Új Ifjúság, 1957 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1957-12-03 / 49. szám
Bratislava, 1957. december 3. VI. évfolyam, 49. szám. Ara 60 fillér Az ülés a két beszámoló alapján egyhangú határozatot fogadott el. A plenum jóváhagyta, hogy az 1958-as év második felében összehívják a CSISZ szlovákiai kongresszusát. 100? Az első brigádosok öt hónappal ezelőtt érkeztek a nováki Ifjúsági Bányába. Bizony azóta sok minden történt. A bánya vezetősége taníttatta, iskoláztatta a fiatalokat, hogy elsajátítsák a bányászathoz szükséges tudnivalókat. A fiúk szorgalmasan tanultak és most is tanulnak. Egyesek közülük már a folyosókon vagy egyenesen a fejtésnél dolgoznak. A brigádközponton Zemiansky Kostolanyban szintén érezhető a változás. Most alakul a kultúrcsoport és van rá remény, hogy ez még jobban megszilárdítja az ifjúsági kollektívát. Milan Rázus elvtárs, a CSISZ SZKB elnöke beszámolt az ifjúság részvételéről a CSKP KB levelének megvitatásában, Ivan Litvaj elvtárs pedig a CSISZ tevékenységéről a középiskolákban. A vita során a felszólalók főleg azzal foglalkoztak, hogy a fiatalok milyen mértékben vesznek részt az országos vitában és többen hozzászóltak a CSISZ eszmei nevelőtevékenységéhez az iskolában. Kiemelték több CSISZ szervezet és CSISZ tag kezdeményezését, akik az eddigi gyűléseken és összejöveteleken az országos vita keretén belül új kötelezett« ségeket vállaltak és tettekkel válaszolnak a CSKP KB levelére. Több vitafelszólalásban rámutattak arra, mennyire fontos volna érvényesíteni az ifjúság legfontosabb nevelőeszközét: az ifjúság építő aktivitását. Az elvtársak egyidejűleg kihangsúlyozták, hogy az ifjúsági szövetség tevékenységének minden módozatát fel kell használni. A vitát Milan Rázus elvtárs zárta le. Többet, jobbat és olcsóbban A CSISZ mindig sajátos módon sietett a párthatározatok teljesítésére. így történt ez a CSKP KB februári ülése után is. Ekkor — a fesztivál előtti időszakban — kelt életre az ifjúság millióiért mozgalom. A piesoki gépüzemek után további CSISZ szervezetek is magukévá tették a kezdeményezést. Ma már az országban számtalan olyan üzem van, ahol a fiatalok fillért fillérhez raknak, hogy a hangyaszorgalommal ösz- szehordott fillérekből koronák, milliók legyenek. Ezt ifjúságunk hálásan adja át közgazdaságunknak, hogy szebb és boldogabb jövőt teremtsen úgy a magunk, mint az utódaink számára. Minket fiatalokat büszkeséggel tölt el a CSKP KB levele amely jövőnk körvonalait fekteti le. Tudatában vagyunk annak, hogy ez az időszak, amelyben élünk, a CSISZ tagoktól, az ifjúság funkcionáriusaitól és általában a fiataloktól áldozatot, derekas bátorságot követel. A mi ifjúságunk sohase állt távol azoktól a harcoktól, amelyeket a párt vezetésével a munkásosztály vívott. E harcokban mindig aktívan részt vett és minden erejével segítette a pártot. Amint az ifjúság millióiért mozgalom eddigi eredményei mutatják, helves, ha az üzemekben, a vállalatoknál, a gépállomásokon, az állami gazdaságokban és minden munkahelyen, ahol fiatalok dolgoznak, tovább szélesítik e mozgalmat. Ma már nem egy olyan üzemünk van, ahonnan egy millió korona megtakarítást jelentettek. Vannak kitűnő eredmények: Vágbesztercén 8 fnilliót takarítottak meg és a vágújhelyi konzervüzemben már csak néhány szá^, korona hiányzik a millióhoz. Ügy gondolom helyénvaló és szükséges néhány szót fűzni e mozgalomhoz, amelyben ezer és ezer fiú és leány vesz részt. Vegyük hát szép sorjába. Abból az ' elvből indulunk ki, hogy az állami terv a CSISZ szervezetekre nem tűz ki feladatokat, tehát az ifjúsági szövetség feladata segíteni az üzemet — persze a helyi adottságokból kiindulva különböző módon — az állami terv teljesítésében. Ez azt jelenti, hogy az ifjúság millióiért mozgalmat az üzem vezetőségével, a szakszervezettel és a pártszervezettel karöltve kell előkészíteni és vezetni. Helyesen oldották meg ezt a kérdést a piesoki gépüzemben, ahol az akció vezetésére üzemi bizottságot alakítottak. A bizottság az üzem vezetőségének a Forradalmi szakszervezeti Bizottságnak és a CSISZ üzemi vezetőségének képviselőiből tevődik" össze. A munkát felosztották egymás között. Az üzem vezetősége: megnyeri a ■‘mestereket, a részlegvezetőket és a többi gazdasági dolgozókat, hogy támogassák az ifjúsági szövetség kezdeményezését. Az üzemi bizottság: nyilvántartja és kiértékeli a szocialista munkaversenyt, külön a fiatal egyéneket és az ifjúsági kollektívákat. A CSISZ szervezetre hárul a feladat, hogy az ifjúság millióiért mozgalmat terjessze és a fiatalokat a mozgalom számára megnyerje. Az ilyen alapos előkészítés után születhetnek csak szép eredmények. Mi tehát a teendő? Elsősorban újabb ifjúsági kollektívák szervezéséről van szó, arról, hogy gazdasági ellenőrző bizottságokat alakítsanak és javasolják, hogy szervezzék meg a fiatal újítók hónapját, vagy negyedévét, és a fiatalok szakkég- zettsége emelésének évét. A fentemlített együttműködés épp azért fontos, mert az üzem vezetősége és a gazdasági dolgozók tudják a legjobban, hogy milyen problémák fordulnak elő az üzemben, hol pazarolják a legjobban az anyagot és hol termelnek selejtet. Ha behatóbban foglalkozunk ai ifjúság millióiért mozgalommal, megállapíthatjuk, hogy az üzemekben persze vannak kivételek, csak néhány kiváló fiatal újító vesz részt a mozgalomban, akik • értékes újítási javaslataikkal kiváló eredményeket értek el és megtakarították a hatalmas pénzösszeget. Példákért nem kell mesz- szire menni. A garamke- reszti Szlovák Nemzeti Felkelés üzemben hat fiatal újítási javaslatával hat millió koronát takarított meg — és a többiek? Vagy: a nagyszombati Kovosmaitban 600 fiatal' dolgozik és csak tizennégyen vettek részt a mozgalomban. A füleki Kovosmaitban 600 fiatal közül szintén ' csak hetvenötén kapcsolódtak be. Nagyon fontos, hogy a mozgalom még jobban kiszélesedjen. A CSISZ szervezetek vezetőségeinek nagyobb figyelmet kell szentelni úgy a kollektíváknak, mint az egyéneknek, mert számúnkra minden fiatal érték és meg kell őt nyernünk, hogy sajátos módon hozzájáruljon a mi nagy közös ügyünkhöz: holnapunk építéséhez. Jozef Janik, a CSISZ SZKB munkásifjúsági osztályának vezetője. A CSKP KB levelét a múlt héten beszélték meg az ifjú bányászok. Főleg a bányával, a termeléssel foglalkoztak, elmondták észrevételeiket a fejtésről, a munkakörülményekről stb. Az ifjúsági kollektíva fogadalmat tett. hogy ezután a tervet 100%-ra teljesítik. Ma 178 ifjú brigádos dolgozik bányában. Az év végéig még 100 új brigádosra van szükség. Az egyes kerületek vezetőségei úgy látszik nem foglalkoznak eleget ezzel a fontos kérdéssel, a toborzással. Nem is szólva a CSISZ nyitrai kerület vezetőségéről, akik nagylelkűen felajánlották, hogy a tervezett létszámon felül az év végéig még 100 ifjút nyernek meg a bányába. De sajnos eddig még a tervezett létszámot sem érték el. Mivel az év végétől már csak egy szűk hónap választ el, jó lenne, ha a kerületi vezetőségek valóra váltanák ígéretüket, '\ mert az Ifjúsági Bányának nem ígéretekre, hanem bányászokra van szüksége. Napjaink legjelentősebb eseménye a párt levelének megvitatása. A nagyszombati állami gazdaság dolgozói arra az elhatározásra jutottak, hogy jobb munkamegszervezéssel és az adott lehetőségek alaposabb kihasználásával az ötéves terv feladatait négy év alatt teljesítik. Képünkön Mokrán József (balról) a gazdaság építésze már az új feladatok megoldásán dolgozik. Főcélja a javítási munkálatok meggyorsítása, a helyi készletek kiaknázása és az anyagmegtakarítás. Bratislavában 1957 november 25 és 26-án tartotta a CSISZ SZKB VI. plenáris ülését. Az ülésén résztvett Alojz Polednák, a CSISZ KB titkára, a CSISZ szlovákiai kerületi vezetőségeinek elnökei és titkárai, valamint az iskola és kultúrügyek megbízotti hivatalának vezető dolgozói. Az ifjúság érdeke: A SZOCIALIZMUS FELÉPÍTÉSE 1958 második felében összehívják a CSISZ II. szlovákiai kongresszusát
