Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-12-03 / 49. szám

Még a szólás­mondás is azt tartja, hogy hí­res mint a prá­gai sonka, ha valakiről jót akar mondani, s Régi hagyomá- ; nyos módon ké­szül már ez a | híres prágai hentesárú és ma már üzemsze­rűen foglalkoz­nak vele. A Zvonárka hús­üzemben készí­tik megfelelő gé­pekkel és nagy szakértelemmel. Innen aztán úgyszólván a világ minden ré­szébe eljut a jó falat. Éppen úgy megtaláljuk az itt készült hen­tesárut Olaszor­szágban, mint Távol- és Kö­zép - Keleten. Javítsuk a CSISZ iskolai szervezeteinek munkáját Füleken a CSISZ Vili. járási konfe­renciáját tartották meg a közelmúlt­ban. Minden alapszervezet küldötte megjelent a konferencián és még több vendég, valamint a tömegszervezetek küldöttei is. . A CSISZ járási titkárának munka- beszámolója domborította ki legjob­ban a járásban levő alapszervezetek ténykedéseit, amit az elmúlt évben végeztek. Konkrét számadatokkal és összehasonlító adatokkal bizonyította be. hogy mennyivel jobb volt a fiata­lok tevékenysége, mint az előző évek­ben. Hiba volt a beszámolóban az, hogy mégis több fontos kérdés felett elsiklott és csak az elmúlt év ered­ményeit dicsérte, hibáit bírálta, de a jövő évi feladatokat nem részletezte és igen szűkre szabta e téren monda­nivalóját. Vannak olyan alapszerveze­tek a járásban, amelyek sokkal jobban is dolgozhatnának és ezeket sem bí­rálta, pedig ez fontos lett volna, mert jobb munkára ösztönözte volna ez őket. A beszámoló utáni vita igen élénk volt. Sok volt a felszólaló, ebből lát­szik, hogy a küldöttek alapjában véve akarták megoldani a felmerülő prob­lémákat. Csincsura József felszólalá­sában rámutatott arra. hogy a járási vezetőség tagjai és a járási titkárok sokkal nagyobb kapcsolatot is tart­hatnának a fiatalokkal. A járási tit­kárság sokszor körleveleket küld az alapszervezeteknek, ahelvett, hogy kimennének a falvakba és elbeszélget­nének a fiatalokkal, segítenék őket a szervezeti élet fellendítésében. A Csemadok járási vezetőségének küldötte, aki tagja volt a CSISZ járási vezetőségének is, szintén a járási tit­károk rossz munkamódszerével és a járási vezetőség hiányos munkájával foglalkozott. •Sajnálatos esemény, hogy a sejtó- terjesztés nem jött lényegesen szóba a konferencián. A beszámoló sem fog­lalkozott vele kimerítően és a vitában is elkerülte ez a tárgy a figyelmet. Pedig a füleki járásban nagyon fontos kérdés ez, mert a sajtóterjesztéssel foglalkozik legkevesebbet a CSISZ já­rási vezetősége. Ez az oka annak, hogy az ifjúsági sajtót sokkal többen olvashatnák a járásban. A vitában egy lány, aki szlovákul beszélt, méltatta az Oi If júságot és az ebben a lapban megjelenő egyes írásokat is. A ma­gyar küldöttek nem törődtek annyit a magyar nyelven megjelenő Oj Ifjú­sággal, mint ez a szlovák lány. Az újonnan megválasztott járási vezető­ségnek bizony a sajtóterjesztéssel sokkal többet kell foglalkozni, mint a régi járási vezetőség foglalkozott. FERENCZ BÉLA Sok kicsi sokra megy Az év végén jó gazda módjára csi­nálják az üzemek a zárszámadásokat. Kiderül mennyi a megtakarítás, mi­lyen szakaszon van ráfizetés, a mérleg mindig mutat valamit. Kiderül az is, hogy az ifjúság millióiért mozgalom mennyire járult hozzá egy-egy üzem költségeinek megtakarításához. Azt tudjuk, hogy igen szép eredmé­nyek vannak és az ifjúság millióiért mozgalom nem éppen régi keletű. A szép eredmények számban kifejez­ve az utóbbi időben megközelítően húsz millió koronát értek, jobban- mondva ennyit takarítottak meg a fia­talok a mozgalom által a nemzetgaz­daságnak. Most pedig újra felfelé fordult a kerék. A legutóbbi kiértékelések sze­rint, amit a CSISZ kerületi vezetősé­gei végeztek az üzemi évvégi elszá­molások alapján 24,577.567.- koronát takarítottak meg a fiatalok. Persze ehhez hozzájárul még az is, ami ap­róbb megtakarításokból áll és pénzben nehezen lehet kifejezni. Eszerint te­hát az említett összeg még többre rúg ki. A besztercebányai kerület fia­taljai vezetnek a milliós mozgalom­ban elért megtakarításnál 11,409.104.- koronával. Emellett még kötelezték magukat, hogy 6 millió koronát taka­A CSISZ iskolai szervezeteinek fel­adata, hogy segítsék az iskolákban az oktatást és a nevelést. Sajnos a CSISZ iskolai szervezetünk működésének ki­értékelésénél arra a megállapításra jutottunk, hogy az iskolai szervezetek tevékenységét formalizmus hatja át, úgyhogy nem jelentenek nagy hasznot az iskolák számára. Sok iskolai szervezet abban véli lát­ni a tevékenységét, hogy végtelen hosszú gyűléseket tartanak és a taní­tók néha előadásokat tartanak a CSISZ taaok számára. Komoly problémát okoznak a tagsági qyűlések, mert a fiatalok ritkán látogatják őket és többnyire csak határozatokat fogad­nak él. Az iskolai szervezetek vezető­ségei rosszuj, vaqy egyáltalán nem készítik elő a gyűléseket, ezért aztán a tagok nem járnak szívesen a gyűlé­sekre és fegyelmezetlenek. Sok tanuló nem értékeli a CSISZ is­kolai szervezetet. a fiatalok el vannak kényeztetve, mindent készen kapnak, gondtalan az életük, internátust, isko­lai menzát, és magas ösztöndíjakat kapnak. • Jelen voltunk például az ipolysági 11 éves középiskola és a lisói (ipoly­sági járás) falusi szervezetének gyű­lésén. Bevalljuk a qvűlés nagyon unal­mas volt. Csak kevesen vettek részt, a helyiség nem is volt feldíszítve. A lisói falusi szervezetben más volt a helvzet, az évzáró taggyűlésen mind kék ingben jelentek meg és valóban ünnepi hangulat hatotta át a fiatalo­kat. A hibát ott is kereshetjük, hogy a szervezetbe való belépést formális ügynek tekintik. A diákok többsége úgy gondolkodik, hogy „ha tanulni akarunk, akkor feltétlenül be kell lép­ni a CSISZ-be“. így aztán gyakran olyan esetek is előfordulnak, hogy a fiatalok a tagfelvételnél nincsenek is jelen. így történt Ipolyságán is a 11 éves középiskolában, ahol a tanu­lók gépiesen felemelték a kezüket és ezzel már eleget is tettek a jelentke­zésnek. Az új taqok természetesen ilyen gépiesen végzik majd a felada­taikat is. Iskoláinkban az 1948-as év után az ifjúsági szervezetek élénk tevékeny­séget fejtettek ki. A diákok végigjár­ták a falukat és ifjúsági szervezeteket alapítottak. Tanulmánvaik elvégzése mellett arra is időt szenteltek, hogy ének- és táncegyütteseket tanítsanak be. Örömmel viselték a kék inget, fa­liújságokat szerkesztettek és mindig szép számban jelentek meg a gyűlése­ken is. Természetesen nem mondhat­juk azt, hogy mindent helyesen tettek. A lényeg azonban az, hogy az akkori munkamódszereket még a mai körül­mények között is fel lehet használni. Az iskolai szervezeteknek nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a kultúr- vala­mint a politikai és nevelőmunkának. A tornaijai 11 éves középiskola há­rom évvel ezelőtt a Szlovák költészet Az ifjúság nevelése mindannyiunk ügye rítanak meg a közeljövőben a nép számára. A leggyengébben Szlovákia keleti részén bontakozott ki az ifjú­ság millióiért mozgalom. Igen kevés eredménnyel dicsekedhet a kassai ke­rület. A kassai kerület 300 üzemi szervezete közül 25 kapcsolódott csak be a milliós mozgalomba. A CSISZ kassai kerületi titkárságának, vala­mint a kassai kerületben lévő járási vezetőségeknek komolyan kell erről gondolkozni és a legrövidebb időn be­lül orvosolni ezt a bajt. Minden lehe­tőséget ragadjanak meg, hogy a kas­sai kerület fiataljai is részt vegyenek a milliós mozgalomban. A nyitrai kerületben i* dics éré tre- méltó eredményeket értek el a meg­takarításban a fiatalok. Kötelezték magukat, hogy az év végéig tíz millió koronát takarítanak meg, és a válla­lásukat eddig több mint hatvan szá­zalékra teljesítették. Érdemes tehát bekapcsolódni min­den fiatalnak az ifjúsáa millióiért mozgalomba, látjuk, hogy milyen nagy- összegeket jelent ez népgazdaságunk­nak. A sok kicsi sokra megy és min­den CSISZ tao ha kis eredménnyel is járulhat a mozgalomhoz, a végén mégis nagy számok ugranak elő. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak konferenciája sokat foglalkozott ifjúságunk nevelésének kérdésével is. Annak ellenére, hogy azóta már sok minden változott, mert az ifjúság ne­velésének kérdésével nagy mértékben foglalkozik nevelő dolgozóink mellett egész nyilvánosságunk is, nem sike­rült a nevelésben mutatkozó hiányo­kat megszüntetni. Erre fiqyelmeztet a CSKP KB júniusi ülése. Helyesen mondja a Központi Bizottság levele, hogy nem lehetünk megelégedve az ifjúság nevelésére fordított munkával. Pártunk tagjainak és egész közéle­tünknek a pártunk Központi Bizottsá­gának levelére kapcsolatos vitában meg kell beszélni, miben mutatkoznak meg és hol gyökereznek a tanuló ifjú­ság és a dolgozó ifjúság nevelési munkájában mutatkozó hiányok. A nevelő munka egyik fő hiányát az ifjúság családi, iskolai, valamint a munkahelyeken való nevelésében ab­ban látjuk, hogy az ifjúságnak nincs eléggé megmutatva, hogy szüleinek milyen áldozatot kellett hozniok, a fiatalság mai gondtalan életéért. Ifjú emberek, akik saját bőrükön nem érezték a kapitalista elnyomást, « nyomorúságot és éhezést, azt hiszik, hogy szüleik olyan gondtalanul éltek mint ők ma. A másik fontos probléma, hogy az ifjúság igen jól ismeri jogait, de elfelejti, hogy társadalmunkkal szemben kötelességei is vannak. Az ifjúság nagy része megszokta, hogy sokat kívánjon az államtól, de azt ke­véssel viszonozza. Ezeket a problémá­kat csak úgy lehet megoldani — mint. azt a CSKP KB level» említi — ha az ifjúság nevelése tényleg valamennyi­ünk ügye lesz. Gyakori eset. hogy az iskolai nevelés ellentétbe kerül a szü­lői neveléssel. Nemcsak a munkahe­lyeken. hanem a szülőknek is segíteni kell, hogy a szocialista ember nemes tulajdonságai — szerénység, tisztes­ség. munkaszeretet stb. — a dolgozó ifjúságban kifejlődjék. Gyakori eset, hogy az általunk előhívott szülő a gyereket megszidja, de odahaza igazat ad neki. Ekként a szülők maguk ta­nítják hamisságra és tiszteletlenségre a gvereket. Az iskolák és az üzemi dolgozók igyekezete hiábavaló, ha ae ifjúság ne­velésében maguk a szülők nem fognak közreműködni. A tapasztalatok bizo­nyítják, hogy ott, ahol jó a szülői ne­velés. az iskolák és a munkahelyek munkája lényegesen könnyebb. A dolgozó ifjúság nevelésében fon­tos szerepet játszik az idősebb elvtárs példája, különösen a mesteré. Ebben az értelemben igen fontos a CSKP Központi Bizottságának határozata, hogy a dolgozó ifjúság nevelésének az üzemben, a munkahelyen kell tör­ténnie. A mi üzemi tanonciskoláinkban a jövő szakképzett munkásnők neve­lésébe bevontuk az idősebb elvtársa­kat is. A tanoncok nevelése az üzem- vezetőségnek, az üzemi pártszerve­zeteknek. a szakszervezeti üzemi bi­zottságnak és a CSISZ üzemi szerve­zetének is feladata. .A munkahelyeken a mi tanulóink nevelésével a legjobb munkásnők, párttagok éí mesterek közvetlenül foglalkoznak. Az iskolában némely elméleti tárgyat az üzem'-jnun- kásai és mérnökei tanítanak. Ezek az elvtársak természetesen az illető tan­tárgyra vonatkozó előírások szerint, de ami a legfontosabb, a saját élet- és munkatapasztalatuk alapján taní­tanak. Az idősebb elvtársak, különö­sen a mesterek nemcsak szakszem­pontból, d« más tekintetben is kell, hogv szem előtt tartsák a tanuló ifjú­ságot. Szükséaes, hogv a munkahelye­ken gondos tanácsadói, felügyelői és példaadói legyenek a dolgozó ifjúság­nak. Szükséges, hogy a szocializmus épí­tésének győzelmes betetőzéséért folytatott harcunkban az új szocialis­ta ember nevelésére irányuló igyeke­zetünket többszörösn növeljük. GIZELA SLABEYOVÄ, a bratislavai „Nemzetközi Nőnap üzem“ üzemi tanonc­iskolájának igazgatója. (Megjelent a Pravdában.) címen kultúrestet rendeztek. Az elő­készületek mozgósították az egésr szervezetet. Az ipolvsági 11 éves kö­zépiskolában iól működött az énekkar. A fiatalok büszkék voltak rá, hogv az Ifjúsági Alkotőversenven is derekasan megálltak a helvüket. Egyes iskolák­ban a CSISZ szervezetek havonta vagy negyedévenként kultúrdélutánokat rendeztek. A fiatalok avakran saját verseiket adták elő. énekeltek, táncol­tak és a műsor után szórakoztak. Az iskolai szervezetek nem viszik át a tevékenységet az osztályszerveze- tekre. Az osztálvgvűléseken alaposan ki lehet értékelni a tanulók előmene­telét és viselkedését. A tanulóknak azonban el kell ismerni, hogv a CSISZ szervezet foglalkozik az előmenete­lükkel. A 11 éves iskolák tanulói még tapasztalatlanok és nem ismerik a szervezeti munkát. Szükség van a tanítók segítségére is. Az iskolában feltétlenül ki kell küszöbölni, hogv az ifjúsági szövetség akcióira annvira korlátozzák az időt. Az iskolsiqazga- tők a tanrendben rendszerint csak egy órát osztanak be a CSISZ iskolai szer­vezetek számára. Ezek után a munkát is óraszámra mérik. Az iskolákban helytelenül tervezik be a CSISZ szervek munkáiét. Helyén­való volna, ha az iskola igazgatója az iskolai tanterv mellé hozzáfűzné a CSISZ iskolai szervezetének tervét is. Sok iskolában azonban azt teszik, hogy a CSISZ iskolai szervezetének tervét a tantestület tanácskozásán dolgozzák ki és nem is terjesztik a tagság elé. Ezzel a CSISZ tagokat megfosszák a kezdeményezéstől és már kész dolog elé állítják. A tanítók azzal segíthetnének, ha eljárnának a CSISZ gyűlésekre, részt- vennének a vitában és esetleg vállal­nák az egves körök vezetését. Az iskolai szervezet tevékenységét azzal is élénkebbé tehetik, ha beszél­getéseket rendeznének arról, hogy a múltban miképpen tanultak a diá­kok. Érdekes lenne az is, ha idősebb elvtársakat hívnának meg és azok be­szélnének diákéveikről. Arról is hasznos volna beszélni, hogy miképpen működött a múltban a CSISZ szervezet. Sok lehetőség van rá. hogy elmélyítsük az iskolai CSISZ szervezet tevékenységét, csak hozzá kell látni. E. K. Tanulnak a csákányiak Tavaly télen a csákányi lakosság óhajára matematikai tanfolyamot ren-i deztünk a Csemadok helyi csoportján nak keretében. A tanfolyam tizenö® hallgatóval indútt, de az első óráit után a hallgatók száma huszonegyre emelkedett. Ebből is láthatjuk, hogy a lakosság között a tanfolyam iránti nagy volt az érdeklődés. A hallgatón ság soraiban résztvettek a helyi nemn zeti bizottság tagjai,, munkások és szövetkezeti .tagok, középkorúak és fiatalok egyaránt. A tanfolyam célja az volt, hogy a hallgatóság az aritme-* tikai és geometriai tudását felfrissítn se, illetve az elfelejtett és ma feltét» lenül szükséaes számításokat újból megtanulja. A tanfolyam öt hónapig tartott és szépen működött. A tanfolyam sikeres menetét az is biztosította, hogy nem szégyelték bevallani azt. ha valamit nem tudtak a hallgatók, A lakossáo és a tavalyi hallgatóság óhaját figyelembevéve a matematikai tanfolyam az idén is megindult Csá­kány községben. JANKOVICH ANTAL. a tanfolyam vezetője. / Kedves fiatal barátom! Ám viselkedésed után nem igen ér­demied meg ezt a szép megszólítást. De én még ezek után is megadom ne­ked. Megadom, mert úgg érzem, hogy sok millió nagvrabecsiilt társaidat sér­teném meg, ka nem adnám neked a kellő '.megszólítást. És nem utolsó sorban azért is, mert hála a szocialista nevelési rendszerünknek, elenyésző cse­kély azok száma, akik tehozzád hason­lóan viselkednek, tisztességben meg­öregedett embertársaikkal szemben. No meg azért is, mert én annyira szere­tem ifjúságunkat, hogy egy ilyen vi­selkedésű társuk miatt mint te vagy, nem tudok általánosítani. A mi ifjúságunk egy virágos kert, amelynek a palántáit nekünk időseb­beknek kell ápolnunk. Ez szent köte­lességünk! A kötelességünknek mi ele­get is teszünk még akkor is, ha elvétve találkozunk is olyan egyénekkel mint te vagy, ifjú barátom. Igen, tehozzád szólok, aki november 14-én délután 2 órakor velem utaztál Királyhelmecről autóbuszon az állo­másra. Emlékezz vissza, mikor te meg­álltál a kocsi közepén és senkit nem engedtél hátramenni, holott a kocsi hátsó részében még 10 — 12 utas ké­nyelmesen elférhetett volna. Emiatt egy 60 év körüli ember csak nehezen tudott felállani a bejárati lépcső egyik fokára és két csomaggal a kezében, féllábon állva volt kénytelen megtenni az utat a legközelebbi megállóig. Az egyik megállónál újabb utasok szálltak fel és három idős ember is kért, hogy engedd őket hátrább, de te a szemükbe nevettél. A tolakodásban ami miattad történt az egyik ember csomagja ki­lyukadt és a liszt ió része a kocsi pad- 'ójára ömlött. Pedig nincs kizárva ba rútom, hogy talán veled egyidős fiának vagy unokájának vitte a kenyérnekva- lót. És te ezt mód felett élvezted, ami­nek azzal adtál kifejezést, hogy állan­dóan kacagtál, gúnyosan mosolyogtál. Ezt betetézted azzal, hogy amikor a kocsi megállóit, nyeglén az idős em­ber elé álltái, aki valósággal verejté­kezett és ráordítottál, hogy: no öreg, hát miért nem száll le, itt a megálló, hisz az előbb igen sietett. Kedves barátom, nem hiszem el, hogy ilyen viselkedésre szüleid avagy tanáraid tanítottak volna. így arra a meggyőződésre jutottam, hogy ezt a szabályt te állítottad saját hasznodra, mulatságodra. Abban a reményben bú­csúzom tőled, hogy ezután jobban jo­god tisztelni idősebb korosztálybeli embertársaidat, akik oly sokat szen­vedtek azért, hogy te gondtalanul ké- nezhesd magád és emberi módon él - •essél. PRIBOJSZKÍ ERZSÉBET Perbenyik. SjH* A szövetkezetekben és az állami gazdaságokban dolgozó fiatalok és az idő­sebbek is hozzáfogtak a rét és iegelőjavítás őszi munkálataihoz. A lábi szö­vetkezeti tagok is 200 hektár rétet javítottak meg, különösen súlyt helyez­nek a műtrágyázásra. 300 kq foszfáttartalmú műtrágyát szórtak el hektá­ronként és a hatása maid meg is mutatkozik. Hogv könnyebb legyen a munka, repülőgéppel végezték. Emil Hrdlicka a pilóta és Jozef Motlák repülőgépmechanikus az agronómussal együttt a rét térképét tanulmányoz­zák, felszállás előtt. Járási konferencia Főieken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents