Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-02-12 / 7. szám

A CSISZ SZKB IV. plénumának határozata Falusi ifjúságunk új EFSZ-ek megalapításával és a mezőgazdasági termelés emelésével járul hozzá a moszkvai fesztivál sikeréhez Hétfőn, 1957 február 4-én tartották meg a CSISZ SZKB IV. plenáris ülését, amely kiértékelte a CSISZ eddigi tevékenységét és megtárgyalta a CSISZ feladatát az EFSZ-ek megszilárdítása és megalapítása valamint a mezőgazdasági termelés fellendítése terén. Az ülésen résztvett a CSISZ küldöttsége, melyet Vladimír Vedro elvtárs, a CSISZ KB titkára vezetetett. A CSISZ falun végzett munkájáróibeszámolót Major Ágoston elvtárs, a CSISZ SZ..KB titkára tartotta. A vitában, melyben a CSISZ SZ1KB tagjai a falusi ifjúság életére és munkájára vonatkozó problémákat vitatták meg, felszólalt Viliam Salgovié elvtárs, a mezőgazdasági és erdőgazdasági megbízott helyettese is. A IV. plenáris ülésen a tárgyalások befejezéséül a CSISZ SZKB határozatot fogadott el, amely az ifjúság tekintetét az EFSZ-ek megalapítása és megszilárdítása, a mezőgazdasági termelés emelése, valamint a politi­kai munka fellendítése a falvakon a kulturális élet, a sport és a társadalmi élet fellendítésére irányítja. Az ülésről levelet küldtek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, és a kormánynak, amelyben Szlovákia ifjúságának nevében köszöntik a Csehszlovák Köztársaság küldöttei és a Szovjetunió kö­zötti moszkvai tárgyalások eredményeit. A CSISZ SZKB az 1957 február 4-én megtartott IV. plenáris ülésén meg­tárgyalta a CSISZ tevékenységét a falun és különösen a CSISZ KB VI. plénuma határozatainak teljesítését. Kihangsúlyozta, hogy a CSISZ KB VI. plénumának határozatai fontos irány­elvet jelentenek a CSISZ alapszerve­zetei és szervei számára az £FSZ Hl. kongresszusa és a VI. VIT előtti idő­szakban. A CSISZ SZKB az ifjúság figyelmét a falu felé fordítja, amely nagy for­radalmi változásokon megy keresztül. A közös gazdálkodás évei meggyőzően megmutatták, hogy a szövetkezetek lehetővé teszik a magasabb termelést, a magasabb munkatermelékenységet és a magasabh életszínvonalat a falun. Hogy a mezőgazdaságban teljesíthes­sük a második ötéves terv igényes feladatait és továbbra is csökkenthes­sük a mezőgazdasági és ipari cikkek árát, át kell térni a közös gazdálko­dásra. A nagy idők, melyekben élünk, arra szólítanak fel minket, hogy mi, fiatalok az elsők között legyünk. A falvakon minden fiatal fiúnak és leánynak érdekében áll, hogy minden erővel segítsük az EFSZ-eket és já­ruljunk hozzá megalapításukhoz és fellendítésükhöz. Az elmúlt évben a fiatal szövetke­zeti tagok különösen az ifjúsági tsa- patokban nagyon igyekeztek, hogy jó gazdasági eredményeket érjenek el. A munkás, paraszt és tanulóifjúság kezdeményezése és lelkes munkasze­retete az aratásnál, cséplésnél, siló­zásnál, a város és falu szépítési ak­cióban ledolgozott sok millió brigád­munka órában mutatkozott meg. Az ifjúság az elmúlt évben 70.000 hektár rétet és legelőt hozott rendbe, ami által hozzájárult a takarmányállomány emeléséhez, amely az állattenyésztési termelés emelése szempontjából fel­tétlenül szükséges. Ebben az évben a második ötéves terv második évében még fokozottabb mértékben emelni kell a falusi CSISZ szervezetek kezdeményezését, aktivi­tását és sokoldalú tevékenységét. Nagy feladatok várnak ránk a nemzeti bizottságokba való választások előké­születeiben, hogy a Nemzeti Front jelöltjeinek győzelmét biztosítsuk. Az EFSZ kongresszusát és a moszkvai fesztivált főleg új építősikerrel akar­juk üdvözölni. Ebben az évben nagy évfordulót a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40-ik évfordulóját ünne­peljük meg. Fontos, hogy a tervek, valamint a CSISZ szervek és szerve­zetek gyakorlati tevékenysége a CSISZ KB által kitűzött alapvető feladatok­ból induljon ki, merész és bátor fe­ladatokat, gazdag tevékenységet al­kalmazzon és az eddigi tapasztalatok, valamint a fiatal emberek saját elgon­dolása és javaslatuk alapján épüljön fel. I. A fiatal földművesek körében meg­győző munkát kel kifejteni, segíteni abban, hogy az összes földművest megnyerjük áz EFSZ gondolatának A CSISZ KB felhívta a CSISZ szer­vezeteket, hogy nyerjék meg a fiata­lokat és azok lépjenek be az EFSZ-be és hathatósan segítsenek, a kis- és középparasztoknak, a CSKP szerveze­teinek, a nemzeti bizottságoknak, az EFSZ-ek megalapításában és fellendí­tésében. A CSISZ tagok legyenek az elsők között, akik arra határozzák el magu­kat, hogy belépnek az EFSZ-be és ők legyenek a propagátorok, bogy a falun győzzön a szövetkezeti gondolat. Ez a nagy és megtisztelő feladat vár a falusi szervezetekre.- A feladat teljesítése közben sok akadályba és nehézségbe ütközik. A szövetkezetek jó eredményei szemléltetően megmu­tatják a földműveseknek a közös gazdálkodás előnyeit. Az egyénileg gazdálkodó parasztokkal azonban be­szélni kell, fel kell őket keresni és türelmesen el kell érni, hogy lépjenek be az EFSZ-be. Ne riadjunk vissza attól, hogy eleinte meg nem értéssel, kellemetlenséggel találkozunk és a kulákok támadásaiba ütközünk, mert a mi célunk: hazánk erejének és gazdaságának növelése és az, hogy az emberek egyre jobban éljenek. És ez a cél áll mindenek felett! A falusi szervezetek sikereket ér­nek el, ha beszélgetéseket kérdés és felelet esteket, nyilvános ifjúsági gyűléseket rendeznek, amelyeken a fiatalokat megismertetik az EFSZ-ek jelentőségével és a közös gazdálkodás előnyeivel. Nagy jelentősége van a rádió leadásoknak, villámhíradóknak és a faliújságok megszervézésének, de elsősorban az agitkettösök által kifejtett személyes propagálónak. A CSISZ legügyesebb bevált funkcioná­riusait a pártszervezetek és a nemzeti bizottságok elé, agitátoroknak kell felterjeszteni. A szövetkezeti gondo­latot a leghelyesebben tanulmányi kirándulásokkal és más rendezvények által szilárdítjuk meg, amelyek meg­erősítik a közös munkához való viszonyt. A falun lakó fiatal munkások, diá­kok, és értelmiségiek legyenek a fia­tal földművesek segítségére a szerve­ző, agitációs és kulturális munkában és adják át tapasztalataikat. A szocializmus építése az egész nép közös ügye. Ezért a CSISZ SZKB ki­hangsúlyozza a CSISZ üzemi és isko­lai szervezeteinek feladatát, hogy a védnökségi tevékenység terén és a CSISZ falusi szervezetek megsegítésé­ben felújítsa a hagyományokat. A CSISZ üzemi és iskolai szervezetei' hathatósan hozzájárulhatnak az EFSZ gondolat győzelméhez, ha gondosan figyelmet szentelnek a falun lakó funkcionáriusoknak és a CSISZ tagok­nak és ha úgy irányítják ókét, hogy azok az EFSZ harcosai és propagáto- rai legyenek. A védnökségi tevékeny­ség keretén belül a falvakra agit­kettősöket, együtteseket és brigádokat kell küldeni. Elsősorban a GTÄ-kon és az állami gazdaságokon az a meg­tisztelő feladatuk, hogy segítsenek az EFSZ-ek fellendítésében. A fiatalok azokban a falvakban, ahol már vannak EFSZ-ek adják át tapasztalataikat azoknak a fiataloknak, ahol még nincs EFSZ és példaadásukkal ragadják ma­gukkal a fiatalokat. II. A tartalékok kihasználásával járul­junk hozzá a mezőgazdasági termelés emeléséhez A CSISZ KB felhívta a fiatal szö­vetkezeti . tagokat, hogy készüljenek a VI. VIT-re és fáradhatatlanul igye­kezzenek a szövetkezetekben jól gaz­dálkodni. A fiatalok helye azok kö­zött a szövetkezeti tagok között van, akik példás munkájukkal, a szocialista tulajdonnal szembeni helyes viszo­nyukkal és szaktudásukkal a szövet­kezet olyan oszlopos tagjai, akik állandóan a szövetkezet megszilárdí­tásáért dolgoznak. A CSISZ SZKB kihangsúlyozza a fiatalok nagy feladatát a szövetkeze­tekben a tartalékok felfedésében és kihasználásában, a szövetkezetek gaz­dálkodásában, a hektárhozamok és az állatállomány hasznosságának növelé­sében a szövetkezeti vagyon védelmé­ben és szaporításában. A VI. VIT zászlaiért és vándorzászlaiért indított építő-verseny lehetővé teszi az EFSZ- ekben az ifjúság szocialista munka­versenyének fellendítését. Ezért fon­tos, hogy a CSISZ szervei minél előbb megkezdjék a fesztiváli építő-verseny megszervezését és a tavaszi, valamint nyári munkában használják fel az if­júság építő aktivitásának fokozására. A CSISZ SZKB örömmel fogadja az EFSZ-ek minta alapszabályaiban az ifjúságra vonatkozó adalékokkal kap­csolatos javaslatokat és annak a meg­győződésének adja kifejezését, hogy az EFSZ-ek vezetőségei nagyobb gon­dosságot szentelnek a szövetkezeti ifjúságnak, a szakmabeli és kulturális növekedésének és a jövőben is foko­zottabb mértékben a szövetkezetben felelősségteljes funkciókkal bízzák meg a példás fiatal szövetkezeti tago­kat. A CSISZ Szlovákiában az elmúlt évben a rétek és legelők gondozásával kapcsolatban, amelyek mezőgazdasá­gunkban eddig még nem kihasznált tartalékokat jelentenek, szerezte az első tapasztalatokat. A legelők és rétek gondozása Szlovákiában mező- gazdasági dolgozóink és az egész nép számára mérhetetlen hasznot és gaz­daságot hoznak. A CSISZ a fiatalok részvételét a legelők és rétek gondo­zási akcióban Szlovákiában hazafias feladatának tekinti és felhívja a pa­raszt, munkás és tanulóifjúságot, hogy minden erejével járuljon hozzá a ré­teken és legelőkön a magasabb hoza­mok eléréséért. A kerületeken, járá­sokon és az alapszervezetekben a leg­szorosabb kapcsolatot kell teremteni a i nemzeti bizottságokkal a GTÁ-kal, az EFSZ-ekkel és az állami gazdasá­gokkal és a leggondosabban elő kell készíteni az ifjúsági brigádok hatal­mas felvonulását a rétek és legelők tavaszi rendbehozatalához. A CSISZ SZKB magasan értékeli a nyitrai kerület ifjúsági brigádjainak áldozatos munkáját, akik a kerületi vezetőség kezdeményezéséből hozzájá­rultak a Nyitra—Zsitva csatorna fel­építéséhez. Annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a nyitrai kerület ifjúsága példája nyomán a CSISZ kas­sai és eperjesi kerületi szervezetei is hozzálátnak a fiatalok megszervezésé­hez a latorcai gát építéséhez és a CSISZ besztercebányai kerületi szer­vezetei viszont megszervezik a fiata­lokat a Slaná folyó szabályozásához Mezőgazdaságunk ezáltal sok ezer hektár termőföldet nyer és országunk gazdagsága emelkedik. Évről évre megerősödik az ifjúsági brigádok mozgalma, amelyek mező- gazdaságunk segítségére sietnek. A CSISZ SZKB ajánlja" a CSISZ kerü­leti és járási vezetőségeinek, hogy a helyi feltételek alapján szervezzék meg a fiatalok részvételét az iskolák, kultúrházak, parkok, testnevelési in­tézmények, építésében, valamint a városok, a falvak rendezésében, a Ha­lastavak felújításában, a csatornázási berendezések építésében. Külön jelen­tősége van a gyümölcsfák és az erdő ültetésének és ápolásának. Az ifjúsági szövetség szervei sokoldalúan támo­gassák az ifjúság helyi kezdeménye­zését, nyújtsanak segítséget számukra és általánosítsák jó tapasztalataikat. A CSISZ szervezetei a GX.Á-kon és az ÁG-okban a fesztivál előtt a szo­cialista munkaverseny megszervezésé­vel hathatósan hozzájárulhatnak a gépesített eszközök jobb kihasználásá­hoz és a műszaki normák teljesítésé­hez. Az összes ifjúsági brigádon, traktorosbrigádban érvényesíteni kell a párkányi traktoristák péntekes moz­galmát, el kell érni, hogy a traktoris­ták — CSISZ tagok, legyenek" a GTA keretén belül a szocialista munkaver­seny kezdeményezői, használják ki az anyagi és időbeni tartalékokat a munka termelékenység emelésére és saját érdekükben emeljék a szakkép­zettségüket, hogy két és több szak­mához is értsenek. A mezőgazdaság fellendítésével ösz- szefüggő nagy feladat fokozottabb igényt támaszt a már létező és az új technika kihasználására. A fiatal trak­toristáknak és mezőgazdasági dolgo­zóknak egyáltalában a technika meg­ismeréséért, a tudomány eredményei­nek elsajátításáért és a mezőgazda­ságban való úttörő alkalmazásáért indított mozgalom élén kell állni. A CSISZ SZKB meg van róla győződve, hogy a fiatal mezőgazdasági dolgozók ezen igyekezetében segítségükre lesz­nek a tudósok, a kutatóintézetek és a mezőgazdasági iskolák szakemberei, valamint a CSISZ tagok a mezőgazda­sági iskolák végzett növendékei is. III. A falusi ifjúság gazdag kulturális életéért, az erős CSISZ-ért A CSISZ KB elrendelte a szervek­nek és szervezeteknek, hogy lénye­gesen javítsák meg a politikai és nevelő munkát, valamint a kultúr- munkát, a sport és a társadalmi tevé­kenységet. _ Ezeket a formákat arra kell felhasználni, hogy a fiatalokat a szövetkezeti gondolatnak megnyerjük. Az EFSZ-ek III. kongresszusára való előkészületek alatt javítani kell a gyűlések menetét, amelyeken a fiato­lok megismerkednek a kormánynak a földművesekhez intézett levelével, az EFSZ-ek új alapszabályaira vonat­kozó javaslatokkal, a fiatalokat úgy kell vezetni, hogy aktívan résztvegye- nek az összes nyilvános gyűlésen és a szövetkezeti gyűléseken és tanács­kozásokon, amelyek befolyásolják a látókör kiszélesedését. Nem kielégítő a parasztifjúság szervezettsége a CSISZ-ben. A CSISZ SZKB elrendeli a kerületi, járási vezetőségeknek a CSISZ alapszervezeteknek, hogy a pa­rasztifjúságot fokozottabb mértékben toborozzák a CSISZ-be és a falun szi­lárdítsák meg a szervezetet. Különös figyelmet kell szentelni a szervezetekben az idősebb paraszt fiúknak és leányoknak és a fiatal asz- szonyoknak. Ezért érdekes és vonzó tevékenységet fejtsen ki és kulturális valamint sport- és szórakoztató ak­ciókat indítson, ifjúsági autóverse­nyeket, védelmi és társadalmi játé­kokat rendezzen a politikai nevelő- munka keretén belül, a mezőgazdasági és egyéb körökben. Maga a CSISZ tevékenysége a fiatalokat még nem toborozza a CSISZ-be. A fiatalok után menni kell, meg kell nekik magyaráz­ni a CSISZ jelentőségét és küldetését, és fel kell ajánlani a tagságot. A CSISZ KB a fesztivál előtt a sporttevékenység támogatására ver­senyt indított a „Fesztiváli sportjel­vény“ megszervezéséért. Ezt a ver­senyt széles mederben kell megren­dezni és fokozni kell a fiatalok ér­deklődését a testnevelés és sport iránt, és tömegesen be kell őket ebbe a tevékenységbe kapcsolni. A CSISZ SZKB annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy nem lesz olyan fiú és leány, aki az 1957-es év tavaszán és nyarán ne induljon a „Fesztiváli sportjelvény“ eléréséért indított ver­senyben. * * * A CSISZ SZKB kihangsúlyozza azon feladatok igényességét, amelyek a CSISZ szervek és szervezetek előtt a fesztiválelőtti időszakban állnak. Különösen a járási vezetőségek javít­sák meg az alapszervezetekkel való kapcsolatukat, az önkéntes dolgozók széles aktívájára kell támaszkodni, ezek számára szemináriumokat keli rendezni és meg kell őket tanítani arra, hogy önállóan dolgozzanak, kez- deményezően reagáljanak a fiatalok életének- és munkájának problémáira. Az alapszervezetek kezdeményezé­sére és aktivitásának támogatására a VI. VIT-re való előkészületek keretén belül építő verseny indul a fesztiváli zászlókért. Hasonlóképpen kell alkal­mazni a többi CSISZ kitüntetést is. A CSISZ járási vezetőségei versenyez­ni fognak a CSISZ SZKB vándorzász­laiért. azon előírások alapján, melye­ket a- CSISZ SZKB állapít meg. A CSISZ alapszervezetek, a pionírcsopor­tok, a CSISZ kerületi és járási veze­tőségei különböző építő versenyben a Mezőgazdasági és Erdészeti Gazdál­kodás Megbízotti Hivatalának díjáért indulnak versenyre. A CSISZ SZKB elvárja, hogy a fesztiválelőtti verseny folyamán a szervek nap mint nap gondosságot fordítanak és minden igyekezettel elősegítik a falvakon a CSISZ aktivi­tásának fokozását, úgyhogy az ifjúság minden erejével hozzájáruljon a má­sodik ötéves terv sikeres teljesítésé­hez, az EFSZ-ek felépítéséhez, a jólét emeléséhez, valamint az ifjúság és a nép boldogságának fokozásához. ★★★★★★★★★★ Termeljünk több kukoricát A bratislavai Redoute helyiségeiben csütörtökön és pénteken tartották a kukoricatermelők országos konferen­ciáját. amelyen nemcsak a szövetke­zeti termelők, az állami gazdaságok dolgozói, hanem a Szlovák Tudomá­nyos Akadémia tudományos dolgozói a kutatóintézetek, valamint a nemzeti bizottságok képviselői is resztvettek. A bevezető beszámolóban Viliam Salgovic, a mezőgazdasági megbízott helyettese rávilágított a kukor^a ter­melés jelentőségére. Megáliápította, hogy 1938-ban Szlovákiában 87.13b hektáron a morva vidéken 12.685 hek­táron és cseh vidéken csak 1.743 hektár területen termesztettek kuko­ricát. A tavalyi évben 191.590 hektár területre terveztek kukoricát. A va­lóságban 183,408 hektáron termeltünk kukoricát és ebből Szlovákiában 145.736 hektár területen. A tavalyi év nem kedvezett a kukoricának, egy­részt, mert a tavasz késett, a kuko­ricának nem volt meg a megfelelő csiraképessége, úgyhogy vagy 1.000 hektáron nem kelt ki és 4.000 hek­táron nem érett be. Ügy számítjuk, hogy az elmúlt évi átlagos hektárho­zam 21.5 métermázsa. A kedvezőtlen feltételek, a szárazság dacára Szlová­kia déli kerületeiben sok EFSZ magas hektárhozamot ért el. A hodonini járásban, Prusánkyban 280 hektáron átlag 50 métermázsás hektárhozamot értek el. A breclavi járásban, Tynec- ben szintén 50 métermázsát és a popovicei szövetkezet 5 hektáron 53 métermázsa átlaghozamot ért el. 1957. február 12.

Next

/
Thumbnails
Contents