Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1957-12-03 / 49. szám

KOMSZOMOLBECSÜLET

A rakovnicl Stadion n. v. megkezdte egy új típusú kerékpár a Moted S-l gyártását. A kerékpárt segédmotorral szerelik fel és így lehetővé teszi a 40 km-es sebesség elérését.

Vita a párt leveléről:

Segített a bírálat

(lépésről lép ésre

Egyszer a kolhoz elnöke, Andrej Andrejovics Dolgih magához hívatta a Komszomol vezetőségét.

— Megnézhetnétek úgy közelebbről a baromfifarmot. Va- iami nincsen ott rendben. Aztán gyertek be a jövő héten és lehet közösen, könnyebben találunk megoldást.

A Komszomol vezetősége megbízta Nyinát és Valentyinát, hogy tartsanak ellenőrzést a farmon.

farm derésedő őre diiny- nyögve bocsátotta be a lányokat: — Megint bizottság, ellenőrzés? Kár az időért, a mi asszonyaink kezéből úgy szét- folyik minden, mint rostából a víz.

A lányok válasz nélkül hagy-' ták a megjegyzést, de később mégis visszaemlékeztek rá. Most először is lemérték a farmra szállított napi takarmányadagot, szétnéztek az udvaron, az ólakban, aprólékosan kikérdezgették a gondozókat: — mikor öntenek tiszta vizet, oltották-e már a tyúkokat ?

Már alkonyodott, de a lányok — a gondozók legnagyobb bosszúsága- 4 ra — még nem - készülődtek haza- : felé. Hiába ezek az asszonyok már megszokták, hogy minden bizottság — pedig már volt itt jónéhány — csak felírta a tyúkok számát, feltett egy féltucat kér - dést, majd elátkozta ezt a hatalmas sártengert, amelyből elég kimászni, és búcsút intett a farmnak.

De ezek a lányok egész nap itt botlottak a farmon.

Még ebédelni sem mentek együtt, hanem felváltva. Amikor már alkonyodott és közeledett a tg- jásösszeszedésének ideje, Natália néniből kitört a titkolt bosszúság:

— Mit bujkáltak ti az . ólakban? Nem vagyunk mi gyere- , kék, elvégzőnk mi mindent magunk. __ 1

— Ha már itt vagyunk, szí- 1

vesen segítünk — felelt Nyina • s jelentőségteljesen pillantott barátnőjére, aki megértette: ; szeretnék, ha eltűnnénk, de 1

azért sem! _ >

Összeszedték a tojást és ,

megszámlálták. Ma nyolcvan darabot tojtak a tyúkok. Az asszonyok eddig naponta 10—15 darabot küldtek be a raktárba.

— Milyen szerencse, mintha csak ti hoztátok volna'. Még sosem volt ennyi tojásunk — ■lelkendezett Natália néni, de tekintete fürkészön szegezódött Valentyina arcára.

— Tiszta kéz kell ide, nem szerencse — röppent el a gondolat a lány ajkáról.

— Mire célzol ? — toppant

elébe Mária Koszagina.

— No, no. csak nem kaptok össze semmiségért, mint a kakasok — nyújtotta karját Natália néni Mária felé. — Menjünk lányok, hiszen már söté- tedik.

Az úton Natália néni vitte a szót egész a faluig. Arról beszélt, hogy mennyi baj van azokkal a keményfejü, értelmetlen tyúkokkal, és mégis

. hol tojnak, hol nem. Az elváláskor megkérte Valentyinát:

— Egy kicsit megbírálhattok, nem bánom, de a tojásról ne szóljatok senkinek. Mi igazán

múlva beteljesült: hullottak a tyúkok, mint ősszel a falevél. A lányok megrettenve futottak a zootechnikusért és hívták magukkal az elnököt is.

— Mérgezés — állapította meg a zootechnikus, mitsem adva az őr szavára, aki váltig erősítgette, hogtf „ide idegen nem tette be a lábát.

A lányok gyorsan behajtották a tyúkokat, kitisztították az etetőket, összesöpörték az udvaron és az ólak környékén elszórt mérgezett éleséget, külön választották a már szo- morkodó tyúkokat és másnap: megállt a dögvész!

Néhány hét múlva a kolhoz közgyűlésén az asszonyok beismerték, hogy ők szórták el éjszaka a mérgezett takarmányt. Nem tudtak megbocsátani a lányoknak, s így akarták elűzni őket. A gyűlés az asz- szonyokat a kár teljes megtérítésére kötelezte, és viselkedő-' sükért bírálatot kaptok.

Az eset óta eltelt néhány hónap. Md a Micsurin-kolhoz baromfi farmja a körzet lepsoha egyet sem hoztunk haza.

JA e bizony a komszomolisták nem hallgattak. Elmondtak mindent a kolhoz elnökének. Azután közgyűlés volt. A két asszonyt elhelyezték a farmról és helyükbe a •lányokat küldték. Ezek rövid két nap alatt átvették az új gazdaságot és megkezdték a farm rendbehozását.

Ezzel talán befejeződött volna a farm-ügy, ha az asszonyokat nem f üt ötté volna any- nyira a gyűlölet. Natália néni „nyaktörés jóslása“ néhány nap

jobb farmjai közé tartozik. A lányok bevezették a rendszeres etetést, megjavították és kimeszelték az ólakat s a tyúkokat mintha csak kicserélték volna. Az utolsó három hónapban minden tyúk után 80 darab tojást vittek a raktárba.

TTa néha a kolhoz vezetőségi gének ülésein szóbakerül a baromfi farm, az elnök rendszerint így szól:

— A farmon rend van. Ott komszomolisták vannak, azokban bízhatunk.

nyáron aratás alatt, és az őszi munkák ideje alatt is. Sokszor csak azért nem áztak meg a kévék, mert ifjúsági munkacsapat létezett a szövetkezetben és éjjel hordták össze a learatott gabonát, nehogy kár érje a termést. Minden fiatal látja, érzékeli ezeket a sikereket és a jövő év márciusáig még 12 ifjúsági munkacsapatot létesítenek a járásba. Természetesen elsősorban azok a szövekezetek jönnek számításba, ahol eddig még nincs ifjúsági munkacsapat.

A szocialista munkaverseny kiszélesítése termelésünk minden szakaszán alapvetően fontos. A minőség és a mennyiség tekintetében egyaránt elősegíti termelésünket. De szocialista munkaverseny, nehezen létezik tapasztalatcsere nélkül, mert ez hozzásegíti a versenyben lévőket ahhoz, hogy a legjobban kihasználhassák tudásukat a munkában. Ezért a járási konferencia küldöttei egyöntetűen elhatározták, hogy elmélyítik a szocialista munkaversenyt az ifjúsági munkacsapatok között és a tapasztalat átadás módszerére is intézkedéseket tesznek, s A további nagyobb sikerek érdekében még 400 fiatalt nyernek meg a mezőgazdaság számára a járás területén. Főleg arról van sző, hogy ezeket a fiatalokat a szövetkezetek számára nyerik meg.

Tanúi lehettünk a közelmúltban annak, hogy a fiatalok mennyire előljártak a szövetkezetek kiszélesítésében, illetve megalakításában. Például Ki- csinden a CSISZ tagok voltak az

úttörői a szövetkezet megszervezésének. Jól tudták, hogy a közös gazdálkodás bevezetésével előbbre jut a falu, ezért vették ki derekasan a részüket a szövetkezet létesítésénél, teljes sikerrel. Hasonló eset fordult elő Kisgyarmaton, Garam- kövesden és Kéménden is, ahol a szövetkezet kiszélesítéséről, megjavításáról volt szó. A fiataloknak köszönhető, hogy ezekben a községekben szövetkezet létezik. Most pedig Kis- keszin sorakoztak fel a fiatalok a szövetkezet megalakításának érdekében. A küldöttek feladatul tűzték ki a kiskeszi fiatalok megsegítését és az üzemi szervezetek, a járásban levő hivatalok szervezetei valamint a szövetkezetekben dolgozó fiatalok segítenek a kiskeszieknek nagy tervük valóraváltásában, a szövetkezet megalakításában.

Az ifjúsági munkacsapatokban és általában a szövetkezetekben azok a fiatalok végeznek jobb munkát, akik a téli szövetkezeti iskolázásokban tanulnak. A tudás lényegesen alátámasztja a termelést, tudás nélkül nehezen megyünk valamire. Évről évre egyre több fiatal érti meg a téli mezőgazdasági iskolázások jelentőségét, és sokan részt is vesznek azon. Sajnos akadnak még olyanok, akik beiratkoznak az iskolázásra, de nem végzik el, nem járják végig. A küldöttek ezen a bajon is segítenek és az alapszervezetek vezetőségei meggyőznek minden mezőgazdaságban dolgozó fiatalt, hogy járjanak el az iskolázásokra és ellenőrzik a tanulmányi előmenetelüket. Segítik a vezetőségi tagok a fiatalokat abban, hogy sikeresen végezzék tanulmányaikat, mert az alapszervezet dicsőségére válik, ha szakképzett dolgozókat nevel. A CSISZ járási vezetősége pedig a járási mezőgazdasági ügyosztállyal együtt tudományos filmelőadásokat, szakelőadásokat rendez a tanulnivágyó fiataloknak és szakkönyvekkel is ellátja őket.

A gépállomás üzemi szervezetére is fontos feladat hárul. Bár a köbölkúti gépállomás volt az úttörője a péntekes mozgalom megteremtésének, mégis akadnak még brigádközpontok, akik nem vesznek részt ebben a mozgalomban. Jövő év tavaszáig azonban megvalósítják, hogy minden brigádközpont bekapcsolódjon a péntekes mozgalomba, mert ez nagy idő és anyagmegtakarítást jelent. A péntekes mozgalmat leginkább a fiatalok között lehet terjeszteni, mert a CSISZ a fiatalokra minden esetben eredményesen hat. Tehát a péntekes mozgalom kiszélesítését elősegítik az ifjúsági traktoros bri- gádközpentok. Ezt tekintetbe < véve tavaszig 8 ifjúsági traktoros brigádközpontot létesítenek a köbölkúti gépállomás keretén belül. Továbbá a szocialista munkaversenyt is elmélyítik a brigádközpontok között és az egyes traktoristák és kombáj- nosok között is.

Amint látjuk igen nagy feladatokat oldott meg a CSISZ párkányi járási konferenciája. Alaposan belenyúlt a dolgokba, és lépésről lépésre valósítja meg azt, hogy a fiatalok a termelés élenjárói legyenek. Nem is csoda, ha mindig derekabb fiatalok nevelődnek a járásban.

ta-ván

A pöstyéni Zlatokov üzemben készítik a karácsonyfára való villanyégőket és sok más díszt, ami oly sok örömet hoz a gyermekeknek és széppé, ragyogóvá varázsolja a karácsonyfát. Képünkön Helena Strechajovát látjuk a kész gyártmányok ellenőrzése közben. Második képünkön két ügyes dolgozót Milka Hrdinovát és Bozena Han- sutovát mutatjuk be.

A CSISZ párkányi járási konferenciájának küldöttei alaposan kiértékelték azt a tevékenységet, amit az elmúlt évben fejtettek ki az alapsZerve- zetek a járás falvaiban. Ebből kiindulva világossá vált az is, hogy mit kell még tenni, milyen területen kell hibákat eltávolítani. Az alapszervezetek máris felkészültek erre a feladatra, minden erejükkel azon lesznek, hogy sikeresen végrehajtsák.

Különösen a mezőgazdasággal foglalkozó tervek a legfontosabbak. Konkrét tények bizonyítják, hogy milyen nagy segítséget nyújtottak az ifjúsági munkacsapatok a szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. Nem egyszer rossz időjárás, vagy valamely előre kiszámíthatatlan hiba következtében baj lett volna több szövetkezetben és állami gazdaságban, ha a fiatalok nem kapcsoltak volna rá teljes erővel bizonyos munka elvégzésére. így volt ez az esés

Ügyszólván mindenki bekapcsolódik a párt levelének megvitatásába. Fiatal CSISZ tagok és szervezeten kívüli fiatalok, idősebb emberek, asszonyok sietnek a kivilágított kultúrhá- zak, gyúléstermek felé, hogy részt vegyenek a nagy vitában, amely hozzájárul nagyon sok baj eltávolításához és a vezetés megjavításához. Amikor arról van szó, hogy a párt levelét kell megvitatni, nem akad az embereknek más munkájuk, nincs sem tollfosztás, sem kukorica- morzsolás, a fiatalok nem mennek lányos házakhoz, vagy más helyre, megjelennek a gyűlésen, beleszólnak a vitába.

így volt ez Libádon is, ahol nemrég került sor a vitára. A fiatalok is felszólaltak, sok javaslattal hozzájárultak a községben előforduló bajok orvoslásához. Azonban meg kell hagyni, hogy Libádon kikaptak a fiatalok a vitával kapcsolatban. Nagyon helyesen, nagyon konkréten mutatott rá Lengyel Imre elvtárs, a szövetkezet egyik dolgozója a libádi fiatalok hibáira. Nem állította hogy elhúzódnak a munkától és hogy nincsenek derekas odaadó fiatal

tagjai a szövetkezetnek. Nem arról van szó, hogy nincs Libádon jó CSISZ tag. Azonban a CSISZ alapszervezetének munkája nem kielégítő és Libádon az eddiginél sokkal nagyobb működést fejthetne ki az alapszervezet. Különösen arra mutatott rá Lengyel Imre elvtárs, hogy a libádi CSISZ tagok nem vezetik a szervezeten kívülálló fiatalokat, nem mutatnak példát nekik, részben elszigetelődnek tőlük és nincs befolyásuk a CSISZ tagoknak a faluban a szervezeten kívülálló fiatalokra. Sok fiatal bevonult már katonának ebből a faluból, akik nem voltak tagjai a CSISZ-nek, vagy ha az volt, akkor nem volt jó CSISZ tag.

Lengyel Imre elvtárs bírálata helyes. A libádi fiatalok is elismerik ezt, megszívlelik a tanácsát és jóvá teszik az eddig elkövetett hibákat. Bár igen sok mindent meg kell oldani a libádi fiataloknak. Például kiderült, hogy a CSISZ libádi szervezetének vezetőségi tagjai gyakorlatlan emberek a szervezésben, emiatt nem jól vezetik az alapszervezetet. Mi tehát itt a teendő? Tanuljanak, mélyítsék el jobban politikai tudásukat, állják meg helyüket minden téren, hogy a fiatalokat a CSISZ alapszabályainak kívánalmai szerint vezethessék. Ezenkívül hallgassák meg a fiatalok tanácsait, ötleteiket és ha jók a tanácsok, az ötletek, valósítsák meg, alkalmazzák a szervezetben. A legfőbb feladatuk a CSISZ tagoknak az, hogy a faluban élő minden fiatalt mozgósítsanak a CSISZ irányvonalai szerint. Ezenkívül az alapszervezetnek jó példával, meggyőző munkával hatást kell kifejteni a szervezeten kívülálló fiatalok között is. Nagyjából ezek voltak Lengyel elvtárs szavai.

Tehát kikaptak a libádi fiatalok, de nem ez a baj, hanem az, amiért kikaptak. A párt levelének megvitatásával kapcsolatban bizony igen helyes volt, hogy az idősebbek, akiknek már tapasztalatuk van a szervezeti életben, megmondták a CSISZ tagoknak, mit kell tenniük, hogyan dolgozzanak, hogy helyesen, nagyobb eredményeket érjenek el.

Szabad egy kérdést: Lopnak nálatok a szövetkezetben? Persze a legtöbben vállrándítással felelnétek, hogy: „Hát... mit tegyünk?“ E kérdést feltették a lipec- kei körzet Micsurin-kolhozá- nak komszomolistái is. Hogy aztán mégis mit tettek, azt P. Bondarenko a következőképpen írta meg a Komszo- molszkaja Pravdában.

JDeggel mikor Nyina a tyúk•**- farmra igyekezett, a keskeny utcán elétoppant Natália néni. Egyetlen büszke pillantással végigmérte a leányt s felszisszent mint támadni készülő kígyó, amint kiengedte fogai közül az első szót:

— Te Nyina! Ha jót akarsz, hagyd azt az ügyet! Valentyi- nának meg mondd meg, hogy szégyelje magát, szemtelenül viselkedtetek — önként jelentkezni valaki helyére, hogy nem sül le a képedről a bőr... De tudd meg, hogy azon a farmon még kitöritek a nyakatokat.

Mire Nyina feleszmélt és válaszolni akart a rázúduló szóáradatra, már csak Natália néni hátát látta, amint eltűnt a kiskapu mögött.

— Jobb az ilyenre nem felelni — nyugtatta háborgó énjét a lány — különben is ő az oka mindannak, ami a farmon történt.

A baromfifarm már régóta nyugtalanította a komszomolis- tákut, Bár a farmról megfeleiben gondoskodtak: takarmány volt elég és jóminőségű — mégis valami nem volt itt rendjén. A faluban a tyúkok — .bár egyesekről nehéz volna megállapítani, hogy milyen fajtához tartoznak — majdnem egész éven keresztül tojtak. A farmon meg a tisztavérű fajtyúkok évi átlaga ... jaj, erről jobb nem szólni! Ha eladták volna mindazt a takarmányt, amit a farmon feletettek, ennek árán még u vásáron is több tojást vásárolhatott volna a kolhoz, mint amennyit a farmtól kapott.

0 A tapolcsányi Drevoprie- mysel 42 legjobb újítója konferenciára gyűlt össze és megbeszélték az előttük álló új feladatok megoldásának lehetőségeit. Az üzem dolgozói mind nagyobb számban kapcsolódnak be az újítási versenybe. Már ebben az évben 120 dolgozó 128 újítási javaslatot nyújtott lje. Az előzőleges hozzászólások és számítások szerint ezen javaslatok valóra váltása 546.000.- Kcs megtakarítást jelentene.' Az elfogadott és életbeléptetett újításokért már eddig 15.000.— Kcs jutalmat fizetett az üzem vezetősége.

*4 ,

• A nyitrai kerület üzemei-" ben napról napra népszerűbbé válik az ifjúság millióiért mozgalom. A nováki Wilhelm Pieck üzemben a fiatalok eddig 9.000.- korona megtakarítást értek el. A benyújtott 15 újítási javaslat közül 15-at már életbe léptettek és ez az üzemnek 5.000.- Kcs megtakarítást jelent. Az üzemben az elsőbbségért hát ifjúsági munkacsoport küzd.

® A privigyei Karpathia üzem leányai az év végéig 57.000.— korona megtakarítását vállalták. Már eddig több mint 50.000.— koronát takarítottak meg.