Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-02-05 / 6. szám
r B iwezggazdasáai érdeMb’rök segítségére Hagy öröm-kévés fáradsággal Itt a báli-szezon, a téti mulatságok ideje. Minden jiatal lány, asszony, „ragyogni" akar, szebb akar lenni, mint máskor. Es ez lehetséges is. Csak nagyobb gondot kell fordítanunk külsőnk — elsősorban arcunk, bőrünk, — ápolására, k . 4 SZÁRAZ ARCBŐR néha szinte fájdalmas, fénytelen, és különösen érzékeny az időjárás szeszélyeivel szemben. Ha kel- lóképpen nem védjük, fagyban és szélben felpattog, hámlik. Van, akinek természetétől fogva száraz az arcbőre, de lehet helytelen ápolás — kemény vízben való mosás, lúgos szappan, eredménye is. Helyes ápolással azonban a legtöbb esetben sikerül helyrehozni az elkövetett hibákat. ■ A száraz arcbőrt csakis langyos vízzel mossuk, utána hi- deg gel' leöblítjük és puha törülközővel gyengéden veregetve, szárítjuk. Szappant egyáltalán nem használunk. A túl finom és érzékeny arcbőrt még vízzel sem szabad mosnunk, hanem csakis olajba mártott vattával törüljük ét. Mosás után arcun- \ kát azonnal jó minőségű nappali krémmel kenjük be, éjjelre pedig finom zsíros krémet használunk. Nagyon fontos, hogy nedves arccal sose menjünk ki a hi: degbe és száraz arcbőrűek a lehetőség szerint kerüljék a sze-' í z.ef> a hideget, de a nagy forráságot is, télen ne tartózkodik janak sokáig a kályha mellett. A ZSÍROS ARCBŐR magában véve sem valami szép jelensége mivel eldugaszolja a pórusokat, többnyire még kiütésekkel, pattanásokkal van tele. A zsíros arcbőrt, reggel és este meleg vízzel (tehetünk bele egy kis bóraxot is), egyszerű mosószappannal mossuk. Ezenkívül egyszer egy nap szappan nélkül mossuk, s a vízbe egy fél citrom levét csavarjuk, továbbá naponta két szer-háromszor felhígított kölnivízbe mártott vattával áttörüljük. Jót tesz, ha kétszer egy héten kamillateával gőzöljük s igen ajánlatos a kvarcolás. Zsíros arcbőrűek fogyasszanak minél több zöldséget, gyümölcsöt és tejet, kerüljék a forró ételeket, italokat s ügyeljenek arra, hogy hirtelen ne menjenek meleg helyiségből hidegbe. A KIÜTÉSEK, PATTANÁSOK ellen úgy védekezünk, hogy reggel meleg — egy kevéssé bóraxos — vízzel megmossuk arcunkat, majd néhány percig kénszappan habjával maszíroz- zuk. (A szappanhab u. i. megpuhítja a pattanásokat és megakadályozza újak képződését.) A habot hideg vízzel leöblítjük. Este megint megmossuk arcunkat meleg vízzél, bekenjük szappanhabbal, hagyjuk megszáradni s egy fél óra múlva meleg vízzel lemossuk. Kétszer egy héten kamillateával gőzöljük az arcot, majd a megpuhult pattanásokat tiszta ronggyal kinyom- Íuk.’. ?. arcot tiszta szeszf)e vagy szalicilbe mártott vattával áttörüliük. Eredményes a kvarcolás is, mert az szárítja a pattanásokat. . HORGOLT TERÍTŐ Aki el akarja készíteni ezt a különösen szép horgolt térítőt, forduljon szerkesztőségünkhöz (Bratislava, Prazská 9.) a pontos leírást postafordultával, díjmentesen elküldjük címére. mm OG A teíevízorokat a Szovjetunióban az orvosi fakultáson segédeszközül használják fel. Mialatt a tanár operál, a szomszédos helyiségben az orvostanhallgatók a televízoron követik az operáció menetét. ★ ★ ★ Angliában az elmúlt év folyamán 2.643 sztrájkot jegyeztek fel. ★ ★ ★ A Szuezi-csatornából eddig 16 hajóroncsot távolítottak el. ★ ★ ★ Koppenhágában egy robot intézi el a hajójegyek biztosítását. Naponta 13 ezer megrendelést vesz fel. Külföldi érdeklődők telefonkapcsolást is kérhetnek a robottal. A zürichi állomáson önműködő menetrend létezik. A svájci menetrendre és szállodákra vonatkozólag nyújt felvilágosítást és ráadásul még egy keresztrejtvényt is ad, hogy az utasok ne unatkozzanak. ★ ★ ★ A világ legnagyobb óragyűjteménye a 86 éves Rudolf Kaftan tanáré Bécsben, aki több mint 3.000 órát gyűjtött össze, gyűszű nagyságú óráktól egészen a toronyórákig. ★ ★ ★ A hagyományos kínai naptár szerint Kínában január 31-én kezdődik az új év. Az újévi ünnepségek, melyeket a Tavasz ünnepségének neveznek, négy napig tartanak. 1953-ban nálunk 1.718 emberre egy orvos jutott, ma pedig 830 emberre jut egy orvos. 8 A l/HA£ A Szovjetunióból jelentik, hogy nemcsak az ország északi részén, hanem az omszki kerületben is északi fényt észleltek. Az északi fényt erős iono- szferikus zivatar követte. ★ ★ ★ Sidneyben elítélték N. Glover anglikán papot, mert részt vett az atomfegyverekkel való kísérletek elleni tüntetésekben. ★ ★ ★ Dél-Vietnamban éhínség uralkodik és már többen éhenhaltak. A emberek kaktuszokkal és más vad növényekkel táplálkoznak. Az északvietnamiak több mint 10 tonna rizst gyűjtöttek össze, hogy a szomszédok segítségére siessenek. ★ ★ ★ Ausztriában egy bizonyos kereskedő maga helyett az alkalmazottját küldte el, hogy helyette leülje a börtönbüntetését, ★ ★ ★ Kentucky államban, Tenesseeben és Virginiában a hatalmas esőzések folytán nagy áradásokat jelentenek. A hatalmas anyagi káron kívül az árvíz eddig 11 emberáldozatot követelt. ★ ★ ★ A görög parlamentben e napokban nagy felháborodással tárgyalták meg, hogy Pál görög király évente 12 és fél millió drahmát kap személyes kiadásai fedezésére, — ötször annyit, mint Eisenhower, az Egyesült Államok elnöke. W W -Ar Uruguay fővárosából, Moritévideóból január 29-én 44 fok meleget jelen1957, február 5. tettek. A talaj gondozása és fermcerejének fokozása (Folytatás) JURAJ ROMÁR mérnök Ezek a körülmények, a könnyű és nehéz megművel- hetöség, az alapjai annak a legszokásosabb osztályozásnak, amely szerint a gyakorlatban könnyű, középkötött és kötött talajokat ismerünk. Nálunk egyébként a Novákféle fokozatok használatosak, amelyek a talaj szemesé* zettségéhez képest hét talajféleséget különböztetnek meg, éspedig a 0,01 mm-nél kisebb átmérőjű anyagrészecskék százalékaránya alapján. Fokozat Talajféleség A 0,01 mm-nél kisebb átmérőjű anyagrészecskék mennyisége (%) 1. Agyag 75%-nál több 2. Agyagos 65—75 • (kötött talajok) 3. Agyagos vályog 45—60 4. Vályog 30—45 (középkötött talajok) 5. Homokos vályog 20—30 6. Vályogos homok 10-20 1 (könnyű talajok) 7. Homok 0—10 Talajtanilag a kötött talajokat az agyagos, a középkötött talajokat a vályogos és a könnyű talajokat a homokos talajok közé soroljuk. 1. Az agyagos (kötött) talajok rendkívül tömörek, a vizet és levegőt csak kis mértékben eresztik át. Ezek a talajok hidegek, vagyis renyhe bennük a mikrobák tevékenysége, mégpedig a gyér levegősség miatt. A kolloidok fokozzák a növényi tápanyagok lekötését, tehát az agyagos talajokban kisebbek a tápanyagveszteségek. De a tápanyagok felszabadulása is lassúbb. Ha ezeket a talajokat jókor porhanyójuk, a tápanyagok elég gyorsan felszabadulnak. Kötött talajainkon például búzát és lóbabot termesztenek, de ha ezek a talajok meszet kapnak, a lucerna, stb. termesztésére is alkalmasak. Szokásos és szárazabb esztendőkben a terméshozamok jók, ha a talajt idejében és helyesen előkészítettük. 2. A középkötött vályogos talajok sokkal jobbak. Tulajdonságaik kiegyensúlyozottak. Ezek a talajok jók, s a mezőgazdasági termények többségének termesztésére kifogástalanok. A legnagyobb hozamokat a vályogos talajokról takarítjuk be. 3. Kevésbé jók a homokos (könnyű) talajok. A durvább talajszemcsék miatt jobban áteresztik a vizet és könnyebben befogadják a levegőt, tehát ezek a talajok száradékonyak. A túlzott levegősség következményeként a szerves anyagok gyorsan elbomlanak. Ezek a talajok jól melegedők és nagyon tevékenyek, viszont a nedvességet és tápanyagokat nem tudják megőrizni. Emiatt a homokos talajokat kisebb adagokkal gyakrabban kell trágyázni. A teievény hiányát bő trágyázással és dús növényzet termesztésével pótoljuk. Nálunk a talajterületek mintegy 35%-át a homokos talajok foglalják le. A három legfőbb talajféleségen kívül a legváltozatosabb átmeneteket is megtaláljuk a mezőgazdasági gyakorlatban. A TALAJ LEVEGŐSSÉGE ÉS VÍZTARTALMA A talaj különböző alakú, nagyságú és tulajdonságú részecskékből tevődik össze, amelyek nem simulnak szorosan egymáshoz, s nem töltik ki maradéktalanul a talaj által elfoglalt térséget. A részecskék között kisebb- nag.yobb hézagok fedezhetők fel, amelyeket talajpórusoknak nevezünk. A pórusokban vizet és levegőt mutathatunk ki. A pórusokat kitöltő levegő és víz mennyisége határozza meg a talaj fizikai állapotát. A kultúrtalaj. főleg a felső réteg (szántó) részére igen fontos, hogy pőrusossága túlhaladja az 50%-ot. A talajt (főképp a szántöréteget) porhanyós állapotban kell tartanunk, hogy utat biztosítsunk a folyamatos levegőcsere számára, ami a talaj biológiájának szemszögéből nagyon fontos követelmény. A növényzet gyökere és többi élő szerve ugyanis sok széndioxidot választ ki, amely a talaj levegőjébe kerül. Hamarosan annyi széndioxid tárolódnék fel, hogy ez ártana a növényzetnek. Fontos tehát, hogy a széndioxidot a talajból elvezessük, ami akkor történik meg, ha a talaj pórusossága kielégítő (50—60%). Ha a talaj pórusossága túl alacsony, ez helytelen, mivel a talaj nem tudja befogadni a víz és levegő kellő meny- nyiségét. De a túlzott pórusosság (több mint 70% -os) ugyancsak hátrányos, mivel ilyenkor a vfz gyorsan átfut a pórusokon, s a talaj kiszárad. Sokat jelent az is, hogy milyen a pórusok mérete. Ha a pórusok vékonyak, ezeket hajszálcsöveknek hívjuk. Ezek segítik elő, hogy a nedvesség a talajban hajszálcsöves (kapilláris) víz alakjában marad meg, ami a növényzet részére a legelőnyösebb. De a talajban nem hajszálcsöves pórusokat is találunk, amelyek a víz gyors leszivárgását és a talaj alapos átlevegősödését biztosítják, mert a leszivárgó (gravitációs) víz helyét a levegő foglalja el. A -finom hajszálcsöves pórusok a talaj vízemelő-ké- pességének alapjai. Rajtuk keresztül igen sok talajvíz jut fel a növényzet gyökeréhez. A hajszálcsövekben tárolt vízmennyiséget meghatározott idő után (24 óra) a legnagyobb hajszálcsöves vízkapacitással (felvevő-képességgel) fejezzük ki. A vízkapacitásra vonatkozó adatok a gyakorlat számára rendkívül fontosak, mivel megmutatják, hogy a talaj mennyire tudja magát ellátni nedvességgel és miképp gazdálkodik a vízzel. A vízkapacitás és pórusosság értékmérői alapján állapítjuk meg a levegőviszonyokat is. így például a legnagyobb hajszálcsöves (abszolút) vlzkopaci- tásból következtethetünk a legkisebb levegökapacitásra, éspedig olyképpen, hogy miután ismerjük a pórusosság százalékarányát, megállapítjuk, a vízzel megtöltött pórusok mennyiségét legnagyobb vízkapacitás mellett, tehát a többi pórust levegő tölti ki. Kísérletek szerint a különböző növények sikeres gyarapodásuk és fejlődésük érdekében megkövetelik, hogy a talaj meghatározott legkisebb levegőkapacitással rendelkezzék. így például a búza és zab 10—25%-os, az árpa és cukorrépa 15—20-os legkisebb levegőkapacitást igényel. A réti és erdei talajokon már 5—6%-os legkisebb levegőkapacitás esetén is tenyészik a növényzet. A fentiekből következik, hogy a gyakorlati gazdálkodóknak kötelességük értelmében törődniük kell a tálaiban foglalt levegő és nedvesség helyes egyensúlyának biztosításával. Ezt segíti elő a talaj alapos megművelése a tarlőhántástól, a mélyszántáson át, egészen a vetőmunkálatokig. így alakítjuk ki a talaj legjobb fizikai állapotát, amely megfelel a termesztett növényzetnek. A könnyű és túlzottan vízáteresztő talajokat márgás kaparékkal, a szerves anyagok nagyobb adagjaival stb. tesszük kötöttebbé. Ha a talajt tenyészidőben porhanyójuk, ezáltal a talaj kifogástalan fizikai állapotát a betakarításig megőrizzük. A TALAJ ÉLETE Az elhalt szerves maradványokon kívül a talajban élő szervezetek is előfordulnak, amelyek életmódja szorosan összefügg a talajjal, ahol ezek a szervezetek élnek, gya- rapszanak, szaporodnak és tevékenységük során a talaj anyagát lényegesen megváltoztatják. A talajban élő szervezeteket együtt az edafon idegen szóval jelöljük meg. Ide tartoznak a növényi és állati szervezetek, mégpedig a legkezdetlegesebb egysejtű lényektől a magasabb növények élő gyökérzetéig, s a mikroszkópiái elemektől (amoebák stb.) egészen a vakondig, ürgéig és többi emlősig. A talajban élő szervezetek hada igen tevékenyen vesz részt a talajban végbemenő anyagcserében: elősegíti a talaj aprózódását és porhanyítását, levegősítését és átnedvesedését, a teievény képződését, s hozzáférhetőbbé teszi a növényi tápanyagokat. Élő szervezetek nélkül a talajt szóródó kőzetnél egyébnek nem minősíthet- nők. Bennünket az élő szervezetek közül főként a talajmikrobák, ezek a legkisebb növényi vagy állati eredetű szervezetek érdekelnek, amelyek csupán górcső alatt láthatók. Közéjük tartoznak a növényvilág (baktériumok, gombák, moszatok) és az állatvilág (véglények) parányai. Á talajban milliárdszámra fordulnak elő. Egy gramm talajban 800 millió baktériumot mutathatunk ki, sőt számuk a bőven termő feketeföldek egy grammjában néhány milliárdra tehető. A szántőrétegben annyi a baktérium, hogy súlyuk hektáronként 5—6 tonnát nyom. Sokoldalú feladatot végeznek a mikrobák a talajban*, jelentéktelen terjedelmük révén a mikrobákat a kolloid részecskék közé soroljuk, amelyek elősegítik a gáznemü és cseppfolyós anyagok lekötését. A mikrobák tevékenységük közben hőt fejlesztenek. Elbontják a növényi maradékokat (azt mondjuk, hogy ezeket a maradékokat ásványosítják) és a vegyületeket a növényzet számára hozzáférhetővé teszik. Széndioxidot és olyan szerves savakat termelnek, amelyek igen fontosak a talaj ásványi részének elbontása közben. A talajmikrobák különböző csoportjai a talajbaií rendkívül változatos munkafeladatokat oldanak meg. Mezőgazdasági dolgozóink szempontjából azok a talaj-’ baktériumok a legfontosabbak, amelyek a növényi és állati anyagok alkatelemét képező fehérjéket elbontják, s a nitrogén legszámottevőbb forrásai. Bomlás közben ammonium és salétromsav képződik, amelyek a talajban egyéb elemekkel együtt vegyületeket, ún. nitrátokat vagy salétromokat alakítanak ki. így keletkezik az a rendkívül hatásos trágya, amelyért drága pénzt kell fizetnünk, s örülünk, ha ezt a trágyaféleséget be tudjuk szerezni. A baktériumok (az ún. nitrifikáló baktériumok) viszont a szántőföldön ezt a trágyát ingyen állítják elő, s szüntelenül dolgoznak. Megállapították, hogy kedvező körülmények között a baktériumok 1 kg száraz talajban 0,1 gramm nitrátot állítanak elő, s ezáltal járulnak hozzá a növényzet táplálásához, hiszen a nitrogén a legfontosabb növényi tápanyag. A nitrogén biztosítására a természet további segítségről gondoskodott. Külön baktériumokat (ún. nitrogénbaktériumokat) telepített a talajba, amelyek fel tudják venni a levegő szabad nitrogénjét (a légkör ennek az elemnek az egyetlen készlettára), tehát a szerves anyagok (fehérjék) elbontása nélkül termelnek nitrogént. A levegő nitrogénjét lekötő baktériumok a pillangósvirágú növények (lucerna, lóhere, borsó) gyökerein apró, borsóalakú dudorokban (gumókban) tartózkodnak. Innen kapták a gumóbaktérium nevet A gumóbaktériumok a pillangósvirágú növényekkel szimbiózisban élnek (a szimbiózis két szervezet együttélése, amelynek folyamán kölcsönösen hasznosak egymásra), s lekötik (áthasonit- ják) a levegő nitrogénjét, amelyet testükben felhalmoznak, s amikor a baktériumok elhalnak, a gazdanövény ezt a nitrogént értékesíti. De a talajban szabadon élő baktériumokat is találunk, amelyek a levegő nitrogénjét át tudják hasonítani (azotobaktériumok). Minden hasznos mikrobának tevékenységéhez levegőre (oxigén), vízre, melegre és tápanyagokra van szüksége. Ha a talajban nincs elegendő levegő, a nemkivánatos mikrobák tevékenysége (denitrifikáló baktériumok) jut túlsúlyba, amelyek úgy bontják el a nitrogénes anyagokat, hogy a nitrogén felszabadul és elillan, tehát a növények táplálása szemszögéből elvész (ezáltal következik be az ún. denitrifikáció). Látjuk tehát, hogy a talaj zavartalan élete szemszögéből mennyire fontos a kifogástalan fizikai állapot és a kielégítő tápanyagtartalom. A mezőgazdasági dolgozók feladata, hogy idejében hajtsák végre a szántóréteg át- lovegösítését, éspedig megfelelő munkamélységig. A porhanyós szántóréteg könnyebben befogadja a csapadékot és megőrzi azt a nedvességet, amelyet a mikrobák sem nélkülözhetnek (a nedvességnek el kell érnie az 50— 70%'-os vlzkapacitást, mert ez az állapot a talajparányok részére a legkedvezőbb). További feladat, hogy törődjünk a talaj tápanyagellátásával. Ennek az a módja, hogy a talajba gazdasági és műtrágyákat juttatunk. Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk a meszezésről sem, mert ezzel szabályozzuk a talaj kémhatását. Jegyezzük meg ugyanis, hogy a talajparányok a környezet kémhatására rendkívül érzékenyek (igényük: 6,5—7 pH). (Folytatása következik)
