Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-12-10 / 50. szám
Elkészült az 1958-as esztendő Három ízben viseltek Hadjáratot az angol, francia, amerikai, imperialisták Szovjet — Oroszország ellen, amelyek „antant hadjáratok“ név alatt ismeretesek. 1918-ban a Távol- Keleten a japán rablók — Angliára, Franciaországra és az USA-ra támaszkodva elfoglalták Vladivosztokot, a Tenger- ^melléket és Észak Szahalint és négy éven keresztül hihetetlen garázdálkodást vittek véghez. Kirabolták a szovjet Távol- Keletet, elhurcolták a gépeket, élelmiszereket, nyersanyagokat; gözmozdonyok. kazánjaiban, égették el, vízbe fojtották a szovjet embereket. Az angol imperialisták elfoglalták Ar- hangelszket és Murmanszkot, megszállták Bakut és-Túrkesz- tán néhány kerületét. A francia imperialisták csapatokat szállítót tak partra a Fekete tenger partvidéken, elfoglalták Ogyesz- szét és Szevasztopolt. Az első antant hadjáratot' 1919 tavaszán Szervezték meg Kolcsak cári admirálissal az élén Szibéria felől. A másodi-- kat ,1919 nyarán Djenyikin vezetésével a doni medencében, míg a harmadikat 1920-ban a Pilsudszki vezette úri Lengyel- ország erőivel, valmint a Krímbe befészkelt Vrangel parancsnoksága alatt álló fehérgárdista bandákkal. A fiatal Szovjet Köztársaság hősiesen védekezett kegyetlen ellenségei ellen, akik a fegyverek erejével és az éhség csontkezével akarták minden oldaláról jőve megfojtani. A harcok tüzében nőtt és erősödött meg a Vörös Hadsereg, arról, hegy hová vezet a fehérek győzelme — közeledni, kezdett a szovjet hatalomhoz. „Katonai politikai megbízottak nélkül — mondta Lenin — nem lenne Vörös Hadseregünk“. Az imperialisták rablóhadjáMindent Pétervár védelméért! Plakát 1918-ból amiben óriási .szerepet játszottak az ezeknél működő kommunista politikai megbízottak, valamint az, hogy a középparasztság — amely saját tapasztalatából győződött meg ratainak szervezője a szovjet állam ellen Churchill volt, aki 1919 nyarán azzal kérkedett, hogy új esztendőre meglesz a győzelem. A 14 állam között, amelyeknek hadjáratát Szovjet„Levitézlett vitézek“. Megvert fehér generálisok egykorú karikatúrában. Megsemmisíteni az ellenséget Jelképes plakát a polgárháború idejéből Oroszország ellen Churchill bejelentette, Anglia, USA, Franciaország, Olaszország és Japán csapatain kívül a Szovjet- Oroszországgál határos burz.soá államok; Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország és más országok hadseregei voltak értendők. „Mindent a frontnak!“ szólt Lenin felhívása, aki alighogy felgyógyult sebesüléséből, gyakran látogatta a gyárakat, üzemeket és személyesen kisérte figyelemmel a legfontosabb katonai és élelmiszer-szállítmányokat és azok minél- gyorsabb elszállítására törekedett. Lenin, a zseniális sztratéga és katonai szervező, biztos kézzel vezette a szovjet 'államot a polgárháború zivatarai és fer- getegei között az ellenség feletti teljes, győzelem felé. Ö volt a Vörös Hadsereg legfontosabb győzelmeinek (Caricün- ben, Permben, Pétervár alatt és Moszkvánál) közvetlen lelke és megszervezője. Az úri Lengyelország csapatainak Varsóig és Lvovig való visszavetése és Vrangelék Krímben történt teljes összeomlása után nagyjában végétért az intervenció és a polgár- háború időszaka. Végérvényesen azonban csak 1922-ben, a szovjet hatalom 5 éves fennállásának évfordulóján tisztult meg a szovjet föld aZ intervenciósoktól, amikor a Távol- Keletről is kikergették a japán bitorlókat. Nap mind nap hatalmas ládákkal megrakott autó hagyja el az < egyik eperjesi — semmiképpen sem feltűnő — üzem kapuját, és az állomás felé tart. Az állomáson a ládákat vagonokba rakják és szerteszét küldik az egész országba. Ha betekintenénk a ládákba, rájönnénk, hogy naptárakat tartalmaznak, amelyeket az eperjesi Dukla nyomdában készítenek. Ez az üzem a maga nemében egyedüli Szlovákiában. Csak negyvenkét férfi és nó dolgozik a naptárok készítésében és nem százasokra vagy ezresekre, hanem milliókra rúg az itt készített naptárak száma. El sem tudjuk képzelni, hogy hányféle naptár készül itt, az ici-pici naptároktól kezdve n fényűzően kiállított búrnaptárokig, amelyek határidő naplóval és telefon- jegyzékkel vannak ellátva. ,4z eperjesiek az idén nagyon siettek a naptárakkal. Mindig felettük lebeg az a veszély, hogy „úsznak", pedig már hatodik éve látják el naptárral az országot és eddig még sose „úsztak“. Karácsony előtt mindig pontösan megjelentek a- piacon. Jelen sorok olvasásánál az eperjesiek már túltettek a gondokon, és Szlovákia üzleteiben, valamint cseh és morvavidéken, mindenütt ahol szlovákok élnek több mint, l mil- lió 300.000 különböző kivitelezésű naptar. különböző árban vár a vásárlókra. Nem mondhatjuk el azonban, hogy a naptárüzemben csend uralkodik. Ez az érdekes üzem mip.dig egy évvel elvire, dolgozik, és most már az 1959-ik év naptárának gyártását készítik elő. Amikor mi majd felnyitjuk a friss ragasztékszagú naptárt, az eperjesi naptárkészítő iizsm már újból teljes gőzzel dolgozik. Egy félév múlva már nyomtatni fogják az új naptárakat, összeállítják a patent ceruzákat, amelyeket a naptárhoz mellékelnek: Megtervezik' az' ízléses fedölapo ■ kát, festik, ragasztják, arannyal díszítik a szebbnél szebb naptárakat. Es az új naptárakat már július 15-én szállítják.. November 15-ig kiürülnek a raktárak és karácsony után már előkészítik a további, termelést. Mi akkor majd újból naptárt vásárolunk és bejegyezzük kedveseink, feleségünk, gyermekeink, szüléink és anyósunk kivételével minden rokonunk születés és névnapját. És Eperjesen akkor már az 1960-as év naptárán dolgoznak. M. S. A jubiláló mester A Jellem kialakulása a családban C zilárd jellemű fiatalokat ne*-7 vélni nem könnyű dolog márcsak azért is, mert olyan jellemvonású fiatalokat akarunk nevelni, amilyenekre a szocialista társadalmi rendszerben van szükségünk. A szocialista ember jellemvonásainak csiszolása közben nem szorítkozhatunk csak példaképekre, mert a felnőttek a nevelők sokszor még maguk sem rendelkeznek ilyen jellemvonásokkal. Sok jellemvonás létezik. A szakemberek néhány százra sőt néhány ezerre becsülik a jellemvonások számát. Amikor az ember jelleméről beszélünk nem gondolunk az összes tulajdonságaira, hanem csak azokra, amelyek a saját személyéhez az emberekhez, a .munkához és a társadalomhoz való beállítottságát. jellemzi. Az ember az életében különböző jellemtulajdonságokat mutat fel. Jellemvonásnak azt a tulajdonságot nevezzük, amely kihatással van az ember viselkedésére, úgyhogy pontosan előre megmondhatjuk, hogy az illető bizonyos körülmények között milyen viselkedést tanúsítaná. A jellemvonások már a kis gyermeknél is megmutatkoznak. A nevelőnek tisztában kell len-, ni a gyermek jellemvonásaival, és 3 feladatokat eszerint kell kitűzni. Más feladattal kell megbízni a bátor gyermeket, a szorgalmas és az áldozatkész gyereket. A nevelők sokszor negatív jellemvonásokkal is találkoznak. Például megfigyelik, hogy a gyermek félénk, nincs kitartása, önző. A szülök néha nehezen tudják megmagyarázni, Hogy gyermekeik „hol szedték fel ezeket a tulajdonságokat.“ Sok szülő rhegelégszik ' azzal a megállapítással, hogy a gyermek a kérdéses tulajdonságot az apjától, a nagynéniétől, vagy a nagyapjától örökölte és ezért ■ezen már nem lehet változtatni. \ gyermeknek, amikor meg- , születik még» nincs jelleme, mert a jellem csak idővel alakul ki. Az ember lelki tevékenysége főleg a nagyagykéreg tevékenységétől függ. A nagyagy JL4 —16 milliárd idegsejtből áll. Ezeket a sejteket idegszáíak kötik össze. Egyes idegszálak már a gyermek születésénél megvannak, a többi csak az idők folyamán fejlődik. v Mivel látjuk, hogy a testvérek ha teljesen egyforma nevelésben is részesülnek, mégis különbözőek, arra a következtetésre jutunk, hogy az^agykéreg- ben az egyes idegszálak már a születésnél léteznek. A gyermekek egy bizonyos idegrendszert hoznak magukkal. Ezért vannak nyugodtabb, lassabban vagy gyorsabban gondolkozó gyermekek. A nevelés természetesen ezen a téren is sokat változtathat. A jó nevelők mindig tudják, hogy a . gyermeknél milyen mértéket használjanak. A leglényegesebb az olyan tulajdonságok nevelése, amelyek minden ember szempontjából fontosak, így például a becsületesség, a szorgalom, a szerénység — ezek olyan tulajdonságok, amelyeket a nevelés áltaj fejleszthetünk és csiszolhatunk. A jellemvonások kialakulására igen komoly kihatással vannak a társadalmi viszonyok, a család élete, az iskola, az üzem és a társadalom. A különböző társadalmi osztályhoz és társadalmi rendszerben élő emberek különböző jellemvonásokat mutatnak fel. Az életmód és a munka bizonyos .jellemvonásokat fejleszt ki a földművesnél, más jellemvonások csiszolódnak ki a munkásnál, vagy a kereskedőnél. A jellem kialakulására természetesen nagy kihatással van a környezet, amelyben a gyermek él, a szülők, a tanítók és a barátok. IVT indennek ami a természst- ■*” ben és a társadalomban lejátszódik, megvan a maga oka és a maga törvényszerűsége. Az egyforma feltételek egyforma tulajdonságokat, a változott feltételek, megváltozott tulajdonságokat hoznak felszínre. A jellem kialakulására hatást gyakorolhatnak az új körülmények, amelybe a gyermek kerül, így például változott gazdasági feltételek (más hatást vált ki a nyomor, mint a, jólét), a családi nevelésben beállt változások (az anya helyét a nagymama tölti be), az új tanító, új munkahely és új kötelességek. A szülők szempontjából a legfontosabb kérdés: hogy érhetik el, hogy gyermekeikben helyes jellemvonások alakuljanak ki. Amint már megmagyaráztuk fiziológiai szempontból a jellem tulajdonképpen az agyunk idegkapcsolásától függ. Az ideiglenes kapcsolások a gyakori ismétléssel megerősödnek. A jellemvonások kialakulásánál a legfontosabb a következetesség. A gyermekekkel szembeni igényeinkkel mindig következete- sen kell fellépni. És ezzel már meg is érkeztünk ahhoz a hibához, amelyet a szülők és tanítók a leggyakrabban követnék el. Ha egyszer valamit ' szigorúan megkövetelünk, akkor másodszor már ne nézzünk el felette. A gyermekek különben nem szokják meg a rendszeres tevékenységet, és nem vesznek fel szokásokat, amelyek aztán a vérükbe mennek át. Ha a szülők következetesek és megkívánják, hogy a gyermekek bizonyos helyzetekben hogyan viselkedjenek, akkor elősegítik a szilárd jellemvonások kialakulását. A szülők példája óriási kihatással van a gyermekekre, fezei magyarázzuk meg, hogy a gyermekek bizonyos tulajdonságokat átvesznek a szülőktől. A gyérmekek nem öröklik azt, hogy rendesek vagy rendetlenek, ezeket a tulajdonságokat csak a környezettel veszik át. A gyermekek jellemére nagy kihatással van az is, hogy rhi- iyen házaséletet élnek a szülők, hogy bánnak a gyermekkel, milyen az egyetértés a tanítók és szülök között. Ebben a tekintetben is sok hibát követünk el. A gyermek jellemére rossz hatást gyakorol, ha mást akar az ap^ és mást az anya. A gyermek jellemének kialakulása szempontjából nagyon sokat jelent a rendezett családi élet, a békés együttélés. Dr. F. SMRÉKA December 16-án ünnepli Kodály Zoltán, a magyar zenevilág legnagyobb élő alakja 75. születésnapját. E napon nemcsak hazájában, hanem az egész világon megemlékeznek a nagy tiszteletnek és szeretetnek örvendő művészről. Mi is csatlakozunk a jubileum megünnepléséhez, annál is inkább, mivel Kodály Zoltán fiatalságának tizenöt évét Szlovákia területén töltötte és később is gyakran látogatott el ide, hogy népdalgyűjteményeihez anyagot találjon. Alig volt hat éves, amikor szülei Galántára költöztek. Atyja vasutas volt. így Galántahoz fűződnek első csínjei, furfang- jai, mert bár a kis Zoltán csendes természetű fiú volt, csatan- golásokban és fészekrakásokban néha ö is résztvett. Ha játszóA törvény nevében... A nyugatnémet tanítók továbbra is verjék a tanulókat — még, hu a verés következtében a gyerekek meg is halnak. , Szóval tvár idáig jutottak. A Német Szövetségi Köztársaságban a tanítók verhetik a növendékeket. A verés ott már szokásset vált, és a ,,szokás joga“, amint azt a bonni legfelső Bíróság határozata kimondja — érvénybe lép. Valóban szabadelvű határozatról van szó: mindenki any- nyit verjen, amennyi csak belefér! A nyugatnémet tanulók bizonyára üdvrivalgással fogadják a „régi arany idők“ visszatértét. Az egyes szövetségi mirlisz- tériumoknak kevesebb munkájuk lesz, mert nem lesznek már kénytelenek a verésre vonatkozólag ünös-untaimul újabb határozatokat hozni. Hogyan lehetséges, hogy ilyen embertelen reakciós határozatot hoznak? Hesgenben nemrég egy hitoktató tanítás közben olyan brutálisan verte el egyik tanítványát, hogy az sérüléseibe belehalt. A darmstadti bíróság a hitok'tatót felmentette „mivel nem lépte át jogait“. Embertelenebb ítéletet már nem is hozhattak. A tanulókat halálra lehet verni, mert „a tanítók megszokták már a verést'. Mi mindent szabad a Német Szövetségi Köztársaságban megtenni, mi minden vált már ott szokássá? Tanító úr, ezt a kitüntetést fogadja a tegnapi jó elnáspángolásért... társait nem is hazudtolja meg, de valamiben eltér a többitöl. Nagyon szereti a zenét. Gyakori vendég Mihókéknál, a híres ga- lántai cigányprímáséknál, kinek gyerekei iskolatársai. Zoltán kezdeményezésére megalakítják a három-négy tagú zenekart. Ez volt az első zenekara. ' A negyedik elemista Kodály követi atyját Nagyszombatba, ahol az állomásfőnök lett. A sokkal városiasabb, magasabb kultúrával és gazdagabb múlttal rendelkező városban tölti életének további nyolc évét. Az itteni főgimnáziumban jár iskolába. A ióhírű gimnázium lehetőséget nyújt számára, hogy mutatkozó, kezdő tehetsége érvényesüljön, így a gimnáziumi zenekar a helyi tűzoltózenekari fúvósaival együtt bemutatja a negyedikes Kodály D-moll nyitányát. Neve nemcsak a városkában, hanem a környéken is ismertté válik, sőt a pozsonyi ismert napilap a „Grenzbote“ is nagyon elismerőleg ír a gimnazista szerzőről. Érettségi után Pestre ment, beiratkozott a bölcsészeire, ahol doktorátust szerzett. Távozásával nem szakadt meg a fonal, amit tizenöt év szőtt. Mert 1905 augusztusában yisz- szatér, hogy falura menjen és fellelje az eredeti magyar zenét. Az első útját így mondta el: „Hátizsákkal a vállamon, bottal a kezemben és 50 koronával a zsebemben indultam el a Csallóközbe. Itt bolyongtam, embereket fogtam meg utcán, hívtam 'énekelni a korcsmába és hallgattam az aratólányok dalát. Legfárasztóbbak voltak a füstös korcsmái szeánszok éjszakánként“. A hatás nem maradt eL mert például Nádszegről így u“: „Ma Nádszegen vagyok. Nem hittem, hogy ilyen gyönyörű a Csallóköz... Azt hiszem, ez szebb, mint Párizs ...“ Amint kutatásaiból és népdal gyűjteményeiből is látható az itt élő magyarok népdalai különösen érdekelték. Mi csak büszkeséggel vesszük tudomásul, és amikor az egész világ elismerését fejezi ki a szlovákiai ifjúság a legnagyobb szeretettel csatlakozik a mindig . haladó gondolkozású és népét rajongásig szerető nagy zeneszerző jubilánsához. NEMRAVA J.
