelentékeny tényezők lettek és valóban minden részlegen hordozói és végrehajtói a nép akaratának.

A nemzeti bizottságok munkájában az ifjúság is aktívan részt vesz. Ezért mi is a legnagyobb komolysággal fogunk a választási előkészületekhez és az __ ifjúságot „Harcban egységesen a szocializmusért, a békéért, egységesen a nemzeti bizottságok választásáért“ jelszóval vezetjük a választásokhoz.

A választások előtti kampány alatt fokozni kell az ifjúság politikai aktivitását, meg kell erősíteni az egységét, további sok ezer fiatalra kell kiszélesíteni a CSISZ befolyását, a fiatalokat úgy kell vezetni, hogy még nagyobb igyekezetei fejtsen ki a második ötéves terv feladatainak teljesítésében és túlteljesítésében, fokozni kell a fiatalok közvetlen részvételét a nemzeti bizottságok munkájában.

A nemzeti bizottságokba való választások előkészületei egyik részét képezzék azoknak az előkészületeknek, melyeket az ifjúság a moszkvai VI. VIT-re tesz. Az EFSZ-ek III. kongresszusára való előkészületek és a nemzeti bizottságokba való választások előkészületeinek időszakában minden erőnket és minden lelkesedésünket vessük latba a CSISZ gazdag tevékenységéért a falun.

A fiataloknak ebben az évben újból sok alkalma nyílik, hogy kezdeményezését és lelkesedését felszínre hozza. Kössük össze a fiatalok igyekezetét a moszkvai fesztiválra való előkészületekkel. Ne legyen egyetlenegy olyan CSISZ szervezet sem, amely az ifjúság nagy ünnepének tiszteletére ne tenne kötelezettségvállalásokat. A fiatalok lelkes munkaszeretete a szövetkezetekben, a GTÁ-kon és az állami gazdaságokon, a termelési tervek teljesítése méltóképpen hozzájárulnak az új szocialista falu felvirágoztatásához. Támogassuk és lendítsük fel továbbra is a falusi ifjúság kezdeményezését, vállaljuk azokat a nagy feladatokat, amelyeket a kommunista párt számunkra kitűzött és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy ezeket a feladatokat teljesítsük. Kövessünk el mindent mezőgazdaságunk további felvirágoztatásáért a további eredmények eléréséért mind a munkában, mind a tanulásban — az új szocialista falu felépítéséért,