Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-12-24 / 52. szám

. *i '. “ ........* ' * ' ■ , V ' A Szovjetunióban elkészült a világ legelső atomhajtású jégtörő hajója. A ha­jó két méter vastag jégpáncélt képes összetörni és egy évig lehet távol állomáshelyétől. A CSKP XI. kongresszusa tiszteletére A CSISZ 1 A CSISZ KB abból indul ki, hog: a dolgozók között mozgalom indu azért, hogy a CSKP XI. kongresszusi tiszteletére kötelezettségvállalásoka tegyenek és ezért arra az elhatározás ra jutott, hogy széles építőverseny indít a fiatalok körében. A íélfa az hogy emelje a fiatalok részvételét i szocialista munkaversenyben, az újíti mozgalomban, az új munkamódszerei bevezetése és kiszélesítése terén éi elsősorban az ifjúság millióiért moz­galomban. A verseny 1958 januárjába: indul és a CSKP XI. kongresszusai! tart. A versenyfeltételeket nyilvános­ságra hozzuk. Az összes fiatal főigyekezetét a kö­vetkező jelszó vezérelje, f Többet, jobban és olcsóbban termel­ni — ez a jelszó vezeti be a versenyt. Az ifjúság az iparban elsősorban a termelés alapvető feladatainak telje­sítésében segíthet hatékonyan. !gy elsősorban a széntermelésben, a vas és acéltúltermelésben, a termelési határidő, valamint a külföldi szállítá­sok és a szocialista építkezések befe­jezési ideiének lerövidítésében, továb­bá harcban a jobb minőségért és az anyaggal való takarékoskodásban. A mezőgazdaság terén a fiatalok első­rendű feladata hatékonyan segíteni a mezőgazdasági termelésben, az EFSZ-be való belépésnél és a szövet­kézét jó gazdálkodásáról való gondos- kődás terén. Az ifjúság becsületbeli feladata, hogy nemzetgazdaságunk fontos szakaszain, a bányákban az FELHÍVÁSÁBÓL építészetben, a mezőgazdaságban, a beruházási építkezés, valamint a város és a falvak rendezése terén segítsen. MI A VERSENY ALAPELVE? A verseny alapja az, hogy megnyerje a fiatalokat és konkrét egyéni vagy kollektív vállalások felajánlására kö­telezze őket. Az üzemekben helves, ha felhasznál­juk a fesztiváli versenyek idején be­vált versenymódszereket. Szervezzünk szocialista munkaversenyt a zász­lókért, nyissunk takarékossági szám­lákat, harcoljunk a termelési csúcs­eredményekért. A falvakon is meríthetünk az eddigi versenyek tapasztalataiból így például a CSISZ legjobb falusi szervezete cí­méért folytatott versenyből vagy a péntekes mozgalomból. A verseny folyamán helyes, ha to­vábbi kollektívákat, komplett brigádo­kat, élcsapatpkat. mintabrigádokat szervezünk. Megtartjuk a legjobb újí­tók napját, hetét, vagy hónapját, az ÉFSZ-ekben és az állami gazdaságok­ban további ifjúsági csapatokat alapí­tunk, a mezőgazdaságban védnökséget vállalunk , a beruházási építkezések, valamint fontos ipari építkezések felett, a kerületekben a járásokban és a városokban. A CSISZ járási és kerületi vezetősé­gein a helyi körülmények szerint hir­dessenek versenyt a legjobb üzemi vagy iskolai szervezet címén és érté­SZERKESZTŐI Szkladányi István, Ipolyság. írd meg, hógy a leveledben melyik iskoláról van szó. mert te csak annyit írsz, hogy az ipolysági magyar tannyelvű iskola. Ott több magyar tannyelvű iskola is van és ezért nem tudjuk, hogy melyikről van szó. Ha megírod, úgy a leveled közöljük. Nagy István, Udvard. A fenti üzenet neked is szól. írd meg miiven iskolába jársz és akkor közöljük írásod. G. E. Érsekújvár. A levelet közöltük, legközelebb hosszabb és konkrétabb írást várunk. Zelenák István, Perbenyík. A szol- nocskai levélnek igen örültünk és ha­sonló leveleket írjál sokat. Reméljük ezentúl is értek el kiváló sikereket a pionírok nevelése terén. B. E. Párkány. Sajnos az írásod nem közölhetjük, mert egyáltalában nem időszerű már ezzel a témával foglal­kozni. Legközelebb írjál egy időszerű eseményről. Pongrácz Gábor, Csallóközszentmi- hály. A járási konferenciáról írt beszá­molódat átdolgozva, lerövidítve közöl­hetjük csak. Várjuk a többi írásaidat is, azokban pontosabban írj és a neve­ket is közöld. Pribolszky Erzsébet, Perbenyík. Tel­jes mértékben igaza van. ezért le is közöltük a cikket. S ha a fiatalok vi­selkedésével kapcsolatban továhbi ész­revételei vannak, örömmel vennénk, ha újra megírná. Jankovich Antal, Csákány. Sok sikert kívánunk a matematikai tanfolyamhoz és mondhatjuk, igazán jó ötlet tőletek az, hogy terjesztitek az aritmetikai tudományt. Jó tanulást kívánunk a hallgatóknak is. F. S. Felsőpatony. Most ez egyszer sajnos nem közölhetjük írásod, mert késve érkezett, már előbb kaptunk egy beszámolót a járási konferenciáról, írjál más témáról, szívesen leközöljük. Agócs Vilmos, Ajnácskő. Eddig is hiba volt, hogy nem leveleztetek ve­lünk és az alapszervezet munkájának megjavításával reméljük, hogy ezt a hibát is kiküszöbölitek. írjál maid töb­bet az ajnácskői fiatalok életéről. Kuchta Ferenc. Nem tudjuk leveled­ből megállapítani melyik bányáról írsz, ezért nem közölhetjük írásodat. Ha legközelebb valami érdekes dolog tör­ténik nálatok. írjad meg pontosan címed és a helység nevét is. ahol dol­gozol így közöljük maid írásodat. keljék ki elsősorban az ifjúság rész­vételét a szocialista munkaversenyben, az újítók mozgalmában és az ifjúság szaktudása fejlesztése évében való részvételét A fegyveres erők körében is a pél- aás katonák nevelésére irányítsák a figyelmet A cél: a védelmi felkészült­ség megerősítése, hadseregünk és a belügyminisztérium hadserege harci erejének megerősítése. A versenvkiértékelésénél a legjob­bak kitüntetésére törekszünk. A kol­lektívákat és az egyéneket az elért l^atalmas síkságon haladunk ke- * resztül. A nap különös fényben, szinte aranyszínben csillog. Megszám­lálhatatlan. fehér, gombaszerű sátrak tarkítják a pusztát. Itt élnek hű kö­zösségben lovas és lova. Ezekben a ménesekben találjuk meg a világ leg­szebb lovait. Csillogó sörényű, gyönyö­rű járású, igazi pusztai lovak. Asszo­nyok, férfiak, gyermekek egyaránt ügyesen ülik meg a szinte megfékez - hétetlennek látszóakat is. A hegyek visszaverik a vidám és bús dalok hangjait a főváros — Ulan-Bator teréről. Itt nagy ünnepség készül az úgynevezett „Nadom“. mely négy na­pig és négv éjszakáig tart, s az ország minden részéből összesereglenek az emberek. A pusztai lovasok külön kört képeznek gyönyörű nemzeti viseletűk­ben. majd megnyitják a „Nadom“-ot. Itt mutatják be tudományukat, lovag­lásban. nvíllövésben és birkózásban. Különösen utánozhatatlanul ügyesek a nyíllövésben, mely nemzeti sportjuk a ma békésen éldegélő mongol népnek. Ennek hagyománya még visszanyúlik Dzsingisz Kahn idejébe. Ez a név sok mindent idéz fel ben­nünk1 „Marco Polo“ a világhírű utazó a következőket mondja róla. „1187-ben történt. A tatárok új királyt választottak férfiaik közül, a neve Dzsingisz Kahn volt. Ez a férfi igen értelmes, okos és bátor ember volt. Híre bejárta a távoli országokat és a világ minden tatára köréje sora­kozott. Mikor már igen sokan voltak tovább vándoroltak. Maid 1220-ban a király egyik fia Ogoedia megalapí­totta a mostani Peking helyén főváro­sukat, Krakoromot, Mely a leírások szerint a világ legnagyobb városának számított abban az időben. Itt piheni megérdemelt, álmát vala­hol a hegyek tövében Dzsingisz Kahn. Térjünk csak vissza emlékezéseink­ből a mai időkbe. A fiatal mongol nép- köztársásság idejébe. Ismét Ulan- Batorban vagyunk a mostani főváros­ban. A két híres mongol nemzeti hős Szukha Bator és Tsoibasza sírja előtt állunk. Nem hiába büszkék a mongolok fővárosukra. Gyönyörű épületek ékes­kednek itt. Egyike a legszebbeknek a hatalmas színház, művészi oszlopso­raival. Az utcák, parkok tele virágokkal. A hatalmas térségeken folyik az építke­zés. A város polgármestere barátságo­san fogad minket és ő már 1960-ról beszél. Számokat mond. adatokat. És mi magunk előtt látjuk már az új la­kónegyedeket, iskolákat, egyetemet, kórházakat, gyárakat, melyeknek 1960- ig kell felépülniük. Jöjjenek el ismét, majd meglátják hogyan valósul még mindez a terv... — mondja. Ez a nép még néhány évvel ezelőtt nomád életet élt és az analfabétáinak száma 90%-ot tett ki. Fővárosának egyeteme -már 170 tanárral rendelke­zik és 2200 hallgatóval. Ez ugyan aránylag kis számnak tűnik, de nem lehet összehasonlítást tenni azokkal az egyetemekkel, melyeknek néhány száz éves múltja van. Nem könnyű dolog a pásztor embert a városj élethez szoktatni. Két jóba­rátja a Szovjetunió és a népi Kína ennek a nehéz feladatnak megoldásá_- ban segített neki. V. É. Az új főváros egyik középülete. Mind a kettő szép lány, hiszen éppen ebből ered a komédia. Az egyik Katő kékszemű, karcsú, szőkehajú, a másik alacsonyabb, tömzsibb, barnaszemű, barnahajú. A nagy Dunamenti faluban sokat beszéltek mind a két Katóról. A dolgok pontos megvilágosítása végett egy pillanatra vissza kell sza­ladnunk a didergő decemberből Péter- Pál tájékára a nyárba. Arattak is, csépeltek is egyszerre a faluban a két Kató is hajnaltól estig dolgozott. Ipar­kodtak, serénykedtek a cséplőgép mel­lett azért is, mert jóképű legény volt a cséplógépkezelö. Vicces volt, fürge, és nemcsak a motorhoz értett, hanem olyan érdekesen tudott bepillantani a lányok szemébe is! Mind a két lánynak tetszett a fiú, de az egyiknek a barna- szeműnek különösen. Sokat gondolt rá egész nap, elhatározta, hogy előbb - utóbb úgyis férjhez kell menni és miért ne gondolhatna rá, hogy hamarabb férjhez megy, mint ahogy eredetileg nézett ki a dolog. A legény ugyan még nem nyilatkozott, de maid kinyitja a száját. Néhányszor ‘már megjelent a házuknál is és lányos háznál, ha megjelenik egy legény, mindenfélekép­pen komoly lépésnek kell tekinteni. Egyszóval a barnaszemű Katónak tet­szett a traktorista. — A traktorista pedig úgy gondolta, hogy ha vége lesz a cséplésnek, úgyis elmegyek ebből a faluból és lehet, hogy sohasem találkozom többet a lánnyal. Hei mégannyira szép is volt Kató, nem tudta learatni a fiú szive virágát, az, ha udvarolt is, jobban mondva egyszer- kétszer el is ment a lányékhoz, nem gondolt arra, hogy feleségül vegye. És valóban úgy történt, hogy a cséplés után elment a fiú, nem is látta többet a lány. Amikor levelet sem irt Katónak (pe­dig a címét tudta) már az anyja is kikelt medréből. Firtatta, hányta-ve- tette az ügyet, kicsit a lányt is hibáz­tatta, gondolta ügyetlenül dolgozott a gépnél, ezért nem tetszett meg annak a jóravaló fiúnak. Egyszer csak átvil­lant agyán, hogy a kékszemű Kató is ott dolgozott és ám azonnal feltörte ' g diót. Világos vólt előtte, hogy a kék­szemű Kató beszélte le a fiút arról, hogy az ö lányát feleségül veaye. Az a mihaszna, tehetetlen kellette magát bizonyára neki, ezért nem ír az ö lá­vának levelet! Alig várta, hogy talál­kozzon a kékszemű Katóval, s elhatá­rozta, hogy a nyilvánosság előtt szé­gyeníti meg. Az egyik táncmulatságban aztán le is kapta a lányt a sok nép előtt, elmondta mindennek, mindenféle jelzőt zúdított rá, ami csak a száján kifért. Az egésznek az volt a lényege, hogy „te rontottad el a vőlegényt a háztól, mert te biztos kínálkoztál a traktoristának''. Ez persze nem volt igaz, de mind a két Kató arca égéit a szégyentől, hazamentek a mulatság­ból. Utána az utcán is lekapta a barna­szemű Kató anyja a kékszemű Katót. Hovatovább a lánya is nekiesett Kató­nak, az is többször még a CSISZ tag­sági gyűlésen is azon veszekedett a kékszemű Katóval, hogy azért nem ír neki levelet a cséplógépkezelö fiú, mert ö is ott dolgozott a gép mellett és biztos lebeszélte a levélírásról. Egyre jobban tarthatatlanná vált a helyzet, a két Kató ügy a falu nyilvános ügyévé lett. A CSISZ tagsági gyűlése­ken, sőt az évzáró taggyűlésen is a két Katóról folyt a vita. Hogy volt, mint volt, a nyáron már, a fene sem emlé­kezett rá pontosan, de a hír mégis terjedt, a lányok ügyével kapcsolatban. Komoly gondott okozott ez az alap­szervezet vezetőségének, mert holmi magánügyekből közügyet csináltak a lányok, jobban mondva a barnaszemű Kató anyja. Ha a kékszemű megjelent, a CSISZ helyiségében, a barnaszénül benézett az ablakon s mealátta, hogy ott van, akkor már be nem tette oda a lábát. Be nem tette? Méa tíz másik fiatalt is lebeszélt arról, hogy betérje­nek az alapszervezet helyiségébe. Ha vitaestet rendeztek, hamarabb érkezett meg a barnaszemü Kató, ugyanígy vi­selkedett a kékszemű, megtizedelte, sőt megfelezte a közönséget a vitaest­ről. Az évzáró taggyűlést háromszor kellett megszervezni, mert a két Kató nem fért meg egyszerre a teremben. Nem bírtak egy fedél alatt lenni, köz­ügyét csináltak a holmi apró esetecs- kéjükböl. Lassanként a tagság két részre szakadt, egyik rész a kékszemű, a másik rész a barnaszemü Kató párt­jára. összeült az alapszervezet vezetősége, Bizonyára sok jó olvasmánnyal és ezáltal szórakozással kedveskedtünk mindig az előfizetőinknek és olvasóink­nak. Ez abból is megnyilvánul, hogy a fiatalok szeretik a lapunkat, olvas­sák, és naponta érkeznek be levelek a szerkesztőségbe, hogy alig várják a postást, aki a kezükbe adja a kedves csemegét: az újságot, Elfutott egy év minden gondjával, bajával, és másik kezdődik. Vidámabb, jobb lesz mint a régi. Az év elvitte azt az időt is, amelyre az előfizetési díjak érvénye­hogy megtárgyalja ezt az állapotot, mert taggyűlést nem mertek miatta összehívni. Soha olyan viharos vezető­ségi gyűlés nem vólt, mint akkor! Két pártra szakadt a vezetőség is, de ami­kor az elnök megvilágította, hogy eb­ben a helyzetben sem színdarabot, se kultúrműsort, előadást, tagsági gyűlést ugyan nem tarthatnak, és a járási tit­kárság is felfigyelt már a dologra, mégis határoztak. Kibékítik egymással a két lányt, de hogy hogyan még gón- dolni sem mertek rá. Az elnök végre azt sütötte ki, hogy a Nagy Októberi Szocialista Eorrada’om évfordulójának megünneplésére rendez­nek egy kultúrfellépést S mivel mind a két Kató kitűnő táncos, megkéri őket, hogy vegyenek részt a tánccso­portban és tanulják be az orosz táncot. Igen ám, de egyik Kató sem tudta, ■ hogy a másik is jelen lesz a táncpró­bán. Amikor első este mepjelentek a helyiségben a próba végett, a bárna- szemű Kató annyira feldühödött a kék­szemű Katóra, hogy azonnal hazajutott és a kabátját, de még a fejkendöjét is a fogason felejtette. Hidea idő vólt, vékonyegyszál ruhában futott az any­jához, hogy ö pedig nem tanul be sem­miféle táncot, őt nem érdekli a CSISZ szervezet, csináljanak, amit akarnak az egész kultúrfellépéssel, és amíg a kékszemű ott lesz, be nem teszi a lábát a fiatalok helyiségébe. Másnap az alapszervezet vezetőségé­nek tagjai vitték haza neki a ruháját, megpróbáltak a lelkére beszélni. Nem és nem hatottak a szavak. De Katóka, — mondták neki — nem lesz a kultúr­műsorból semmi, hisz te vagy a legjobb táncos a faluban, az alapszervezet ügyéről van szó, ne csinálj már cir­kuszt abból a férjhezmenésból, meg aztán színdarabot sem tanulhatunk be nélküled, gyere már közénk. Dehogy megyek — volt a félelét, amíg a kékszemű ott lesz, felétek sem nézek. Mit csináljon a vezetőség, belátták, hogy más mód nincs, ha ők is két pártra szakadnak, a végső bajba jut at alap szervezet. Elhatároztuk, hogy töb­bet soha nem szólnak a barnaszemü Katónak, az alapszervezet ügyéből ki­folyólag. Ha hazafutott a táncpróbáról, hát hazajutott, viruljon otthon az any­jának, mint a muskátlivirág. A kékszemű most főszerepet kaoott, abban a színdarabban, amit újévkor mutatnak majd be. A barnaszeművel, hegy mi van? Nem sokat beszélnek (hát róla a faluban. Saját egyéni ügyét, ami nem volt komoly ügyi köztiagyé akarta tenni, azt hitte, hogy körülötte forog a világ, azt hitte az anyjával együtt, hogy azért bolondulnak meg a dunaMen- ti faluban az emberek, mert a tro.któristá nem írt neki levelet. De mit könyörög­jenek neki, mit hajbókoljanak a többi fiatalok, ha egyszer az alapszervezet rovására megy. Azt hitte barnaszémii, hogy nélküle talán nem létezhet a szer­vezet és a kékszeműt kidobják maguk közül a fiatalok, őmiatta. Nem teljese­dett be, okosabbak annál a CSISZ tá­gok. És mennyi faluban van hasónló eset, mennyi faluban dobják vissza a színdarabszerepeket a fiúk vagy a lányok, holmi hasonló eset miatt. De álljon résen mindenhol a vezetőség és ne engedje, hogy a magánügyek a köz­ügyek rovására oldódjanak meg. B. 1. sek voltak. Bár nem minden esetben van így. de annál az előfizetőnél, aki­nél lejár az előfizetés ideje, nagyon kérjük, ne felejtse el újra felújítani a lap rendelését, szokott módon a postai hírlapkézbesítö útján. Sok szó­rakozástól és kellemes olvasmánytól fosztanák meg magukat az előfizetők, ha nem rendeznék az előfizetési díja­kat, vagy nem rendelnék meg időben az újságot. Ezért nagyon kérünk min­den előfizetőt, akinek lejár az újság- fizetése, az év végével újra újítsa fel. Előfizetőinknek és olvasóinknak A besztercebányai lányok szeretik a téli sportokat, különösen a korcsolyá­zást. Szorgalmasan készülnek a téli versenyekre. Zora Starsia trénernő a tizenegyéves Eudka Krajcovát beveze­ti a „fecske" titkaiba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents