Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-12-10 / 50. szám

A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottsága VI. plenáris ülésének a CSISZ- nek a középiskolákon kifejtett munkájára vonatkozó határozata A CSKP hazánk dolgozó népéhez címzett le­velében világtörténelmi jelentőségű jelszót tű­zött ‘ki: „A lehető legrövidebb idő alatt felépí­teni a szocializmust.“ Az ilyen történelmi időszakban az ifjú nem­zedék nevelésének kérdése természetesen nagy társadalmi jelentőségre tesz szert. Ebből a va­lóságból kiindulva a CSISZ SZKB VI. plenáris ülése behatóan foglalkozott a CSISZ munkájával a szak- és a 11-éves középiskolákon. A CSISZ iskolai szervezetei tevékenységük nem egész tíz éve alatt széleskörű politikai- oktatási, szervezői és közhasznú tevékenységet fejtettek ki. Az iskolai szervezetek komoly tá­maszt jelentettek az iskolának az oktatás és a művelődés terén. Az iskolákon kifejtett cél­tudatos munkával örömteli ifjúsági kollektívá­kat, gazdag kulturális és sportéletet lendítettek fél. Ennek ellenére ez az 1948-as év után olyan alkotó módon fellendített tevékenység nem fe­lel meg az utóbbi években azoknak a nagy kö­vetelményeknek és céloknak, amelyeket a középiskölákon el akarunk érni, A CSISZ-nek a főiskolákon és a szakiskolákon kifejtett tevé­kenységében nyert tapasztalatai a gyakorlatban ítlár hosszabb idő óta figyelmeztetnek minket a hibákra és hiányokra, melyek eredetét a CSISZ iskolai szervezetei hiányos munkájában kell ke­resnünk. í. Az ifjúsági szövetség mindig azért fáradozott és azt kívánta elérni, hegy a kommunizmus eszméit, egeket az eszméket, amelyek harcban a szocializmusért és a szdéializmus felépítéséért Születtek a, fiatal nemzedék sajátítsa el, A tanulók már olyan korban vannak, amikor kialakulóban vaknak az egyéni jellemi vonások és világnézetük, valamint politikai meggyőződé­sük alapja. Ilyen körülmények között minden iskolai szervezet legfontosabb tényezője 6z esz­mei névelőmunka, amely helyes és nem erősza­kos módon kialakítja a fiatalok tudományos alapokra fektetett világnézetét és segíti elérni az iskola célját. Ez azt jelenti - szorosan együttműködve a tanítókkal aktív, élénk tevékenységet kifej­teni, érzékenyen reagálni az időszerű politikai kérdésekre, az egyének tanulmányi és egyéni problémáira, a tanulók kollektívája életének égető problémáira. A Művelődés Házaival, vala­mint a Politikai és tudományos ismereteket ter­jesztő társasággal kéz a kézben széles propa­ganda tevékenységet kifejteni, amely a tanu­lóknak megvilágítaná szocialista építésünk és hazánk társadalmi életének időszerű problémá­it. Nagyobb mértékben érvényesíteni az isko­lákban a CSISZ KB-nak az oktatási évre vonat­kozó határozatát, különösen az alapfokú politikai körök és a „Világ térképe felétt“ érdekkörök megalapítása terén. Az előadások és beszélgetések súlypontját vigyük ét az osztályokba, ahöl külöhböző korok és fejlettségre való tekintéttel nagyobb léhető- ség nyílik arra, hogy kielégítsék a tanulók ér­deklődését, az előadásokon való részvétéit, az előadások értékes tartalmával biztosítsuk pusz­tán a meggyőzés és nem az iskola vezetőség részéről eszközölt adminisztratív beavatkozás útján. ^ * * * A fiatalok jellemének kialakulásához elenged­hetetlenül hozzátartozik a kommunista erkölcs szellemében irányított nevelés, különösen a ha­zafias nevelés és a proletár nemzetköziségre való nevelés. Az ifjúsági szövetség abból a va­lóságból indúl ki; hogy a kommunista erkölcs alapját a szocializmus építésének betetőzéséért folyó harcban való aktív részvétéi képezi. Az is­kolai szervezetek aktivitásukkal ilyen irányba tereljék az iskola tevékenységét. Ez a követelmény annál égetőbb, mivel a ta­nulóifjúság körében sok olyan fiatal van, akik életünk távlatait még valami megfoghatatlan- nak látják, akik életük tartalmát csak múló szórakozásokban, saját életük fenntartásában és személyi kényelmük biztosításában látják. Az ilyen beállítottság rendszerint szerénytelenség­gel párosul, a testi munkával szembeni helyte­len viszonyban, a túlzott önteltségben, a nyu­gati életmód megcsodálásában, az idősebbek iránti tiszteletlenségben, az őszinteség hiányá­ban, a hiányok mentegetésében és a tanulók közötti gyakori hamis barátságokban nyilvánul meg. Szervezeteink saját kezdeményezésükből keveset harcolnak az ilyen ferdeségek ellen. A romantika, a kalandok és a feltünéstkeltés utáni vágyat, amely gyakran szélsőségbe men­nék át, úgy kell irányítani, hogy az hazánk, pártunk és ä szocialista gondolat érdekébe véghezvitt tettekben érvényesüljön. Hogy a fiatalok népünk forradalmi múltjára vonatkozó elméleti ismereteiket kiegészíthés- sék, arra van szükség, hogy az idősebb munkás­nemzedék képviselőihez fűződő személyes kap­csolatokat elmélyítsük, beszélgetéseket kell rendezni a munkásosztály és a kommunista párt kiváló harcosaival. A Februári Győzelem köze­ledő 10-ik évfordulója erre megfelelő alkalmat nyújt. Az ilyen tevékenység lehetővé teszi a CSISZ tagok számára, hogy jobban megértsék jelenünket, a mi nagyvonalú terveinket, melyek megvalósításához áldozatos, hősies, szerény emberekre van szükség, olyanokra, akik kriti­kusok saját hiányaikkal szemben, és a tanuló társaikhoz élvtársi kapocs fűzi őket. A CSISZ helyes eszmei nevnMmunkáját nem lehet elsza­kítani az Iskola nevelő hatásától, hanem arra kelt hogy felépüljön, A mostani középiskolákban az oktatás nem biztosit mindenütt olyan nevelőhatást, amely b* egyes tantárgyak oktatása folyamáh nyert ismeretekkel hozzájárulna a kommunista er­kölcs és a tudományos világnézet alapjainak megalapításához. Ezért a CSISZ SZKB szüksé­gesnek tartja, ' hogy az általános Iskolákban a lehető legközelebbi időben üj tantárgyat, az erkölcsi vagy a polgári nevelést vezessék be. A CSISZ politikai és nevelemuhkája Ilyen, fél, tételek mellett bizonyára reálisabb és hatékor rtyäbb lenne. II. Ha az eszmei-nevelés térén ei akarjuk érni célunkat, akkor annak a feltétele az, hegy szo­rosabban az élethez és a gyakorlathoz alkal­mazkodjunk. A legtöbb iskolai szervezet a gya­korlati tevékenységben a CSISZ KB VII. plénu­mán kifejtett elyet érvényesíti, mely szerint az ifjúság nevelésértek legföntosabb részét a házáért kifejtett munka teljesítésében való ak- tív részvételt jelenti. Ha szem előtt tartjuk a tanulók eredményeit, melyeket az idei nyári brigádmunka keretén be­lül a városok és falvak rendezésében, valamint az EFSZ-eknek nyújtott segítség terén elértek, helyesnek találjuk, ha még fokozottabb mérték­ben emeljük a tanulók brigádtevékenységét, mégpedig mind az iskolaév, mind a nyár folya­mán. A CSISZ SZKB ezért azzal a felhívással fordul a CSISZ összes iskolai szervéhez, valamint a fia­tal tanítókhoz — CSISZ tagokhoz, hogy a CSKP KI. kongresszusa tiszteletére hatalmás építő- ' mozgalmat indítsanak és minél többet, minél jobban járuljanak hozzá hazánkban a szocialista építés betetőzéséhez. A tanulóknak az élethez való kapcsolatuk megerősítésére és a CSlSZ-be tömörülő ifjúság egységének megszilárdításéra nézve egyre na­gyobb jelentősége van a diák-1 és a dolgozó ifjúság vállalkozásainak. Ezért helyes, ha az üzemek, az EFSZ-ek, állami gazdaságok és az iskolák között elmélyül a szövetség és ez a szö­vetség mentes a külsőségektől és a hivatalos­ságtól. Különösen az EFSZ-ekkel való együtt­működést és kapcsolatot tartjuk ebben az idő­szakban nagyon fontosnak. A tanulók zöme elsősorban az iskolákban a járási városokban, falvakon lakik és bejár az iskolába Az iskolai szervezetek a CSISZ alapszabályok értelmében ezektől a CSISZ tagoktól rendszeres segítségét vár el, a falusi szervezetek, a falu kollektivizá­lása érdekében és tevékenységüket rendszere­sen ki kell értékelni. A CSISZ rtem kerülheti el, hogy ne törődjön a fiatalabb. Váltással — a CSISZ pionír szerve­zetébe tömörülő gyermekekkel. A CSISZ tagok, fiúk és leányok számára nem lehet közömbös, hogy Hö§yan élnek és dolgoznak a- gyermekek a piöftírszérveZetben és hogyan készülnek a CSÍSZ-he váló belépésre. Az iskolai szervek Ve­zetőségei legnagyobb megtiszteltetésnek ve­gyék, hogy soraikból a legjobb CSISZ tagokat, akiknek megvan az adottságuk hozzá pionír vezetőket választanak. A pionírvezetőket az is­kolaév folyamán rendszeresen segítéhi és a munkájukat is ellenőrizni kell. A 11 éves kö­zépiskolákon a szovjet Komszomolok példája szeript a pionlrcsopnrt munkája iránt jőbbart fel kell kelteni a CSlSZ osZtályszervezétefflék ér­deklődését. A szakiskolákból a CSISZ tagök se­gítsenek a szak- és műszaki körök vezetésében. Á CSISZ pionírszervezet fennállásának lO-ik évfordulójára való előkészületek sok alkalmat nyújtanak ahhöz, hogy tettekkel bizonyítsák be a gondoskodásukat á pionírokról, # * * A tanulók aktív részvétele hazánk életében kedvezően befolyásolja annak a társadalmilag szükséges és fontos tényezőnek a megértését, hogy a tanuló jobban és alaposabban teljesítse saját tanulmányi feladatait. A tanulmány iránti érdeklődést szervezeteink azonban nemcsak az­zal keltik fel, hogy ellenőrzik a -tanulmányi eredményeket, segélyt nyújtanak a gyengébb tanulóknak, pótoktatési köröket szerveznek, ha­nem elsősorban azzal, hogyha megfelelő módon rámutatnak a tanulmány gyakorlati jelentősé­gére és ha propagálják az olyan vállalkozásokat, amelyek mindezt lehetővé teszik. Elsősorban a műszaki- képzőművészeti verse­nyek, a matematikai olimpiád és azon érdek­körök támogatásától van szó, amelyek lehetővé teszik a tanulók Számára, hogy a tanításon nyert ismereteiket elmélyítsék. Nagyobb gondot kell majd fordítani főleg1 a műszaki- képzőmű­vészeti versenyre. A CSISZ SZKB felhívja a szervezeteket, hogy széles hálózatú különböző érdekköröket alapít­sanak, amelyek tekintetbe véve a fiatalok sok­oldalú érdeklődését a fiatalok körében nagy érdeklődésnek örvendenek. Szihjátszókörök, a fiatal szerzők köre, újságírói, idegennyelv-kö- rök, zenekörök, hímző- és kézimunka körök, HESZ és más körök. III. Hogy az eszmei nevelőmunka jobb eredmé­nyeket mutasson fel áz iskolákban, olyan felté­teleket kell teremteni, amelyek alkalmasak ar­ra, hogy a tanulók a CSISZ-be való tevékény- - ségük kifejtése közben érvényesíthessék érdek­lődésüket és kedvteléseiket. Áz a kulturális tömegmunka, az a szórakoz­tató és nevelési tevékenység, melyet a CSISZ iskolai vezetőségé a középiskolákon eddig meg­valósított, még nem felél meg a létező lehető­ségeknek és szükségleteknek és gyakran ninős meg a helyes tartalma. A CSISZ SZKB fontosnak tartja, hogy a CSISZ szervei még fokozottabb mértékben használják fel a tanulók szabad idejét, főleg a szombatokat és a vasárnapokat. Ezen tevékenység súlypont­ját át kellene helyezni a diákotthonokban, ahol az igazgatók, nevélők iskolai munkája szem­pontjából alkalmasabb feltételeket kellene te­remteni, amelyék nem kötnék meg a CSISZ tagok érdeklődésből végzett tevékenységét. Az ifjúsági alkotóverseny az elmúlt évben sokat lendített az iskolai szervezetek kulturális életén. A tanulók nagyobb többsége megmutat­ta, hogy hány reményteljes tehetség van a mi középiskoláinkon. Ebben az évben nemcsak oda kell Irányítani figyelmünket, hogy nagyobb szá­mú résztvevőt biztosítsunk, hanem különösen az eszméi tartalmára nézve emeljük az alkotó­verseny színvonalát és értékét. Továbbá foly­tatni kell a sikeres munkát, az olvasóköröket a felsőosztályokba él kell mélyíteni ás új lehe­tőségek után kell kutatni. A leghatározottab­ban elvetjük azokat a téves igyekezeteket, ame­lyek iskolás módszereket akarnak beíevinni ebbe a tevékenységbe és amelyek lehetővé te­szik, hogy a záróbeszélgetések elvtársi beszél­getésekké és vitákká Váljanak. Hasonlóképpen az iskolai.szervek á testneve­lés ügyét is legsajátabb ügyüknely tekintsék. Szervezeteink együtt működve a testnevelés tanítóival és a testnevelési szervekkel kezde- ményezően újítsák fel a középiskolákon a sport és a testnevelés gazdag hagyományait, rendez­zenek versenyeket az osztályok, iskolák és kör­zetek között. Nagyobb mértékben kell felhasz­nálni az iskolai felszereléseket, vezetni kell a rekordtélje3itmények könyvét, testnevelési és védelmi köröket, kell szervezni és saját elötor- nászokat, instruktor okát és sporthír okát kell nevelni. Ne riasszoh vissza a testnevelési objek­tumok hiánya, széleskörű önsegélyre támasz­kodó akciókat kell indítani, játszótereket, uszo­dákat és a szükséges építkezésekét létre kell hozni. A Testnevelés és sport országos napjai a középiskolákon és a szlovákiai testnevelési ünnepségek napjaiban a CSlSZ tagok .fejlettsé­gének szemléje legyen az iskolákban. Nagyobb figyelmet szenteljünk a .kirándulásoknak, a tu­risztikának, a táborozásoknak a szabad termé­szetben, különösen e nyári Hónapokban, Az is­kolaév folyamán eszközölt megtakarítások lehel övé (eszik sok szép élmény összegyűjtését és jé szórakozást biztosit az ifjúsági szövetség kollektívájában. IV. Az iskolai szervezetek tekintettél a funkcio­náriusok kórára és tapasztalatlanságára, ahhoz hogy sikeresen tevékenykedjenek, segítségre és a tanítók, valamint a nevelők tanácsaira van szüksége, mivel azok gazdag élet- és pedagógiai tapasztalatokkal rendelkeznek. Ismerünk sok ölyah tanítót, akik minden szabad idejüket a fiatalok körében töltik és nagyon aktívah a CSISZ szervezetekben dolgoznak, segítenek és tanácsokat adnak a CSISZ funkcionáriusok­nak, nevelő tevékenységükben helyesen hasz­nálják fel a CSISZ iskölai szerveiben tömörült kollektíva erejét. A CSISZ SZKB háláját és elismerését fejezi ki ezért, és elvárja, hegy ezekét a példákat to­vábbi pedagógiai dolgozók követik. Akadnak meg tanítók, akik nem főgják fel és nem értik meg a CSISZ feladatait és küldetését, és az is­kolákban nem értékelik kellő módon az ifjúsági Szervezetek munkáját, A CSISZ SZKB ezért a CSlSZ tevékenységének javításával kapcsola­tos követejmények közül egyik legégetőbb fel­adatnak tartja, hogy a tanítók körében rend­szeresen magyarázzák és világítsák meg az iskolai szervezetek küldetését és munkaformáit. Ez az út Vezet ahhoz, hogy elkerüljék a hibákat és hiányokat, melyek a tanítók és az iskolai szervek funkcionáriusainak kölcsönös érintke­zésében előfordultak és elérhető majd az, hogy a tanítók segítsége és tanácsa a CSISZ proble­matikájának az ismerétéiből indúl ki, Az Iskolai szervek tevékenységét gyengíti az is, Hogy hi­ányzik belőle a CSISZ tagok alkotó részvétele. Azon a véleményen vagyunk, hogy a tanítók erejében áll megfelelő módon közeledni ä CSlSZ funkcionáriusokhoz, úgy, hogy határozataik ön­állóságát éS kezdeményezését támogassák és ápolják. Az utóbbi években mivel az iskolákba sok fiatal tanító, CSISZ tag került, sok iskolá­ban lehetőség nyílik arra is, hogy a tanítók szá­mára külön CSISZ alapszervezetek alakuljanak. Ezek a szervezetek úttörők lehetnének éS megmutatnák, högy a tanítók hogyan viszonyul­janak a CSISZ-hez és funkcionárius aktíváink legjobb segítői lehetnek. A szülői szövetségtől és az Iskola barátoktól is fokozottabb érdeklődést várunk a CSlSZ te­vékenységével szemben. A haladó tanítók, a szülők, valamint a CSISZ szervezetek arcyona­láriák megteremtése kétségtelenül hozzájárul sok Olyan akadály leküzdéséhez, amelyekét á CSISZ tagok egymayuk nehezén tévollthatnánák el. A CSISZ tevékenységének javítása a közép­iskolákon szorosan összefügg áz iskolai Szerve­zetek belső élete színvonalának emelésével, amely sok szervezetbén nem kielégítő és nem felel meg a CSlSZ alapszabályai követelményéi­nek, Elsősorban "biztosítani kell a CSISZ osztály­szervezetek, az alapszervezétek és a fontos szervezetek egységei gyűléseinek rendszeres egybehívását, rendes színvonalát és a tagsági gyűlések komoly jellegét. Ezt elérjük, ha az össziskolaf vezetőségek rendszeresen vezetik és ellenőrzik az osztályvezetőségek munkáját és az osztályfőnökökkel egyetemben módot nyúj­tanak arra, hogy a CSISZ kötelességek teljesí­tésében lehetővé teszik a kezdeményezések ki- bohtakozását. Az osztályszervezetek munkájával kapcsolatosan, tekihtettei a magasszázalbkú szervezettségre, a CSISZ SZKB feleslegesnek tartja az esetlegesen még létező önkormányza­tokat. Meg vagyok róla győződve, hogy Szlová­kiában az iskolai szervek azonosítják magukat ezzel a felfogással, és törlik azokat a tanuló­szervezeteket, amelyek az adott körülmények között elvesztették létjogosultságukat. A CSlSZ SZKB megállapítja, hogy a CSISZ is­kolai szervei koránt sem fejtettek ki olyan te­vékenységet, mint ahogy az a CSISZ-ben való szervezettségnek megfelelne. A tömegjelleget a szervezeteinkben úgy fogják fel, hogy az százszázalékos szervezettséget jelent és nem azt, hogy ezek a CSlSZ tagok a szervezet tevé­kenységében legyenek aktív tényezők. Sok. tag­nál a CSlSZ tagság csak formai, mintegy ürü­gyül szolgai ahhoz, hogy sikeresen folytassa a tanulmányait, felvegyek az egyetemre. Ez a beállítás fölötte téves es ellentétben áll azzal a* elvvel, hogy a CSISZ-be a tagok önkényesen lepnek be, elismerik a CSlSZ küldetését es vál­lalják a- CSlSZ alapszabályaiból rajuk háruló jogokat es kötelességeket. A CStsz szervezet előtt az a fontos feladat áll, elérni, hogy a CSlSZ tagsága a Cstsz-hez való eszmei viszonyából klindaiva a CSlSZ-beh a legsajátabb szervezetet lássa, Hegy ezt elérhessük, sokkal igenytelje- sebb CSlSZ-tagnak kell lehni, aktív munkát keli követelni, konkrét feladatokat kitűzni és ellen­őrizni a feladatok teljesítését. A CSlSZ tagokkal Váló munkát már iskoláink 8-lk osztályában a tagfelvételnél kell javítani. Ez azt jelenti, hogy a pionírok belépését a CSISZ-be ünnepélyesen kell előkészíteni. Idejében és felelősségteljesen biztosítsuk a 14 éves fiúk és leányok tagfelvé­telét a CSISZ-be. A szervezet legfőbb feladata a 8-ik osztályban az legyen, ho§y mindén oldal­ról megvilágítsuk á CSISZ küldetését és felada­tát és az új tagokat képességeik és érdekeiknek megfelelően kapcsoljuk be a gyakorlati "mun­kába. A CSlSZ szervezetek munkájának javítása á szlovákiai központi bizottság, a CSlSZ kerületi, városi és járási vezetőségei részéről is megkí­vánja, hogy rendszeresen hatékony segítségét nyújtsanak a CSlSZ szerveinek, és ezert a CSISZ SZKB élrendeli a CSISZ kerületi, városi, járási vezetőségeinek Szlovákiában: — rendszeres figyelmet szentelni az iskolai szervezetek funkcionárius aktívája eszmei nö­vekedésének, megvalósítani az Iskolaév folya­mán a CSlSZ össziskolai és az osztályszervezetek vezetőségi íunkcioháHusainak oktatását, szemi­náriumokat rendezni a legidőszerűbb kérdések­ről, hogy kicserélhessék tapasztalataikat; — elmélyíteni a CSISZ iskolai szervek tagjai­nak személyes kapcsolatát az iskolai szervék­hez, mélyebben és alaposabban ismerni problé- matlkájukat és a CSISZ szervei keretén belül megoldani a feladatok biztosítását, anélkül hogy elkerülnék az iskolákon a választott CSISZ szerveket; — a járási, városi, kerületi vezetőségek mel­lett iskolai bizottságokat alapítani és a közép­iskolákban á CSISZ tevékenysége színvonalának emelésében jelentős tényezőkké tenni őket. A CSKP KB leveléről szőlő országos vita, amely jélenleg folyik, a tanulókat Is arra ser­kenti, hogy a saját módjukon hozzájáruljanak hazánkban a szocializmus felépítésének betető­zéséhez. A CSISZ SZKB elvárja, hogy a Szakiskolákon a CSISZ funkcionáriusai és tagjai arra használ­ják fel ezt a valóságot, hogy fellendítsék az iskolai szervek működését, megszilárdítsák az iskolákban a CSISZ-t, eltávolítsák a hiányokat, amelyek a középiskolákban hátráltatják a CSISZ sikeres munkáját. A CSISZ tagok az iskolákban ezzel járulnak hozzá a legjobban a párt és dol­gozó népünk azon igyekezetéhez, hogy kiépítik a szocialista tá-sadalmat. ,

Next

/
Thumbnails
Contents